Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-10-29 / 711. szám
1932 október 29. BÉRMUNKÁS 3 oldal Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. Egy jelentéktelennek látszó intézkedés történelmi jelentősége Egy idő óta jelentős változást észlelünk az orosz rádiók leadásaiban. Az idegen nyelvű propaganda beszédek, amelyek igen élesen “harcoltak” a polgári társadalom ellen, egy idő óta megszűntek. Ennek a fordulatnak az oka a szovjet gazdasági érdekeiben gyökeredzik. Legalább is erre lehet következtetni a Moszkvai leadó műsor változásából. Az orosz rádió amely eddig angol nyelven sorozatos előadásokat tartott más és más e’őadókkal az amerikai “kommunistáknak”, most az orosz és U. S. A.-i kereskedelmi tárgyalások küszöbén el- halgattatták ezeket. Nyilvánvaló, hogy a szovjet nem akar politikai ellentéteket és súrlódásokat ezáltal létrehozni. De mit jelent ez a tény? Mi mást, mint a sokat hirdetett forradalmasító politika feladásának egy olyan nyilt tényét, amely letagadhatatlan. A ko- mintern ezzel a ténnyel feladta a forradalmasítás elvét. Hol van a “világforradalom” vezetője Szovjetunió? Amerikában feladni a “kommunista” propagandát ahol a krizis igen é es és ahol minden vonatkozásban meg vannak a szocializmus megvalósításának a tárgyi feltételei, éppen az ipar fejlettsége folytán. Ki kell, hogy nyíljon a világ proletariátusának a szeme. Rá kell, hogy jöjjön, hogy nem Oroszország elleni intervenciós háborúról van itten szó, hanem egész egyszerűen világkapitalista érdekcsoportok ellentéteiről, amely szerintük újabb világháború által oldható meg. Munkásoknak rá kell jönniük, hogy Oroszország érdeke nem az ő érdekeit szolgálja. Rá kell jönniük, hogy a vágóhíd, amelyet már ácsolnak, a világ proletáriátusa számára, nem a kapitalista társadalom harca lesz Oroszország ellen, hanem kapitalista érdekek kapitalisták ellen. A munkások, ha nem akarják továbbra a rettenetes kapitalista béklyókat tűrni, akkor az egész világon csatlakoznak kell az IWW-hoz. Az IWW nem kereskedelmi kapcsolatokért harcol és nem össze különböző kapitalista hatalmakkal sem ilyenek kegyét nem keresi. Az IWW az egyedüli, amely a világ proletáriátusának az egyesüléséért és felszabadulásáért harcol. Éppen ezért minél előbb ismeri fel a világ proletáriátusa az IWW-ban rejlő erőt, annál hamarabb szabadul fel és valósítja meg az Ipari Kommunizmust. Egy Bpesti IWW-ista. Akik csüggednek és kétségbe esnek, vonuljanak hátra. Akik soha nem haló reménynyel remélkednek álljanak a frontra. BUDAKESZ. Stercz János 30 éves ácsmunkást a főtéren amiért Alajos József csendőrtiszthelyettesnek azon kérdésére, hogy hogy hívják azt felelte, hogy “sehogy” előbb egy boxerrel nyakcsigolyán vágta majd amikor ájulásából föltá- pászkodott, amire 3 csendőr szuronyt szegezett mellének és Baka József őrmester szó nélkül a munkás1 mellébe döfte szuronyát. Stercz János szó nélkül összerogyott, mire Alajos József tiszthelyettes a vérében fetrengő munkásba belelőtt, mire az azonnal meghalt. Felesége és gyérmeke maradt utána. A statárium e csendőr ruhába bujtatott fenevadakra, akik csak akkor legények, ha védtelen és fegyvertelen munkással állnak túlerőben szemben persze nem vonatkozik. Hja a politikai foglyoknak kötél, a rendszer gyilkos bérenceinek kitüntetés, ezt nevezik magyar szabadságnak 1932-ben. BUDAPEST. Gőzfavágó mun- ' kások sztrájkba léptek, mert a munkáltatók az eddigi 21.3 filléres métermázsánkénti ap- ritási bért 17 fillérre akarták levágni. Ahol a régi bért fizetik továbbra is, ott a munka híven a szakszervezeti módszer nek részben föllett véve. 1932 SZEPTEMBER 21-ÉN a Károlyi kormány megbukott. A rendszer marad . . . BUDAPESTEN Augusztus hónapban 189-en lettek a nyomor miatt öngyilkosok. HALLER ISTVÁN volt kultusz minisztert a numerus clausus atyját, akit sorozatos sikkasztásai miatt állítottak a biróság elé; a “független” magyar “királyi” biróság a vád alól amint ezt mindenki sejtette fölmentette. BUDAPESTEN egy hónap alatt 7.5%-al csökkent a tej- fogyasztás. EGY év alatt 150%-al nőtt a munkanélküiiség. 10,000 VAGON cukorral kevesebbet á.litottak elő a gyárak mint egy évvel ezelőtt. A belföldi fogyasztás 1875 vagonnal csökkent. Amig 1931-ben 310,- 400 hektoliter (1 hektó 100 liter) sört fogyasztott Magyar- ország lakossága, addig 1932- ben ez a mennyiség 185,000 literre csökkent. (Bár még ennyi se fogyna.)’ De 65' millió doboz gyufával is kevesebbet vásároltak az emberek mint 1931-ben. A legörvendetesebb a kényszerű abszisztencia, amelyet a kapitalizmus önkénytelenül is elősegit kizsákmányolása és az éhbérek fizetése révén. Aki gondolkozik az nem iszik — aki iszik nem gondolkozik. A prolik tehát ha akarnak, ha nem kénytelenek korcsmázás helyett máshol tölteni idejüket. A bányász élete és a kóbor kutya Nem az éveinek számától, hanem a testet, lelket ölő, borzalmas földalatti munkától korán megvénült bányász ül szegényesen megtérített asztal mellett. Munkától kérges keze, melyben a leveses kanál van, annyira remeg, hogy bizony nem kis munkából áll, hogy ezt a kevés táperőt tartalmazó, folyékony eledelt el ne szórja, mielőtt a szájához ér vele. Erre vigyázva, nem veszi észre, hogy a félig nyitott ajtón egy kutya beosont. A kutya félénken tekint néhányszor körül, de mivel senki sem rúgja oldalba, bátorságot vesz magának és oda sompolyog a falatozással küzdő bányász elé. Hátsó lábaira leül, farkát csóválgatva nézi az embert amig ez észre nem veszi. Ejnye kutyus, szólt a bányász, félig bosszús, _ félig az ‘öröm hangján, a mint megpillantja az állatot. Hát te hogyan kerültél ide? A kutya első lábaival ide-oda tipeg, farkával a padlót verdesve, nézi hízelgő szemeivel a bányászt. Éhes vagy ugy-e? szólt végre ez sajnálkozva. Ugy-e nincs gazdád, ki gondodat viselné? Szegény állat. A kutya száját nyalja, mintha ezzel akarná jelezni, hogy úgy van. A bányász dob neki a tányérján levő kevés húsból egy darabkát, amit a kutya jóformán, minden rágás nélkül elnyel és hálás tekintettel jutalmazza jótevőjét. A bányász kebléből egy mély sóhaj szakad fel, a mint tűnődve nézi az állatot, majd elkezd beszélgetni hozzája. Te kivert kóbor állat. Vájjon melyikünknek rosszabb, neked-e vagy nekem ? Mennyivel szabadabb vagy te mint én. Játszol egész napon át kutya pajtásaiddal, az Isten -szabad ege alatt, nekem pedig reggeltől estig levegőtől, napfénytől, elválasztva, melyen a föld gyomrába, életem kockáztatásával kell a szenet termelnem. A hol hajcsárjaim, napról-napra újabb rendeletekkel nehezítik meg az amúgy is keserves munkámat. Neked jó bundád Van, ez rád termett, ez megóv téged az idő viszontagságaitól, nekem és a gyermekeimnek rongyokba kell járni, mert keresetemből ruhára sem jut. Te ha megéhezel, elmégy egyik vagy másik házhoz, itt is, ott is, löknek valamit, megsajnálnak, mert kutya vagy, ha nekem keresetem nem fedezi, a társulat üzletébe levő adósságom, nem adnak ennem sem. Engem nem sajnál meg senki sem, mert ember vagyok. Sorsom miatt, még csak nem is lázonghatom, mert a lázongókat a társulat nem szereti, az ilyeneket irgalmatlanul megfossza a munkától, kirakja a lakásból. És hiába van a sok üres lakás, az ilyenek részére nem jut fedél, mely alá húzódhatna családjával, mert itt minden a társulaté. Te pedig meghuzódhatol bármely zugba. Téged jobban megtűrnek, mert nem vagy ember. Én pedig még a saját munkás társaim részéről is csak a megvetést kapom jutalmul, az ilyen esetben. Te lelketlen állat vagy, mikor a végórád üt, elpusztulsz, elenyészel, nincs mitől félned, véged van. Nekem pedig egy egész élet nyomorúsága fejébe, egy tulvilági pokoltól való rettegésbe kell kimúlnom. Hát ezért teremtett engem az én mennyei atyám, az ő képmására embernek ? Óh miért nem lettem inkább kóbor kutya. Óh miért is nem lettem kutya.- Te apjuk! Miféle istentelen- ségeket hadarsz te itten összevissza? Szólt az eddig a szomszéd szobába foglalatoskodó feleség. Nem félsz, hogy meg ver az Isten, mind a két kezével, az ilyen beszédekért? Hát ez a dög mit keres itten? Mars ki te, hogy a fene egyen meg. Az em^er elhallgat, a kutya ijedten ugrik ki az ajtón, de még onnant visszafordul és szánakozó tekintettel nézi végig az embert, a teremtés koronáját. * A.z ^ ilyen és ehez hasonló tűnődések napirenden vannak és lesznek a földig megalázott bányász családok körébe, mind addig mig a bányák rabszolgái fel nem ismerik osztály helyzetüket és az élet összes javaihoz való rész jogosultságukat és tömörülni fognak az Egy Nagy Szervezetbe, melyet az IWW hirdet és tanít. Ebbe tömörülve, egymással szolidaritást vállalva, oda fogjuk dörögni elnyomóinknak, hogy ti nyomorult herék, mi bányászok vagyunk, akik a világ kandalóit fütjük, mi vagyunk, kik a vasat, rezet termeljük, sőt még elkényeztetett, finom lágy testetek díszítésére szolgáló ezüst, arany és gyémánt is a bányászok szorgalmának köszönhető. Hát akkor miért nyomtok bennünket olyan megaláztatásba, hogy még a kóbor kutya sorsa is irigylendő a bányász által. Bányász testvérek! Egy Nagy SArvezetbe tömörülve fogjuk a heréket is munkára kényszeríteni éíT a termelt javakat egyformán élvezni. Azért tanuljunk és szervezkedjünk. C. K. D.
