Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-10-15 / 709. szám
1932 október 15. BÉRMUNKÁS 3 oldal A belgiumi sztrájk hullám Magyarországi Tükör Az IWW Hirszolgálati irodájától Budapest. A sztrájk oka. A kapitalista világkrizis Belgiumot sem kímélte. És a belga kapitalizmus a versenyt a világ piacon csakis úgy bírja, hogy ha az áruk árát leszállítja. Az árcsökkentést azonban a kapitalizmus sohasem a profitjának a csökkentésével éri el, hanem a termelési költségek csökkentésével azaz a munkabérek letörésével. A belga kapitalisták tehát egy bérletörési kampányt vezettek és ennek a kampánynak az első megnyilvánulása a legfontosabb iparágak munkásainak; nevezetesen a bánya és fémipari munkások bérének a csökkentése. A belga bányamunkások azonban nem voltak hájlandók elfogadni a kapitalisták által diktált feltételeket. Charleroy környékén julius 24- én 12,000 munkás sztrájkba lépett. A sztrájk tovább terjedt 40,000 sztrájkoló munkásig sőt a fémipari munkásokra is átterjedt. A sztrájk lefolyása. A belgiumi bányász sztrájk teljesen spontán a szakszervezeti nyelven kifejezve w. w. vadsztrájk volt. Semmilyen párt vagy szakszervezet nem birt a sztrájk vezetéséhez. A kezdeményezés is maguktól a munkásoktól indult ki. A munkások visszautasították szociáldemokrata bürokraták közbelépését és nem fogadták el a szociáldemokrata vezetést, sőt a tárgyalást a tőkésekkel szemben sem a szociáldemokratákra bízták, hanem az általuk választott harcos sztrájkbizottságokra. A hatóságok a sztrájk zónákat hatalmas létszámú katonasággal és csendőrséggel szállták meg. A munkások egymásközti érintkezését megtiltották, igy akarták az egyik munkáscsoportnak a másikra gyakorolt hatását megszüntetni. Még á legkisebb csoportosulást, gyülekezést is megtiltották, sőt még a jármüvekkel való közlekedést, mint kerékpár, motorbicikli teljesen betiltották. A sztrájkoló munkások válasza az erőszakra a következő volt. A nem sztrájkoló munkásokat sikeresen törekedtek meg győzni a sztrájk jelentőségéről. A makacskodó sztrájktörőket megtámadták és elverték. A Bányák vízszivattyúit és berendezését elpusztították és igy tették lehetetlenné a termelést. Miközben a munkásoktól a legminimálisabb gyülekezési lehetőség is meg volt vonva, addig a szociáldemokraták a legszabadabban tarthattak gyűléseket hatósági asszisztencia mellett. A sztrájk leszerelésére vállalkoztak ezúttal is mint mindég. A sztrájk leszerelése. A szociáldemokrata vezérek a harcban álló munkástömegek tudta és megkérdezése nélkül tárgyalásokba bocsáj tkoztak a tőkésekkel azon a cimen, hogy a sztrájkban szakszervezetileg szervezett munkások is részt- vesznek. A szállító munkások szimpátiáját és ebből következő spontán sztrájk veszélyt úgy szerelték le, hogy ők maguk proklamálták a szálitó munkás sztrájkot — de későbbi terminusra. Most ez csak szimpátia, de nem szolidaritás. Wander- weld trükkje az volt, hogy miközben beszédeiben forradalmi sztrájkra buzdított a hatalomért, addig a sztrájk leszerelésére módszeresen törekedett. Egy bányamunkás kongresszust hiv tak egybe Brüsszelbe távol a sztrájk zónától olyan bányamunkás delegáltakat is bevonva (többségben) a tanácskozásokba, akik nem sztrájkoltak. Elfogadta ez a kongresszus a vezérek tárgyalásainak az ered ményét, melynek értelmében a bérek novemberig a régiek maradnak és csak azután lép életbe a csökkentett munkabér. A kongresszus után a vezérek a kongresszusi határozatra való hivatkozással fölszólították a munkásokat a sztrájk abbahagyására. A munkások ezáltal demoralizálva lettek. Azok akik kitartottak a sztrájk mellett, mint kommunista puccsisták lettek beállítva a szociáldemokraták részéről a munkások előtt. A belga kommunista párt organizációjának a presztisét a sztrájkban úgy próbálta kimutatni, hogy a parlamentben a kommunista frakció egy interpellációt jegyzett be a sztrájkoló bányászok élelmezésére. Több szerepe a kommunista pártnak nem volt. A sztrájkot a szociáldemokrata árulás tette tönkre. K. Sz. 527. Az 1929-ik esztendők táján sűrűn találkoztunk jelzőtáblákkal a nagy városok utcáin, melyen az állt. “A fűre lépni tilos.” Ma 1932-ben ez állhat a táblákon: “A füvet enni tilos.” Egy fiatal két gyermekes anya Cleveland, Ohioban a saját kérelmére háromhónapi börtönt kapott. Az anya azzal volt vádolva, hogy gyermekeinek nem nyújt kellő ellátást. A börtönben havi 15 dollárt és teljes ellátást kap, mig a segély bizottságtól havi nyolc dollárban részesült. Ez a mai társadalmi rendszer. A munkás anyák gyermekeik eltartása érdekében börtönbe kényszerül nek menni, mert a mai rendszer nem biztosit számukra megélhetést. Pittsburgh, Pennsylvániában egy munkás afeletti elkeseredésében, hogy felesége és gyermekei éheznek, agyonlőtte magát. Buttler, Pa. Cosco bányatelepén széncsuszamlás agyonütötte Chas. King bányász munkást. McKeesport, Pa. Ben Vallus 29 éves bányászt a vilBÉKÉSCSABA. A Columbia szövőgyár munkásai újból sztrájkba léptek. Pár héttel ezelőtt már volt ott hasonló sztrájk, ami nem egészen kifogástalanul, hanem a proletárok becsapása révén fejeződött be. A sztrájk oka a Bedaux termelési rendszer bevezetése és a bérlevágás ezúttal is. Például a mai rendszer mellett 40 orsó kezelésénél 34 óra alatt 8 p. 87 fillért keres a munkás, mig a régi rendszer mellett ezért a munkáért 19 p. 87 fillért kapott. BUDAPEST lakossága paupe- rizálódik és éhezik. Ezt igazolja az a tény, hogy a főváros élemiszer fölhozatala az év első kétharmadában százezer métermázsával volt kevesebb, mint a jnult év hasonló időszakában. A legnagyobb arányú a visszaesés a gyümölcs fölhozatalnál, amely a rekord termés dacára egymaga 18 százalékkal csökkent. 49,000 métermázsával csökkent a burgonya, 8000- el a tojás és 10,000-el a vörös hagyma fölhozatal. Ez év augusztus hó végéig 469,802 métermázsa húst fogyasztott a főváros egy milliónyi lakossága. Személyenkint és naponta átlag 19.25 dekagrammot, ami 0.13 deka fejenkénti fogyasztási csökkenésnek felel meg. Ugyancsak 31,400 liter kevesebb tej fogy el naponta ma. Eddig 7371 iskolás gyermeket kellett a fővárosnak ingyen ebéddel az éhhaláltól megmenteni. Most 19,458 iskolás gyermek, ha nem kapna ebédet hullana el mint ősszel a legyek. A HORTOBÁGYI csárda szé- rüskertjében 35 méter magasságig emelte fel a földet a kitört földgáz. Jelenleg van hasznosítása előkészületben. lamos áram megölte a Mc Keesport Coal and Cok Coke Company bányájában. A polgári lapok rövid néhány sorban számolnak be arról a megrendítő drámáról, amelyben a nincstelen, kizsákmányolt s agyonhajszolt bérabszolgák ját szák a főszerepet. Ezeknek a munkásoknak a sorsa is csak arról tanúskodik, hogy eme társadalmi rendszer megérett a pusztulásra. A természet nem tagolja széjjel az emberiséget nemzetekre, vallásokra, pártokra, valamennyien ugyanazt a levegőt, vizet, napot élvezzük, melyet a természet adott számunkra. Egyesülve az emberiség javaiért, a természet kincseinek gyönyöreiért a bérrabszolgák egyetlen hivatása. MAGYARORSZÁG 8 milliónyi lakosára fejenként és évente 25 pengő külföldi kamatteher nehezedik. Ezek szerint a Bethlen rendszer által fölvett és elemeit kölcsönösszegek terhét még a csecsemők is nyögik. A mai napig Magyarországon 9 vármegyében leállottak a mai mok. Nem hajlandók a kormány által rájuk erőszakolt malom ellenőröket eltűrni inkább beszüntetik sorra üzemeiket. CSONGRÁD. A városi kórházból pálinkafőzőét és nagy korcsmát csináltak. Közben a városban a kórházi ápolásra szorult betegek száma 900-ról 1850-re szaporodott. Ugyanitt a békebeli 30 városi tisztviselői létszám 117-re emelkedett miközben a lakosság évente 2 százalékkal fogy. Az összmun- kásság 70 százaléka van munka nélkül. Akik dolgoznak 6—12 pengőt keresnek hetenként. A város bevételének 61 százalékát emészti fel a hivatalnokok eltartása. BUDAPESTI hatósági munkaközvetítő jelentése aug. 21 szerint Budapesten 3914-en van nak előjegyezve közvetítésre, amire 98 közvetítés esett. SZEGED. Az összes iskolás gyermekeket zárlat alá helyezték, az isklákat pedig bezárták a gyermekparalisis és növekvő tífuszjárvány miatt. KOZMA Testvérek R.-T. hentesáru gyárban dolgozó munkások sztrájkba léptek. Itt szoc. dem. szervezett “szak” munkások napi 13—14 órai munkaidő alatt heti 12—14 pengőt keresnek és silány kosz- tot kapnak. SAJÓBÁBONY. Papp Arzén csendőrtiszt helyettes belekötött Váradi Imre nevű munkásba. Váradi elvette a kozáktól a fegyvert és a szuronyt beledőfte a kozákba, majd a puskát elsütötte és a pribéket lelőtte. KARRAFIÁTH kultuszminiszter rendeletet adott ki a képzőművészeti főiskolának, hogy Akt-okat a festőművész növendékek csakis úgy festhetnek, ha a modellen fürdőtrikó van. Csók István világhírű festő mint az iskola vezetője tiltako- zott-e laikus beavatkozás ellen ezért menesztik. A kultuszminiszter ugyanis hatökör a festőművészeihez lévén magasugró és diszkoszvető, önképző- köri költő és meccenás. AZ EGYIK budapesti lap igy ir a szeptember 27-iki számában : “Harangzúgás közt, ősi pompában, szép napsütésben avatták föl Erzsébet király nénk szobrát.” Hát van itt a mágnásoknak “ma” még valami bajuk? A börtönt választotta
