Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-10-01 / 707. szám

1932 október 1. BÉRMUNKÁS 3 oldal lljabb vágás A kizsákmányoló osztály vi­lágszerte úgy kivánja vissza ál­lítani a jobb viszonyokat, hogy a kizsákmányoltak bérét foly­ton, folyvást vagdalja. A vasút társaságok újabb 10 vagy 15 százalékos bérlevágásra készü­lődnek. Újabban ígérgetik, hogy tízezreknek adnak munkát, ha a bérlevágást elfogadják. És újab­ban ugyan az fog történni mint ami történt az elmúlt bérlevá­gásnál, ezrek, tizezrek kerültek a munkanélküliek táborába, aho­vá az önműködő géprendszer rohamosan taszítja a munkás- osztályt minden iparból. Az acél iparban szintén újabb vágást eszközölnek. A Youngs­town Sheet and Tube Company máris minden előleges bejelen­tés nélkül 12 százalékkal vágta le munkásainak fizetését. Ford Amerika “humánus szamaritá­nusa” akit pédaként állítottak a világ munkásai elé, mint jól fi­zető társaságot, autó telepein a végletekig vágta munkásainak bérét, a munkát követelőket rendőrsége által golyókkal trak- tálja és teríti le őket. Ezeken a kizsákmányolást végletekig fokozot halál telepe­ken minden héten vagdalják egyik vagy másik osztály fize­tését. Legutóbb a keményfa fel­dolgozó telep munkásainak ked­veskedtek és bérüket napi öt dollár helyett háromra napi nyolc órai munkájukat 10-re igazították. Két dollárral keve­sebb, két órával több munkaidő naponta igyekszik megoldani a kizsákmányoló osztály a pan­gást. így mehetnénk végig nem csak Amerika, hanem az egész világ minden országában. A bérrabszolgák keresetének vagdalása, munkaidejük hoszab- bitása, mindig több és több millió bérrabszolgát juttat a ke­gyetlen éhhalál karjaiba. Éppen ideje volna már, hogy a kizsák­mányolt bérrabszolgák vissza vágnának az uralkodó osztály­nak, akik határtalan kapzsisá­gukban nem ismernek akadályt. Egyhangúlag elfogadták Az Egyesült Államok kong­resszusában, amikor a háborús veteránok bonuszának megsza­vazását vitatták több katona viselt “hon atya” körömszakad­táig ellene érvelt. Elfelejtették, hogv amikor a háború kiütött és ök néhányan bfeléptek a had­sereg tiszti karába. Elfelejtet­ték, hogy a törvények szerint, ha valamely képviselő a had­seregbe lép megszűnik a kon­gresszus tagjává lenni és igy fizetését is a hadseregtől kapja. Ezen törvényt a világ háború idején hatályon kívül helyezték és a hadseregbe lépett képvise­lők húzták az évi 8 ezer dollárt a hadseregben fizetendő évi két ezer dollárral szemben. Ezek­nek az uraknak nincsen szüksé­gük a hat, nyolcszáz dolláros bonuszra ezért gúnyos megve­téssel illették azokatj akiket rá- kényzeritett a mai társadalmi rendszer. A világ bérrabszolgái amig a politikusokon keresztül követel­nek addig mindig keserves csa­lódásban lesz részük. Azok az urak tekintet nélkül, mely párt­hoz tartoznak uralkodni kíván­nak és eme kívánságukban min­dig a saját érdekeiket tartják szem előtt és elárulják, félre­vezetik a munkásosztályt annak elérése érdekében. Amint eme önző urak a ki­zsákmányoló osztály érdekei el­len vétenének azonnal mégszün­tetik a parlamentet és helyébe diktátorságot állítanak fel. Ez alól sem az Egyesült Államok sem a viág egyetlen állama sem kivétel. Ezen tényekkel szemben a munkásosztály egyetlen hatal­ma a közvetlen cselekvése, a mely képes megálljt kiálltam az uralkodó osztály kapzsiságával szemben. Ezt kell megtanulnia nemcsak a vezérek által lesze­relt bonusz hadseregnek, hanem a világ kizsákmányolt bérrab­szolgáinak is. Szabotage Memphis, Tennessi államban a napokban 40 ezer gallon tejet öntöttek a folyóba, hogy a tej termékek árát fentartlhassák. Californiában kétezer narancsfát vágtak ki és égettek el ugyan­ezen okoknál fogva. Brazíliában újabban 45 millió font kávét sü- lyesztettek £ tengerbe. Illinois állam őszibarack termelő vidé­kén több mint száz vasúti kocsi rakomány barack áll a vasút mentén rothadásra ítélve. A pa­radicsom és egyéb zöldség áru óriási területeken rothad, dacá­ra annak, hogy a környékbeli államok valamennyiében sike­rült többé, kevésbbé beugratni a kisbirtokosokat, hogy az ala­csony árak ellen sztrájkoljanak. Eme sztrájkot kizárólagosan a gyümölcs és mezőgazdasági termékek szövetkezete idézte elő, nem azért, hogy a kisbirto­kosokat megmentse, hanem, hogy a potom áron összevásá­rolt árukért magasabb profitot sajtoljanak ki a vásárló közön­ségből. Nem törődnek ők azzal, sőt minden törekvésük az, hogy a kisgazdákat és azok termékeit hasznavehetetlenné tegyék. Ezeknek a kufároknak az ér­dekeiért még az úgynevezett szocalista és kommunista pártok vezérei, lapjai is harcba szállot­tak. De ha igazában a kisbirto­kosok érdekeiért volna ez a harc, akkor is a munksáosztály érdekei ellen törnek. Lapjaikban az egekig magasztalják az orosz cooperativ termelést, kiváltkép­pen a mezőgazdasági termelést. Amerikában pedig moratóriu­mot, adómentességet, magasabb árat követelnek a kisbirtokosok részére. Ezek a kufárok éppen úgy szabotálják az osztályharcot, mintahogy a mezőgazdasági termékek szövetkezete szabotál­ja a kisbirtokosokat. Szavazat hajlhászás és ezért az árulás, ezért a szabotálás. A gép rabszolgává tette az embert, mert szervezetlen. Szer­vezkedjetek az Egy Nagy Szer­vezetbe, hogy megfordítva le­gyen. NEW YORKBAN 1932 szeptember 30-án pénteken este 8 órakor Nyilvános gyűlést tartunk a Bérmunkás Ott­hon uj helyiségéhen, 227 E. 84th St. Room 2., melyre nem csak szívesen látunk minden Bérmunkás olvasót, hanem elvárjuk, hogy min­den forradalmár kötelessé­gének tartja, hogy azon résztvegyen. Tömeges meg­jelenésünkkel demonstrál­junk, hogy a forradalmi harci szellem bennünk él és nem vonulunk vissza akkor, amikor az IWW eszméjé­nek tovább viteléről van szó. A munkanélküliség okai A géprendszer rohamos fej­lődése, annak magántulajdonban való kezelése és a profitrend- szerü társadalom az indító okai a munkanélküliségnek. Ezen okokat minden osztálytu­datos bérrabszolga felismerte és tehetségéhez mérten terjeszti is azt osztálytársai között. Az Egyesült Államok népügyi osztályának érdekes jelentése fekszik előttünk. Eme jelentés­ben kimutatja, hogy az Egyesült Államokban 1849-ben az ipari munkások egy millió dollár ér­tékű árut termeltek. Ezen áruk előállítására a munkásoknak bér fejében kifizettek 236 millió 755 ezer dollárt vagyis 24 százalékát a térmelt javaknak. Dacára annak, hogy a termelt áruk és a bérek fejében kifize­tett összegek óriási módon emei kedtek az átlag bérek összege esett. 1923-ban az előállított áruk értéke 60 billió 529 millió dollár volt. Ezzel szemben a munkabérek fejében kifizetett összegek 11 billió dollárt tettek ki vagyis a termelt javak 18 százalékát. 1927-ben a termelt áruk értéke 62 billió 718 millió dollár volt és az ezen áruk előr állításának munkabér fejében ki­fizettek 10 billió 840 millió dol­lárt, a termelt javak 17 százalé­kát. 1929-ben úgy a termelt ja­vak mint a munkabér fejében kifizetett összegek alaposan emelkedtek, ebben az esztendő­ben a bérrabszolgák milliói 69 billió 417 millió dollár értékű árut termeltek, amelyért munka bér fejében 11 billió 421 millió dollárt kaptak vagyis az összes termelt vagyon értékének 16 százalékát. Amig 1923-ban a 60 és fél billió dollár értékű áru termelése után a bérrabszolgák munkabér fejében 11 billiót kaptak addig 1929-ben 69 billió vagyon termelése után kaptak ugyanily összeget. A bérrabszolgák 1927 és 29 esztendők között 5 százalékkal több bért kaptak, addig 11 szá­zalékkal több árut termeltek. Ezen fenti számok világosan mutatják ki a géprendszer roha­mos fejlődését, Eme fejlődés a helyett, hogy áldás lenne az em­beriség azon rétegére, amely bérért van kényszerítve dolgoz­ni, éppen az ellenkezőjét jelenti számára. Elsősorban a rettene­tes és huzamos egyforma gyor­saság, amelyet a gép üzemben tartása igényel. Idő előtt munka képtelenné teszi és sírba dönti a bérrabszolgák millióit. Másod­szor ehhez hozzá járul a profitra való túltermelés, melynek követ keztében a gépek megállanak a munkások az utcára kerülnek, zárulnak a gyárak kapui s az agyon csigázott munkás ideg roncsait a nélkülözés kezdi ki és dönti őt idő előtti sírba. Ennek a rettenetes társadalmi rendszernek a megváltoztatásá­ra egy uj társadalomra van szükség. Egy oly társadalomra, amelyben nem profitra, hanem az emberi szükségletek kielégí­tésére termelnek. Ezért a tár­sadalomért hívja harcba a Világ Ipari Munkásainak Egy Nagy Szervezete a világ valamennyi kitagadott bérrabszolgáit, hogy tömörüljenek zászlaja alá és döntsék meg ezt a társadalmi rendszert, amely nyomort, szen­vedést, éhhalált juttatt számuk­ra. Amig a kizsákmányolt bér­rabszolgák milliói az egész vilá­gon ennek tudatára nem ébred­nek és saját ügyük intézését maguk kezébe nem veszik addig a profit rendszer minden átka napról-napra sűrűbben ritkítja sorainkat. Szervezés, Nevelés, Felszabadulás az IWW fénylő három csillaga, amely elvezet bennünket a munkásosztály kánaánjába az Ipari Demokrá­ciába. Philaiak figyelem! A Philai Modem Színkör október 7-én, szombat este az IWW Hallban 332 W. Girard Ave. alatt Szüreti mulatságot rendez, amelyre kérjük a Phila és környéke munkás­ság szives megjelenését. Az estélyen Serfőző Mariska zenekara muzsikál. Kezdete este 8 órakor. Beléptidij 25 cent. ízletes mustról. Há­zilag készített sütemények­ről női tagjaink gondoskod­nak. Vigalmi bizottság.

Next

/
Thumbnails
Contents