Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-07-09 / 695. szám
1932 julius 9. BÉRMUNKÁS 3 oldal II jabb 25 bányász vád alatt Hopkinsville, Kentucky. — A hatos számú Empire Mine telepén, amint már lapunk hasábjain megemlékeztünk, ismeretlen tettesek egy bánya őrt agyonlőttek. Ez az eset éppen akkor történt amikor Elzia Phillips bányász munkástársunk elleni összeesküvés ügyét tárgyalták Harlan, Ky.-ban. Ezen esetből; kifolyólag 25 bányászt fogtak el és helyeztek vád alá. Phillips munkástársunk ellen az ügyészség felhasználta az alkalmat és nem csak mint a néger faj elleni gyűlöletet uszította a nagyobbrészt föld- birtokosokból álló esküdtek előtt, hanem rámutatott az újabb gyilkosságokra, amelyet több miijt valószínű az ügyészség rendezett, hogy az esküdteket megrémítsék és Phillip munkástársunkat a villanyos székbe jutassák. A 25 bányászt fosztogatás és gyilkosságra való összeesküvés vádja alapján tartják fogva. Harlan, Ky.-ban még 36 bányász sors fellett kell, hogy döntsön az osztálybiróság és máris újabb 25 áldozatot szemelt ki az osztályharc áldozataivá. Követendő példa Nélhány héttel ezelőtt lapunk hasábjain megemlékeztünk arról, hogy Chicago, - Detroit, Pittsburgh és New York városaiban az egyetemi hallgatók tüntetéseket rendeztek és őrszemeket állítottak Insull, Ford, Mellon és Morgan palotái elé. Chicagóban a rendőrség széjjel verte a tüntetőket és az őrszemek közül 15-öt elfogtak.* Ezeknek tárgyalása a napokban zajlott le és a biró a jogászokat egyenként száz dollárra büntette. A jogászok amint a törvényszék épületét elhagyták az egyetemre siettek és egy gyűlést hívtak egybe. Ezen a gyűlésen Ralph Chaplin, az Industrial Worker szerkesztője is tartott beszédet, ecsetelve a kentuckyi bányászok elleni rettenetes terror uralmát. A jogászok 116 dollárt adtak össze a bányászok segélyezésére és a védelem költségeire Chicagóban a jogászok megalakították az Industrial Democracy Leaguet, ami azóta az Egyesült Államok külömböző államainak egyetemein futótűz ként terjedt. Egymásra találtak Harlan, Kentuckban egy veszedelmes részeg orgyilkos vér- szomjuságában megtámadott egy Harlani rendőrbasát, akinek mindkét lábát keresztül lőtte. A fekete hegyek bányabáróinak eme orgyilkos bérence az elmúlt esztendőben agyonlőtte egyik sztrájkoló bányász munkástársunkat, dacára annak, hogy a tanuk vallomása szerint előadóihoz oly formában, hogy az amerikai munkásságnak is olyan rendszert kell itt Amerikába csinálni mint Oroszország ban van, ennek a szegény öregnek még halvány fogalma sincs, hogy mi a szocalizmus. Pika mtárs válaszába bizonyítja, hogy az amerikai munkásságnak nem Oroszország viszonyait kell figyelni, hanem ott ahol él abban az államban, amely államba bérrendszer van és a bérrendszert az állam kapitalistái szabják meg. Ez kizsákmányoló rendszert jelent, ott nincs egyenlő jog. Oroszországért nem lármázó, hanem cselekvő szervezet kell, mint az IWW erejétől függ a hábodu megakadályozása, úgy Oroszországban, mint bármely más országban, nem tiltakozássá^ kell az időt fecsérelni, hanem az ipari szervezeteink kiépítésével kell azt szorgalmazni. Az előadás a legnagyobb megelégedéssel találkozott a hallgatóság részéről. A költségek fedezésére $2.10 adtak össze a gyűlésen a résztvevők. Tudósitó. minden ok és figyelmeztetés nélkül hátulról lőtte le a bíróság felmentette. Eme orgyilkos bérenc a harlani zavargások óta négy bányász munkás életét oltotta ki. Vérszomjuságában már annyira megy, hogy Harlan város rendőrlegényeit is sorra vette. A város rendőrfőnöke kijelentette, hogy elejét veszi annak, hogy a társaság bányáinak őrei “a nyugat vadonjainak szokásait gyakorolják a békés polgárok és azok védelmezőin és mindent elkövet, hogy azok elérjék a törvény büntető kezét. Természetes, hogy ezt csak a közvélemény csillapítására, félrevezetésére tette, ő tudja jól, hogy a társaságok orgyilkosai szabadon garázdálkodhatnak. A bányászok életét venni előmenetelt jelent számukra. A hatóság embereinek a le- lövése más vidékre való helyezést von maga után, de sohasem börtönt, de még a törvényszék elé állítást sem. A bányabárók hatalma sokkalta nagyobb a rendőrfőnök hatalmánál. A rend őrség, ügyészség, bíróság alárendeltjei a bányabárók gazdasági hatalmának. Ezt már megtanulhatta volna Harlan város rendőrfőnöke is. Hiszen nem az első eset, hogy gőgös rendőrlegényei összeütköznek a társaságok pökhendi orgyilkosaival. Harlan rendőrlegényei egy cseppet sem külömbek a bányabárók orgyilkosainál a harcoló bányászokkal szemben, ennélfogva jól egymásra találtak, csak folytassák, mi álljuk. HÉTKÖZNAPOK Mai cikkemben visszatérek a hat órai munkaidőhöz. Amiről nem rég Írtam, de nem részletesen. Tudom lesznek olyanok akik azt fogják mondani, hogy felesleges hat órai munka időről most vitatkozni, mikor még egy órát sem dolgozik a munkásság. A technika rohamos fejlődése folytán mindig kevesebb és kevesebb emberi erőre lesz szükség és lassanként mindig több és több lesz a munkanélküli. Ma hat óra alatt a modern gépekkel több munkát végeznek, mint azelőtt 14 óra alatt végzett soksok kézi erő. t Tehát ha a munkásság hamarosan nem bírja magához ragadni a hatalmat, akkor a legégetőbb kérdés marad, hogy hogyan lehetne megszüntetni a munkanélküliséget a kapitalista rendszeren belül. Ennek egyedüli megoldása lehetne a rövi- debb munkaidő. Ezáltal nagyban javulna a munkásság helyzete, ha nem is változna meg teljesen, mintahogy ez a kapitalista társadalomban teljesen lehetetlen is, de lényegesesn javulna. A munkásság szociális haliö dását semmi se bizonyíthatja jobban mint az, hogy hány órát dolgoznak és hogy milyen az élet standardjuk. Azok a munkások, akik a szervzekedésberi még járatlanok és a haladás útját nem ismerik — mert vannak olyanok is — teljes erővel tiltakoznak a rövi- debb munkaidő ellen, azok nagy tévedésben vannak. Nem kell a hat órai munkaidőtől félni, mert az nagyban csökkentené a munkanélküliek számát. A munka- nélküliség nem csak az állam szégyene, hanem a munkásságé is. És legelsősorban a munkásságé. Most hogy a munkásság tétlenségre van kárhoztatva, van ideje efelett gondolkozni. A 6 órai munkaidő ma már egyformán foglalkoztatja úgy a kapitalistákat, mint a munkásságot. Természetesen különböző okokból. S ez bizonyítja azt a fejlődést amit az IWW évek óta hirdet. A munkanélküliség majd csak akkor fog megszűnni, ha majd a munkásság kezében lesz a teljes hatalom, ha majd maga a munkásság fogja megszabni, hogy hány órát dolgozzon. Brooks Elza. A dolgozó és munkanélküli ipari munkás A tudatlan és rosszakaratú politikus fékerek és bérrabszolgák millióit félre vezetve igyekszenek szervezni, a munkán levő bérrabszolgák szervezését elkülönítik az iparokból kirekesztett bérrabszolgák szervezésétől. Azon tény, hogy egy bérrabszolga munkanélkülivé vált nem fosztja meg őt, hogy az osztályharcban a még alkalmazott bérrabszolgákkal egyetemben egy és ugyanazon szervezetben, ugyanazon eszközökkel vivja az osztályharcot. Éppen az a tény, hogy munkanélkülivé vált, kell, hogy^ösztökélje, tüzelje az osztályharc fáradságos küzdelmeire. A munkanélkülivé vált szervezetlen munkás az aki veszélyezteti a munkán levők helyzetét. ő az aki azok csontjáról lerágja a bőrt, mert nincsen tudatában, hogy az a bérabszolga aki ma a termelés gépezetét vezeti, holnap már vele együtt az utcán járja a munkanélküliség kálváriáját. Erre kényszeríti őt szervezetlensége, a géprendszer rohamos fejlődése. Mellékes az, hogy ez történik vele vagy sem osztályérdekeik egyenlők a gyáron belül vagy azon kivül. A történelmi materializmus igazságait nem lehet frázisokkal megdönteni és az fényesen igazolja, hogy amikor a piac túl van halmozva árukkal, a munka erő értéke esik és az áru értékének esése nyomon követi, ennélfogva beáll a pangás és megszűnik a vásárló képesség, amely nyomort, szenvedést, éhhalált von maga után. A szervezetlenség és a széjjeltagoltság folytán a munkanélküli munkás ostor a kizsákmányoló osztály kezében, amelyet állandóan a még munkán levők fejei felett susogtat. Ez aztán arra ösztökéli a szervezetlen munkást, hogy két három ember munkáját végezze el. Az örökös “speed up’’ a tul- hosszu munkaidő a géprendszer fejlődése az, amely az utcára dobja a szervezetlen vagy rosz- szul szervezett bérrabszolgák millióit. Ezzel szemben csak egy mód van és ez az ipari szervezkedés módszere, amelyben minden bérmunkás tekintet nélkül, hqgy munkán van-e vagy sem az osztályharc aktiv részese. Az IWW tóborzó szervezetének konvenciója utat nyitott a bérrabszolgák számára azáltal, hogy ideiglenesen felfüggesztette a beiratási dijat. Ez év október 15-ig két havi tagsági dij fejében, amely egy dollár, minden igaz bérrabszolga tagjává válhat az IWW harcos ipari szervezetének. Munkán levők vagy munkanélküliek tömörüljetek ebben a szervezetben Egy Ellenség, Egy. Nagy Szervezet jelszavával, harcoljatok a Jci- zsákmányoló osztály ellen. Olvasd a Bérmunkást!
