Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-07-02 / 694. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1932 julius 2. A ‘kommunista’ mozgalmak Lapunkban már ismertettük a Trotzkista-féle mozgalmat e helyen egy újabb u. n. szélső baloldali oppozició nevű mozgalmat ismertetünk. Tesz szűk azért, Ihogy olvasóinkat tájékoztassuk egyben arról is, hogy milyen féle újabb mozgalmak alakulnak ki. Az oppoziciós Komunisták állás pontja Szovjetunió kérdésében. 1917-ben kitört orosz forradalom, amely Leninék által lett vezetve az akkori proletár világ forradalmi hullámnak egy lánc szeme volt. Azonban a világ forradalom bukása az orosz forradalom elszigetelődéséhez vezetett. Ilyen ( körülmények között a szocializmust egy országban nevezetesen Oroszországban felépíteni nem volt lehetséges és igy szovjetunió belefolyt a kapitalista világgazdaságban és annak a sajátosságát vette fel. Szovjetunióban egy kapitalista fejlődés vette kezdetét, mert az ipar és kapitalizmust az orosz forradalom egészen kezdeti állapotban találta. Oroszországban nincs proletár diktatúra, mert a gazdasági és politikai hatalom nem a munkásosztály kezében van. A kapitalizmusnak az egy része, a kis ipar a kis és kulak osztály elemek kezében van. Mig a kapitalizmusnak a másik részét az állam által kisajátított nagy üzemek és mezőgazdasági birtokok képezik, amely semmi esetre sem a szocialista gazdaság elemeiként ábrázolható, hanem állam kapitalista gazdaság ez. Abban az esetben ha a termelő eszközök a társadalom, azaz a dolgozók kezében volnának és az üzemi tanácsok irányítása alatt akkor minden hatalom a szovjetek kezében volna. Akkor ezt kommunisztikus viszonynak lehetne tekinteni. Sohasem az a lényeg, hogy egy társadalom milyennek nevezi önmagát, milyen az öntudata. Hanem mindenkor a termelés tényei a döntők és abból lehet megítélni a társadalmat. Szovjetunió önmagát egy kommunisztikus viszonyban levő területnek állítja be ahol a termelőeszközök döntő tömege szocialista gazdaság alá vannak vetve. Nézzük meg ezt a viszonyt. 1. A termelő eszközök nincsenek társadalmasitva, hanem na- cionalizálva az állam kezében vannak nem a proletáriátus kezében. 2. Bérmunka rendszeren épül fel az egész termelés. 3. Értéktöbblet termelés racű>- nalizálás, akkumuláció. 4. Árutermelés piacra. Ez mind a klasszikus kapitalista termelő viszonynak a sajátosságai. A munkásosztály tényleges uralma szovjetunióban csakis egy uj proletár világ forradalomban fog valóságban bekövetkezni, ahol az orosz munkások megdöntik az államkapitalista Sztálin rezsimet és helyében állítják a proletárdiktatúrát. Szovjetunió ellen semmiféle intervencióra nem készül a kapitalista világ. Ellenben szovjetunió is készül egy uj imperialista háborúra a többi kapitalista hatalmakkal együtt a világnak az újra való felosztásáért. A nemzetközi proletáriátus semmi esetre sem hajlandó vállalni a határőr szerepét, hogy megvédje az állítólagos proletár hazát. Hanem a lehetőséget, a fegyevereket, amelyeket akkor szerez arra fogja felhasználni, hogy vele a világ kapitalizmus uralmát megdöntse. Álláspontja a kominternél szemben. A kommunista internacionálé az alakulásában és a világ forradalom éveiben a forradalmi munkásság ténylegeseh komoly harci szervezete volt. Azonban a világ kapitalizmusnak a stabilizációja, a világ forradalom bukása és szovjetunióban bekövetkezett fejlődése a kapitalizmusnak, a komintert átfejlesztette egy kispolgári és munkás arisztokrata reform szervezetté. A komintern és szovjetunió elválaszthatatlan kapcsolatai még tetézik az ő reformista és kispolgári jellegét. A komintern minden vonatkozásában kifejezi a kispolgárság és az orosz állam kapitalizmus érdekképviseletét. Reformista követelései a kapitalizmus radikális megdöntése helyett. Forradalmi tömegharc parlamenti küzdelmek által lesz általuk helyettesítve. Egy bürokrácia a komintern felett, amely minden veszedelmes és kockázatos harctól irtózik, mert ez az ő konszolidált helyzetét felboríthatja. Teljes ráhelyezkedés a polgári törvényessék alapjaira és minden illegális munkától való irtózás. A terrorizmus teljes tagadása. A forradalmi tömegharc elvetése. Mint egy reformista mozgalom jellegzetességei. Hiába próbálj^ a komintern a maga reformizmusát forradalmi jelszavakkal leplezni. Cselekedetei és osztály tartalma nem proletár, hanem kispolgári vonatkozású. A komintern még a fent soroltakon függetlenül be van állítva az orosz állam kapitalizmus imperialista érdekeink a képviseletére és mindenhol védi képviseli az orosz államkapitalizmus külpolitikai és imperialista érdekeit. Baloldal következtetései és iránya a kominternel szemben. A komintern egy egy elEürok- ratizálódott kispolgári és munkás arisztokrata mozgalom, a mely ellenforradalmi, tehát le kell rombolni és helyette olyan forradalmi proletár organizációt kell világméretekben megteremteni, amelyek képesek a munkásosztály érdekében a forradalmi harcot vezetni a kapitalizmus ellen. Teljesen el kell vetni a parlamentben folyó munkát és helyette forradalmi tömegharc indítandó a kapatalizmus ellen közvetlen célért a kommunizmusért a proletár diktatúráért. Az uj kommunista mozgalom alapszervezete az üzemi tanács és kizárólag csakis a proletáriátus érdekeiért harcol. Semmi köze a kispolgárság és kispa- rasztság érdekképviseletéhez nin csen. Még taktikai szempontból is elveti az oly jelszavakat, a melyek kispolgári és reform vo- natkozásuak. Szélsőbal erőviszonyai. A szélsőbal még nemzetközi méretekben nem erős és nem nagy tényező, de mert mindenütt megvannak a csirái, amelyeket a kapitalista világknzis kiéleződése és a növekvő forradalmi helyzet fog nagyra növelni. Németországban, Hollandiában, Franciaországban, Csehszlovákiában, Északamerikában, Dániában és Magyarországon, mert fejlődő és előretörő tendenciát mutat a baloldali kommunizmus. A baloldali kommunista csoportok még nem alkották meg az ő centralizált nemzetközi szervezetüket, de erre a közel jövőben komoly kísérletek fognak történni. A csoportok mind ezek dacára élénk levelezést folytatnak és minden jelentős ^ilágkérdést kollektiven megvi- tattnak és egymást szellemileg kölcsönösen támogatnak. Chicagóban junius 7-től 9-ig tartotta Amerika uralkodó pártja elnök jelölő és a választási platform kidolgozását, illetve publicitálását. A komédiázásban csak a két héttel ezelőtt lezajlott kommi konvenció múlta felül a republikánusokat. Amikor a jelenlegi elnök Hoover egyhangú jelölését ajánlották, azaz a Wall Street eme ajánlatának tudomásul vételét kérték, Maryland egyik volt szenátora az elnöki emelvényre ugrott, hogy saját magát jelölje. A konvenció gyülésvezetője karhatalommal igyekezett megakadályozni és lefelé tuszkolta az emelvényről. A hatalmas termetű önjelölt sem volt rest úgy a gyűlés vezetőt mint annak védelmére siető politikusokat alaposan helyben hagyta. Rendőrségért ordítozott az egész konvenció, akik roham léptekben közeledtek az emelvény felé és lefogták a verekedő szenátort. Egy féltucat rendőrlegény cipelte az épület negyedik emeletén levő rendőrségi szobába s a szenátor ur harapva, rúgva, marta támadóit. Mire lecsendesedett akkorára már Hoover újbóli jelölését elintézték. Az al- elnök jelölés már simábban ment 5 vagy 6 jelölt volt közöttük Fuller, Massachusetts állam volt kormányzója, Sacco-Van- zetti gyilkosa a jelöléseknél a harmadik szótöbbséget nyerte el. A wall streeti gépezet itt is jól működött s alelnöknek több mint 400 szavazattal a jelenlegi alelnök lett jelölve. Éjjeli gyűlést tartottak, hogy A legerősebb csoport a német A. A. U. D. A baloldali komunizmus döntő elvi szempontjai. Elveti a reform követeléseket és közvetlenül a komunizmus- ért harcol. Ha-vannak is részlet követelései ezek olyanok, amelyeknek a teljesítése a kapitalizmus részéről lehetetlenség, amelyet csak a komunizmus tud megvalósítani. Kizárólag a mufikásosztaTy forradalmi szervezete. Anti parlamentáris és elveti a parlamentben folyó munkát. A szakszervezeti formát elavult harci eszköznek tartja és az üzemi tanácsok rendszerének az alapján áll. A meglévő munkás szervezeteket ellenforradalminak tekinti és azokat rombolja. Szovjetuniót nem az épülő szocializmus országának tekinti, hanem egy állam kapitalista országnak, amit épp úgy kell tekinteni mint a többi kapitalista országokat. Hisszük, hogy a fentiek ismertetésével ami objektiv kritika is egyben az u. n. proletár hazában uralkodó álkomunista rendszernek hozzájárultak a munkástársaink tisztánlátásához a sok hazugság közt, amit a hivatásos álkomunista párt fékerek itt Amerikában is szét- kürtőlnek. a mai rettenetes pangás egyik “legfontosabb” akadályát az ital mérési tilalmat megvitassák. Este 8 órától éjfélután két óráig komédiáztak az urak és vagdalták egymás fejéhez a prohibició káros vagy hasznos voltát. A szavazásnál a prohibició kétszáz egynéhány szavazattal győzedel meskedett. A munkanélküliségről arról miért lett volna szó. Hiszen ezek az urak nincsenek munkanélkül, ők nem tudják mi I a nyomor, hát miért tárgyalták volna azt. Arról a kommunisták konvencióján tárgyaltak és a már emlékezetes hat ponttal kívánják azt megoldani, ök sokkalta kü- lömben végezték el a jelölést, azaz hagyták helybe az “inner cirkle” diktátori hatalmát, akik már hetekkel a konvenció előtt jelölték Foster “elvtársat.” És a konvencióra egybegyült küldöttek, mint a birkák, még a republikánusokat is megszégyenítő módon hagyták helybe a Liberty Bond ágens elvtárs elnöknek való jelölését. Az inner circle máris a diktáturára neveli tagjait, akiknek jóváhagyására csak a bohocók szerepét bízza és ebben messze túlszárnyalták a republikánusokat. Az osztálytudatos munkás- osztálynak nincs mit várnia sem republikánus, demokrata, kommi vagy bármely más néven nevezendő politikai pártoktól. A bér rabszolgák felszabadulásának egyetlen útja az ipari szervezkedés az Ipari Demokrácia. A republikánus konvenció
