Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-07-02 / 694. szám

1932 Julius 2. BÉRMUNKÁS 3 oldal A veteránok kudarca teljes Soha Amerika történetében nem nyilvánult meg oly hűen az IWW tanítása a politikai akciót illetőleg mint az ma tárul elénk. Amerika külömböző vá­rosaiból egy szervezetlen tömeg a világ háborúban szolgált ka­tonák egy igen kis-része vonult Washingtonba Amerika székes- fővárosába, hogy követelje, il­letve jelenlétükkel kényszerítsék a “nép” képviselőit, hogy a ne­kik járó néhány száz dollárt nem 1945-ben, amint azt már régebben megszavazták, hanem annak kifizetését azonnal folyó­sítsák. A sok százezernyi munka- nélküli veteránból 15—20 ezer vándorolt junius közepéig Waslh ingtonba. Gyalogszerrel, teher- vonatokon vagy automobilokon utaztak száz és ezer mértfölde­ket. Hol szépszerével, hol erő­szakkal vették használatba az utazásukhoz szüskéges eszkö­zöket. Washingtonban a “hon atyák” eleinte szúrós, csípős megjegyzésekkel fogadták a ve­teránokat. De amikor azok sor­falai tömörültek és szolidaritá­suk megtörhetetlennek látszott és fellépéseik mindig fenyege­tőbbé váltak a megrémült “hon atyák” felvették az ország házá­ban a veteránok ügyének tár­gyalását. Nem kellett nekik a választásokig várniok,' amig majd megválasztják azon kép­viselőket, akik hívei a bonusz kifizetésének. Ezt magyarázza az IWW és ez a munkásosztály igazi politikai hatalma, melyet direkt akciójával kényszerit a kizsákmányoló osztály politiku­saira és 209 szavazattal 176» el­lenében elfogadták a veteránok követeléseinek teljesítését. A “hon atyák” jó része ez év novemberében újra választás alá kerül és jónak látták hiva­taluk megtartása érdekében el­fogadni a veteránok követelését s úgy gondolkodtak, Ihogy ők magukról leveszik a felelősséget és ráruházzák Hoover elnökre, aki már előre kijelentette, hogy minden körülmények között ér­vénytelennek, törvénytelennek nyilvánitja a veteránok követe­lését, ha azt a kongresszus és szenátus elfogadja. De nem volt Hoover elnöknek erre szüksége, hogy őt is megmentsék a no­vemberi választások rettenetes csúfos bukásától, hát a szenátus magára vette az ügy elintézését és 18 szenátor szavazott a vete­ránok követelése és 62 pedig el­lene szavazott. Akárhogyan is végződött még is a munkásosztály szempontjá­ból egy tanulságos eset, hogy alig egy maroknyi bérrabszolga elszánt bátor fellépése meg­akaszt minden más törvényja­vaslat tárgyalását és kényszeríti a gőgös politikusokat, hogy kö­veteléseiket napirendre tűzzék és a felett határozzanak. A Az Egyesült Államok bérrabszolgáinak a száma Az Egyesült Államok nép­számláló hivatalának kimutatása szerint a bérért dolgozó fizikai és szellemi munkások száma 48 millió 832 ezer 589 egyén. Ebből a rettenetes számból 38 millió 53 ezer 795 férfi. 10 millió 778 ezer 794 női munkás és alkal­mazott. Ezen csaknem 49 millió mun­kás a következőképpen oszlik fel a termelés szinterén. A gyári termékek, áruk fog­lalkoztatásán van 11 millió 901 ezer 247 férfi, 2 millió 769 ezer 990 nő. A mezőgazdaságban fog lalkoztatottak száma 9 millió 568 ezer 347 egyén. A szállítás és közlekedés a harmadik helyet foglalja el 7 millió 400 ezer al­kalmazottal. A nők óriási része házi munkát (cselédek) végez­nek 3 millió 149 ezer 391 alkal­mazott. Az irodai munkák vég­zésénél 1 millió 762 ezer 579 nőt alkalmaznak. Más különféle üz­letekben, melyek nem tartoznak szorosan a gyártási ipari mun­kások közé, hanem a kereske­delemben foglalnak helyet 1 millió 716 ezer 384 nők alkal­mazott van. Tehát még van mit szervezni az Ipari Demok­rácia vázlata készen van a mun­kásosztályt 'a kizsákmányoló osztály iparonként széjjel osz­totta, megszervezte az iparokat rajtunk áll, hogy azokat az Egy Nagy Szervezet kereteiben fog­lalva vállvetve együttes erővel megteremtsük az Ipari Demok­ráciát. A N. S. Pittsburghi Összhang Dalkör és a Világ Ipari Munkásai p i 11 s burghi csoportja együttesen nagyszabású nyárimulatságot rendeznek 1932 julius hó 17-én, vasárnap egész nap a jólismert Miller Picnic Grove-on, Mill- vale, Pa. a Bérmunkás javára. A nap folyamán fel fognak lépni a Né­met Munkás Dalkörök és az Összhang Dalkör. Elsőrendű ételekről és hűsítőkről gondoskodva van. A zenét Rákóczi- Horváth elsőrendű zene­kara szolgáltatja. — Út­irány: Pittsburghból a 3. számú villamos veen- oő a 7-ik utca és a Penn Ave. sarkán a North és Howard Ave. sarkáig, onnan Howard Ave.-n és Hoffman Road-on a kőhidon át a viráglházig, ahonnan jobbra pár lé­pésnyire van a piknik­hely. Automobilokon jö­vők is kövessék ezen út­irányt. szenátus rabló politikusainak nem elég 15—20 ezer bérrab- szolga felvonulása azok gőgjét csak néhány százezer törné meg. Fényes bizonyítéka a munkás osztály direkt akciójának. Mi lenne a kongresszus és szenátus politikusaival, ha a munkásosztály, a bérrabszolgák 4 vagy 5 milliója volna meg­szervezve ipari alapon az Egy Nagy Szervezet alapján. Egész biztosan nem kellene Washing­tonba vonulni, mert a politiku­sok a talpát nyalnák a munkás osztálynak és amikor azok vala­mely reájuk nézve üdvös tör­vény keresztülvitelét emleget­nék már a politikusok meg is szavazták azt. A munkásosztály törvényei­nek szentesítésére, a munkás- osztály szervezett ereje szüksé­ges és az hatalmasabb a kizsák­mányoló osztály minden erejé­nél. Minden esetben a szerve­zett erő dominál. A kapitalista •osztály gazdasági hatalma, szer­vezettsége fényes bizonyítéka, hogy ma milliók állanak a ret­tenetes éhhalál karmai között. A veteránok esete fényes bizo­nyítéka, hogy a munkásosztály­nak nincsen szüksége külön politikai pártra. A kizsákmá­nyoló osztály politikai pártját olyan mederben kényszerítheti a munkásosztály előnyére ami­lyen mederben az szervezve van. A veteránok eme cselekedete a kormányt és a kizsákmányoló osztályt mindenféle képpen zsák utcába szorították. Ha teljesitik a ma még maroknyi veteránok követelését, világosan bebizo­nyítják, még a legelfogultabb eszü ember előtt is, hogy a szo­lidaritás hatalmasabb minden politikai pártnál. Ha pedig visszautasítják azoknak a köve­teléseiket, akik mindenüket koc­kára tették, akiknek eget, földet Ígértek a demokrácia szent ne­vében, hogy védjék meg a ha­zát, a zászlót, a demokráciát a barbár német hordákkal szem­ben. Újra csak gondolkodóba kényszeríti nemcsak a veteráno­kat, hanem Amerika gondolkodó osztályát. Gondolkodni fognak — miért van az, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya billiókat kölcsö­nöz annak a barbár hordának, akikkel szemben ők életüket ál­dozták fel. Moratóriumot adnak, mert azok fizetésképtelenek let­tek. A veteránoknak, meg a munkásosztály millióinak pedig a feje alól húzzák ki az utolsó vánkost, hogy balancirozhassák a budgetot. Nincs az az agitá­tor, aki gyorsabban ki tudná nyitni a szunyadozók szemeit, gyorsabban felnyitná a tévely­gők agyát mint a kormány bár­mely oldalra való cselekedete teszi azt. Amerika kizsákmányoló osz­tálya lázasan készülődik a dik- tátorship felállítására és a dik­tátorok határozatainak keresz­tül vitelére szüksége lesz azok­ra a veteránokra akik ma Wash­ingtonban a puszta földön egy maroknyi szalmán fekve várják a “hon atyák” kegyelmét. Ezek azok a veteránok, akik mint a vak, vadállatok fegyver­rel kezükben rontottak munkás társaik ellen, ontották egymás vérét, nem keresték az okát, hogy miért. És ezek ma is ép­pen olyan elfogultan, éppen olyan vad módra képesek fegy­vert ragadni munkástársaik el­len, képesek , a munkásosztály szervezkedésének a letörésére, vérbefojtására. Ezek kellene, hogy legyenek a kizsákmányoló osztálynak a türelmetlen, kiéhe­zett és lázadásra kész bérrab­szolgák ellen az egyetlen remé­nyük. És azok is amint a táviró hozza South Orange, N. J. ál­lamból az Egyesült Államok elnökéhez címezve az alanti üzenetet küldték. “Mi az American Legion 220 számú csapatának tisztikara tu­datában vagyunk annak, hogy a gazdasági fellendülés megaka- dÉnyozására ebben az ország­ban, nagyban hozzá járul az, hogy a félrevezetett veteránok a bonusz azonnali kiutalását követelik. Sietünk megnyugtat­ni úgy önt, mint Amerika hűsé­ges polgárait, hogy az egy nagy téves felfogás, hogy a bonusz azonnali kiutalását a veteránok többsége követeli, vagy kívánná. Megértjük a kongresszus maga­tartását a fenyegetödzö veterá­nokkal szemben. Az American Legion 220 számú csapatának mint parancsnoka valamint a tisztikarnak a határozatának az értelmében tudatjuk önt, hogy egy százezer tagból álló világ háborús veterán csapatot szer­vezünk és saját költségeinken felszerelünk s ha ön szükségét látja, úgy Washingtonba vonu­lunk és megtisztitjuk a fővárost a félrevezetett fegyvertársaink okvetetlenkedésstöl és azok ve­zéreit a jól megérdemelt juta­lomban részesítjük.” Hogy mi volt Wall Street eme újabb ajánlatára Hoover elnök válasza, arról mélyen hal- gatnak. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a veteránokkal szem ben erőszakra készülnek. Ez az erőszak lehet a gyújtó kanóca annak a lázadásnak, amelyre a Wall Street aspirál, hogy aztán a felfegyverzett hadseregre tá­maszkodva kimondhassák a dik­tatúrát. A kizsákmányoló osz­tály szervezett, szervezett ere­jénél fogva a legnagyobb és leg­erőszakosabb lépésekre készülő­dik. A munkásosztály szervezet­ien a kizsákmányoló osztály szervezett hatalmával szemben tehetetlen, ennélfogva a munkás osztály minden megmozdulását, lázadását, mohón várja a kizsák rrrányoló osztály, mert minél előbb lázad fel a munkásoszály annál biztosabb annak leverése. Az egyetlen ut a kizsákmá­nyolt bérrabszolgáknak a szer­vezkedés útja, a szolidaritás. Ennek hatalmával megdönthe- tik a kizsákmányoló osztályt, annak fegyveres hatalmát. Az IWW Egy Nagy Szervezetének harci eszközei az egyetlen ered­ményes eszköz a kizsákmányoló osztály hatalmával szemben. Tömörüljetek annak zászlaja alá. Ma még nem késő. Tanít­sátok, neveljétek osztálytudatra, szolidaritásra, a kizsákmányolt bérrabszolgák millióit. OlvasdaBérmunkást!

Next

/
Thumbnails
Contents