Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-02-27 / 676. szám
Február 27 BÉRMUNKÁS 3 oldal Hozzászólás V. J. cikkéhez LEHET-E EGYSÉGES AZ AMERIKAI MUNKÁS MOZGALOM A fenti címen a Bérmunkás február 13-iki lapszámban közölt cikkhez szeretnék hozzá szólni, mivel oly időszerű s minden becsületes munkás által kiránt egységes munkásmozgalom érdekében irt cikket nemcsak örömmel látok a lapban, hanem szeretném azt napirenden tartani. V. J. munkástárs azonban a cikkében szerintem két tévedésbe esett, amit annak tudhatunk be, hogy az alább ismertetett jelszavakat oly sokszor hangoz tatták már előtte, hogy még talán el is hitte azokat. Az egyik az, “hogy a munkás politikai pártok végcélja is az ipari kommunizmus.” A másik az, hogy az iró azt hiszi, “hogy a kommunista párt proletár diktatúrát akar.” Ezt a két fontos kérdést szeretném boncolgatni, bogy a megértés könnyebb legyen és a másképpen nagyszerű cikket ezen két téves felfogástól megtisztítsam Először is, egyetlen párt sem akar ipari kommunizmust, mivel az ipari kommunizmusban nincsen szükség politikai pártra és nincsen olyan párt, mely a saját kimúlását sietesse még akkor sem, ha ezt állítja magáról. A másik kérdés komplikáltabb és oly sok zavarra adott már okott, hogy kénytelenek vagyunk a két szót, amelyből a mondat van alkotva, bonckés alá venni. A proletár gyűjtőnév alatt értjük mind azon munkásokat, akiknek nincs tulajdonuk, hanem mások által való foglalkoztatás révén kapják a megélhetésüket, tehát az orvos, ügyvéd, kiskereskedő, vállalkozó és tőkepénzes nem proletár, így meg kell állapítani, hogy. az a párt, vagy mozgalom, melyben a fent nevezett önálló emberek is tagok lehetenek nem proletár szervezet. A másik szó, a “diktatúra” ez alatt értjük azt az állapotot, melyben egy egyén, egy párt vagy osztály az akaratát rákényszeríti a többségre. E szerint van egyéni diktatúra, mint Olaszországban, van párt diktatúra, mint Orosz országban, végre osztály diktatúra, mint itten Amerikában és a legtöbb ismert országban. Tehát nagy tévedés azt hinni, hogy a kommunista párt proletár diktatúrát akar, azon egyszerű oknál fogva, mert nem tiszta proletár szervezet. Tagja lehet mindenki, igy a munkáltató is, ha a párt szabályait és parancsait teljesiti. Tagja l.ehet a kisbirtokos, kiskereskedő, ügy véd, pap, orvos, akik önállók és senki sem mondhatja rájuk, hogy proletárok. így világosan kitűnik, hogy a párt csak párt- diktaturát akarhat, még akkor is, ha az ellenkezőjét állítja. Proletár diktatúrát csak egy proletár szervezet valósíthat meg, és pedig csak az IWW, ha ugyan a többségben levő proletariátus akaratának a kissebb- ségben levő birtokos osztályra való kényszerítését diktatúrának nevezhetjük. Most még azt is meg kell ismerni, hogy egy nem tiszta proletár szervezetben a vezetőség a nem proletár elemekből kerül ki, mivel az gazdasági helyzeténél fogva nagyobb iskolázottsággal rendelkezik és csakis mint vezető hajlandó a pártban dolgozni és mivel a pártot egy kisebb körű vezetőség diktatúrája alá helyezik, igy még inkább lehetne pártvezetőségi diktatúrának nevezni, mint proletár diktatúrának, bár némileg az egész párt felelős érte. Az IWW a proletariátus tiszta szervezete, oda nem léphet be kis vagy nagy birtokos, kis vagy nagykereskedő. A társadalmi OjSzíályharc .megvívását sem a nem proletár elemektől várja, de viszont az osztályharc győzelmekor sem hajlandó a hatalmat, nem proletár elemekből álló vezetőségnek átadni, hogy a proletárok felett diktá- toroskodjanak. A termelést és a szét osztást, a mi a közigazgatásnak a legfontosabb kérdése a munkásokra bizza. még a munkások társadalmának a meg védését is, ha arra szükség van. Eltörli az osztályokat, minden kit a magántulajdonnal nem bírók, proletárok táborába soroz, ha kell rákényszeríti ezen akaratát a politikusokra s a profe- szionális elemekre is, hiába fognak azok ellene tiltakozni, mert az IWW által hirdetett és megvalósítandó társadalomban nem lesznek kiváltságosak, az csak párt diktatúra alatt lehet, mely az osztályokat nem szünteti meg, sem a magán tulajdont. Tehát le kell szegezni azt a tényt, hogy a politikai pártok célia nem ipari kommunizmus. Másodszor, hogy a nem proletár elemekből álló vezetőség nem akar és nem akarhat proletár diktatúrát, hanem csak párt diktatúrát. A párt diktatúrának élet kérdése, hogy más pártokat és szer vezeteket elnyomjon, még akkor is, ha azok munkás szervezetek mig a proletariátus tiszta szervezeteit, mint a gazdásági szervezetek csak addig tűri meg, mig azt a pártérdekében feltudja használni. Még a hatalom ra jutása előtt is a pártok csak olyan gazdasági, illetve proletár szervezetet támogat és épit melyet a pártvezetőség kontrolja alatt tarthat és a párt érdekében felhasználhatja. Igen, a munkásságnak igyekezni kell az egységre, de meg kell fontolnia, hogy mit akar. Párt diktaturát-e, mely a másvéleményen levő munkáspártokat és szervezeteket elnyom, bebörtönöz és száműz, vagy proletár diktatúrát, mely a kiváltságot és az osztályokat meg szünteti, s nem nézetek szerint, hanem gazdasági érdek szerint osztályozza és minden munkásnak beleszólást ad a közigazgatásba, amint azok a termelés és szétosztásban részt vesznek. A proletár diktatúrát, ha a többségben levő proletariátus érdekeit védő intézkedést annak lehet nevezni, csak egy tiszta proletár szervezet végezheti és ez az IWW. Vi. CSAK HATÁROZNAK Kentucky állam American Legion osztaga Harlan megyében tartotta ez évi konvencióját, melyen elhatározták, hogy az “isten és a haza nevében” Kentucky államból kiűznek minden vörös agitátort és e határozat támogatására szóllitják fel a többi államok Legion tagságát is. Nagy fába vágták a fejszét s több mint bizonyos, hogy bele is törik az. Minél jobban üldözik a munkásosztályt, annál jobban szolidaritást vállal ellenségeinek a megszeliditésére. Az Egy Nagy Szervezetben az IWW-ban tömöritett bérrabszolgák fütyülnek a Legion határozatára. Előzetes bejelentés Tudatjuk a new york és környéki munkástársainkkal és a velünk szimpatizáló egyesületekkel, hogy a new yorki Modern Színkör a Bérmunkás javára nagyszabású szinielőadást és táncmulatságot rendez 1932 március 26-án, szombaton este az Ifjúsági Kör és Daltestület uj épületében, 181 E. 87th St. Kérjük, hogy ezen a napon lehetőleg mulatságot ne rendez zenek, hogy az ezer főnyi tömeget befogadó nagy teremben minden hely megteljen. Tisztelettel a Rendezőség Az IWW nem egy mesterségesen teremtett intézmény. Emberi tudattal, emberi elhatározásból jött létre, de nem vé- letlenségből, vagy egyesek egyé ni hajlama által, hanem TÁRSADALMI szükségből, mégpedig a bérmunkások IPARI szűk ségletéböl. telenül járja az utcákat. Köteles ségiinknek láttuk, hogy Dayton magyarsága is megismerje az IWW eszközeit, amelyeket a mai helyzetből való kivezetésre ajánlani tud a dolgozó millióknak. Daytoni munkástársainktól azt a választ kaptuk, hogy ők ugylátják, hogy a munkások ott annyira elvannak szegényed ve és annyira nem törődnek a mozgalmakkal, hogy a kiadások megtakarítása véget ajánlják, hogy szervezőnk kerülje el Day- ton semmire sem alkalmas magyarságát. A lapbizottság úgy állapodott meg Horváth mtársal, hogy menjen be utján Daytonba és személyesen nézze meg, hogy mi az oka a magyarság tétlenségének. Horvátr mtárs február 13-án ért Daytonba és néhány olvasónkkal való beszélgetés után, azok maguk kérték, hogy személyesen fogják a magyar házakat bejárni, tartson aznap este egy gyűlést, ami meg is történt és amelyről az alábbi tudósítást küldték be a Daytoni munkástársak: * Rózsa Sándor munkástárs bemutatja a west sideon lakó magyarságnak Horváth Józsefet, a Bérmunkás és az IWW országos szervezőjét, aki két órás előadásában ismerteti a munka- nélküliség okait. Bemutatja a régi és a mai termelési eszközöket és kimutatja, hogy a gyors termelés minden hátrányát a munkásságnak kell elviselni. Megmagyarázza ennek okául a szervezetlenséget vagy a munkások rosszul való szervezkedését az olyan szervezetek be, amely nem a munkások helyzetének a megjavítását, de a minden körülmények közötti ipari békét tartja szem előtt. Ismerteti az IWW-t az ipari szervezetet, amelyet a legfelsőbb végrehajtótól kezdve mun kások irányítanak a saját javukra olyan mértékben, amilyen erővel, hatalommal az iparokban rendelkeznek. Éhez a szervezethez való csatlakozásra hívja fel Dayton magyar bérmunkásait is. Ez az előadás annyira kielégítette és lekötötte még a lenlevő kommunista munkásokat is, hogy annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy az előadó munkástárs tartson egy ilyen előadást másnap Dayton north sideonján lakp magyarságának is, amelyet Horváth munkástárs el is fogadott. A Bérmunkás olvasóinak a legnagyobb megelégedésére a gyűlés a legjobb hangulatot hagyva a hallgatóságban, ért végett. * Másnap. 14-én. délelőtt 10 órakor a Kossuth Egylet gyűlését függesztette fel, hogy min den egyes tagjának alkalma legyen az előadást végig hallgatni Itt szintén Rózsa Sándor mtárs volt az ülésvezető, aki a gyűlések érdekében is a legagilisabb munkát felytette ki. Bemutatva Horváth munkástársat, aki többé kevésbbé megismételte a tegnapi gyűlésen kifejtett igazságokat. Bemutatta azt az egyenlőtlenséget, amely ma a munkásosztály és a kapitalistaosztály között van és ismertette az ipari szervezetet, amely egyedül alkalmas ennek a rend szernek a megváltoztatására. A hallgatóság az előadót itt is a legnagyobb figyelemmel hallgatták és hisszük, hogy ez a két gyűlés az ipari szervezetet hirdető Bérmunkás előtt Dayton magyar bérmunkásai között megnyitja a tanulás és szervezés útját. Tudósitó Járuljon hozzá szervezési alapunkhoz!
