Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-02-27 / 676. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS Február 27 BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) ________HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W._________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre $2.00 One Year .....................$2.00 Félévre ..................... 1.00 Six Months ................. 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ................. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerk. és kiadóhivatal: 2653 Grand Ave., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS____________OF THE WORLD Csak az IWW készül az iparok átvételére A munkás sajtóban a mai gazdasági válsággal foglalkozó cikkek egész sorozatát találjuk csaknem minden nap. Mindezen cikkek Írói többé-kevésbé megegyeznek abban, hogy ez a válság a kapitalizmus utolsó válsága, melyből többé nem tud kilábalni. A vérmesebbek, a túlságosan optimisták, mindössze pár hónapot adnak még a vonagló kapitalizmusnak, mig a tárgyilagosabbak, a kijelentéseikben jobban megfontolok, csak évek múltán várják az összeomlást. Azonban, még ha az utóbbi csoport véleményét tesszük is magunkévá, akkor is elmondhatjuk, nagy átalakulás, társadalmi rendszer változás küszöbén állunk. A társadalmi rendszerek nem születnek és nem múlnak ki máról-holnapra. Az átalakulás huzamosabb időt vesz igénybe. Annyi kétségtelen, hogy ma már1 benne vagyunk a kapitalizmus felbomlásának idejében, csupán azt nem tudjuk megmondani, hogy mikor érünk el a végleges összeomláshoz. És éppen azért, mert nem tudjuk, hogy ez a végső összeroppanás nem következik-e be aránylag rövid időn belül, a munkásságnak el kell készülni arra. Itt Amerikában, csak az IWW hirdeti, hogy szervezkednünk kell a termelés átvételére. Csak az IWW szervezi a munkásokat olyan ipari szervezetekbe, melyek képesek is lesznek a termelés és szétosztás irányításának átvételére akkor, amidőn a kapitalizmus összeomlik. Az IWW jól látja, hogy mily gyorsasággal közeleg a kapitalizmus összeroppanása és éppen ezért minden energiáját felhasználja a munkásság felvilágosítására, hogy a jelen termelési rendszernek összeomlása készületlenül ne találjon. Ez élet-halál kérdés a munkásságra. E mellett jelentéktelenné válnak a gazdasági válság okainak magyarázatai. Nem sokra megyünk azzal, ha csak azt magyarázzuk, hegy a válságot a túltermelés, az idegen piacok hiánya okozza. Ezzel nem sokat segítünk sem a válságon, sem pedig a munkanélküliségen. A legfőbb kérdés, amelyet meg kell oldanunk az, hogy miként biztosíthatjuk a termelés tovább folytatását! Erre a régi szocialista theoriák nem adnak választ. Az orosz példára sem hivatkozhatunk, mert ott még csak most kísérleteznek az ipar felépítésével. A politikusok — tartozzanak bármelyik párthoz is __ egyáltalán nem törődnek ezzel a kérdéssel. Előttük csak az a fontos, hogy hatalomra kerüljenek és a többit a jó Szerencsé re jjízzsk Pedig, ha az Egyesült Államokban megállnak az iparok, a szállítás, a bányászat, az éle1 mezési ipar, csak rövid i^őre is, a nagyvárosok munkássága millió számra veszne el. A hatalom kérdésnél sokkal fontosabb az, hogy ennek elejét vegyük. Az IWW az egyetlen szervezet, amely részletes prigramot ad ennek a katasztrófának a kikerülésére. Az IWW számol azzal a ténnyel, hogy a kapitalizmus a munkások egyes csoportjait bizonyos termelvények előállítására megszervezte. Minden gyár, minden bánya, minden^ ipartelep egy-egy munkásszervezetet alkot. Habár a munkásság az i y munkásszervezetekben nagy hullámzást mutat, maga a váz mm dig megmarad. Ha egy-egy gyárban az összes alkalmazottakat kicserélnénk, az uj alkalmazottak hosszú ideig kevesre menne- nek. Azért igen fontos, hogy a kapitalizmus áltál kifejlesztett eme munkásszervezeteket átvegyük éppen úgy, mint ahogy a gépeket átakarjuk venni. Az ily munkásszervezeteket azonban csakis úgy lehet átvenni, ha úgy szervezzük okét ipari szervezetekben, mint ma dolgoznak a gyárakban, a vasutaknál es minden más ipartelepen. Ezért helyez az IWW olyan nagy súlyt a munkán való szervezésre. Az ily szervezet lesz az a váz, amely képes lesz működésben tartani az ipartelepeket, ha a munkások veszik azt birtokukba. A gyárak lefoglalása nem sokat eme, az ilyen szervezetek nélkül, mert nem a lefoglalás, hanem a termelés a le- nveges, amire szervezetlenül képtelenek leszünk. Az IWW a munkán való szervezéssel, a mühelyszervezetek megalakításával gyakorlati programot nyújt nemcsak az iparok átvételére, hanem a termelés tovább folytatasara is. A munkásságtól függ, hogy ezt a programot, mily mértekben valósíthatjuk meg. Adalékok a marxista ideológia történetéhez Oroszországban. Nyugat Európában a marxista elmélet a polgári világforradalmak szakaszain és a világkapitalizmusnak a kialakulásának a periódusában keletkezett A marxizmusnak ez a kialakulása mutatta a polgári forradalmakon és a kapitalizmuson túlmenő tendenciákat a szocializmust a proletárforrodalmat de legfőképpen egy oly osztályt a kapitalizmus termelőviszonya között, amely kifejezte és amelynek a szükségleteiből fakad a marxizmus a proletariátus. Ez a folyamat azonban egészen másként játszódott le Oroszországban mint egy olyan területen amely a kapitalista fejlődésben visszamaradt erős hűbéri csökevényekkel van te ütve és kimaradt a polgári vi lágforradalmak sorozatából. A marxismust Oroszországban a polgári inteligencia kapta fel és igy a marxizmus nem a termelési viszonyok egy/sajátságos produktuma volt nem a termelés tényeiből az osztál) viszonyokból fakadt, hanem egy kívülről importált ideológia volt csupán. Nyugaton a már teljesen kifejlődött kapitalista társadalomnak ahhoz, hogy keleten Oroszországban is kifejlődni tudjon uj ideológiai álöltözetre volt szükség azért is mert anyagi céljainak az elérésére nem ölthette magára azokat az elhasznált frázisokat illúziókat melyek 1848-ban Fraciaország- ban, Olaszországban, Németországban a proletariátus és a parasztság előtt teljesen lejárták magukat s a régi jelszavak szabadság, egyenlőség, testvériség stb. Abban a formájukban ■a világ kapitalizmus fejlett társadalmi viszonyai között teljesen alkalmatlan és történetileg elavult módja a polgári társadalom formáinak a kiszélesítésére. A kapitalizmus kiterjesztésére megújítása formáinak a megváltoztatására a marxista ideológia leleplező célra kitünően megfelel. Főleg Oroszországban sikerült ennek a helyes alkalmazása a forradalmi narodnik ideológiával szemben, amely orosz talajból nőtt ki s amely az ideológiájában erősen hangsúlyozta,) hogy a kapitalizmus egy semmiképpen át nem ugorható szakasza a szocialista társadalom felé vezető útnak. Éppen ezért bizonyult ez a felfogás alkalmatlannak ; szélesebb tömegek megmozgatására a feudalizmus radikális ki- pusztitására s mindinkább háttérben szorult; vesztette el a jelentőségét. A cárizmus alatti Oroszországban a termelési és társadalmi viszonyok tényéből megállapíthatjuk azt a rideg valóságot, hogy a marxizmus orosz- országban kezdettől fogva minden formájában (elméleti mozgalma, taktikai) nem egyébb, mint ideológiai formája annak a materiális harcnak ami a feudalizmus ellen a kapitalista átalakulásért folyt. Azonban ahhoz, hogy a marxizmus egy születő polgári társadalomnak az ideológiai bába szolgálatot megtehesse át kellet alakulni és a maga pro letár tendenciáinak a helyen bizonyos polgári elméleti és gyakorlati vonatkozásokat kellet, hogy felvegyen. Ez a magyarázata annak az egyébként nehezen megérthető theoratikus engedménynek mit Marx és Engels 70-80-as években a narodniki ideológiának tettek, bár taktikai szempontból az orosz páraszti mozgalom a kezdeti szövetségesitése céljából mégis ezzel az ideológiai engedménnyel az önmaguk által felállított történelmi fejlődést tagadják és egy olyan ideológiai eszközt adnak a marxizmus elpolgárositóinak a kezében melynek a segítségével a tényleges kapitalizmust a marxizmus ideológiájával leleplezni tudják. Marxnak ez az engedménye a Kommunista kiáltvány második orosz kiadásához (1882) irt előszó, hires jóslatában olvashatjuk. A kommunista kiáltvány célja a ma fennálló tulajdonforma közvetlen küszöbön álló elpusztulásának a proklamálása volt. Oroszorzságban azonban lázasan fejlődő kapitalista rend mellet a polgári földtulajdon csak most kialakult formái mellett a föld nagyobbik fele a parasztok tulajdonába van. Kérdés ez, vájjon az orosz falu közösség (mir.) amely mindenesetre egy nagyon szétesett formája az ősi földközösségnek képes-e közvetlenül át fejlődni a földtulajdon egy magasabb formában a kommunizmusban, vagy ugyanazt a feloszlási folyamatot kell e előbb átfutni amelyet a nyugat töténelmi fejlődése mutat. A mai egyetlen lehetséges felelet erre a kérdésre. Ha az orosz forradalom nyugati munkásforradalmak riadója lesz, hogy a két forradalom egymást kiegészíti, akkor a jelenlegi orosz földközösség kiinduló pontjává lehet a kom- munisztikus fejlődésnek. Maga Lenin is kifejezetten hangsúlyozta hogy csakis az általánosan kiváltott nyugati proletárforradalmakkal együtt képes _ az orosz forradalom a hűbéri viszonyokból a kapitalizmus átugrásával a szocializmusba jutni. A mir maga is 1882-ben nyomtalanul eltűnt, amelynek Marx történelmi jelentőséget tulajdonított. A szocializmust egy országban felépítő marxista leninista ideológusok Szovjetunió kapitalista fejlődésnek és valóságos osztálytartalmának az ellep lezésére a marxizmust használják fel. Ők- ezt gyakori esetben Marx- Lenin idézetekkel próbálják; igazolni, valóságban olyan idézetekkel melyeket Marx Lenin ezért tett meg, hogy ezekkel az elméleti koncessziókkal egy nem egészen tiszta proletármozgalomra befolyást nyerve erősítsek a foradalmi proletártendenciákat. (Folytatása a jövő számban.)
