Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-02-06 / 673. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS Február 6 BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre $2.00 One Year ................. $2.00 Félévre 1.00 Six Months .................. 1.00 Egyes szám ára 5c Single Copy ................. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerk. és kiadóhivatal: 2653 Grand Ave., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS____________OF THE WORLD Rendszer, mely megérett a pusztulásra Egy társadalmi rendszer, amely az emberi szükségletet a géprendszer kifejlődése előtt megközelitőleg kielégítette, egészen más elbírálás alá sik, mint amelyben mi élünk. Azt állítani, hogy ily rendszer, ugyanazon országban miután már az ipar a legmagasabb fokig ki fejlődött és az összevont szervezet a hatalmas korporációk irányítása alatt kizárólag a profit szolgálatában áll, még mindig megfelelő, abszurdum. A tények azt bizonyítják, hogy ez lehetetlen. Tekintsünk végig az egyesült államokon Mainetől Floridáig és New Yorktól San Franciskóig. És aztán vizsgáljuk meg Oroszországot. Nem vagyunk elfogultak az orosz helyzettel. Bár nem helyeseljük a bürokratikus rendszert; helytelenítjük az egyéni szabadság elnyomását;, helytelennek tartjuk azon kísérletezést hogy minden hatalom egy diktátor kezében legyen; veszélyesnek tartjuk azt, hogy minden egy politikusok által kontrolált kormánytól függjön, de a jelen körülmények között minden kétséget kizárólag bebizonyosodott, hogy az emberi élet biztosabb ott, ha korlátolt gazdasági viszonyok között élnek is, mint a gangsterek terorrisztikus rendszerében, melyet itt amerikában a kapitalizmus tart fenn. Nézzünk szét amerikában. Az elmúlt télen, amikor az éhség szörnyetege belemártotta hatalmas karmait a munkanélküli éhező milliók vékonyodó húsába Ígéretet kaptunk, hogy a szükségben levőket a helyi segély bizottságok fogják ellátni. Reed Smoot—egyike a nagy államférfiaknak—azt ajánlotta, hogy egyszer hetenkint mindenki nélkülözzön egy étkezést és azt adja a munkanélkülieknek. Valamely “lángész” az alma árusítást ajánlotta a munkanélkülieknek és a nők és férfiak rongyos árnyai lepték el az utcákat—akik valamikor büszkén vallották magukat amerikaiaknak—kosár almával előttük, pirulva fényesítették azokat kékre fagyott ujjaikkal és várták, hogy valaki oda dobjon egy pénzdarabot szánalomból. San Franciskoban valami ravasz politikus azt ajánlotta, hogy a munkanélküliek csapjanak fel önkéntes forgalmi őröknek, az utca sarkon állva vigyázzák a forgalmiszabály ellen vétőket. A szabály ellen vétő letartóztatandó és a kiszabott büntetési dij legyen az önkéntes őr jutalma. Karakter emelő, nem? A jótékonysági egyesületek nem bizonyultak megfelelőnek az adott viszonyok között. Ezen csoportok mögött húzódnak meg a “Community Chest”, “Salvation Army”, “Volunteers of America” és a különféle missiók számtalan sokasága. A cél ter- mészetenesen nem a nyomorgók segélyzése, hanem egy csomó élősdinek alkalom a könnyű életre és a különféle vallásos csoportoknak—kihasználva a nyomort—vagyon felhalmozása. Ha a kapitalizmus által nyomorba taszítottak segélyezése volni a cél juk nem gyüjtenének milliókat érő vagyont, amikor az emberek milliói éheznek. Chicagóban, ha egy unió munkás folyamodik segélyért, elküldik az uniójához. így azokra van utalva, akik maguk is oly szegények mint a segélyért folyamodó. A legtöbb helyen a segélyért folyamodók a legfelháboritóbb vallatásnak vannak kitéve. “Van rádijóa? villanyvilágítás a lakásban? automobilja?, jár színházba?, cigarettázik?, dolgozik a család valamely tagja? stb. Ha a fentiek valamelyikét felfedezik a jelentkezőnél, elegendő ok a segély megtagadására.. A California államba utazó munkanélkülieket elfogják a határnál és internáló kampekbe viszik, közel a hideg éghajlathoz, ahol útépítési munkánál alkalmazzák fizetés nélkül, csupán az ellátásért. Tulsa, Oklahamában John H. Leawall mérnök az orvosi szövetséggel egyetemben diétát állított össze, mely egy csomagba egy heti élemet szolgáltat és azokat osztják ki a nyomorgók között. A diéta összesen 6 (hat) cent értékű élelmiszert irányoz elő egy egész napra. A jelentkezőt utasítással látják el a használatra vonatkozólag, hogy az egy hétre megmentse az éhhaláltól. Ford a munkanélküliéit Detroit városára szabadította és hogy a megadóztatást elkerülje, inkorporálta saját városát Dearbornt. Detroit, mivel a segély forrásait kimentette, méltatlankodik. Chicago a tönk szélén áll. Képtelen a tanítókat és rendőröket OSZTÁLY — OSZTÁLYHARC Az emberek társadalomban élnek. A társadalom az embereknek egy oly összessége, melyet a munka kapcsolata tart össze. A társadalomban osztályok vannak. Osztály az egyenlő gazdasági érdekű emberek csoportja, összessége. A mai társadalomban; a kapitalizmusban két fő osztályt különböztetünk meg. A proletariátust vagy bérmunkást. A tőkés osztályt vagy burzsoát. A munkásosztályt az jellemzi, bőgj' nem rendelkezik a termelő eszközök felett és munkaereje eladásából él. A tőkésosztályt az jellemzi, hogy ő bírja a rendelkezést a termelő eszközök felett, nem dolgozik és a munkások kizsákmányolásából él. Maguk az osztályok nem egy ségesek, hanem yétegezödések- nek a felépítményéből állnak. A munksosztályon belül barom osztályréteget különböztetünk meg. Úgymint a munkás aristokrácia, a jólkereső munkások csoportja, előmunkások, üzemvezetők, szellemi munkások. 2) a középproletariátus, főleg a szakmunkások tömegéből áll. akiknek némi stabil életmód juk van. 3) a legszegényebb pro letariátus, munkanélküliek, tanulatlan munkások, rosszul kereső szakmunkások hatalmas tömegéből áll. A munkásosztály ezen rétegeinek az érdekei a kapitalizmus megszüntetésén megegyezik. Azonban abban van közöttük ellentét, hogy mikor és milyen eszközökkel szüntessék meg a kapitalizmust. A munkásarisztokrácia, lassan békésen, fokozatosan, reformok által akar a helyzetén változtatni, mert ő ráér, ő nincs any- nyira kizsákmányolva. Tehát reformisták. A legszegényebb proletariátus pedig, gyorsan, radikálisan, minden eszközzel, mert neki sürgős, ő minél előbb leakarja rázni a kapitalista igát. Tehát forradalmi módon harcol a kapitalizmus ellen. A tőkés osztály szintén három rétegből áll. 1) a nagytőke, 2) a középtőke, 3) a kistőkés. A burzsoázia eme rétegeinek az érdeke a kapitalizmus fentartásán minden körülmények között és a proletariátus fokozottabb kizsákmányolásán megegyezik. Az ellentét abban van közöttük, hogy kire jusson több a kizsákmányolásból és a piacból és ezért egymás ellen is harcolnak és ebben a harcban mindenkor a nagytőkésé a győzelem, aki a maga nagyipari termelésével kiszorítja a piacról a kispolgárt tönkreteszi és nemhagyja őt élni. A tőkésosztály gazdaságilag úgy harcol a munkásosztály ellen, hogy a termelésben kizsákmányolja A proletár kizsákmányolása az értéktöbbletben fejeződik ki. Az értéktöbblet nem más, mint a meg nem fizetett emberi munka, vagy a szükséges munkaidőn túl termelt érték. A munkásosztály a tőkésosztály ellen úgy harcol, hogy az egész kapitalista bérrabszolgaság megsemmisítésére törekszik, amely az értéktöbblettermelésen alapszik és ezt a kapitalista termelést egy uj tervszerű szocialista gazdálkodással pótolja. A munkásosztály gazdasági és politikai harcát egymástól elválasztani nem lehet. Minden gazdasági harc egyúttal politikai harc is. A proletariátus osztályharca a tőke ellen csakis akkor lehet eredményes, ha önnálló osztállyá fejlődik és kialakítja azokat az organizációkat, melyek gazdasági fronton vezetik a munkás tömegek harcát a kapitalizmus ellen. Magának a munkásmozgalom nak aj egységtelensége az osztály gazdasági egységtelenségé- ben gyökeredzik. A munkás- mozgalom egysége akkor fog megteremtődni, ha a kapitalizmus egyformán fogja kizsákmányolni a munkásosztály ösz- szes ellemeit. És ma erősen ezen cél felé tart. Iván. Olvasd a Bérmunkást! fizetni. A munkanélküliek nyomora leírhatatlan. Az éhség lázadások a napi események közé tartoznak. Pittsburgh segély pénztárába január 1-én 974.000 dollár volt és a számítás szerint január havi segélyezésre 600.000 dollárra van szükség. New York hasonló helyzetben van. A segélyre szorultaknak csak kis százalékát képes segélyezni. Az ingyenes kórházak túlzsúfoltak, mig azon kórházakban, ahol fizetni kell üresek az ágyak. A betegek képtelenek fizetni és orvosi segély híján pusztulnak el, vagy öngyilkosok lesznek. És igy sorolhatnánk fel a végletekig. A gyárak zárva vannak. A bankok bezártak és a betevők elveszítették megtakarított pénzüket. Az unionok segély alapja elfogyott. A vasutak eltörlik a nyugdijat. Bérlevágások mindenfelé. Senki sem tudja, mit kellene tenni és senki sem tudja mikor jön a vég. Az iparok vezérei várnak, hogy valami majd csak történni fog. A legfőbb törekvés: készülnek a történendőkre. Gépfegyverek, rendőrbotok, gázbombák, American Legion felvonulások és a törvénytelen kínzó eszközök készenlétbe tartása. Mi lehet a válasz? Valamelyes szervezett kontrolra van szükség. A kapitalizmus erre képtelen. Mi, a munkásosztály ipari szervezetét találjuk erre alkalmasnak. Egy bizonyos. A népesség életfentartási forrása az ipar és ennek céltudatos kontrol alá kell kerülni. Az IWW-nak meg van erre a tervezete és csak arra van szükség, hogy a munkásság e tervezetet a gyakorlatba vigye. Erre azonban csak szervezetten leszünk képesek. Tehát SZERVEZKEDJÜNK!
