Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-02-06 / 673. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS Február 6 BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre $2.00 One Year ................. $2.00 Félévre 1.00 Six Months .................. 1.00 Egyes szám ára 5c Single Copy ................. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerk. és kiadóhivatal: 2653 Grand Ave., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS____________OF THE WORLD Rendszer, mely megérett a pusztulásra Egy társadalmi rendszer, amely az emberi szükségletet a géprendszer kifejlődése előtt megközelitőleg kielégítette, egészen más elbírálás alá sik, mint amelyben mi élünk. Azt állítani, hogy ily rendszer, ugyanazon országban miután már az ipar a legmagasabb fokig ki fejlődött és az összevont szervezet a ha­talmas korporációk irányítása alatt kizárólag a profit szolgálatá­ban áll, még mindig megfelelő, abszurdum. A tények azt bizo­nyítják, hogy ez lehetetlen. Tekintsünk végig az egyesült álla­mokon Mainetől Floridáig és New Yorktól San Franciskóig. És aztán vizsgáljuk meg Oroszországot. Nem vagyunk elfogultak az orosz helyzettel. Bár nem helye­seljük a bürokratikus rendszert; helytelenítjük az egyéni sza­badság elnyomását;, helytelennek tartjuk azon kísérletezést hogy minden hatalom egy diktátor kezében legyen; veszélyesnek tartjuk azt, hogy minden egy politikusok által kontrolált kor­mánytól függjön, de a jelen körülmények között minden kétsé­get kizárólag bebizonyosodott, hogy az emberi élet biztosabb ott, ha korlátolt gazdasági viszonyok között élnek is, mint a gangsterek terorrisztikus rendszerében, melyet itt amerikában a kapitalizmus tart fenn. Nézzünk szét amerikában. Az elmúlt télen, amikor az éhség szörnyetege belemártotta hatalmas karmait a munkanélküli éhező milliók vékonyodó húsába Ígéretet kaptunk, hogy a szük­ségben levőket a helyi segély bizottságok fogják ellátni. Reed Smoot—egyike a nagy államférfiaknak—azt ajánlotta, hogy egyszer hetenkint mindenki nélkülözzön egy étkezést és azt ad­ja a munkanélkülieknek. Valamely “lángész” az alma árusítást ajánlotta a munkanélkülieknek és a nők és férfiak rongyos ár­nyai lepték el az utcákat—akik valamikor büszkén vallották ma­gukat amerikaiaknak—kosár almával előttük, pirulva fényesítet­ték azokat kékre fagyott ujjaikkal és várták, hogy valaki oda dobjon egy pénzdarabot szánalomból. San Franciskoban valami ravasz politikus azt ajánlotta, hogy a munkanélküliek csapjanak fel önkéntes forgalmi őröknek, az utca sarkon állva vigyázzák a forgalmiszabály ellen vétőket. A szabály ellen vétő letartóztatandó és a kiszabott büntetési dij legyen az önkéntes őr jutalma. Karakter emelő, nem? A jótékonysági egyesületek nem bizonyultak megfelelőnek az adott viszonyok között. Ezen csoportok mögött húzódnak meg a “Community Chest”, “Salvation Army”, “Volunteers of America” és a különféle missiók számtalan sokasága. A cél ter- mészetenesen nem a nyomorgók segélyzése, hanem egy csomó élősdinek alkalom a könnyű életre és a különféle vallásos cso­portoknak—kihasználva a nyomort—vagyon felhalmozása. Ha a kapitalizmus által nyomorba taszítottak segélyezése volni a cél juk nem gyüjtenének milliókat érő vagyont, amikor az emberek milliói éheznek. Chicagóban, ha egy unió munkás folyamodik segélyért, elkül­dik az uniójához. így azokra van utalva, akik maguk is oly sze­gények mint a segélyért folyamodó. A legtöbb helyen a segélyért folyamodók a legfelháboritóbb vallatásnak vannak kitéve. “Van rádijóa? villanyvilágítás a lakásban? automobilja?, jár színház­ba?, cigarettázik?, dolgozik a család valamely tagja? stb. Ha a fentiek valamelyikét felfedezik a jelentkezőnél, elegendő ok a se­gély megtagadására.. A California államba utazó munkanélkülieket elfogják a ha­tárnál és internáló kampekbe viszik, közel a hideg éghajlathoz, ahol útépítési munkánál alkalmazzák fizetés nélkül, csupán az el­látásért. Tulsa, Oklahamában John H. Leawall mérnök az orvosi szö­vetséggel egyetemben diétát állított össze, mely egy csomagba egy heti élemet szolgáltat és azokat osztják ki a nyomorgók kö­zött. A diéta összesen 6 (hat) cent értékű élelmiszert irányoz elő egy egész napra. A jelentkezőt utasítással látják el a használatra vonatkozólag, hogy az egy hétre megmentse az éhhaláltól. Ford a munkanélküliéit Detroit városára szabadította és hogy a megadóztatást elkerülje, inkorporálta saját városát Dearbornt. Detroit, mivel a segély forrásait kimentette, méltatlankodik. Chicago a tönk szélén áll. Képtelen a tanítókat és rendőröket OSZTÁLY — OSZTÁLYHARC Az emberek társadalomban élnek. A társadalom az embe­reknek egy oly összessége, me­lyet a munka kapcsolata tart össze. A társadalomban osztályok vannak. Osztály az egyenlő gazdasági érdekű emberek cso­portja, összessége. A mai társadalomban; a ka­pitalizmusban két fő osztályt különböztetünk meg. A prole­tariátust vagy bérmunkást. A tőkés osztályt vagy burzsoát. A munkásosztályt az jellemzi, bőgj' nem rendelkezik a termelő eszközök felett és munkaereje eladásából él. A tőkésosztályt az jellemzi, hogy ő bírja a ren­delkezést a termelő eszközök felett, nem dolgozik és a mun­kások kizsákmányolásából él. Maguk az osztályok nem egy ségesek, hanem yétegezödések- nek a felépítményéből állnak. A munksosztályon belül ba­rom osztályréteget különböz­tetünk meg. Úgymint a munkás aristokrácia, a jólkereső munká­sok csoportja, előmunkások, üzemvezetők, szellemi munká­sok. 2) a középproletariátus, fő­leg a szakmunkások tömegéből áll. akiknek némi stabil életmód juk van. 3) a legszegényebb pro letariátus, munkanélküliek, ta­nulatlan munkások, rosszul ke­reső szakmunkások hatalmas tömegéből áll. A munkásosztály ezen réte­geinek az érdekei a kapitaliz­mus megszüntetésén megegye­zik. Azonban abban van kö­zöttük ellentét, hogy mikor és milyen eszközökkel szüntessék meg a kapitalizmust. A munkásarisztokrácia, lassan békésen, fokozatosan, reformok által akar a helyzetén változ­tatni, mert ő ráér, ő nincs any- nyira kizsákmányolva. Tehát reformisták. A legszegényebb proletariátus pedig, gyorsan, ra­dikálisan, minden eszközzel, mert neki sürgős, ő minél előbb leakarja rázni a kapitalista igát. Tehát forradalmi módon harcol a kapitalizmus ellen. A tőkés osztály szintén három rétegből áll. 1) a nagytőke, 2) a középtőke, 3) a kistőkés. A burzsoázia eme rétegeinek az érdeke a kapitalizmus fen­tartásán minden körülmények között és a proletariátus foko­zottabb kizsákmányolásán meg­egyezik. Az ellentét abban van kö­zöttük, hogy kire jusson több a kizsákmányolásból és a piac­ból és ezért egymás ellen is harcolnak és ebben a harcban mindenkor a nagytőkésé a győ­zelem, aki a maga nagyipari ter­melésével kiszorítja a piacról a kispolgárt tönkreteszi és nem­hagyja őt élni. A tőkésosztály gazdaságilag úgy harcol a munkásosztály el­len, hogy a termelésben kizsák­mányolja A proletár kizsákmá­nyolása az értéktöbbletben fe­jeződik ki. Az értéktöbblet nem más, mint a meg nem fizetett emberi munka, vagy a szüksé­ges munkaidőn túl termelt ér­ték. A munkásosztály a tőkésosz­tály ellen úgy harcol, hogy az egész kapitalista bérrabszolga­ság megsemmisítésére törek­szik, amely az értéktöbbletter­melésen alapszik és ezt a kapi­talista termelést egy uj terv­szerű szocialista gazdálkodás­sal pótolja. A munkásosztály gazdasági és politikai harcát egymástól elválasztani nem lehet. Minden gazdasági harc egyúttal politi­kai harc is. A proletariátus osztályharca a tőke ellen csakis akkor lehet eredményes, ha önnálló osz­tállyá fejlődik és kialakítja azo­kat az organizációkat, melyek gazdasági fronton vezetik a munkás tömegek harcát a kapi­talizmus ellen. Magának a munkásmozgalom nak aj egységtelensége az osz­tály gazdasági egységtelenségé- ben gyökeredzik. A munkás- mozgalom egysége akkor fog megteremtődni, ha a kapitaliz­mus egyformán fogja kizsák­mányolni a munkásosztály ösz- szes ellemeit. És ma erősen ezen cél felé tart. Iván. Olvasd a Bérmunkást! fizetni. A munkanélküliek nyomora leírhatatlan. Az éhség lázadások a napi események közé tartoznak. Pittsburgh segély pénztárába január 1-én 974.000 dollár volt és a számítás szerint január havi segélyezésre 600.000 dollárra van szükség. New York hasonló helyzetben van. A segélyre szorul­taknak csak kis százalékát képes segélyezni. Az ingyenes kórhá­zak túlzsúfoltak, mig azon kórházakban, ahol fizetni kell üresek az ágyak. A betegek képtelenek fizetni és orvosi segély híján pusztulnak el, vagy öngyilkosok lesznek. És igy sorolhatnánk fel a végletekig. A gyárak zárva vannak. A bankok bezártak és a betevők el­veszítették megtakarított pénzüket. Az unionok segély alapja elfo­gyott. A vasutak eltörlik a nyugdijat. Bérlevágások mindenfelé. Senki sem tudja, mit kellene tenni és senki sem tudja mikor jön a vég. Az iparok vezérei várnak, hogy valami majd csak tör­ténni fog. A legfőbb törekvés: készülnek a történendőkre. Gép­fegyverek, rendőrbotok, gázbombák, American Legion felvonulások és a törvénytelen kínzó eszközök készenlétbe tartása. Mi lehet a válasz? Valamelyes szervezett kontrolra van szük­ség. A kapitalizmus erre képtelen. Mi, a munkásosztály ipari szervezetét találjuk erre alkalmas­nak. Egy bizonyos. A népesség életfentartási forrása az ipar és ennek céltudatos kontrol alá kell kerülni. Az IWW-nak meg van erre a tervezete és csak arra van szükség, hogy a munkásság e tervezetet a gyakorlatba vigye. Erre azonban csak szervezetten leszünk képesek. Tehát SZERVEZKEDJÜNK!

Next

/
Thumbnails
Contents