Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-02-06 / 673. szám

Február 6 BÉRMUNKÁS 5 oldal Vallási dogma helyett, öntudatos gondolkozást Hittan Azt tanultuk az iskolába, 1 hogy hitvallás nélkül, nem iid- : vözülhetünk és ezt a tudatot elég jól megjegyeztük magunk­nak, mert ha nem akartuk vol­na megtanulni a nádvesszővel belénk verték volna főtisztelen­dő lelkiatyáink. Nékem még most is csiklan- dozik az ülőfelem, ha rágondo­lok a nád vesszőre. Voltam vagy tizenegy éves és az 5-ik osztályú tanuló, mikor belém is verték a vallás dogmáját. Egy héten kétszer szokott az iskolába bejárni a főtisztelendő katekizmust és bibliát tanítani. Az egyik hittan órán úgy ta­nította a katekizmusból, hogy a “világnak sem kezdete nem volt, sem vége nem lesz, a vi­lág mindég volt, van és lesz.” De egy másik hittan órán meg már máskép beszélt a tisztelen­dő ur a világ teremtését ma­gyarázva, hogy isten a világot ugv teremtette hét nap és ha meg is halunk a világvégzetén mindnyájan felfogunk támadni és akkor a jók föl mennek a menyországba a rosszak pedig a pokolba mennek. E ferde tanításra szólásra emeltem fel két ujjam, amit a tisztelendő ur meg is adott. A tanításhoz csak annyi volt a hozzászólásom, hogy mint lehet az, hogy a múlt hittan órán úgy beszélt, hogy a világnak se kezdete, se végezete nem lesz soha és most meg már a világ végezetéről és a feltámadásról tanít? Azt mondanom sem kell, hogy erre a tisztelendő oly dü­hös lett, akár egy vadállat. Úgy vágott a kezében levő bibliával szájon, hogy - orromon, szó­mon folyt a vér. Lehordott eret neknek, kutatónak, hitetlen ta­másnak. sőt még szocialistának is, pedig akkor még nem is tud­tam arról, hogy mi a szocializ­mus. Ekkor aztán jött a hitté- rités a nádpálcával. De a tiszteletes urnák nád­itálcával sem sikerült a vallási dogmát belém verni, mert rá­jöttem hamar arra is, hogy ő maga sem hitte azt, amit tani tott, de én sem. De azért a val­lást nem szokásom bántani, higyje aki akarja. Az istent is a papok az égbe helyezték, az ellen sincs kifogásom, csak csü­csüljön ott. Ellenben a mun­kások ügye a földi istenekkel van, a kik a proletariátus létét pokollá csinálták. Ezekkel a földi istenekkel kell nekünk harcot vivni, mindaddig mig ezeket a haszontalan iste­neket einem söpörjük a földről (írja a bibliai János 2. levele, hogy az istent se keressük az égbe sehol az kell, hogy a szi­vedbe lakozzék mert az isten nem egyébb, mint az igazság.) Ez tisztán megmondja: ha nincs igazság, az istennek sincs léte. Teremtsünk igazságot és akkor itt köztünk lesz az isten az igazság. Testvér segítség nem mint a salvation army az utca sarkokokon ordítozzák a menyei igazságokat, hogy a béketürőké a menyeknek orszá­ga. A mai nyomort is, mely köztünk dühöng, úgy vigasztal­ják a jámbor hallgatókat, hogy tűrjétek a nyomort, a nélkülö zést, az éhezést, majd a túlvi­lágon menyei terített asztal vár ránk, megpakolt menyei eledel­lel. Tudatos gondolattal a földi nyomort igy nem lehet megol­dani, mert mi a gyomrunkat nem visszük el a túlvilágra, mert halál után nincs szükség eledelre, még akkor sem, ha ez az eledel menyei is. A gyomrunk, testünk tollas­tól, bőröstől itt marad a földön csak az a külömbség, hogy élet­telenül. Élettelen testigyomor­nak meg nincs szüksége ele­delre vagyis táplálékra. Karácsonyesti jegyzetek Az elmúlt karácsony estén voltam egy munkás társamnál, hol nagyon is jól éreztem ma- . ga, mivel alkalmam volt a mai helyzetről és a munkáskérdés­ről beszélgetni. Oda menet csípős hidegen fújt a szél és ragyoktak a csil­lagok. Úgy tűnt fel, mintha üdvözölnék a földet, hogy meg­született a megváltó. Mentemben itt is, ott is ma­gyar ének haitik ki az utcára, ájtatosan éneklik, hogy pászto­rok... Egy másik házból, már élénkebben éneklik “békesség földön az embernek.” Ez az ének már az arcomba kergette a vért, mért ily gyalázatos rend szerben, amilyenben vagyunk, béke nem lehet. Két osztály van, az uralko­dó osztály és a munkás osztály és e két osztály között pedig küzdelemnek kell folyni mind addig, mig a munkásosztály tel­jesen ki nem harcolja magának a munkája teljes gyümölcsét. A harmadik ének meg igy hangzott: A megváltó született, örvendezzünk. Néki öröm énekkel, zengedezzünk. Az ének szövege elég jól hangzott, de az a kérdés, hogy a született Jézus a Megváltó-e és mint váltotta meg az emberi­séget és mitől váltotta meg? Arról már nem szól az ének. Pedig annak a régi rendszer- ■nek is voltak kizsarolt rabszol­gái. Akkor is voltak, akik a nép tömegét a nyomorba ker­gették épp úgy mint ma. így az ács fitt is csak úgy váltotta volna meg az emberiséget, ha a szociális eszmét kivívhatta vol> na az úgy nevezett egyenlősé­get, mert az emberiséget csakis ezen az alapon lehet megválta­ni. A régi rendszerben is éppen úgy őrizték a magán tulajdon szentségét, mint most. Azért kellett az ácsfiának is meghalni a kereszten. Jézus után, már sok megvál­tók martyr halált szenvedtek és még fognak is meghalni, mert az a kapitalista törvény. Aki az igazságot hirdeti és tanítja, : annak jutalom a kálvária járás­Életfogytiglan elitéit bányászok levele. W. R. Jones és William Hightower bányász munkástársaink, a kiket néhány héttel ezelőtt Mount Sterlingben, a Fekete He­gyek bányabárói életfogytiglani börtönre Ítéltek, mert volt bá­torságuk az elnyomott és kizsákmányolt bányász bérrabszolgák tömegét Harlan megyében, Kentuckyban szervezkedésre buzdí­tani. Mount- Sterling börtönéből W. B. Jones munkástársunk a következő levelet irta az Egyetemes Védelmi bizottság titká­rának : HERBERT MAHLER, Sec’y General Defense Committee Chicago, 111. Tisztelt Munkástárs! Tudatom önnel, hogy ezután csak én és Hightower maradtunk itt a börtönben, a többi munkástársa­inkat vissza helyezdték Harlan megyébe, ahol ügyüket tárgyalni fogják. A mi ügyünk megfellebezésére szolgáló iratok elkészítése el fog tartani egész májusig, ami azt jelenti, hogy nekünk a leg­jobb körülmények között is a börtönben kell maradnunk. Amig a felsőbb bíróság ügyünket felveszi, egy év is eltelik. Hightower munkástársunk az idegroncsoló tárgyalás után, melyen keresztül kellett mennie, előre haladott kora folytán gyengélkedik, de arra kért, hogy írjam meg önnek, hogy ő a történtek után is a tüz- vonalban van és ott is kíván maradni. Éppen ideje, hogy minden osztálytudatos munkás tegyen valamit a Kentucky bányászok szervezetének a megmentése érdekében. Ha a dolgok további menete igy fog haladni, amint az itten történik, úgy polgárláza­dásra vezet rövidesén. Biztosítom önt, hogy továbbra is az ipari szabadság hive vagyok. W. B. Jones. 1932 január 20. Mount Sterling Ky börtönéből HÁBORÚ VAGY BÉKE (Folytatás az első oldalról) kikötő várost közép Kínában és a harc még mindég folyik. Ugyancsak kilátásba helyezik a polgári lapok szerkesztői az orosz-japán háború lehetőségét is, mig egyenesen amerika-ja- pán háborúról beszélnek. Szó­val gyönyörű kilátásaink van­nak a jövőt illetőleg, háromféle háború is. De a nagyhatalmak, amint látszik, nem nagyon lelkesed­nek egy uj háborúért, mert min­den áron lokalizálni akarják azt ne hogy átcsapjon a keletről esetleg nyugatra is. Tanultak a múltból. Megtanulták, hogy a háború rósz üzlet. Akkor minek a háború ? Az elmúlt ' világháború alap­jában rázta meg a tőkés rend­szert, aminek egyik eredménye, Szoviet Oroszország. Azt is tudják, hogy nem tanácsos az évek óta munkanélküli és éhe­ző prolikat millió számra fel­fegyverkezni, mint tették az el­múlt háborúban. De nem csak ők, a munkások is tanultak és könnyen megtör­ténhetik, hogy az igazi ellen­séggel számolnának le előbb. Ezt pedig minden országban ért a halál, illetve belénk folyt- ják az igaz szó kimondását. Ez a karácsony est, csak úgy volna teljes, ha az idézett énekek he­lyett már a munkások forradal­mi indulója csengett volna ki a munkások házaiból. De hiszen nem messze az idő, hogy e magasztos eszme, a munkások tudatába férkőzik, hogy teljesülésbe vigye a bibli­ák szózatát, hogy a vég óra el­érkezett. Ez a megváltó pedig nem más mint a VILÁG IPARI MUN­KÁSAINAK A SZERVEZETE az IWW. A mi megváltónkat nem szü­lik holmi mesebeli Máriák, ha­nem azt ti szülitek meg Szent Proletár Anyák! Géza Kochy megtalálja a munkásság, nem kell más területre menni ke­resni. De van még egy fontos ok, amiért a tőkéseknek borsódzik a háta a háborútól. Mig az elmúlt háborúban a katonák milliói az ország határán pusztították egymást és a háborúk vámsze­dői kényelmes otthonaikban számlálták a vérözön árán szer­zett vagyonukat, addig a hely­zet most megfordított lesz. Szakértők állítása szerint a jövő háborújában a katonák éle­te nagyobb biztonságban lesz, mint a város lakóié. Ugyanis a katonák teljesen felvannak sze­relve minden védő eszközökkel különösen gázvédőkkel, mig a városi lakosság ezzel nem ren­delkezik. És az ellenséges re­pülőgépek a hadseregek bázi­sát (anyag és élelem raktárát) igyekeznek lerombolni, a mi a modern repülőgépekkel nem ne­héz feladat. Gázbombáikkal meg, amit a levegőből dobnak le, egész város lakosságát, úgy­szólván percek alatt tudják ki- pusztitani. És a gáz egyformán öl munkást és burzsujt. Ezt pe­dig ők nem szeretik, mert ők élni akarnak a hazáért, mig a hazáért való nteghalás dicsősé­gét szívesen átengedik a mun­kásoknak. így tehát a tőkések kormá­nya, mindenütt kerüli, ha csak lehet, egy újabb háború megin­dítását. De ha mégis megtörténne hogy újra vágóhidra próbálnák vinni a munkás milliókat, ám csak tegyék. A munkásoknak lesz rá gondja, hogy ezt az uj háborút igazi háborúvá változ­tassa, az igazi ellenség ellen. Mert nekünk csak egy ellensé­günk van, a mely ellenség ellen minden nap. harcolnunk, kell, mert “nem lehet béke mindad­dig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között.” V. J.

Next

/
Thumbnails
Contents