Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-01-30 / 672. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS Január 30 CLEVELANDI HÍREK MUNKA UTÁN. Frank, te és a hozzád hasonlók, kettő kivételével, elmaradtatok az IWW gyűlésről. Persze ezt is a vezérek utasitására csináltátok, akik nagyon jól tudják, hogy az IWW igazságaival szemben ellent állni nem könnyű dolog azok részéről, akiknek érdekeik a munkán azonosak s agyuk normális. No de nem baj, sőt jobb is igy, ha elmaradtok addig, amig a jószándék nem lesz kisérötök az IWW előadásaira. A biztató előttünk az hogy az ipari unio- nizmus iránt érdeklődök száma szaporodik elég szépen itt Cle- velandon is, bár irigykedve, de tudomásul kell, hogy vegyétek a gyűlések sikerét. De folytassuk csak tovább, ahol elhagytuk : Ahogy a vasöntők szervezetének kialakulásánál, úgy a ma- chinista unió létre jötténél is, a munkán már elviselhetetlenné és lealázóvá vált viszony volt az egyedüli mozgató erő. És bár a munkásoknak nem volt meg a szervezkedést engedélyező politikai jog, a szervezetet mégis megteremtették. Ami a dologban felette érdekes az hogy még csak meg sem próbálkoztak a szervezkedést biztositó jogot máshol keresni, mint a munkán kinálkozó gazdasági egységben. Titokban alakult meg a ma- chinisták első .egyesülete 1858- ban nem több mint 14 taggal és alig pár hónapra rá a taglétszám 300-ra szaporodik. 1860- ban pedig már az Egyesült Államok különböző városaiban 57 Union alakul, amelyek habár lassan, egyesülnek a Géplakatosok és Kovácsok országos szervezetében. Ugyan ezen évben nagy sztrájkot viv Philadelphiában, amely ha nem is járt teljes győzelemmel, a munkások részére gyümölcsözött. El kellett ismerni a munka adóknak, hogy oly erővel .állnak szemben, melynek forrását lekicsinyelni többé nem lehet. Ebben az időben itt is, mint az öntőknél a tőkések által meghonosított tanonc rendszerben látták a legnagyobb sérelmet, ami érthető volt az ipar fejlődésének ezen kezdetleges korában. A következő képen ir Fincher a Machinista unió első vezére a tanonc rendszerről “Amig a műhely tulajdonos maga is dolgozott, nem voltak oly élesek az ellentétek a munkás és munkaadó között. A tulajdonos előtt ismertek voltak a sérelemre vezető okok, amelynek igy a közvetlen intézése több zavarnak és félreértésnek vette elejét. Az ipar fejlődésével azonban a helyzet gyorsan változott. A mestert, mint tulajdonost felváltotta a tőkés, aki már a termelésben személyesen nem vesz részt, nem érdekli más, mint a befektetett tőkéjének a hozadéka a profit. Ahol dolgozik húsz géplakatos, ott a ta- noncok száma meghaladja a hatvanat is. Az eredmény nem marad el. Az 1857-ik évi krízis idején machinisztákat lefizetik és helyeiket betöltik az olcsón dolgozó tanoncokkal. A helyzet ekként való kialakulása, súlyosbítva azon ténnyel, hogy a munkás többé sérelmeit a múlt formák között orvosolni képtelen, meg érlelte a- szervezkedést.” Ez elég világos. Nem lévén más ut, a munkások .szervezkedni voltak kénytelenek, még a szervezkedést megtiltó politikai rendelet ellenére is. És még csak eszükbe se jutott, hogy először a szervezkedést biztositó politikai jogokért küzdjenek, szervezkedtek a munkán gazdaságilag. ösztönszerüleg érezték, hogy ha egyesülnek, erősek lesznek, amiben nem is csalatkoztak, mert pár év alatt el érték a fejlődésnek azt a fokát, amikor a cselekvés igazolta lépéáük helyességét, a termelés terén számot tevő hatalom lett a szervezett munkás osztály. Most pedig azt kérdezhetik, hogy ha ily gyors iramban indult meg a szervezkedés, mégis miért van, az hogy közel háromnegyed század után sincs a munkásság megszervezve. Először a munkásosztály nem ismerte meg az ipar fejlődésének irányát. Másodszor osztály küzdelmének történelme előtt áll, a gyakorlati küzdelmek tanulságainak hiányában, ingadozó, tudománytalan, könnyen félre vezethető volt. Amint világosan látni lehet a két egykorú, első számottevő munkás szervezet az Egyesült Államokban, már kialakulásánál mentes volt minden párt mozgalomtól, sőt tovább mehetünk és mondhatjuk, hogy az általatok annyiszor hangoztatott párthatalom a szervezkedés jogát eltiltó rendelkezéseinek ellenére született meg a munkás moz galom mindenütt az egész világon. Csak amikor kezdte megérteni a munkásság a fejlődés irányát, a kapitalizmus pedig a munkásság szervezettségében rejlő legyőzhetetlen erőt, születik meg a munkás osztály átkaként a párt mozgalom. Ezt részletesen fogjuk tárgyalni a gazdasági mozgalom fejlődésének az ismertetésénél. JOE TUDOMÁNYOS ELŐADÁS lesz február hó 19-én, pénteken este 8 órai kezdettel a Bérmunkás helyiségében, 2653 Grand Ave. Az előadás tárgya: “MIÉRT NINCS SZÜKSÉGE BEVÁNDORLÓRA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK” Előadó: BÁN OSZKÁR hir- lapiró. Belépődíj nincs. Mindenkit szívesen látunk. OlvasdaBérmunkást! NAGYON RITKA AZ ŐSZIN TE SZÓ A POLITIKÁBAN Az utóbbi idők választási kampányaiban hangzottak e gyűléseken. Hogy egyéni érdekek húzódnak meg az őszinte szavak mögött, az csak természetes, elvégre nem várhatjuk el, hogy a párt kortesei és jelöltjei, csak úgy puffra dolgozzanak. Nem is azt akarjuk bizonyítani, ‘hogy a kortes valamilyen városi vagy állami 'mun ka reményében szorgoskodik a jelölt mellett. Sem pedig azt. hogy a polgármesternek vagy a képviselő jelöltnek az állandó, jó fizetés mellett, a személye- körül kialakulható glória is szá mit, ami elengedhetetlenül szűk séges egyéni érdekeik megalapozásához. Ezek mind oly természetes dolgok, amiket talán kivétel nélkül minden magyar ember elég jól ismer. Ezek nélkül a politika el sem képzelhető. De van a politikának az emberekre, károsan ható lelkioldala is. Ami az emberekben azt a téves hitet igyekszik táplálni, hogy a hivatalba ültetett politikus, minden az életet érintő Ürgybén, úgy gazdasági ügyeiben is lehet támasza az öntudatos magyar munkásoknak. Érez tető befolyása a magyar negyed kampány gyűlésére, kikénysze- ritette a nagyobb nyíltságot a politikában is, nem ígértek a politikusok, kivéve azokat, akik naivságukban feltételezik a magyar szavazókról a gyógyithatat lan vakságot. A clevelandi magyar munkás kezdi felismerni a választási kampányoknak cirkuszi mivoltát és elvárja, hogy a bohócók variációjától gazdag legyen a szinpad, amit a szavazóktól zokon venni igazán nem lehet, tudva azt, hogy egyebet úgy sem kaphatnak. Ennek a meglátása késztette a politikusokat az őszinte szó kimondására. Meg mondották nyíltan, hogy ők nem Ígérhetnek egyebet meg választásuk esetén, mint munkát biztosítanak a magyar kortesoknak és megpróbálják a város pénzét gazdaságosan kezelni, hogy abból minél több maradjon a munkanélküliek felsegélyezésére. És a magyar munkás szavaz, nem azért mert hinné, hogy helyzetében változást hozhat, csak úgy nagylelkűségéből.., tetszik neki az őszinte szó a politikában. % “MEGINDULT A MUNKA.” A polgári lapok aláhúzott jelentéseiből vesszük, hogy itt Clevelandon a következő gyárak kaptak autó részek gyártására nagyobb rendeléseket: A Columbia Exle Co., Thompson Products Co., National Ecme Co., Midland Steel Products Co Geometrie Stamping Co., Chase Brass & Copper Co. Weathe- liead Co., Eaton Exle & Spring Co. és a Cleveland Hardware Co. A jelentés szerint ezek a gyárak már is vissza szóllitot- ták rég lefifezetett munkásaikat és a munka sürgőssége meg követeli, hogy még túlórákat is dolgoztassanak munkásaikkal. Még mindég vannak, akik hiszik, hogy a depressziót ellehet ilyeszteni ezekkel a hírekkel. Mert ez nagyon egyszerű, nem kell egyebet tenni, mint el hinni hogy kezdetét vette a prosperitás és hozzá fogni a vásárláshoz, amikor aztán már mindenki vásárol a jólét csak úgy csőstül szakad ránk. Csakhogy a vásárlás körül súlyos bajok vannak, amit a munkát ígérő hírek nem tudnak eloszlatni, még akkor sem, ha a hírlapi tudósítás csakugyan igazat mond. Erről való meggyőződéssel elég ha tudjuk, hogy a megrendelt autórészek gyártásáért járó pénzek nagyon kevés hányada jut azok kezébe, akik annak elköltésére rávannak utalva. Először az eddig befutott rendelések a termelésnek jelen felkészültsége mellett még hetekig sem fog tartani. Másodszor a termelésnél igény-be vett munkások a legnagyobb számban azok, kik nincsennek oly nagy mértékben az azonnali szükségletek beszerzésére rászo rulva. Tekintettel arra, hogy ha részben is,de állandóan munkában voltak, a helyzetükben a változás csak. annyi lesz, hogy hosszabb időt dolgoznak. Az utcáról kevés munkást fognak a jelzett rendelések fel szippantani, azokat pedig, akiket felvesznek, nagyon gyenge vásárló erővel fogják felruházni. Tekintettel a nevetséges, ha nem tragikus munkabérekre, amit a jelen alkalommal fizetnek. De hát mi lesz, kérdezik az emberek? Az életünk színvonalának állandó zuhanása, amit megállítani csak a dolgozó mun kásság képes, ha a munkaereje j védelmében ott, ahol azt eladja szervezkedik. (Folytatás a 7-ik oldalról) AZ OLVASÓK KÖRÉBŐL I évre a tudatlan, hiszékeny munkásoktól. Ott van Tóth-Wein- stock. Lajos nevű “kommunista.” aki az Uj Előre szkebjeit és az Amerikai Magyar Népszava szkebjeit toborozta, szervezte a magyar Büró jóváhagyásával. Hat éven át “gyűjtötte” az ugyancsak tudatlan munkásoktól bekollektált sok ezer dollárokat különféle ál-jelszók alatt és amikor úgy gondolta, hogy az ő további megélhetése biztosítva van, az összegyűjtött pénzekkel jól megalapozott nyugalomba vonult — otthagyva a lapot, pártot. És fölsorolhatnám a Mayere- ket, Leitnereket, a Gyetvay- Kiss Nagy Jánosokat, akik évek óta szélhámoskodnak a tudatlan félrevezetett munkások között. Közben elherdálnak közvagyonokat, lerombolnak intézményeket. És a Munkásbetegsegélyző és Önk. Szervezet Int. Bizottsága fedezi ezeknek a, csalásait szélhámosságait. Ugyan mikor nyílik ki szemük a félrevezetett, szervezetien, kifosztott munkásoknak? Meddig táplálják még ezeket a szélhámosokat? Miért nem rúgják ki őket onnan, ahol csak azért vannak, hogy vagyont szerezzenek és markukba röhögve, visszatérjenek oda, ahonnan kiindultak — ellenséegeink táborába. Egy öreg Önk. tag.
