Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-02-06 / 673. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending VOL. XX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1932 Febr. 6. NUMBER 673. SZÁM Háború vagy béke. Az utóbbi hónapokban alig múlik el nap, hogy a polgári lapok ne foglalkoznának ezzel a kérdéssel, pro vagy kontra. Különösen teszik ezt azóta, hogy az első Japán csapat benyomult Man- churiába. Sokan azt állították, hogy ez egy újabb világháború kezdetét jelenti, mert a többi nagyhatalmak nem fogják tétlenül nézni, hogy Japán a többiek rovására terjeszkedjen. Voltak, a kik mar előre örültek a jövendöl embermészárlásnak, mert ettől várták a munkaviszonyok meg- javulását. Sőt egy nagyon forradalmi napilap munkatársa, előadása alkalmával már meg is jövendölte, hogy a tavaszkor Amerika is háborúba megy Japán ellen és legkésőbb a nyáron megtámadják a szoviet uniót, ami aztán világ háborút eredményez. Mi, egyszerit észjárással gondolkozó munkások nem vagyunk próféták és igy nem is jövendölünk, ezt átengedjük a kártyavető jósnőknek. Mi csak következtetünk és a sok ellentmondó hírből próbáljuk kihámozni a valóságot. A sok háborút előidéző ok között, ma a manchuriai kérdést tartják a legfontosabbnak Ez volna az a puskaporos hordó, mely felrobbanással fenyegeti a világ békéjét. De mi is ez a manchuriai kérdés ? Manchuria, Kínának északkeleti tartománya és az utóbbi években csak névleg volt az anyaország fenhatósága alatt. Éppen úgy, mint Kína többi részei, itt is általános volt a felfordulás. A rablóbandák százai fosztogatják a lakosságot és rendszerint a legnagyobb rablóbanda főnöke került a kormány zó székbe is. Csak természetes, hogy a régi tulajdonságukat itt is megtartották és hivatalukat még nagyobb vagyon szerzésre használták fel a sok esetben ir- ni-olvasni nem tudó kormányzók és generálisok. De nem csak a lakosságot fosztogatták, de valóságos hadjáratot viseltek egymás ellen is. Hogy a Japán tőkések ezt nem nézték jó szemmel, az csak természetes. A Japán tőkések több mint egy milliárdot fektettek be vasutak, bányák, gyárak, stb. üzemekbe. Ugyanis ez az alig harminc millió lakossal rendelkező ország, rendkívül gazdag természeti kincsekben. Területe majdnem kétszer akkora mint Japáné, 363,610 négyzet mértföld. Japán gyárak részére a nyersanyagot, innen olcsón tudták beszerezni, úgyszintén élelmiszerüket is. Viszont a kész Japán áruk részére Manchuria kitűnő piac volt. Ugyancsak itt akarták elhelyezni a Japán népfelesleget is, mert egy aránylag kis területen, 260,738 négyzet mértföldön 65 millió Japán van beszorítva a kiknek számuk évente 600 ezerrel szaporodik. A Japán tőkések azon szándékát, hogy befektetett tőkéjüket kamatoztassák a manchuriai munkások kizsákmányo lásával, nagyón hátráltatta ez a helyzet és nem sokat teketóriáztak, hanem bevonultak a Japán katonák és a mig a többi hatalmak tiltakoztak, ők megszállták Manchuriát. Japánnak úgyszólván életkérdése és nem is csinálnak belőle lelkiismereti kérdést, hogy ha a másak rovására történik is. A jelek szerint a Japán imperializmus ezt hajlandó megtenni, még egy véres háború árán is. Tudják ezt a többi nagyhatalmak és azt is tudják, hogy mekkora haderővel rendelkezik ma Japán. A Népliga teljesen tehetetlen volt, mert Japán egyszerűen nem vette tudomásul a liga utasítását, és nem hogy kivonult volna Manchuriából. de teljesen megszállta azt. És bele fognak nyugodni, hogy a manchuriai nyitott kaput ezután is Japán fogja őrizni és az megy be rajta, akit ő bebocsájt. A manchuriai munkások hely zetén, nem sokat változtat az, hogy politikailag Japánhoz vagy Kinához tartoznak-e. A kizsákmányolás éppen úgy fog folyni, mint eddig, mert hiszen az iparok urai eddig is külföldi, nagyrészt Japán tőkésekből állottak. És az sem nagyon érdekli a manchuriai munkásokat, hogy az általuk termelt javakban Japán vagy Kínai tőkések tobzódnak-e? Hogy a politikai boszorkány- konyhában mit kotyvasztanak, arról keveset tudunk, mert ezt a legnagyobb titokban teszik. Azonban a kiszivárgott hírekből meg lehet állapítani, hogy az érdekelt nagyhatalmak egy része nem csak helyeselte, de titokban támogatta Japánt törekvésében. Éppen e sorok Írásakor hozzák a lapok, hogy a Japán sereg elfoglalta Sanghai fontos (Folytatás az 5-ik oldalon) Repülogepéinífaznak a UMW küldöttei AZ ÉHSÉGTŐL AGYONGYÖTÖRT BÁNYÁSZ MUNKÁSOK KÜLDÖTTEIKÉNT SZEREPELNEK ÉS A BÁNYA BÁRÓK ÉRDEKEIT SZOLGÁLJÁK A United Mine Workers of America, bányász szervezet In- dianapolisban tartandó ez évi konvenciójára a küldöttek egy- része — tekintve a nagy gazdasági válságot — repülőgépen utaznak a kongresszusra. De ne higyje senki sem, hogy talán a saját költségükön, nem azért, mintha nem jutna nekik, mert a delegátusok a tisztviselőkből állanak, akiknek busás fizetést nyújtanak a nyomorban szenvedő bányász munkások. Ezek a vezérek rászolgáltak arra. hogy kiérdemeljék a bánya bárók kegyét, akik rendelkezésükre bocsájtják a repülőgépeket. A Pennsylvania Állam küldmteinek jó része igy fog utazni. De a kapitalizmus mindenért és igy ezért a kedvezményért is akar ellenszolgála- tott és igy nem elégszik meg a munkások elárulásával, hanem még amikor utaznak ezek a ju- dások, akkor is munkába állítja őket, s a röpülőgépet megrakják a bánya bárók érdekeit védő rüpiratokkal. melyeket az utasok fognak széllyel szórni a városok felett. Ezek a mindenre kapható munkásbasák nem azzal törődnek, hogy Pennsylvania, Ohio, West Virginia, Kentucky vagy más államok bányász munkásainak helyzetén javítsanak, hanem, hogy hogyan hajlongjanak a bánya bárók előtt. Nem a munkások helyzetét, hanem a bánya bárók kegyét iparkodnak megnyerni és megtartani. És ez igy is lesz mindaddig, amig a bányák poklában robotoló bérrabszolgák és amig a termelésből kizárt és az éhségtől agyongyötört bányászok nem a saját fejükkel gondolkoznak. Amikor meg fogják tanulni a bányászok, hogy forradalmiig kell szervezkedni az Egy Nagy Szervezetbe, az IWW- ban, amely szervezet a mai társadalmi rendszer megdöntését, a bérrendszer eltörlését tűzte ki céljául. Ez a szervezet nem alkuszik meg senkivel, ennek a szervezetnek csak egy célja van s azt tüzön-vizen iparkodik keresztül hajtani. Ez a cél a bérrendszer eltörlése, a termelés és szétosztás eszközeinek birtokba vétele. Minden bányász munkásnak, csak egy válasza lehet az Indi- anapolisi kongresszusra és ez az, hogy hátat fordít UMWA szervezetnek, amelyben csak az történhetik, amit a vezérek látnak jónak. Hagyják faképnél a diktátorokat s lépjenek be az IWW-ba amely szervezetben a saját ügyük intézését, saját maguk végzik. Ne tartson a munkásosztály magának vezéreket, diktátorokat, mert azok minden alkalommal a kizsákmányoló osztályt és annak rendszerét támogatják. Tegyük lehetővé szervező kiküldését Fischbein mtárs szervezői utján a clevelandi csoport gyűlésén beszámolt arról is, hogy a magyar munkások milyen tömegekben hallgatják az IWW gyűléseket és rájönnek, hogy helyzetük megváltozását a lármás újság cikkezéssel nem érhetik el, ahhoz az ipari szervezet kiépítésére van szükségük amint azt az IWW tanítja. Ebből a célból újabb szervező kiküldése a legszükségesebb feladatunkká vált, aminek a kivitelére a clevelandi csoport felszólítja az ország öntudatos magyar munkásait egy szervezői alap összehozására, önkéntes heti adakozás utján, amelyet minden héten beküldenek a Bérmunkás kiadóhivatalába. Nyolcheti adakozásra kérjük olvasóinkat és mtársainkat. Eddig a következők küldték be hozzájárulásukat: Cleveland: St. Andrejkovits 2.50, J. Barczi 4.00, J. Németh 1.00 A. Székely 1.00, M. Kaczibán 1.50, J. Nyers 1.00, L. Lefkovits 2,00 J. Herczeg 4.00, A. Péchy 1.00, P. Bujáki 50c. Akron: Vizi $1.00, J. Schwindt $1.00, S. Alakszay $1.00. Pittsburgh: A. Kucher 2.00. Chicago: A. Török 4.00, P. Turucz 1.00, A. Köhler 2.00. J Zára 1,00, P. Pika 1.00, G. Scherhaufer 1.00, B. Horváth 1.00. Los Angeles: G. Bakos 1.00, P. Albert 1.00. A Bérmunkás azon olvasói, akik még munkán vannak, sorakozzanak ezen névsorhoz, hogy az Ipari Unionizmus tanítása minél több magyar lakta vidékre elkerüljön.