Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-01-16 / 670. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS Január 16 BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................$2.00 One Year .....................$2.00 Félévre ........................ 1.00 Six Months ................ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerk. és kiadóhivatal: 2653 Grand Ave., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Megkésett kijózanodás Az önmagával ellentétbe került termelési mód következtében, szerte a világon roskadozik a kapitalizmus. Szánalmas nyögése, vergődése, hasonlít egy tulhizlalt parazitához, kinek lábai tul- gyöngének bizonyulnak, a petyhüdt hájtömeg vonszolásához, kinek a bőség és jólét közepette, teherré válik a nehézkes mozgás. A munkásemberek húsából, véréből agyonhizlalt kapitalizmus rothadó rendszere fentartásához, életének meghosszabbításához, immár nem csak egyes országok, hanem az egész világ hasznos dolgozó seregét, taszítja nyomorba, nélkülözésbe. Ami tegnap még jóslásnak neveztetett, ma a szörnyű valódiság képét mutatja a maga borzalmasságában. Még két évtizede sem mullott annak, mikor az emberiség vérét csapra verték, amikor a vérözönt megindították a profit szent nevében: mikor a sovinizmus az állhazafiság bóditó ópiumával lerészegitett fiatalságot, a nemzeti oltárokra rakták áldozatnak. Profitért, a VILÁGPIACOK BIRTOKLÁSÁÉRT. Mit használt ekkor a józan, figyelmeztető szó? Azoknak a keveseknek akarása és ellentállása, kik az internáló táborok és börtöncellák falait nem tudták átkiáltani. Kiknek intő szavát, tul- harsogta a hazafias “honmentő” lárma. Kiket Amerikában “sle- ker”-eknek, Magyarországon pedig, “hazátlan bitangoknak” bélyegeztek. “Az idő a legjobb gyógyszer.” Mondja a példaszó. Ám ez mireánk ez esetben igazán nem vonatkozik. Annál inkább azokra, kik élelem hiányában, most az elmúlt eseményekben is rágódhatnak. Lemérhetik az idő csalhatatlan mérlegével, hogy a szájukba adott kapitalista MÉREGFILOZÓFIA CSŐDÖTT MONDOTT. Mert nem igaz az, hogy az emberiség tulszaporodása áll a fejlődés útjában, amint hogy akkor sem volt igaz. Az amerikai telitett élelmiszt-r raktárak, ruhák alatt roskadozó kirakatok, a bőséges mezőgazdasági termés külön-külön is, de együttvéve, dörgedelmesen kiáltják a lassan rezonáló fülekbe, hogy: “HAZUGSÁG.” Egyébként ezt teszi a kapitalista sajtó is. Legfeljebb más szavakban. Most ráérsz proletár. Van elég idő hozzá. Hát egyébb elfoglaltság hiányában, eredj el a könyvtárakba és üss fel egy- egy háború előtt, vagy háború alatt irt kapitalista méreglepedőt, vagy hazafias folyóiratot. Olvasd el belőle a vezércikkeket és azután gondolkozz, tégy összehasonlítást. Hiszen mi is ezt tesszük most, amikor ezen sorokat papirra öntjük. Idézni • fogunk egy vezető kapitalista lap vezércikkéből, mely a címet, az “elkésett kijózanodást” eszünkbe juttatta. Nem dicsérni kívánjuk most sem őket. Sőt. De alkalmasabban aligha lehetne bemutatni azokat, kik az arany csengésére járják a taktust, mint a következő sorok is igazolni fogják: “A világproblémák józan figyelői előtt már régen evidenssé vált azon tény, hogy a jelen súlyos gazdasági helyzet megoldását, mely mind fenyegetőbben lép fel, azok a nemzetek akadályozzák, akik közös érdekeik azonos voltát nem képesek felismerni. Még sokan vannak olyanok, kik mindenki másnál nagyobb fontosságot tekintenek és minden más nemzetnél fölötte képzelik önmagukat. Ám ez az elmélet és csaknem valamennyi ósdi nemzeti fölfogás, össze roskad, atomokra zúzódik a feltartóztathatatlanul előretörtető események alatt. “Mi határozottan megvagyunk győződve arról, hogy a mai modern időkben, soha nyíltabban nem követelte egyetlen cél sem az emberiség összefogását, mint a világ gazdasági rendszerének rekonstrukciója, mélytől a társadalom jövője függ. Ami előttünk fekszik, az nem más, mint világprobléma és sikeres megoldásához, világ összefogásra van szükség. így fest a világ gazdasági és financiális állapota, mely egyébként oly kényes, hogy: ha valamennyi iparilag fejlett ország kormányai össze nem fognak most, úgy egy nagyobb katasztrófa elhárításától a teljes gazdasági ösz- szeomlástól menthetetlenek. “Azon esetben, ha kormányunk (U. S.) elmulasztaná a gyors és energikus kooperáció megteremtését más országok kormányaival, hogy a gazdasági rendszerben megingott bizalmat és annak stabilitását helyre állítsák, úgy még nagyobb hibát fog elkövetni, mint a világháborúba való belekapcsolódása volt, mikor cselekvő részesévé vált két esztendőn keresztül a tomboló őrültnek és a pusztításnak.” A kapitalista rendszer természete és velejárója a kizsákmányolás. A munkásoktól elrabolt javaknak értékesítéséhez, idegen piacok teremtése. Aminthogy hiába való próbálkozás volna, a szu nyogoknak, a legyeknek reformálása, a ragadozó fenevadak oly- bávaló megszeliditése. hogy vér helyett növényekkel táplálkozzanak, éppen olyan hiábavaló, minden józan figyelmeztetés. Hiába való lett volna tizennyolc évvel ezelőtt is. Mert az itt idézettek éppen, vagy legalább is ennyi időt késtek. Mint “szerencsés halandók” .megéltük az időt, amikor gondolatban összehasonlítást tudunk tenni ugyanazon lapnak másfél évtizeddel ezelőtt irt cikkeivel, melynek itt idézett sorai az akkor írottak minden sorára a hazugság pecsétjét ütik és egyben félre verik a harangot. Gyónnak a judások. JÓZAN ÉSZHEZ APELLÁLNAK AZOK, AKIK A HAZAFISÁG MÉRGÉBE MARTOT TOLLAL USZÍTOTTAK RENDELÉSRE. Az elmegyógyintézetbe helyezett betegek józan gondolkozásra képtelenek. Ugyanez áll a szabadonjáró elmebetegekre is. A kapitalista kormányok józan eszéhez nincs mit apellálni. Hiszen Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS____________OF THE WORLD Kampányunk tanulságai A mult lapszámunkban már beszámoltunk arról az eredményről, amit a hat hétig tartó előfizetési kampányban elértünk. Ha figyelembe vesszük, hogy közel hatszáz előfizetőt szereztünk, melyeknek több mint féle uj olvasója a Bérmunkásnak és ha figyelembe vesszük a jelenlegi végletekig fokozódott munkanélküliséget, akkor határozottan azt állapíthatjuk meg, hogy a kampány sikeres volt, az IWW harcos munkája meghozta a kívánt eredményt. Sokan voltak olyan munkástársak, akik részben helytelenítették a Bérmunkás kedvezményes előfizetési árát, mert attól tartottak, hogy kárt okoz a lapnak, melynek minden számottevő bevétele kizárólag az előfizetési összegből folyik be. De viszont sokkal többen voltak azok a munkástársak, akik nem vették figyelembe a pénz által való szabályozását és habár tudták, hogy nagy áldozat a Bérmunkás részéről a kedvezményt megadni, mégis az ajánlat mellé álltak, melynek elfogadásával lehetett ezt a sikert elérni. Most azonban a kampány befejezése után, amikor néhány száz uj olvasóval gyarapodtunk, néhány százzal több magyarnyelvű bérmunkással vagyunk kontaktusban a munkásosztály felszabadulása harcának előkészítésében, oda kell törekednünk, hogy ezeket a munkásemebereket is rövid időn belül, mint osztályharcosokat üdvözölhessük az IWW harci táborában. Egy fontos tanulsággal lettünk gazdagabbak ezen kampány alatt, még pedig azzal, hogy azon elméletet, melynek sokan voltunk hívei, a magyar nyelvű propagandának már nincs talaja az Egyesült Államokban, ezen kampány alatt, alaposan rácáfoltunk. A magyar munkások nagy tömegei, akik még nem olvasói a Bérmunkásnak, akik még nem ismerik az IWW eszméjét mint egy nyílt terület előttünk továbbra is és az ipari szervezkedésre ma sokkal inkább meg lehet nyerni őket mint évekkel ezelőtt, amikor a kapitalista lapok, a “prosperitás” hazug jelszavával gúzsban tartották őket. Az állandóan súlyosbodó nyomorúság mindig nagyobb tömegeket ejt gondolkozóba, akik ma kétségbeesetten keresik a kivezető utat a tarthatatlan helyzetből. Az IWW tanítása egyetlen alkalmas programm, melyet ha a munkások tömegei követni fognak, végrehajthatják a kapitalista uralom alól való fölszabadulásukat. Soha nem volt égetőbb szükség az ipari áz'ervezkedés hirdetésére mint ma és soha nem volt kedvezőbb talaj a magyar munkástömegek között az IWW eszméjét hirdetni mint ma, amikor az összes politikai fölszabaditók, mint államforradalmárok és munkásmozgalmi élősdik a tömegek között leplezetten állanak. A magyar munkások tömegeit eddig lehetet bolonditani különböző hazafias és forradalmi köntösbe bujtatott politikai délibábokkal, de ma már éppen a Bérmunkás nevelő munkájának az eredményeként mindig nagyobb tömegek ismerik föl saját osztály helyzetüket és győződnek meg arról az eszméről amit- az IWW hirdet. 20 esztendős munkánknak a gyümölcse most kezd megérni, melynek egy részét ebben a kampányban learattuk. De nem szabad itt megállnunk. Tovább kell folytatnunk a nagy munkát, melynek sikeréhez nem lehet az előfizetés összegnek a megállapítását arányul venni, hanem csak kizárólag azt a forradalmi nevelő munkát, amit az agitációs munkában végre hajtunk. Akár van uj előfizetés, akár van uj tagunk az agitáció után közvetlenül akár nincs, a mi munkánk értékét az szabja meg, hogy agitálunk, hirdettük a forradalmi ipari szervezkedé eszméjét. Éppen ezért a kampány befejezése án, nem szabad egy pillanatra sem szünetelni az agitációnak. « még fokozottabban kell azt folytassuk és tovább hintsük a n pt, melynek gyümölcse fogja meghozni a munkásosztály fölsz. .ddulását. A kampányt megkezdtük, a kampányt befejeztük, de az ipari szervezkedés agitáció tovább fog folytatódni, mig csak bérrabszolga lesz e földön. Az IWW harcosai, a Bérmunkás harcedzett olvasói megértve ezt, nem tették le az előfizetési nyugtakönyvet, nem helyezték a polcra az IWW füzeteit és lapjait, hanem folytatják tovább a kampányt, végzik a magyarnyelvű forradalmi propagandát, szervezik a proletárokat egy táborba, a munkásosztály egyetlen szervezetében az IWW alapján épülő Egy Nagy Ipari Szervezetbe.
