Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-01-16 / 670. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD ■ Application for transfer of second ■class entry from New York, N. Y. to Ohio pending VOL. XX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, JAN. 16, 1932. NUMBER 670. SZÁM. Vád alá fogták az Egyetemes Védelem tudósitóját Ky.-ban John A. Gahan, az Industrial Solidarity volt szerkesztője, amikor állásától megvált, mint azt már jelentettük, azonnal Kentuckyba utazott, hogy a vé­delemnek segédkezet nyújtson, egyben az IWW lapjait eredeti tudósításokkal lássa el a tárgya­lás menetéről. Gahan megérkezésekor Mount Sterlingben, W. B. Jones mtár- sunk tárgyalása folyt, akinek ártatlansága bizonyítására a vé­delem több mint 150 tanút idéz­tetett be Harlan, Ky-ból, akik­nek nagyrésze magával vitte csa­ládját a biztonság kedvéért. En­nélfogva több százra ment azok­nak a száma, akiket autó bussok kai, truckokkal szállítottak el. Ezek szállítása, elszállásolása és élelmezése óriási összegeket emésztett fel naponta. Gahan látva a közelgő veszedelmet, amely e kiadások folytán a vé­delem pénztárát érinti, elhatároz ta, hogy a tanuk költségeit az államra kell átruházni és erre lé­péseket tett az ügyvédeknél, kik mint már tudjuk, eredménytele­nül jártak el ebben az ügyben. Erre Gahan megszervezte a bá­nyászokat, akik mint egy ember vonultak fel a törvényszéki épü­letbe és mint annak idején meg­írtuk, kivívták, hogy a védelmi tanuk költségeit is az államnak kell viselni. Ez elég indok arra Kentucky bányaurainak, hogy Gahan mun kástársunkat a Criminal Sindi- kalista törvények alapján vád- alá helyezzék és szabadj ábra va­ló helyezésére 5600 dollárt szab­janak ki. Mivel Gahan mtárs megtudta az ellene készülő ter­vet, elfogatása előtt elhagyta az államot és most vissza van Chi­cagóba. De nem csak Gahannal bánnak igy Kentuckyban, hanem min­denkivel, aki nem tud szemet- hunyni az igazság előtt. Dec. 31-én az “United Press Service” a polgári lapok tudósítóját, akit nem lehet radikalizmussal vá­dolni, szintén vádalá fogták, mert a tárgyalás menetét s az ügyészség tanúinak szavahihe­tőségét kritizálta. W. B. Jones munkástársunk érdekében val­lott tanuk legértékesebbjeit az elmúlt napokban szintén vádalá fogták gyilkosságra való lázitás címén, hogy igy azoktól meg­szabaduljanak s a védelem részé­A MUNKANÉLKÜLI MUNKÁSOK SEGÉLYEZÉSÉNEK ÜGYE Az Egyesült Államok egyik-másik szenátora törvényjavaslatot nyújt be a 12 millió éhező munkanélküli segélyezésére. — A Hoover-féle terv csődje. — A segélybizottságok fejei a szenátus vizsgáló bizottsága előtt. Az Egyesült Államok szená­tusának egyik bizottsága, beha­tóan foglalkozik a munkanélküli­ség által okozott nyomor eny­hítésén. A bizottság egyik ülé­sén részt vettek LaFollette, Cos- tigan és Wheeler, akik mindegyi ke külön törvény javaslattal igyekszik enyhíteni a munkanél­küliek helyzetén. LaFollette javaslata egy 250 millió dolláros alap létesitése. Costigan ajánlja, hogy a követ­kező hat hónapra 125 millió dol­lárt utaljanak ki és a következő tizenkét hónapra pedig 250 mil­lió dollárt. Mindketten meg egyeznek abban, hogy a segély összegeket a különböző városok hivatalain keresztül juttassák a nélkülöző munkások részére. New York város egyesült segély bizottságának igazgatója, aki több mint 900 segély bizottságot képvisel jelenti, hogy egyedül New Yorkban a munkanélküliek száma több mint 800 ezer, vagyis ötszöröse annak, ami rendes vi­szonyok között szokott lenni. Az ország népének milliói néz­nek az éhség és szenvedés elé. Ezek kzött számosán vannak, akik sohasem vették még igény­be a jótékony intézetek segít­ségét, de most azonnali segélyre vannak utalva. Egyedül New York államban 250 ezer ilyen család van és csak 100 ezernek tudtak támogatást adni, igy is az 1931 szeptember 30-ig kiutalt segélyek összege 445 százalék­kal magasabb az előző évben kiadott összegeknél. A munká­sok fizetése havonta 85 millió dollárral kevesebb, ezzel szem­re ne merjenek a tanuk vallo­másokat tenni. Ilyen és hason­ló eszközökkel dolgoznak a bá­nya bárók bérencei, hogy a bá­nyászok legbátrabjait a villa­nyos székbe vagy életfogytigla­ni börtönre juttassák. Minden osztálytudatos bérrabszolga, te­kintet nélkül arra, hogy milyen elveket val, egyben meg kell, hogy egyezzen s ez az osztály­harc áldozatainak támogatása, megmentése a kizsákmányoló osztály karmai közül. Támogas­suk az Egyetemes Védelmet, amely a Kentucky bányászok vé­delmét is intézi. ben 4 millió dollár segélyt uta­lunk ki havonta, mondja az igaz­gató. A chicagói Szövetkezett izrae­lita segélybizottság igazgatójá­nak jelentése szerint Illinois ál­lamban 1930 április havában a munkanélküliek száma 250 ezer volt, amely 1931 októberig egy millió egyszáz ezerre emelkedett Több mint százezer család egye­dül Chicagóban borzasztó nélkü­lözésben tengődik. E kijelentéseket véve alapul az Egyesült Államokban nem kevesebb mint 12 millió a mun­kanélküliek száma, akiknek a se­gélyezésére, mondja ez a bízott ság, hat vagy nyolcszáz millió dollárra van' szükség. Ez ideig az Egyesült Államok területén össze hoztak 70 vagy 75 millió dollárt. A korházak ingyenes osztá­lyai túlzsúfoltak, amig a keze­lést csak pénzért végzők ágyai üresek, amióta a munkásnép kép télén azokat igénybe venni. Ilyen és ehez hasonló jelenté­seket adtak le az ország külön­böző varosaiból berendelt se­gélybizottságok fejei a szenátus vizsgáló bizottsága előtt. LaFollette egy másik javas­latot terjesztett elő, mely sze­rint egy 5 és fél billió dolláros szövetségi alapot hozzanak ösz- sze kötvények kibocsájtása által közmunkák költségeinek a fede­zésére. Ezen javaslat keresztül vitele esetén LaFollette szerint több mint négy millió ember jutna munkához. Ennek keresz­tül vitelét erős ellenzék szándék szik megakadályozni, akik Hoo­ver elnökkel az élükön a vasút­társaságok, a bankok, a biztosí­tó társaságok megmentésén fá­radoznak. A munkásosztálynak egyetlen útja van, hogy magát az éhség s nyomorból kiváltsa s ez a szer vezkedés ipari alapon az IWW Egy Nagy Szervezetének alap­ján, mely hivatva van megszün­tetni nemcsak a munkanélküli­séget, hanem annak okozóját a mai társadalmi rendszert és he­lyébe az Ipari Demokráciát állít ja. Hogy ezt minél előbb elér­hessük, hogy a nyomort és a szenvedést megszüntethessük, minden bérrabszolga tömörüljön az IWW zászlaja alá. Hightower a tör­vényszék előtt Az ügyésség újból felvonultatja a hamis tanuk seregét — Insul, Peabody és Mellon társaság ha­tártalan összeggel támogatja az ügyészséget — Az Állam újabb kényszerítése a Védelem tanúi­nak az eltartására William Hightower a 77 éves bányász, aki az U M W of A Evarts-i csoportjának volt az el­nöke az 1931 május 5-iki bá­nyász lázadásból kifolyólag ke­rült gyilkosságra való lázitással vádolva a törvényszék elé. December 28-án, a tárgyalás kezdetének a napján az Egyete­mes Védelem ügyvédjei egy kér­vényt nyújtottak be a tárgya­lást Harlan Countyba való visz- sza helyezést illetőleg, megindo­kolva azzal, hogy a Védelem ta­núi, akiket Hightower és a többi vádlottak érdekében kívánnak beidéztetni, mind földhöz ra­gadt szegény emberek, akik kép­telenek útiköltségeiket fedezni vagy amikor már ideérkeznek lakás és élelem hiányában szen­vednek. A tárgyalást vezető bi- ró a Védelem ezen kérvényét el­utasította és mindjárt elrendelte az esküdtek kiválasztását, aki­ket déli 12 órára a védelem til­takozása ellenére felesküdtetek; s délután egy órakor az ügyész­ség terjesztette ' be Hightower elleni vádját. Másnap már az ügyészség által felsorakoztatott hamis tanuk kihallgatására ke­rült a sor. Ugyanazon emberi nemből ki­vetkőzött orgyilkosok. Testvér­gyilkosok, akik saját unokájukat mérgezték meg, hogy a halál­eseti biztosítást élvezhessék, ül­tek és ülnek a tanuk székébe, hogy becsületes munkásokat a villanyos székbe juttassanak. Az ügyészség ebből a célból határtalan összegek felett ren­delkezik és a hamis tanukat fe­jedelmi ellátásba részesítik, jó­val a tárgyalás megkezdése előtt s traktálják őket, amig az es­küdtek az Ítéletet ki nem mon­dották. Insull, Peabody és Mellon az Egyesült Államok három leggaz­dagabb emberéből álló társaság, nem kiméi semmi összeget,hogy a bányász bérrabszolgák legbát­rabjait a villanyos székbe juttas­sák. Bőkezűek ezek a haramiák, kik a bányászok keserves mun­kájának gyümölcséből bőzezüs- kednek. Azon összegeket hasz­nálják a hamis tanuk, az ügyész ség, a biró és a véleményt alko­tó polgári laok megvesztegeté-

Next

/
Thumbnails
Contents