Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-09-24 / 654. szám

8. oldal Szeptember 24. TT'TT^TT'T A 1VTTAI3^St • • Munka hírek. -Az agitáció múlt' V l^JLAiN JLJ DÚL !"! heti eredniénye. - Magyar hírek. Csak a munkások bolontiltására szolgál ORSZÁGOS KAMPÁNY A GYERMEKMUNKA ELLEN. Hoover elnök sokféle bizottsága közül egyik most azzal akarja a minden reményéből kifogyott tizenkét millió munkanélkülit meg­nyugtatni, hogy “felfedezi” a gyermekmunka szégyenteljes elsza­porodását. Sőt, hogy megközelítse ezen bizottsági jelentés a valósá­got, kinyilatkoztatja, hogy mig a családfentartó férjek és apák kivül vannak az iparokon, addig helyüket a zsenge gyermekek foglalták el. A bizottság huszonhárom államból negyven legalább 50.000 la­kossal biró várost vizsgált meg és erről a következő jelentést ad­ta ki: A vizsgálat felderítette, hogy 1930-ban 1031000 fin és leány valamennyien 15 éven alul, munkavállalásra képesítő hatósági igazolványt kapott, sok esetben azért, mert a családfő nem képes munkát keríteni. Ha nem lenne a munkások gyomráig lenyúló szomorúság e hely­zet, még mosolyognunk kellene a bizottság azon gyerekes tervére, hogy majd a rádión fognak beszédeket intézni a gyermekmunka helyett a felnőttek alkalmazására. Tagadhatatlan, hogy még a munkásosztály soraiban is vannak, akik elhiszik, hogy a munkáltatók megszívlelik a bizottság kereset, de az öntudatos munkásokat ezzel már nem lehet bolonditani. mert azo tudják, a gyermekmunka az olcsóbb munkaerő alkalmazásával a nagyobb haszon lehetőségét jelenti és ezen az, elméleten nyugszik az egész kapitalista rendszer. Az olcsóbb munkaerőre való törekvést a rendszer megszüntetése nélkül nem lehet keresztülvinni. Ezt különösen a helyzet javítására kiküldött sokféle bizottság ajánlatai is igazolják, amelyek mind a tőkés osztályt kívánja belátásosabbá tenni. Az elmúlt két esztendő azonban meggyőzhetett mindenkit arról, hogy csak pusztába való szólam a bizottságok tervei,, mert a kapitalista osztály esak akkor elégszik meg kisebb haszonnal, vagyis a haszna megrövidítésével, ha azt a munkások szervezetük erejével vették el tőle. Ezzel az erő­vel szemben tehetetlen ' kérelmekre rá sem hederit és minden ma­rad a régiben. Ilyen szervezett erőt egyedül az ipari szervezet képviselhet. Ezt építi, ezt tanítja az IWW, amelynek minden munkásnak kell, hogy a tagja legyen. Clevelandi gyűlés (Folytatás az 1-ső oldalról) tóttá meg este 8.30-kor, amikor a másnapi országos értekezlet küldöttjei nagyrészt már Cleve­la ndon voltak, mert hiszen a gyűlés tárgyát a küldötteknek kellett ismertetni nem hasból, mint azt kommunista barátaink teszik, de amint azt a munkások családjainál látják. Már ekkor minden ülés el volt foglalva a nagy teremben, úgy, hogy a gyűlés folyamán még több mint ötven székkel kellett azt megtol­dani. Horváth Béla munkástárs Chicagóból volt a gyűlés első szónoka, aki az ipari munkás közvetlenségével ismertette Ame­rika második városának, Chica­gónak a munkások szemüvegén néző helyzetet. Az alig húsz per­cig tartó előadást a közönség a legnagyobb figyelemmel hallgat­ta és tapsviharban adott kifeje­zést azon bejelentésére, hogy az IWW miként látja ennek a hely­zetnek a megváltoztatását. A népgyülés második szónoka Sütő Péter munkástárs Detroit­itól volt, aki az autóváros hely­zetének ismertetése mellett fej­tegette annak a szégyen javas­latnak a célját, melyét Michigan állam akar kezdeményezni és amely a munkások, a dolgozók nyilvántartását Írja elő. Ez a ja­vaslat oda fog fejlődni, hogy az egész- országra kiterjedő fekete listát foglalja magába a minden munkásmozgalomban résztvevő bevándorolt munkás üldözésére. Az alig félórás előadást a hall­gatóság erősen megtapsolta. A következő előadó Rosenthal Dezső Philadelphiából volt, aki könnyeket fakasztó szavakkal tolmácsolta Philadelphia munkás anyáinak üzenetét a clevelandi és az egész ország munkásanyái­hoz. “Nem csak a magunk gyer­mekeit látjuk álomban is keres­ni a tejesüveg éltető erejét, de előttünk vannak a Ti gyermekei­tek nélkülözései is. Harcoljatok az IWW-vel ennek megszünteté­séért. Rosenthal mtárs még is­mertette a philadelphiai helyze­tet,, amely talán még súlyosabb, mint más városokban, mert hi­szen Philadelphia mindig • arról volt hires, hogy a legrosszabbul fizetett munkaalkalom van ben­ne. Tehát a leghamarabb fogyott ki a munkás, ha tudott magának valamit megtakarítani. A gyülésvezető munkástárs most bemutatja a clevelandi Munkás Dalárdát, amely eljött hogy munkás dalaival is felhívja a hallgatóságot a szervezkedés szükségességére. Tomási Károly karnagy vezetésével néhány mun kásdalt énekelt a Dalárda'a hall­gatóság tetszése mellett, amelye­ket szűnni nem akaró tapssal ju­talmaztak meg. Ezután ülésvezető munkástárs bemutatja Stana György mtár- sat Buffaloból, aki rövid előadá­sában ismerteti az ottani hely­zetet. Majd a világ acélterme­lésének központjából Kucher A. 'munkástárs beszél az ottani jhelyzetről, kijelentve, hogy töb- j)é nem az a füstös város Pitts­burgh, ahogyan eddig ismerték. ’Megszűntek működni azok a ko­hók, és acélfeldolgozó gépek. —- Nincs piac, nincs haszon. Csak az ipari szervezkedés segítségé­vel hozhatjuk azokat ismét az üzembe és termelhetünk velük a munkásság részére. I Az ifjúsági kör nagyterme a jgyülés folyamán szinültig meg­telt hllgatókkal és tekintettel a nagy melegre, ülésvezető beje­lenti, hogy néhány előadót kény­telen elhagyni és csak a legmesz- szebbről jövő New Yorki előadó fog még röviden beszélni. Ezt megelőzőleg a' gyűlést erem költségeihez kéri a jelenlevők adakozását, melyre $28.23 jött össze, nem Ígéretekben, de a je­lenlevők tényleges adakozásából. Fishbein László mtárs volt a következő és a gyűlés utolsó szó­noka. Cleveland magyarsága ■lőtt jól ismert őszinteségével mutatta be a new yorki szabó ipar helyzetét^ hogy egy hosszú block-nyi területen van a mun­kaerő piac, ahová a munkaadók jönnek munkaerőt vásárolni. — Megrázóan ecsetelte a munkások életét, akiknek az ebédjük ott az utcán egy és két centért vásá­rolt tökmag. Ismerteti ezután az IWW szervezkedési formáját és az ahhoz való csatlakozásra szó­lítja a hallgatóságot. A nagy figyelemmel hallgatott előadás után Lefkovits gyűlés- vezető összegezi a gyűlés ese­ményeit, ismerteti az IWW lap­jait és meghívja a hallgatóságot a másnap tartandó országos ér­tekezlet meghallgatására. Tudósító. ----------o---------­Az IWW clevelandi magyar csoport szervező bizottsága gyű­léseit tartja minden második szombat este. SZÉP KÖNYVTÁR áll a clevelandi Bérmunkás olva­sóinak rendelkezésére az IWW east sidei helyiségében teljesen díjtalan. Könyvtári . óra minden péntek este 8 órától 10 óráig. Könyv­tárnok Spilman Ferenc munkás­társ.------------o-----------­Az IWW Cleveladi magyar csoportja . összejöveteleit . tartja minden péntek este az E. 104-ik utca és Buckeye Road sarkán.----------0---------­AZ IWW LAPJAI. BÉRMUNKÁS, magyarnyelvű hetilap. Egy évre $2 ; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York, Box 17, Sta. Y INDUSTRIAL SOLIDARITY, angol- nyelvű hetilap, as I. W. W. hivatalos közlönye. Egy évre $2, egyes szám ára 5 cent. Megjelenik 555 West Lake Street, Chicago, 111. INDUSTRIAL WORKER, angolnyelvfi hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. — Megjelenik Seattle, Wash., Box 1857. IL PROLETARIO, olasz hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Meg­jelenik Brooklyn, N. Y., Box 24, Sta. I. GOLOS TRUZENIKA. orosz havi fo­lyóirat. Egy évre $1: egyes szám 15 cent. Megjelenik 555 W. Lake Street, Chicago, 111. TIE VAPAUTEEN, finn havi folyó­irat, 32 oldalas; $1.75 egy évre; egyes szám 15 cent; májusi és de­cemberi példány 48 oldal, 25 c. Meg­jelenik 555 W. Lake St., Chicago. I1L INDUSTRIALIST!, finn napilap. Eg7 évre $4.50, fél évre $2.50, három hó­napra $1.50. Egyes szám 5 cent. Megjelenik Duluth, Minn., Box 446. JEDNA VELKA UNIE, csehszlovák he­tilap. Egy évre $2; egyes szám 5 cent. Megjelenik 11314 Revere Ave., Cleve­land. Ohio. SOLIDARIDAD, spanyol félhavi lap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York City, N. Y. Bo» 37., Station D. ELVI NYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ mun­kásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezek- beni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre, növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szak- szervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatók­kal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bár-t mikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyenj esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: ‘‘Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,’’ ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: ‘‘Le a bérrendszerrel!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusz­tult. Az ipari szcrusafcedéssel az uj társadalom szerk > letét építjük a régi társa­dalom keresd i be HŰL BÉRMUNKÁS

Next

/
Thumbnails
Contents