Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-10-01 / 655. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second class matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, OF THE WORLD. N. Y., nnder the Act of March 3, 1879. VOL. XIX. ÉVFOLYAM. NEW YORK, 1931. OKT. 1. . ^) NUMBER 655. SZÁM. ■ ' KTr"i. '-^y\ ■ - ' . ‘ / / / f r / / SZÁZMILLIÓS BERLEVAGASI ROHAM AZ ACÉLIPARI MUNKÁSOK ELLEN Öt nagy vállalat okt. elsejétől kezdve 10—20 százalék bérlevágást eszközölt a 35 centes órabérért dolgozó munkásoknak A MUNKÁN KELL HALÁLRA ÉHEZNI A MUNKÁSOKNAK, HA A 12-IK ÓRÁBAN NEM CSELEKSZENEK A SAJÁT ÉRDEKÜKBEN. Amerika nagyipari trösztjei, akik már két esztendeje az eljövendő prosperitásról beszélnek nagyképüsködve, akik a munka és töke közös érdekéről prédikáltatnak hűséges szakszervezeti szolgáikkal, mint Win. Green és a többi árulók, akik csak nemrég határozott Ígéretei tettek Hoovernek, hogy a válság alatt nem lesz több bérle- vágás. egyszerűen kifüggesztették az acéltelepeken és a gyáraikban a nagy táblákat, melyeit tudatják, hogy okt. 1-től kezdve 10—-20%-os béri szállítást eszközölnek. * ff A nagyobb korporációk mind- ~ 1 egyike benne van az uj zsebmetszési akcióban, mely'már az amúgy is agyonéheztedett munkások életnívója ellen irányul. Az első helyen vezetnek a bérlevágásban a hírhedt United A harisnyakötők szélesíteni akarják a sztrájkzónát Reading, Pa. — Vagy kétezer sztrájkoló kötőmiin kás a Dover, X. J. kerületből érkezett ide 250 auto- bilon és nagy autóbuszokon hogy kiterjesszék sztrájkjukat erre a területre is, mely a bérlevágás ellen van folyamatban. Picket vonalat állítottak fd a városban és városon kivül a szövőgyárak előtt, különösen a wyomissingi telej) előtt, ahol négyezer munkás dolgozik. A helyi munkások közül nem bírtak megnyerni senkit, hogy a sztrájkhoz csatlakozzon. — A munkások semmiféle unionhoz nem tartoznak. Jellemző, hogy Reading városa már évek óta szóéin lista kormányzat alatt van a polgármestertől a tűzoltókig szocialista párt tagok. — Ennyire nevelték a szocialista kormányzat alatt a readingi munkásokat, hogy még bottal sem lehet őket a bérlevágás ellen sztrájkba vinni. States Steel Corporation, a Betlehem Steel, Youngstown Sheet és Tube Co., a General Motors és Cuited Btates Rubber Co. Youngstownban az acélgyárakon kivül még több kisebb vállalat is levágta a béreket. Köztük a Republic Steel, a Youngstown Tube and Coke Co és a Sharon Steel Co. A bérlevágás csak a United Steel alkalmazottaméi egynegyed millió munkást érint. Ez az egyik legnagyobb bérlevágási roham, melyet a két esztendős ipari krízis alatt a nagytőkések a munkások ellen egységesen intéztek. A U. S. Steel 1930-as évi fizetési listája kitett 391,000.000 dollárt. Az újabb bérlevágás csak az. acéliparban kitesz több mint 100 millió dollárt, ennyivel többet fognak elrabolni a munkásaiktól a milliomos részvényesek. A Wall Streeten a hir hallatára a részvények emelkedtek, mert az bizonyos, hogy az ez évi profit több lesz, mint a múlt évben volt. Még a nyár folyamán keresztül akarták vinni a nagy rablók a bérleszállitást, de akkor nem jelentett volna nekik annyi profitot, mint most. A munkásokra nézve még jobban súlyosbító körülmény, hogy éppen a tél küszöbén állanak, amikor téli ruha és fütő anyag beszerzéséről kellene gondoskodni ok és éppen (nnek lehetőségétől vonják meg őket, a legtöbb 35 centes órabérek mellett eddig is hetenként két-három napot dolgozó munkásokat. Ez a merénylet újból meggyőzheti a munkásokat, hogy a kapitalizmus előtt nincs morál, nincs emberi érzés, amikor a (Folytatás a 2-ik oldalon.) A kentucky-i harc a legnagyobb az amerikai munkás történelemben A sztrájk Kentueky-ban sztrájk volt a lassú éhhalál ellen. Nem bírva a családjaikat táplálni a két dolláros napibérek mellett 2—3 napi munkával egy héten, a bányászok har#ba mentek, amikot még mélyebbre akarták vágni a béreket. A tőkések a bányászok tenyér- követelésére golyóval válaszoltak. Fölfegyverezett gunmenek a Baldwin—Fetz bérencek, lelőtték a sztrájkolókat a pit két vonalakon, inzultálták a bányász asszonyokat, ütlegelték a bányászok gyermekeit. Több sztrájkolót megöltek, sokakat megsebesítettek. Néhány gunmen is meghalt és kirendelték a militiát. A katonai felügyelet mellett, a legaktívabb bányászokat összefogdosták és börtönbe vetették. 43 gyilkossággal til criminal syndikalizmussal van vádolva. A tárgyalások tovább folytatása nemsokára megkezdődik. A j gyilkossággal vádolt első csoport ügye novemberben, a töb- , bieké decemberben kerül tárgyalás alá. Ha bűnösnek mondják ki őket, az halált jelent a számukra. A 43 szénbányász gyil- j kossággal vannak vádolva az [ Evartsi ütközetből kifolyólag, \ ahol három company gangstert megöltek ismeretlen tettesek. A gyilkosság akkor történt, ami- ! kor néhány ezer bányász sztrájk I ban volt a tiz százalékos bérle- í vágás ellen, mely már harmadik [ bérlevágás volt néhány hónap alatt. Felhasználva a gyilkossá- j gi ürügyöt, letartóztattak minden aktiv bányászt, sőt még a városi tisztviselőket is. akikről tudták, hogy a sztrájkotokkal szimpatizálnak. A letartóztatottak % között vannak Win. Hightower a UMWA Evartsi loealjá- ! nak elnöke és W. B. Jones a t local titkára. Joe Cawood, Asa Cusick és A1 Bensőn városi tisztviselők és velük együtt 38 bányász, köztük 5 fekete szinü munkástárs, bizonyítván, bogy a j munkásharcban nem lehet faji ! vagy vallási vagy szinkülömb- ség. Ezek a munkástársak május j 5-től aug. 17-ig voltak bezsúfolván a Harlan County piszkos börtönébe, amikor tárgyalásra került a ügyük. Amikorra azonban a jury tagok kiválasztása már befejezéshez közeledett, az ' ügyész kérvényére az egész tárgyalást felfüggesztették és áthelyezték 150 mértföldnvi távolságra, ahol nem lesznek olyan kedvező hangulat alatt a vádlottak részére a kiválasztandó esküdtek. Ugyanis a helyszínen ahol történt a gyilkosság, min- i denki tudja, hogy a bányászok ártatlanok, az ügyész azonban I halálos ítéletet akar és ezért helyeztette át a tárgyalást a gazdag földbirtokosok vidékére. A másik taktikája a banya bárókat képviselő vádhatóságnak, (Folytatás ■ a 2-ik oldalon.) 28 ezer munkanélküli érkezik naponta New Ycrkfc? Walter T. Diák a Y. M. i C. A. főtitkárának nyilat- ! . kozata szerint naponta 28 j ezer fiatal munkás jön be New Yorkba munkát keresni. Ebből a tömegből ke- i rülnek a legtöbben a “Bro- j ad lineok”-ba, mely félő, hogy a télen még rémisz- | több képet fog mutatni, — mint a múlt télen. Ennek | elkerülésére, már megkex- dették a hajléktalanok ősz-, szeirását. Ugyanakkor amikor az állítólagos 20 millió dolláros állami segélyt megszavaztak, jön a fenti nyilat- ! kozat és jó lesz tudni, — : hogy azok a hajléktalanok nem részesülhetnek abban j a kapitalista jótékonyság- j ban, mert még nem tartózkodnak két éve egy helyen. A nagy segélyezési cirkusz hátterében továbbra is ott díszeleg a Bread line, mely Egymagában is elegendő 1 ok volna ennek a rendszernek az elpusztítására. En- I nek keresztülvitelére még j nem szervezkedtek a mun- I kasok, igy hát a breadline megmarad és a munkások ; tömegei pusztulnak el.