Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-08-20 / 650. szám

2. oldal BÉRMUNKÁS Augusztus 20. EMLÉKEZZETEK SACCO ÉS VANZETTIRE, NE ENGEDJÉTEK VILLAMOSSZÉKBEN ELÉGETNI KENTUCKY HARCOS BÁNYÁSZAIT INNEN-ONNAN IRTA: 12557 SZÁMÚ TAG. A törvény szent nevében Néhány héttel «ezelőtt megír­tuk, hogy Chicagóban naponta több mint háromszáz bérrabszol­gát lakoltatnak ki, mert képte­lenek a havi 8 ...15...25 dolláros házbért fizetni. A nagy gazdasá­gi válság minden téren szeedi áldozatait a bérrabszolgák sorá­ból. Az elmúlt napokban Chica­góban a fekete bőrű bérrabszol­gák negyedében, ahol a legreet- tenetesebb viszonyok uralkod­nak, lázadás tört ki. Nap-nap után száz és száz csalá­dot lakoltatnak ki s ez alkalom­mal is egy 72 éves öreg- néger asszony vackát rakták az utcá­ra, aminek hire futott s a Was­hington parkban naponta' gyüle­kező munkanélküli bérrabszol­gák között s akik már több Íz­ben megakadályoztak egy-egy kilakoltatást s azon elhatározás­sal útnak indultak, hogy az öreg anyóka kilakoltatását is meg­akadályozzák, annál inkább is nőtt az elkeseredés, mivel a 72 j éves tehetetlen örg asszony csak ! nem teljesen vak. inkább tapoga i tással, mint látással igazodik el környezetén. Amint a néger munkások a házhoz értek, tilta­koztak a kilakoltatás ellen s mindjárt nyo matekot is adtak tiltakozásuknak az által, hogy a már kihordott bútordarabokat visszahordták a lakásba, amig azt végezték, megérkeztek a tör­vény őrei s azonnal elfogták azon munkásokat, akik a tör­vény elleen szegültek s vissza­hordták a bútordarabokat, erre aztán nagy kavarodás támadt, melyben a kisszámú rendőrség húzta a rövidebbet s a nép ha­ragja elől menekülniök kellett egv közeli gyümölcsüzletbe, — ahonnan folytonos lövöldözéssel védelmezték magukat, de a fel­dühödött tömeg nem tágított s az üzletet teljesen összrombolta, j közben nagyszámú rendőrség ér­kezett a megszorult társaik vé­delmére s amikor ezek a feneva­dak látták, hogy biztonságban vannak, rávetették magukat a bérrabszolgákra s közülök hár­mat agyonlőttek, többeket sulyo san megsebesitettek, a rendőr- j ség kisebb sérüléseiért három I néger bérrabszolga életével fize­tett. Már hetek óta állandóan súr­lódások vannak a néger rabszol­gák s a hatóság emberei között a kilakoltatás s elnyomatás gya lázatos cliárása miatt s a rend­őrség úgyszólván kereste azt az alkalmat, hogy egynéhány bér­rabszolgát agyonlőhessen, mert ezáltal szándékoznak megakadá- j lyozni illetve megfélemliteni a nap-nap után mindig nagyobb méreteket öltő kilakoltatottakat. Az egyik kilakoltatást végző bí­ró a zavargást követő napon az előtte megjelent 2066 bérrabszol gának,akikre szintén kilakolta­tás vár, mivel fizetésképtelenek, egy ultimátumot olvasott fel, — melyben figyelmezteti őket a törvény szent és sérthetetlen vol tára, melynek megszegése súlyos büntetéssel jár stb., stb. A kizsákmányoló osztály e szemét hada az utcára dobottak­tól is tiszteletet követel, még az éhenhaláltól hörgőktől is meg­alázkodást kíván. Ez a mai tár­sadalom s azt a kizsákmányoló osztály mindaddig fenntartja, amig a munkásosztály nem szer­vezkedik ott, ahonnan a mai gazdasági válság is ered az ipa­rok terén. Amig szervezetlenül holmi csepürágó politikusoktól félrevezetve, a zutcát válassza jogainak megvívására, addig minden esetben ugyanaz lesz a bérrabszolga jutalma, mint ami­lyen jutalmat osztogattak a ki­zsákmányoló osztály gaz fogd- megjei a fekete bérrabszolgák- nak Chicago déli részében aug. 2-án. A munkásosztálynak egyetlen egy eszköze van s ez az ipari szervezkedés, melyen át meg­akadályozhatja a kizsákmányoló osztály minden gazságát. A mun kásosztály sokkalta hatalmasabb karbatett kezekkel, mint az ut­cai tüntetések, fejbeverések bár­mely fajtájával. A munkásosz­tálynak nem az utcán a helye, helytelen s a kizsákmányoló osz­tály részére végeznek azok üd­vös munkát, akik azt hirdetik, hogy utcai felvonulásokkal, vá­ros vagy megyeházák előtti tün­tetésekkel szabadíthatja fel ma­gát a kizsákmányolt bérrabszol­ga a mai keserves helyzetéből. Amig ez,t hirdetik, s amig a a munkásosztályt erre tanítják, addig a kizsákmányoló osztály nyugodtan alszik, mert ahogyan ma felvan szerelve *az uralmának megvédésére, azt lehetetlenség Ezideig a követkéz őmunkástár- sak jelentkeztek a Bérmunkás támogatására: Heti egy dollárral 8 héten át: Pittsburgh, Pa: A. Kucher, J. Újhelyi B. Vitális. New York: N. Y.: G. Vaszko, M. Vlasits, L. Hodor, M. Ste- fanko ,D. Varga. Bronx, N. Y.: J. Nagy, R. Deutch. Brooklyn, N. Y.: J. Pataky. Chicago: J. Scherhaufer, S. Bukovszky, P. Turuc, 12557. számú Wobbly, Bukovszky I. J. Zára, 330. Del. Akron, 0.: Vizi J., Geo Deme. pillanatnyi lelkesedésre szerve­zett tömeggel megakadályozni, lehetetlenné tenni. Amint a né­ger' munkások pirosló vére ön­tözte Chicago utcáinak köveze­tét, a rendőrség a kitartott pol­gári sajtón keresztül kommunis­ta lazításnak minősítette a 'ki­zsákmányolt, éhező néger bér­rabszolgák lázadását. Annyira megbőszült a fenevad banda, hogy a fekete 1) őrü néger rab­szolgákat vörösnek nézte s rá­juk fogta, hogy ezáltal némi igazolást nyerjenek Chicago el­fogult polgárai előtt, hiszen csak kommunistákat öltek. A három agyonlőtt néger bér­rabszolgára ráfogták, hogy kom munista agitátorok, lázitók vol­tak s a zavargás után 48 órával a hires chicagói rendőrség nem tudja megállapítani az agyon­lőttek személyazonosságát, de az.t rájuk foogják, hogy kommu­nista agitátorok voltak. Ma az elkeseredés még sokkal­ta nagyobb, nemcsak a néger munkások, de általában véve az égés? Chicago munkássága kö­zött. Minden bérrabszolga ön- kénytelenül is arra gondol, hogy ma a néger munkásokat, holnap őket veszik sorra, s ezen eset egy alapos lecke kell, hogy le­gyen a munkásosztálynak, meg kell, hogy tanulja, hogy szerve­zetlenül nem léphet fel elnyomói ellen, mert annak mai hatalmát utcai tüntetésekkel, orditozások- kal lehetetlenség megakadályoz^ ni, egyetlen egy hatalom van, ez az ipari szervezkedése a világ bérrabszolgáinak s amint ez meg teszi, a kizsákmányoló osztály még meg sem fogja merni kísé­relni a munkásosztály bármely rétegének jogainak nvirbálását. A kihűlt három néger bérrab­szolga holtteteme legyen tanul­ság mindannyiunk számára s építsük az. Egy Nagy Szerveze­tet, az IWW, amelynek hatalma a munkásosztály kezében van le­rakva a -mai társadalmi rendszer megszüntetésére.--------o-------­Az Istenhez kívánkozott Az elmúlt hónap derekán tör­tént, hogy egy jámbor munkás­ember New York városának Philadelphia, Pa.: A. Schöpf, D. Rosenthal. H.fjrvey, 111.: Bulik mtársnő. Newark: N. J. J. Dushek. Cleveland: L. Ürge. Bridgeport, Conn.: J. Feczko. So. Norwalk, Conn.: N. N. ­Heti 50 cent támogatásra ' Pittsburgh: L. Kristofik, M. Chatlós, L. Cs. Coraopilis Pa: M. Fekete. Cleveland: J. Nyers, M. Danka ,L. Lefkovits, S. Bar- czy, J. Leisz, J. Herceg. Chicago: P. Hemsperger. Newark, N. J.: B. Spal. egyik leggazdagabb negyedében a Fift Ave bement egy temp­lomba, bogy utoljára imádkoz­zon istenéhez, mert már meg­unta, hogy több mint két éven át éhezni, nélkülöznie kellett. Amikor végig hallgatta a “lelki atya’’ beszédét, szép csendesen egy üvegből mérget ivott, mi­előtt ezt tette volna, egy szelet pagirra a következőket irta: “Az istenhez megyek.” A munkanélküliség, az elkese­redés kényszeritette, hogy éle­tét vegye. Vajon, amikor az “is­tene” elébe ért, milyen ábrázat- tal állott az öreg ur előtt. Aki szerinte mindent lát, mindent tud s csak az ő szent akarata kell s boldoggá lehet az ember, hiszen ezt el is várhatnánk tőle, a farizeusok tanítása szerint mindannyian a gyermekei va­gyunk. Azonban úgy látszik, — hogy mi kitagadott bérrabszol­gák a fenti munkástársunkkal egyetemben kitagadott mostoha gyermekei vagyunk az öregnek, mert nekünk csak a szenvedést juttatta osztályrészül.---------o--------­A munkanélküliség Angliában. Éppen úgy, mint a világ min­den más kapitalista államában állandóan növekszik. A kormány legutolsó kimutatása szerint 1931 junius 30-án Angolország munkanélküliéinek száma felül­haladja a három milliót. 1930 jul. 1-én kiadott jelentésükben két millióra becsülték az angol­országi munkanélküliek számát. Perszje ez a szám az úgyne­vezett munkáskormány által elismert szám, éppen úgy, mint itt az Egyesült Államokban az 1930-ik esztendőben elejétől vé­gig azt akarták velünk elhitet- jni, hogy a munkanélküliek száma 6 millió s 1931-ben szin­tén csak hat millióról számol be az Egyesült Államok statiszti­kája. holott elismerik, hogy az I 1931-ik évben sokkalta rosszab- I bak a viszonyok, mint 1930-ban volt. Az angolországi munkás­kormány éppen olyan tehetetlen | a munkanélküliség megoldásá- I nak terén, mint bármely kapita­lista állam kormánya. Az, egyet- | len megoldás az ipari szerveze­tekben rejlik s amig azt a mun- j kásosztály magáévá nem teszi, j addig nélkülözni, szenvedni fog. KERESTETÉS. Weiser Sámuelné aki 1909-ben Budapest, Alsóerdősor 32 szám alatt lakot, keresi Mihalik Fló­rián vasmunkást és feleségét szül. Ldgáts Annát, akik 1904- ben mentek ki Amerikába, 3 908- ban visszajöttek Budapestre, — majd 1909. évben mentek ki új­ra. Legutoljára 1908-ban Cleve­land. Lekrot Ave-n laktak. Felhívjuk azokat ,akik a - fent keresett egyének hollétéről tu­domással birnak, ezt jelentsék be szerkesztőségünkben. Az IWW bpesti titkársága. A heti támogatás befejezéshez közeledik

Next

/
Thumbnails
Contents