Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-08-20 / 650. szám

Augusztus 20. 3. oldal AUGUSZTUS 22-IKE SACCO ÉS VANZETTINEK A MUNKÁSOSZTÁLY NAGY MÁRTÍRJAI MEGGYILKOLÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA DETROITI HÍREK Nem lehet meghazudtolni a világ gazdasági hely­zetének kialakult tényeit JÓ ÚJSÁG UR MÉG A POKOLBAN IS UR. — AZ ÁRTATLAN ELNÖK. — INGYEN NAPSZÁMOSOK. — AZ IMA NEM SEGÍTETT.. — A BŰNÖZÉSEK OKAI ÉS ORVOSLÁSA. Al. F. Lewis kapott 10 évi börtönt, mosolygó arccal ment a börtönbe s az utón Jackson felé, elegánsan a vonat ebédlőjében reggelizett, a számlát egy tiszta uj tiz dollárossal fizette, ötven centes borravalót adott a pincér nek, aki minden bizonnyal föl­dig hajolt előtte. A főbörtönőr azt mondotta, hogy ő csak egy közönséges rab­nak fogja tekinteni Le wist, de mivel még több tiz dolláros is volt vele, úgy hisszük, hogy a kisebb börtönőrök' szintén a föl­dig fognak előtte hajolni, mint a pincér a vonaton., mert az ur még a börtönben is ur lesz, nem csak a pokolban, mint a magyar közmondás tartja. Murphy biró, aki a csődbe ke­rült *s csalásban bűnösnek talált Federal Mortgage Banknak az elnöke volt, öngyilkos lett. Állí­tólag nem bírta 'elviselni azt a szégyent, hogy a bank, melyet ő védelemben részesített«- — több százezer dollárig meglopta a kö­zönséget, kétszeresen adtak el jelzálog kötvényeket egyes há­zakra. Most a kapitalista lapok párt ját fogják Murphynak és azt ál­lítják, hogy a barátjai becsap­ták ötét, hogy az elnök urnák nem volt tudomása arról, hogy mit csináltak a bank tisztviselői. Nem törődött azzal, hogy hon­nan veszik elő a pénzt, melyből neki évente 8.0000 dollárt fizet­tek, mely összegért még csak nem is kellett neki semmiről semmit tenni. De a barátja Mah­ler aki csak alelnöke volt a banknak, és mindenről tudott, az. 25.000 évi fizetést vett fel s ki tudja, mennyit csinált még mellékesen. De azért az sem bű­nös, hiszen pénzes ember, ha vé- letlenségből a börtönbe tennék, egy pár hónapra ő is ur marad­na ottan is. A mai rendszerben pénz az isten, s aki pénzzel ren­delkezik, nagy az ő hatalma. — Mert a munkások is azt imád­ják. A városnak nincs munkanél­küli segélyre több pénze s ban­koktól nem kaptak kölcsönt, — csak olyan feltétellel, hogy ab­ból nem fizetnek munkanélküli segélyt, hogy mégis a nyomor­ban levő munkásoknak is betöm jék a szálukat, most egy uj ter­vet fognak keresztül vinni, mely szerint a városi munkákat azok között fogják elosztani, akik nagy nyomorban vannak és fi­zetés helyett majd segélyt kap­nak élelemben, ruhában. Már ez csak jó újság, milyen nagyszerű lesz a munkások már úgy is elszoktak a pénztől, igy nem kell nekik azzgl sem baj­lódni, majd minden héten szé­pen elmennek a városnak dol­gozni s kapnak ennivalót, ruhát s a város majd úgy fog tenni velük, mint a pedlér a lovával, lassan-lassan leszoktatja őket az evésről. Ugyanis a mese szerint egy pedlér panaszkodott, hogy a lova megeszi a hasznot, amire a barátjai tanácsolták neki. — hogy szoktassa le a lovat az evésről, hiszen az evés csak szo­kás. A pedlér fokozatosan min­dig kevesebbet adott enni a ló­nak. végre már a ló nem is evett, amit örömmel újságolt el a barátjainak, de mikor haza­ment, a ló már megvolt dögölve. Mink is éppen akkor fogunk éhen halni, mikor már megszok­nánk a koplalást, ha nem harco­lunk addig, inig bírunk s meg­változtatjuk azt az átkos rend­szert. A (Yistiafi Science papját, Mrs. Belle Brownt meghívták, hogy egy kis gyermeket gyógyít son meg imával, ugyanis ez a szekta nem hisz orvosi gyógy­módban, mondván, minden be­tegséget az isten ad és igy imá­val meg is'lehet azt gyógyítani. Egy jó kocsival szép lány ment érte, s a papnő, mit sem sejtve, örömmel ment gyógyítani, de alig hogy kiértek a város hatá­rába, a hátsó ülésből egy ember bekötötte a száját a nőnek s összekötözve kidobták az árok­ba ,de először 1700 dollár érté­kű ékszert elvettek tőle. Megszeretnénk kérdezni a papnőt, hogy minek volt egy gyalogjáró és szegénységben élő Krisztus gyarló papjának a tes­tén egy-egy alkalommal 1700 ollár értékű ékszer. És ha min­dent. a betegséget s az ilyen rab lást is az isten rendezi el, akkor miért szaladt a rendőrségre, vé­delemért és követelve a tettesek letartóztatását. Persze nem most mert az ilyen papnők haragját nem igen volna jó kihívni, külö­nösen mikor oly nagyra becsült ékszereit istentelen rablók lesze­dik szent ujjairól. Nem régen adtak ki jelentést a Detroiti rendőrség vezetői, — hogy Detroitiján csökkentették a bűnözők számát. De úgy lát­szik, csak a határ szélére men­tek ki a gangsterek és rablók, biztosan nyaralni. Most egy ko­csiban négy fiatalt, két leányt s két fiút, gazolinnal leöntötték, Még minig rémitően dagad a I munkanélküliek már úgyis teu- I gernagy száma. Ezt a megálla- I pitást olvashatjuk az AFofL “A világ helyzetről” kiadott jelen- j téséből, melyben igyekszik bár elég sikertelenül, biztató képet ! festeni egyes országok jövőjé- I ről, köztük az Egyesült Államo- • kéról is. De a jelentés szerint ezt a szé­pen kialaklult jövőt nemcsak hátráltatja, hanem beláthatatlan 1 időkre visszaveti az oktalan bér- levágási mozgalom, mely meg­döbbentő arányokban ölt mére­teket a jelen időben, ami csak koldusabbá teszi az amúgy is már vásárló képtelenné vált munkásosztályt. A munkanélküliség és a rész­idő dolgoztatás a bérlevágások- ka 1 tetézve öt billióval károsí­totta meg a munkásosztályt 1931 első felében, illetve ennyi­vel keresett kevesebbet mint 1929 ugyanez évszakában. Amit hasonlattal próbál a képzelet- | nek könnyűvé tenni — írván “az összeg kétszeresét múlja fe­lül az Egyesült Államok leg­jobb idők félévi kivitelének és meghaladja az ország piacának kicsiben árusított javak értéké­nek egyötödét.” A jelentés szinte határtalanul emlékszik meg az. AFofL a bér­levágásokkal kapcsolatban vál­lalt szerepéről, érezve azt a te­hetetlenséget, mely kitűnik min­den alkalommal, amikor a bérek védelmében harcra kényszerül. Mindig nyilvánvalóbbá válik a tragikomikus helyzet, mely a szervezet összetételének fonák­ságánál fogva a tagságot sodor­ja .— Ma már nincs» egyetlen egy szakszervezet az. Egyesült Államokban, mely nem a tőké­sek kénye-kedvéuek volna ki­szolgáltatva. Mgemlékezik a je­lentés. a vasutasok esedékes bér levágásáról is. amit elhárítani a jelentés szerint csak úgy lehet, ha a társaságoknak megenged­hetővé válik a viteldijaknak a felemelése. Az AFofL. szerint tehát a vasúti munkások szerve­zete számításba sem jöhet a bér­levágás kérdésében, erről a ve­zérek már jó előre gondoskod­tak, most már csak egy van hátra, előkészíteni a vasúti mun- kásokat a bérlevágás elfogadá­sára : minél kisebb az. ellentállás, annál nagyobb a vezérek érde­me. A bányászokat a középkort is megszégyenítő szolgaság és nyo­mor kezdi eszméltetni. Ha még nem is egész tisztán, de kezdik megérteni, hogy ennek a borzal­mas nyomornak az egyedüli oko­zója a bányaipar fejlődésével lépést nem tartó maradi szerve­zetük. A vasutipar rohamosan közeledik ahhoz a sorshoz, mely­ben a bányaipar jeleenleg ver­gődik. A mindennap javuló or­szágutak mindig több és több motoros gummikeréken szaladó szállító eszközöket engedélyez­nek. A vasutak szállítási forgal­ma ezzel egvidőben csökken, ami a vasutakat nagyon rövid időn belül juttat ja a bánya ipar sor­sára. Állandóan szaporodik az elbocsátott vasúti munkások szá­ma. ezt követi a munkabérek rohamos esése, amit a vasúti munkásoknak tehetetlenül kell majd figyelni avagy egymástól elszigetelten eredménytelenül küzdeni és vérezni. amig a nagy rázkódtál ás fel nem ébreszti és megtanulja, hogy a munkásosz­tály ügye csak úgy biztos, ha annak irányítását saját maga veszi a kezébe. A munkásosztály érdeke tisz­tán és világosan jelöli az utat az ipari demokráciához. Ez olyan mint egy jól megépített sínpár hatalmas mozdonynyal a hátán, melynek megindításához csak a j munkásossztály iparilag meg- ! szervezett ereje szükséges. A munkásságnak kell arra fel­ügyelni, hogy az erőt szabályozó szelepek tökéletesen müködje- I nek. ki minden piszokkal, a vezé [ rtk minden fajtájával legyen az vörös vagy sárga, mindenik egy­formán akadálya a szükséges ipari erő kibontakozásának. H. miután először agyonverték őket ! és elégették. Bent Detroitiján három házat aláaknáztak s felrobbantották, a j kutatás megállapította, hogy pá­linkafőző s sörgyár volt ezen i épületekben. ! Sok-sok bűneset történik, min j den nagy városban, sokan, akik most kezdenek felébredni, azt állítják, hogy a nép lett rosz- szabb, gonosztevők, elvetemedet-*j tek. De azért kalapot emelnek minden embernek, akinek pénze van s nem kérdezik, hogyan sze- | rezte azt, rabolhat, gyilkolhat, csalhat, csak rajta ne fogják az embert, akkor lesz becsülete, de ha szegény, nincs pénze, minden­ki belerúg. Ezt csak azok értik meg tel­jesen, akik a mai rendszerben és nem az emberekben keresik a bajnak okait, az egész társada­lom csaláson, rabláson, alapszik, csak az az egy szabály, hogy raj ta ne fogják, de ha rajta fogják is az embert, ha sokat lopott, sokat csalt, akkor még a börtön­ben is ur marad. Ilyenek az újságok minden vá­rosban, azért kellene már, hogy azok, akik szenvednek ezen rab- 1 órendszer járma alatt, már fel­ébred nének s szervezkedve meg- dönthetnénk a pénz hatalmát s helyébe felépíteni az emberiség javára működő Ipari szabadsá­got. AZ VOLNA A JÓ ÚJSÁG. Vi. BÉRMUNKÁS

Next

/
Thumbnails
Contents