Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-08-20 / 650. szám
Augusztus 20. 3. oldal AUGUSZTUS 22-IKE SACCO ÉS VANZETTINEK A MUNKÁSOSZTÁLY NAGY MÁRTÍRJAI MEGGYILKOLÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA DETROITI HÍREK Nem lehet meghazudtolni a világ gazdasági helyzetének kialakult tényeit JÓ ÚJSÁG UR MÉG A POKOLBAN IS UR. — AZ ÁRTATLAN ELNÖK. — INGYEN NAPSZÁMOSOK. — AZ IMA NEM SEGÍTETT.. — A BŰNÖZÉSEK OKAI ÉS ORVOSLÁSA. Al. F. Lewis kapott 10 évi börtönt, mosolygó arccal ment a börtönbe s az utón Jackson felé, elegánsan a vonat ebédlőjében reggelizett, a számlát egy tiszta uj tiz dollárossal fizette, ötven centes borravalót adott a pincér nek, aki minden bizonnyal földig hajolt előtte. A főbörtönőr azt mondotta, hogy ő csak egy közönséges rabnak fogja tekinteni Le wist, de mivel még több tiz dolláros is volt vele, úgy hisszük, hogy a kisebb börtönőrök' szintén a földig fognak előtte hajolni, mint a pincér a vonaton., mert az ur még a börtönben is ur lesz, nem csak a pokolban, mint a magyar közmondás tartja. Murphy biró, aki a csődbe került *s csalásban bűnösnek talált Federal Mortgage Banknak az elnöke volt, öngyilkos lett. Állítólag nem bírta 'elviselni azt a szégyent, hogy a bank, melyet ő védelemben részesített«- — több százezer dollárig meglopta a közönséget, kétszeresen adtak el jelzálog kötvényeket egyes házakra. Most a kapitalista lapok párt ját fogják Murphynak és azt állítják, hogy a barátjai becsapták ötét, hogy az elnök urnák nem volt tudomása arról, hogy mit csináltak a bank tisztviselői. Nem törődött azzal, hogy honnan veszik elő a pénzt, melyből neki évente 8.0000 dollárt fizettek, mely összegért még csak nem is kellett neki semmiről semmit tenni. De a barátja Mahler aki csak alelnöke volt a banknak, és mindenről tudott, az. 25.000 évi fizetést vett fel s ki tudja, mennyit csinált még mellékesen. De azért az sem bűnös, hiszen pénzes ember, ha vé- letlenségből a börtönbe tennék, egy pár hónapra ő is ur maradna ottan is. A mai rendszerben pénz az isten, s aki pénzzel rendelkezik, nagy az ő hatalma. — Mert a munkások is azt imádják. A városnak nincs munkanélküli segélyre több pénze s bankoktól nem kaptak kölcsönt, — csak olyan feltétellel, hogy abból nem fizetnek munkanélküli segélyt, hogy mégis a nyomorban levő munkásoknak is betöm jék a szálukat, most egy uj tervet fognak keresztül vinni, mely szerint a városi munkákat azok között fogják elosztani, akik nagy nyomorban vannak és fizetés helyett majd segélyt kapnak élelemben, ruhában. Már ez csak jó újság, milyen nagyszerű lesz a munkások már úgy is elszoktak a pénztől, igy nem kell nekik azzgl sem bajlódni, majd minden héten szépen elmennek a városnak dolgozni s kapnak ennivalót, ruhát s a város majd úgy fog tenni velük, mint a pedlér a lovával, lassan-lassan leszoktatja őket az evésről. Ugyanis a mese szerint egy pedlér panaszkodott, hogy a lova megeszi a hasznot, amire a barátjai tanácsolták neki. — hogy szoktassa le a lovat az evésről, hiszen az evés csak szokás. A pedlér fokozatosan mindig kevesebbet adott enni a lónak. végre már a ló nem is evett, amit örömmel újságolt el a barátjainak, de mikor hazament, a ló már megvolt dögölve. Mink is éppen akkor fogunk éhen halni, mikor már megszoknánk a koplalást, ha nem harcolunk addig, inig bírunk s megváltoztatjuk azt az átkos rendszert. A (Yistiafi Science papját, Mrs. Belle Brownt meghívták, hogy egy kis gyermeket gyógyít son meg imával, ugyanis ez a szekta nem hisz orvosi gyógymódban, mondván, minden betegséget az isten ad és igy imával meg is'lehet azt gyógyítani. Egy jó kocsival szép lány ment érte, s a papnő, mit sem sejtve, örömmel ment gyógyítani, de alig hogy kiértek a város határába, a hátsó ülésből egy ember bekötötte a száját a nőnek s összekötözve kidobták az árokba ,de először 1700 dollár értékű ékszert elvettek tőle. Megszeretnénk kérdezni a papnőt, hogy minek volt egy gyalogjáró és szegénységben élő Krisztus gyarló papjának a testén egy-egy alkalommal 1700 ollár értékű ékszer. És ha mindent. a betegséget s az ilyen rab lást is az isten rendezi el, akkor miért szaladt a rendőrségre, védelemért és követelve a tettesek letartóztatását. Persze nem most mert az ilyen papnők haragját nem igen volna jó kihívni, különösen mikor oly nagyra becsült ékszereit istentelen rablók leszedik szent ujjairól. Nem régen adtak ki jelentést a Detroiti rendőrség vezetői, — hogy Detroitiján csökkentették a bűnözők számát. De úgy látszik, csak a határ szélére mentek ki a gangsterek és rablók, biztosan nyaralni. Most egy kocsiban négy fiatalt, két leányt s két fiút, gazolinnal leöntötték, Még minig rémitően dagad a I munkanélküliek már úgyis teu- I gernagy száma. Ezt a megálla- I pitást olvashatjuk az AFofL “A világ helyzetről” kiadott jelen- j téséből, melyben igyekszik bár elég sikertelenül, biztató képet ! festeni egyes országok jövőjé- I ről, köztük az Egyesült Államo- • kéról is. De a jelentés szerint ezt a szépen kialaklult jövőt nemcsak hátráltatja, hanem beláthatatlan 1 időkre visszaveti az oktalan bér- levágási mozgalom, mely megdöbbentő arányokban ölt méreteket a jelen időben, ami csak koldusabbá teszi az amúgy is már vásárló képtelenné vált munkásosztályt. A munkanélküliség és a részidő dolgoztatás a bérlevágások- ka 1 tetézve öt billióval károsította meg a munkásosztályt 1931 első felében, illetve ennyivel keresett kevesebbet mint 1929 ugyanez évszakában. Amit hasonlattal próbál a képzelet- | nek könnyűvé tenni — írván “az összeg kétszeresét múlja felül az Egyesült Államok legjobb idők félévi kivitelének és meghaladja az ország piacának kicsiben árusított javak értékének egyötödét.” A jelentés szinte határtalanul emlékszik meg az. AFofL a bérlevágásokkal kapcsolatban vállalt szerepéről, érezve azt a tehetetlenséget, mely kitűnik minden alkalommal, amikor a bérek védelmében harcra kényszerül. Mindig nyilvánvalóbbá válik a tragikomikus helyzet, mely a szervezet összetételének fonákságánál fogva a tagságot sodorja .— Ma már nincs» egyetlen egy szakszervezet az. Egyesült Államokban, mely nem a tőkések kénye-kedvéuek volna kiszolgáltatva. Mgemlékezik a jelentés. a vasutasok esedékes bér levágásáról is. amit elhárítani a jelentés szerint csak úgy lehet, ha a társaságoknak megengedhetővé válik a viteldijaknak a felemelése. Az AFofL. szerint tehát a vasúti munkások szervezete számításba sem jöhet a bérlevágás kérdésében, erről a vezérek már jó előre gondoskodtak, most már csak egy van hátra, előkészíteni a vasúti mun- kásokat a bérlevágás elfogadására : minél kisebb az. ellentállás, annál nagyobb a vezérek érdeme. A bányászokat a középkort is megszégyenítő szolgaság és nyomor kezdi eszméltetni. Ha még nem is egész tisztán, de kezdik megérteni, hogy ennek a borzalmas nyomornak az egyedüli okozója a bányaipar fejlődésével lépést nem tartó maradi szervezetük. A vasutipar rohamosan közeledik ahhoz a sorshoz, melyben a bányaipar jeleenleg vergődik. A mindennap javuló országutak mindig több és több motoros gummikeréken szaladó szállító eszközöket engedélyeznek. A vasutak szállítási forgalma ezzel egvidőben csökken, ami a vasutakat nagyon rövid időn belül juttat ja a bánya ipar sorsára. Állandóan szaporodik az elbocsátott vasúti munkások száma. ezt követi a munkabérek rohamos esése, amit a vasúti munkásoknak tehetetlenül kell majd figyelni avagy egymástól elszigetelten eredménytelenül küzdeni és vérezni. amig a nagy rázkódtál ás fel nem ébreszti és megtanulja, hogy a munkásosztály ügye csak úgy biztos, ha annak irányítását saját maga veszi a kezébe. A munkásosztály érdeke tisztán és világosan jelöli az utat az ipari demokráciához. Ez olyan mint egy jól megépített sínpár hatalmas mozdonynyal a hátán, melynek megindításához csak a j munkásossztály iparilag meg- ! szervezett ereje szükséges. A munkásságnak kell arra felügyelni, hogy az erőt szabályozó szelepek tökéletesen müködje- I nek. ki minden piszokkal, a vezé [ rtk minden fajtájával legyen az vörös vagy sárga, mindenik egyformán akadálya a szükséges ipari erő kibontakozásának. H. miután először agyonverték őket ! és elégették. Bent Detroitiján három házat aláaknáztak s felrobbantották, a j kutatás megállapította, hogy pálinkafőző s sörgyár volt ezen i épületekben. ! Sok-sok bűneset történik, min j den nagy városban, sokan, akik most kezdenek felébredni, azt állítják, hogy a nép lett rosz- szabb, gonosztevők, elvetemedet-*j tek. De azért kalapot emelnek minden embernek, akinek pénze van s nem kérdezik, hogyan sze- | rezte azt, rabolhat, gyilkolhat, csalhat, csak rajta ne fogják az embert, akkor lesz becsülete, de ha szegény, nincs pénze, mindenki belerúg. Ezt csak azok értik meg teljesen, akik a mai rendszerben és nem az emberekben keresik a bajnak okait, az egész társadalom csaláson, rabláson, alapszik, csak az az egy szabály, hogy raj ta ne fogják, de ha rajta fogják is az embert, ha sokat lopott, sokat csalt, akkor még a börtönben is ur marad. Ilyenek az újságok minden városban, azért kellene már, hogy azok, akik szenvednek ezen rab- 1 órendszer járma alatt, már felébred nének s szervezkedve meg- dönthetnénk a pénz hatalmát s helyébe felépíteni az emberiség javára működő Ipari szabadságot. AZ VOLNA A JÓ ÚJSÁG. Vi. BÉRMUNKÁS
