Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-07-22 / 646. szám

Julius 30. BÉRMUNKÁS 5. oldal AZ OLVASÓK KÓRÉBÓL Farmot az éhező munkanélküli veteránoknak E rovatban minden oly közérdekű dolgot készség­gel közlünk, mely a mun­kásosztály érdekét szolgál­ja. Kérjük a leveleket tel­jes név és cim aláírásával ellátni, amit azonban a le­vélíró kérelmére esetleg mellőzünk vagy csak kez­dőbetű jelzéssel látjuk el. Szerk. KIK GÁNCSOLJÁK EL A MUNKÁSMOZGALMAT Irta: VLASITS MÁRTON. A Bérmunkás legutóbbi szá­maiban szó volt azokról a mó­dozatokról. amelyekkel a párt­vezérek az UjElőre cimü patent forradalmár lapon keresztül bo- londitják el a jobb sorsra érde­mes olvasóikat. Nem múlik el egy nap sem, amelyiken ezek a sajtógangsterek nem imák a legeszevesze'ttebb badarságokat^ ha arról van szó, hogy valame­lyik Moszkvában kiadott ukázt szépítsenek. Szidják a szoeiál- fascistákat, de nem látják, vagy nem akarják látni, hogy Stalin kalifa nagyon sokban megegye­zik Mussolini főinkvizitorral. — Mussolini betiltotta a sztrájko­kat Olaszországban, Stalin meg bevezette a darabszámos munkát a Szovjet Unionban. Tiltakoznak a radikális idegen munkások de­portálása ellen, de nem veszik észre, hogy Stalin bácsi százával deportáltatja Trotzky kommu­nista híveit. Hja! Paraszt! az más! Mivel a “Bérmunkás” szóvá tette az Uj Előre szemétdomb­ján turkáló társaság alakosko­dását, Fehér József megeresztett egy cikket, amelyben az IWW-t, az igazi forradalmi munkásmoz­galom ellenségévé szeretné bé­lyegezni. Bár a Bérmunkás ol­vasói eléggé ismerik ezt az élős- di kukacot, még sem mulasztha­tom el, hogy rá ne mutassak en­nek és a vele egyetemben ha- zudozó társaság “munkásmoz­galmi” működésére és hogy ő és a hozzá hasonlók mennyire vannak kárára a becsületes munkásmozgalomnak. Fehér József a cikk írója ar­ról firkál, hogy e sorok írójának az egyedüli törekvése a munkás- mozgalom el gáncsolása. Ha er­ről írunk, úgy mindenekelőtt szükséges megmagyarázni, hogy mit neveznek a pártvezérek Fe­hér Józseftől (K)lop(f)stein Er­nőig munkásmozgalomnak. Munkásmozgalomnak neve­zik ők, ha egy munkásintézmény pénztárából hatezer dollárt ki­emelnek, hogy egy másik mun­kásintézményt elsikkaszthassa­nak. A hatezer dollárt azzal az ürüggyel csalták ki a betegse- gélyző pénztárából, hogy a nyomdát, munkásnyomdát fel­építsék, bár már fel volt építve. A pénzt soha sem adták vissza, a nyomdát pedig elkezelték. — Megmutatták az Uj Előrén ke­resztül, hogy csak egy ut vezet a munkásság boldogulásához és ez az, ha a munkások Partos részvényeket vásárolnak. Pár száz olvasó oda is adta az utolsó megtakarított dollárját, mivel az Uj Előrében voltak a boldo­gító cikkek és meg is találták a boldogulás útját. Az Uj Előre ez az “egyedüli” forradalmi lap pár hónapig ezen vegetált és tartotta ki a körülötte ordítozó sakálokat. Partos ur a markába nevet, a részvényvásárlók pedig nézhetnek a holdba. A munkásmozgalom cégére alatt szintén egy munkás intéz­ménynek pár ezer dollárját dob­ták az ügyvédeknek, hogy ha­zugságaikat és ámitásaikat el- takarák. Könnyelműen fecsérel­ték el a munkások keservesen összekuporgatott dollárjait, ame lyet a betegek és rokkantak se­gélyezésére gyűjtöttek össze. Rágalom hadjáratot indítottak azok ellen, akik ezeket a gazsá­gokat felfedezték és ellene tilta­koztak. A munkás betegsegélyző és Onképző Szervezetet, a pártve­zéreket pillanatnyi pénzzavaruk­ból kisegítő intézetté alacsonyi- tották le. Megszámlálhatatlan cikkeket írnak a velük nem egy nótát fúvó munkás és polgári intézmények állítólagos vissza­éléseiről. De szorgalmasan ta­kargatják a saját visszaélései­ket. Ezreket dobnak ki más munkásintézmények felrobban­tására, de ugyanakkor vérig sarcolják saját tagságukat. Ez­reket költenek el konvencióra, hogy a hazugsággépezethez szűk séges költséget megszavaztas­sák. .Pedig a pénzt már a kon­venció előtt kiutalják. A vezeté­sük alatt nyögő MBÖSZ-nek az ügykezelése több mint még egy­szer annyiba kerül, mint bár­mely betegsegélyzőé. Merészsé­gük van a tagság elé állni, — hogy az irodai költségeik 5000 tag után többe kerülnek, mint egy 62 ezer taggal bíró munkás- betegsegélyzőnek. Sok helyet venne igénybe a pártvezérek eme “munkásmoz­galmi” ténykedésének felsoro­lása, tehát nem folytatom. A felsoroltakat nevezik ők mun­kásmozgalomnak, mert ők ilye­neket csinálnak. Ez nem mun­kásmozgalom pártvezér urak, ez a munkásmozgalom megcsúfolá­sa. Ezt igenis el kell gáncsolni. Ezek és ilyenek ellen minden munkásnak kötelessége harcolni, a becsületes munkásmozgalom érdekében. Es most még pár sort a cikk azon részéhez, amely velem fog­lalkozik. Fehér József ez a le vitézlett speakeasy igazgató- azt mondja, hogy hazudtam, amikor azt ir­tain. hogy Ferenczy Lajost a másik Lajos, a Bebrits oktatta ki, hogy mit mondjon, amikor a Szovjet Unióból visszajött. Jós­ka most az egyszer lelepleztél. Készségesen kapitulálok előtted és kijelentem, hogy még egy har madik Lajos a Kövess, a bűvész mester is benn van a dologban, feltéve, hogy még nem akolboli- tották ki a pártból a túlságos Michigan államban egy uj mozgalom kezdődött, melynek az a célja ,hogy az állam ingyen adjon farmokot a háborús ve­teránoknak s kedvezményes köl­csönt ezen farmok berendezésé­re. Sokan örömmel szegődnek ezen mozgalomhoz, s kiakarják terjeszteni az összes munkanél­küliekre, egy uj reményt tá­masztanak a már-már lázadozó munkanélküliek szivében, nem nagyon gondolnak arra, hogy milyen is az a talaj, melyet az állam majd ingyen fog kioszta­ni a munkanélklieknek, ha sike­rül a mozgalomnak célt érni. Cheboygan megyében (Coun­ty) az állam 101.000 aker földet bir, vagyis a megyének 800 szá­zalékát, a megyei adó oly ma­gas, hogy az ottani lakosok sze­retnék azt megosztani több la­kóval. mivel az állam tulajdon után nem fizetnek adót. Meg­érthetjük, hogy ezeknek érde­kük volna, hogy több nyomorgó farmer kerüljön a megyébe, — vagyis az állami földeket osz- szák ki. Érdekük a nagy bankár kapi­talistáknak is, hogy a városok­ban már-már lázadozó munka- nélkülieket s leginkább a hábo­rús veteránokat valahogyan el- távolithassák a radikális szóno­kok, lapok, agitátorok közelé­ből. Mert nagyon rosszul hang­zik ,mikor azt kell Írni a la­poknak, hogy ennyi meg ennyi háborús veterán éhezik család­jával együtt azok akik a hazá­ért, demokrkáciáért harcoltak még nem is olyan régen. De érdeke-e azoknak, akiket majd beugrasztanak ilyen in­gyen földek után szaladni, mert meg kell gondolni azt, hogy loyalitása vagy merész pénzügyi jnanipxüációi miatt. Vagy ha nem az, talán Mayer Guszti ba­rátod, vagy talán Uram bocsá’ te oktattad ki. Tőled kitelik még az is. Történhet csoda is, amikor a tinó tanítja az ökröt, j Nem is az a lényeges, hogy ki <rágta a szavakat ennek a fél- j kegyelműnek a szájába, hanem |'az, hogy amiről ő irt, (ha ugyan ö irta) ahhoz ő hatökör. A leg­lényegesebb azonban az, hogy az utat a MBOSZ tagsága fizette meg, amely összegből körülbelül í 50 már hosszú hónapok óta munkanélküli tagnak 3 hónapi kivetését lehetne fedezni. Vagy | ha úgy tetszik, 20 rokkantnak a havi segélye kitellett volna eb­ből a summából. De ez mind I semmi. Neked és társaidnak a munkanélküli tagok bliktri. A J rokkantakkal szemben meg nem is vagy szentimentális. Ferenczy Lajost segítségeddel megtették “szervezá”-nek. Ő majd az ut­ján segíti a MBOSZ saját külön árva gyerekét. Azt irod még, hogy én egy kivénhedt gazem­ber vagyok. Te ezt afeletti dü­hödben irod, mert én a te és társaid gazságait leírtam. Tő­led ez rám nézve nem sértés. — Szégyelném magam, ha jót mon­danál vagy Írnál rólam. Vénhedt is vagyok, de ez nem hiba. De ezen állami földeknek legna- ggyobb részét az állam adóban vette vissza vagyis a régi birto­kosa, nem is tartotta érdemes­nek az adót fizetni utánna. Meglehet, hogy a háborús vete­ránoknak kedvezményes köl­csönt fognak adni, csak hogy ki tudják csalni őket a nagy városból, ahol a munkanélküli­ség által okozott nyomor még a legbutábbakat is lázadozóvá te­szi. Ki fogja őket telepíteni, de nem mondják meg, hogy nem veheti fel sikeresen a versenyt Henry Forddal, aki 2 millió dolláros befektetéssel kezdett gazdálkodni és még több száz millió áll rendelkezésére. Fogják az ilyen áldozatokat biztatni, hogy csak dolgozzanak erősen, hogy az adót, meg a kölcsönökre legalább a kamatot kigürcöljék s a mellett még meg is éljen, ha nem sikerül nekik, az az ő bajuk, hiszen az állam akarta őket segíteni, kaptak in­gyen földet, kölöcsönt, mit akar nak még, az állam megadta az alkalmat a boldoguláshoz, de ha lusták, tehetetlenek, nem akar­nak dolgozni s ezért ne a rend­szert okolják vagy az államot, hanem csak önönmagukat s lesz nek sokan ,akik elhiszik, de ha nem is hiszik el, ottan elzárva a világtól, haladástól. radikális eszméktől, szép csendesen ki­pusztulnak, mert még itt, ahol tömegesen laknak, sines meg a szervezkedési hajlamuk, ottan még az alkalom is kisebb lesz. Minden ilyen eszme, mozga­lom, csak az ingadozó kapitalis­ta osztályt próbálja megmenteni az összeomlástól, amit nem ke­rület el. j j Vi. 1 arra figyelmeztetlek, hogy á kivénhedtek önzetlen és becsüle­tes munkája tette lehetővé, hogy te annak az intézménynek a tes­tén élősködői, amelyet a kivétí- hedtek megteremtettek és fel­építettek. i f Ha ezek a kivénhedtek úgy fecsérelték volna a szervezet va­gyonát, mint ahogy te és tár­said fecsérlik, úgy te még most is speakeasy igazgató és szere- lemközvetitő volnál. Ami lehet ugyan jövedelmező is, de csik­landós. Becsületes utón akkor se keresnéd a kenyeret. Most élős­ködői, ezt nemcsak én mondom, hanem még a legmeghittebb ba­rátaid is élősdinek tartanak. Most még csak pár szó az én kizárásomról, azt irod,hogy be­csületes munkás nem fordul pol­gári birósághoz. Ez igaz, ha becsületes ellenféllel áll szem­ben. Engem azért zártak ki, mert megírtam rólatok egy munkás- lapban, hogy szövetkeztetek egy munkásintézmény kifosztására. A MBOSZ elnöke Freidenfeld Antal a konvenció előtt bebizo­nyította Írásom és állításom igaz voltát. Azért mégis kizártatok. Mit tesz a heti keresetével a zse­bében békésen haladó munkás, (Folytatás a 7-ik oldalon.) j

Next

/
Thumbnails
Contents