Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-07-22 / 646. szám
Julius 30. BÉRMUNKÁS 5. oldal AZ OLVASÓK KÓRÉBÓL Farmot az éhező munkanélküli veteránoknak E rovatban minden oly közérdekű dolgot készséggel közlünk, mely a munkásosztály érdekét szolgálja. Kérjük a leveleket teljes név és cim aláírásával ellátni, amit azonban a levélíró kérelmére esetleg mellőzünk vagy csak kezdőbetű jelzéssel látjuk el. Szerk. KIK GÁNCSOLJÁK EL A MUNKÁSMOZGALMAT Irta: VLASITS MÁRTON. A Bérmunkás legutóbbi számaiban szó volt azokról a módozatokról. amelyekkel a pártvezérek az UjElőre cimü patent forradalmár lapon keresztül bo- londitják el a jobb sorsra érdemes olvasóikat. Nem múlik el egy nap sem, amelyiken ezek a sajtógangsterek nem imák a legeszevesze'ttebb badarságokat^ ha arról van szó, hogy valamelyik Moszkvában kiadott ukázt szépítsenek. Szidják a szoeiál- fascistákat, de nem látják, vagy nem akarják látni, hogy Stalin kalifa nagyon sokban megegyezik Mussolini főinkvizitorral. — Mussolini betiltotta a sztrájkokat Olaszországban, Stalin meg bevezette a darabszámos munkát a Szovjet Unionban. Tiltakoznak a radikális idegen munkások deportálása ellen, de nem veszik észre, hogy Stalin bácsi százával deportáltatja Trotzky kommunista híveit. Hja! Paraszt! az más! Mivel a “Bérmunkás” szóvá tette az Uj Előre szemétdombján turkáló társaság alakoskodását, Fehér József megeresztett egy cikket, amelyben az IWW-t, az igazi forradalmi munkásmozgalom ellenségévé szeretné bélyegezni. Bár a Bérmunkás olvasói eléggé ismerik ezt az élős- di kukacot, még sem mulaszthatom el, hogy rá ne mutassak ennek és a vele egyetemben ha- zudozó társaság “munkásmozgalmi” működésére és hogy ő és a hozzá hasonlók mennyire vannak kárára a becsületes munkásmozgalomnak. Fehér József a cikk írója arról firkál, hogy e sorok írójának az egyedüli törekvése a munkás- mozgalom el gáncsolása. Ha erről írunk, úgy mindenekelőtt szükséges megmagyarázni, hogy mit neveznek a pártvezérek Fehér Józseftől (K)lop(f)stein Ernőig munkásmozgalomnak. Munkásmozgalomnak nevezik ők, ha egy munkásintézmény pénztárából hatezer dollárt kiemelnek, hogy egy másik munkásintézményt elsikkaszthassanak. A hatezer dollárt azzal az ürüggyel csalták ki a betegse- gélyző pénztárából, hogy a nyomdát, munkásnyomdát felépítsék, bár már fel volt építve. A pénzt soha sem adták vissza, a nyomdát pedig elkezelték. — Megmutatták az Uj Előrén keresztül, hogy csak egy ut vezet a munkásság boldogulásához és ez az, ha a munkások Partos részvényeket vásárolnak. Pár száz olvasó oda is adta az utolsó megtakarított dollárját, mivel az Uj Előrében voltak a boldogító cikkek és meg is találták a boldogulás útját. Az Uj Előre ez az “egyedüli” forradalmi lap pár hónapig ezen vegetált és tartotta ki a körülötte ordítozó sakálokat. Partos ur a markába nevet, a részvényvásárlók pedig nézhetnek a holdba. A munkásmozgalom cégére alatt szintén egy munkás intézménynek pár ezer dollárját dobták az ügyvédeknek, hogy hazugságaikat és ámitásaikat el- takarák. Könnyelműen fecsérelték el a munkások keservesen összekuporgatott dollárjait, ame lyet a betegek és rokkantak segélyezésére gyűjtöttek össze. Rágalom hadjáratot indítottak azok ellen, akik ezeket a gazságokat felfedezték és ellene tiltakoztak. A munkás betegsegélyző és Onképző Szervezetet, a pártvezéreket pillanatnyi pénzzavarukból kisegítő intézetté alacsonyi- tották le. Megszámlálhatatlan cikkeket írnak a velük nem egy nótát fúvó munkás és polgári intézmények állítólagos visszaéléseiről. De szorgalmasan takargatják a saját visszaéléseiket. Ezreket dobnak ki más munkásintézmények felrobbantására, de ugyanakkor vérig sarcolják saját tagságukat. Ezreket költenek el konvencióra, hogy a hazugsággépezethez szűk séges költséget megszavaztassák. .Pedig a pénzt már a konvenció előtt kiutalják. A vezetésük alatt nyögő MBÖSZ-nek az ügykezelése több mint még egyszer annyiba kerül, mint bármely betegsegélyzőé. Merészségük van a tagság elé állni, — hogy az irodai költségeik 5000 tag után többe kerülnek, mint egy 62 ezer taggal bíró munkás- betegsegélyzőnek. Sok helyet venne igénybe a pártvezérek eme “munkásmozgalmi” ténykedésének felsorolása, tehát nem folytatom. A felsoroltakat nevezik ők munkásmozgalomnak, mert ők ilyeneket csinálnak. Ez nem munkásmozgalom pártvezér urak, ez a munkásmozgalom megcsúfolása. Ezt igenis el kell gáncsolni. Ezek és ilyenek ellen minden munkásnak kötelessége harcolni, a becsületes munkásmozgalom érdekében. Es most még pár sort a cikk azon részéhez, amely velem foglalkozik. Fehér József ez a le vitézlett speakeasy igazgató- azt mondja, hogy hazudtam, amikor azt irtain. hogy Ferenczy Lajost a másik Lajos, a Bebrits oktatta ki, hogy mit mondjon, amikor a Szovjet Unióból visszajött. Jóska most az egyszer lelepleztél. Készségesen kapitulálok előtted és kijelentem, hogy még egy har madik Lajos a Kövess, a bűvész mester is benn van a dologban, feltéve, hogy még nem akolboli- tották ki a pártból a túlságos Michigan államban egy uj mozgalom kezdődött, melynek az a célja ,hogy az állam ingyen adjon farmokot a háborús veteránoknak s kedvezményes kölcsönt ezen farmok berendezésére. Sokan örömmel szegődnek ezen mozgalomhoz, s kiakarják terjeszteni az összes munkanélküliekre, egy uj reményt támasztanak a már-már lázadozó munkanélküliek szivében, nem nagyon gondolnak arra, hogy milyen is az a talaj, melyet az állam majd ingyen fog kiosztani a munkanélklieknek, ha sikerül a mozgalomnak célt érni. Cheboygan megyében (County) az állam 101.000 aker földet bir, vagyis a megyének 800 százalékát, a megyei adó oly magas, hogy az ottani lakosok szeretnék azt megosztani több lakóval. mivel az állam tulajdon után nem fizetnek adót. Megérthetjük, hogy ezeknek érdekük volna, hogy több nyomorgó farmer kerüljön a megyébe, — vagyis az állami földeket osz- szák ki. Érdekük a nagy bankár kapitalistáknak is, hogy a városokban már-már lázadozó munka- nélkülieket s leginkább a háborús veteránokat valahogyan el- távolithassák a radikális szónokok, lapok, agitátorok közeléből. Mert nagyon rosszul hangzik ,mikor azt kell Írni a lapoknak, hogy ennyi meg ennyi háborús veterán éhezik családjával együtt azok akik a hazáért, demokrkáciáért harcoltak még nem is olyan régen. De érdeke-e azoknak, akiket majd beugrasztanak ilyen ingyen földek után szaladni, mert meg kell gondolni azt, hogy loyalitása vagy merész pénzügyi jnanipxüációi miatt. Vagy ha nem az, talán Mayer Guszti barátod, vagy talán Uram bocsá’ te oktattad ki. Tőled kitelik még az is. Történhet csoda is, amikor a tinó tanítja az ökröt, j Nem is az a lényeges, hogy ki <rágta a szavakat ennek a fél- j kegyelműnek a szájába, hanem |'az, hogy amiről ő irt, (ha ugyan ö irta) ahhoz ő hatökör. A leglényegesebb azonban az, hogy az utat a MBOSZ tagsága fizette meg, amely összegből körülbelül í 50 már hosszú hónapok óta munkanélküli tagnak 3 hónapi kivetését lehetne fedezni. Vagy | ha úgy tetszik, 20 rokkantnak a havi segélye kitellett volna ebből a summából. De ez mind I semmi. Neked és társaidnak a munkanélküli tagok bliktri. A J rokkantakkal szemben meg nem is vagy szentimentális. Ferenczy Lajost segítségeddel megtették “szervezá”-nek. Ő majd az utján segíti a MBOSZ saját külön árva gyerekét. Azt irod még, hogy én egy kivénhedt gazember vagyok. Te ezt afeletti dühödben irod, mert én a te és társaid gazságait leírtam. Tőled ez rám nézve nem sértés. — Szégyelném magam, ha jót mondanál vagy Írnál rólam. Vénhedt is vagyok, de ez nem hiba. De ezen állami földeknek legna- ggyobb részét az állam adóban vette vissza vagyis a régi birtokosa, nem is tartotta érdemesnek az adót fizetni utánna. Meglehet, hogy a háborús veteránoknak kedvezményes kölcsönt fognak adni, csak hogy ki tudják csalni őket a nagy városból, ahol a munkanélküliség által okozott nyomor még a legbutábbakat is lázadozóvá teszi. Ki fogja őket telepíteni, de nem mondják meg, hogy nem veheti fel sikeresen a versenyt Henry Forddal, aki 2 millió dolláros befektetéssel kezdett gazdálkodni és még több száz millió áll rendelkezésére. Fogják az ilyen áldozatokat biztatni, hogy csak dolgozzanak erősen, hogy az adót, meg a kölcsönökre legalább a kamatot kigürcöljék s a mellett még meg is éljen, ha nem sikerül nekik, az az ő bajuk, hiszen az állam akarta őket segíteni, kaptak ingyen földet, kölöcsönt, mit akar nak még, az állam megadta az alkalmat a boldoguláshoz, de ha lusták, tehetetlenek, nem akarnak dolgozni s ezért ne a rendszert okolják vagy az államot, hanem csak önönmagukat s lesz nek sokan ,akik elhiszik, de ha nem is hiszik el, ottan elzárva a világtól, haladástól. radikális eszméktől, szép csendesen kipusztulnak, mert még itt, ahol tömegesen laknak, sines meg a szervezkedési hajlamuk, ottan még az alkalom is kisebb lesz. Minden ilyen eszme, mozgalom, csak az ingadozó kapitalista osztályt próbálja megmenteni az összeomlástól, amit nem kerület el. j j Vi. 1 arra figyelmeztetlek, hogy á kivénhedtek önzetlen és becsületes munkája tette lehetővé, hogy te annak az intézménynek a testén élősködői, amelyet a kivétí- hedtek megteremtettek és felépítettek. i f Ha ezek a kivénhedtek úgy fecsérelték volna a szervezet vagyonát, mint ahogy te és társaid fecsérlik, úgy te még most is speakeasy igazgató és szere- lemközvetitő volnál. Ami lehet ugyan jövedelmező is, de csiklandós. Becsületes utón akkor se keresnéd a kenyeret. Most élősködői, ezt nemcsak én mondom, hanem még a legmeghittebb barátaid is élősdinek tartanak. Most még csak pár szó az én kizárásomról, azt irod,hogy becsületes munkás nem fordul polgári birósághoz. Ez igaz, ha becsületes ellenféllel áll szemben. Engem azért zártak ki, mert megírtam rólatok egy munkás- lapban, hogy szövetkeztetek egy munkásintézmény kifosztására. A MBOSZ elnöke Freidenfeld Antal a konvenció előtt bebizonyította Írásom és állításom igaz voltát. Azért mégis kizártatok. Mit tesz a heti keresetével a zsebében békésen haladó munkás, (Folytatás a 7-ik oldalon.) j