Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-07-22 / 646. szám

4. oldal BÉRMUNKÁS Julius 23. BÉRMUNKÁS (WAGE WORK EU) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W; W. Előfizetési árak: Subscription Bates: Egy évre ................... $2.00 One Year ........................ $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months^................. 1.00 Egyes szám ára .... 5c Bundle Orders ............ 3c Csomagos rendelésnél 3c Single Copy ............ 5c Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. 0. Box 17, Sta. Y. Szerk. és kiadóhivatal: 131 E. 87 St., New York, N. Y. Entered as Second Class Matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1873. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS ^ OF THE WORLD NÉMETORSZÁG A FORRADALOM ELÖESTÉLYÉN A nagy világháború befejezte óta az Egyesült Államok ipar és j pénzfejedelmei Európa eggyes államaiban, de kiváltképpen Német­országban óriási befektetéseket eszközöltek, melyek biztonságát a nagy gazdasági válság veszélyessé tette. Európa és Amerika pénz­emberei látva a közelgő veszedelmet, mely a német nép elkeseredé­sében rejlik, . melynek okozója a német bérrabszolgák rettenetes kizsákmányolása. A végtelennek látszd kizsákmányolás a tetőpont­ját érte el, nemcsak Németországban, hanem a világ összes ipari ál­lamaiban, melyekben ma több mint 25 millió bérrabszolga felesle­gessé vált. A német kapitalizmus amelyet ma még sokkalta nagyobb mértékben sújt a nagy gazdasági válság ,mint a világ bármely más kapitalizmusát, megirigyelte a német bórrabszolgábül kisajtolt profitot csaknnem egészében a francia, angol és amerikai pénzfe­dezeteknek átszolgáltatni. Figyelmeztette a világ hatalmasait, hogy ha annak kedvezményt nnem adnak számára, úgy a német forra­dalom elkerülhetetlen. A német kapitalizmus bármennyire szereti is nemzetközi társait mindenekelőtt önmagát tartja szem előtt s igy bosszúból az angol francia és amerikai társai ellen lázitotta volna fel az agyonsanyargatott német bérrabszolgát. Hogy mire ...vezetett vclna, vagyis jobban mondva hogy mire fog vezetni a német kapita­lizmus más államok elleni lázitása azt még ma nem lehet megmon­dani mert a német bérrabszolgák túlnyomó része a lelketlen poli­tikusok minden fajtájának áldozata. Egyet azonban már előre 5 is megjósolhatunk s ez az, hogy bármennyire is igyekeznek elodázni a világforradalmat, az előbb-utóbb jönni fog. Az adósságok egy éves vagy ideiglenes elhalasztásával lehetetlenség azt elterelni. ................ Hover elnök, Stimson államtitkár, Mellon pénzügyminiszter Amerika részéről, angol,francia és német pénzmágnásokkal ' egye­temben éjjelt nappallá téve dolgoznak, hoggy a rohamosan közelgő csődtől a német kormányt megmentsék. Polgári lapjaikon keresztül úgy állítják be a világ népe előtt az egy éves adósság elhalasztás keresztülvitelét, mintha annak megvalósitásától függne a világ mun­kanélküliéinek munkához jutása, mintha attól függne a pangás vagy prosperitás. Ha figyelemmel kisértük v a kizsákmányoló osztály lapjait, alaposan körülirva megtaláltuk benne az általunk igen jól ismert okokat. A New York World, a Chicagói Tribune, a San Franciscoi Herald egy és ugyanazon reggelen a következő cim alatt “Hoover’s Debt Holiday” ezeket Írja. “Az amerikai, angolországi és más érdekeltségek akiknek Németországban eszközölt ■ hatalmas befektetéseik vhnnak kockán, megmozdítanak eget és földet, hogy Hoover elnök által ajánlott adósság halasztást keresztül vigyék, hogy Németországot a pénzügyi összeroppanástól I megmentsék”, “Amerika, Anglia, Francia és Németország közötti telefon hálózat napokig teljesen a kormány szolgálatában állott.”, “A republikánus párt vezérei szerint, akik hosszasan tárgyalták az ügyet az elnökkel, e pénzügyi' halasztást a New Yorki Wall Street és a Londoni Lom­bard Street pénzmágnásai készítették elő és nevezték el “Hoover’s Debt Holiday”-nek. Eddig szól a minket érdeklő rész s ez világosan kimondja, — hogy Amerika és Angolország pénzmágnásai által befektetett óriási összegek megmentése érdekében “eget és földet” meg kell, hogy mozgassanak. Ez csak természetes, a kapitalizmus körömszakadtáig' védelmezi a bérrabszolgák véres verejtékéből kisajtolt profitot. Az amerikai nagytőke, amikor a háborúban Németország felett győze­delmeskedett, hogy megmutassa “humánus” voltát, horribilis ka­matra több mint egy. Billió dollárt adott kölcsön, jamely ..kölcsön nag-yban hozzájárult a német Spartakus forradalom leveréséhez, mert konchoz jutottak a politikusok. A kölcsönön kívül az amerikai nagyipar hatalmas gyártelepeket létesített Németország területén, melyekbe több mint két és fél billió dollárt fektetett be. Az angol tőke befektetése is óriási összeget tesz ki. Az angol és amerikai ka­pitalizmus tudatára ébredt, hogyha Németországot egy forradalom söpri végig, senki sem udja, nem-e úgy járnak, mint a cár uralma alatt Oroszországnak adott kölcsönökkel. Ezt fényesen igazolja Mussolini, az olasz diktátor által az amerikai lapokban irt cikke, mely julius 12-én látott napvilágot. Kéthasábos figyelmeztető cik­kében ezeket írja: Gyors cselekvésre van szükség/ “Ezek azok a napok, amikor a világ állami érfiainak gyors el­határozásra van szükségük. Amikor egy hatalmas kérdőjel előtt állunk. Európa és a világ jövője attól függ, hogyan határozunk. Én nem vagyok az aki tulságban látja a helyzetet sem a ma­gam sem német szempontból, de köötele9ségemnek tartom figyelmeztetni azokat, akiknek a humanizmus a szivükön fek­szik, hogy a tél nyomora és szenvedése elégséges ahhoz, hogy Európa óóriási része a bolsevizmusra térjen át. Ezek az elté- veszthetetlen szavak a falra vannak írva s most van itt az ideje, hogy annak megvalósulását megakadályozzuk.” Mussolini cikkének figyelmeztető szaVai a kizsákmányoló osz­tályhoz a tőle megszokot éleslátást árulja el. Nem csinál titkot abból ,ami ma reszketteti az egész világuralkodó osztályát. Látja, hogy a mai gazdasági válságból nincs kivezető ut s ha valamelyes gyors megoldást a kapitalista osztály nem tud adni a munkásosztály részére, úgy veszve van Európának ,“civilizációja” az uralkodó osztály számára. Amint megkezdődtek a tárgyalások Amerrika, Angolország és Németország között az adósság halasztás ügyében, amelyet mint egy ürügyet használóik ki a munkásosztály újabb félrevezetésére. ' A polgári sajtó hozsannát zengve üdvözölöte a prosperitás eljövetelét, Hoover elnökkel az élén, szinte félóránként adták ki a tárgyalások eredményét. A politikusok égre emelt farizeus szemforgatások­kal fogadkoztak, hogy prosperitás lesz, ha egy éévre megtörténik az egység az európai hatalmak között. A törvényesen bejegyzett csa­lók hatalmas gépezete a new yorki Wall Street teljes erővel 1 meg­indult és mesterségesen emelték fel a részvények és kötvények árait, úgy hogy rövid egy hét leforgása alatt amig az alku folyt a nagy­hatalmak között, a börziáne^ek az amerikai nagyhatalmak részére 7 billió és 200 millió dollárt préseltek ki a hiszékeny részvény és köt­vény vásárló Dublikumtól. Amikor az egyezség egyetlen akadályát, Franciaország pénzembereit is meggyőzték s megkötötték a paktu­mot a részvények és a kötvények jóval alább szálltak, mint annak- előtte volt. Az Egyesült Államok elnöke a polgári sajtóval egyetem­ben Amerika népének becsapására szövetkezett. így hozott Német­ország 442 millió dolláros adósságának egy évre való elengedése az amerikai pénzmágnásoknak 7 billió és 200 millió dollár kamatot. Egy nagy kérdőjel gyanánt áll előttünk a világ politikusainak és pénzmágnásainak eme sakkhuzása, mely által megakadályozni kí­vánják a hömpölygő világ forradalmat. Ideig-óráig sikerül nekik félrevezetni a, világ népét, á politikusok, akik mindenkor a haladás kerékkötői voltak, hamis Ígéretekkel lecsapolja az elkeseredést az általuk nevelt hiszékeny tömegek között s ez által egérutat nyer a kapitalizmus, hogy a váratlan forradalmat elodázhassa s időt nyer annak vérbe folvtására való felkészülésre. Az év eltelik a mai nagy gazdasági válság közepette, amely Németországot is rettenetesen sújtja s az képtelen lesz az adósság törlesztését folyósítani. Francia- ország, amelyet az angol és amerikai nagytőke tudatosan hagyott ki , az előjátékból, követőleg fog fellépni, mert saját egzisztenciáját lát­ja veszélyeztetve, amely aztán maga után vonhat egy újabb világ­háborút. A kapitalizmus természeténél fogva a dollárok istenétől át­hatva áldozza fel a bérrabszolgák engedelmes tömegének vérét és életét a “haza és a demokrácia” szent nevében s az egy év elegendő idő arra a vijág kapitalizmusának, hogy ezt előkészítse. Amerika, Anglia politikusai, pénzmágnásai módot találnak arra, hogy hogyan lázitsák fel a tudatlan tömeget s saját önző érdekeik megvédelmezé- sére. Hogy meddig fogják tudni ezt életben tartani, ez már más kérdés, de feltétlenül megkísérli egy újabb háború elkészítését, —- amelyet a közeljövőben meg kell, hogy indítson, mert más kivezető útja nincsen a mai pangásból. Erre két eshetőség van, az egyik hogy Németországban kiüt a proletár forradalom, amely aztán ve­szélyezteti Amerika és az angol pénzmágnások dollárjait részben pedig veszélyeztetné a világ kapitalizmusát is. így egy újabb há­borútól sem riadna vissza s mindent elkövetne, nemhogy magát fel­adva a történelem egy újabb lapjára, a bolsevizmusra vagy inkább az államkapitalizmusra térjen át. Akik ismerik a 1 kizsákmányoló osztály lelkivilágát, azok tisztában vannak ravaszságának f minden részletével. A munkásosztály felkészültségétől függ, hogy a kapi­talizmus eme sakkhuzását megakadályozza s szervezkedjen nem a politikusok áruló gyülevész hadába vagy az álszocializmusért rajon- 1 gó titkos társaság, patkány lyukaiba, hanem az IWW, a Világ Ipari Munkásainak egyetlen szervezetébe, mely minden tüzön-vizen át a bérrabszolgák érdekeiéért szállt és száll ma is sikra. Nem volt az a hataloh s nem is lesz, amely a kizsákmányoló osztály elleni harcá­ban eltánntoritaná végcéljától a bérrendszer eltörlésétől. Akik ér­demesnek tartják ezért harcolni eben a szervezetben, a Világ Ipari Munkásainak Egy Nagy Szervezetében az IWW-ban a helyük. Amint a munkásosztály ennek tudatára ébredt azonnal meg lesz az adósság baíisztás, jobban mondva adósság törlssztés. Törlszteni fogjuuk a régi, keserves tartozásainkat a kizsákmányoló osztálynak, akiket az IWW nem kizárni akar az iparokból hanem munkászub­bonyba öltöztetve őket, a társadalom hasznos tagjajvá alakítja őket át s velük együtt az iparokban ermelni fognak az összemberiség- ja­vára. Ez az IWW, ezért harcoljatok ez meg fogja oldani a , világ elnyomott osztályának sanyarú helyzetét de semmi más nem.

Next

/
Thumbnails
Contents