Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-12-19 / 666. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS December 19. —wuc'gwg!«Hn.wiyj'.piiWTirr-»- ' M III—I illlhl'» 1 i ■ — i — — — ———I 1 — fiMWmHMII B——— MOM ——jB— üli IIIIIIM———— JUNIOR COLUMN CSEHSZLOVÁKIAI MUNKÁS MOZGALOMRÓL “Meghalt itt minden” — legjobban tán így lehetni ecsetelni Csehszlovákia mun kás mozgalmát. Azonban, h; jobban megfigyeljük, tán méj sem áfl ez igy. Azok a mun kasok, kiket ma “szervezett’ munkásoknak lehet nevezni megszámlálhatatlan politika pártokban élnek szétszórtan Igaz, ezen “szervezett” mun kásoknak a száma oly cse kély, hogy nyugodtan mond hatjuk “meghalt itt minden.’ Az átlagos munkás az anya giak miatt nem szervezkedik mivel Csehszlovákiában a tag dijakat fizetni kell, muszáj mert ellenkező esetben egyet len egy szervezetnek sem le hét tagja; tehát nem szervez kednek, mert a tagilletéke fizetni képtelenek. Szervezet lenek másodszor azért, mert i munkásság nagyobb zöme mái megelégelte azt a sok szédi tést, melyben a Csehszlovákia “munkás pártok” ringatták öt Harmadszor pedig a kenyér gond térit el minden szerve zetbe való tartozást. Sem f kommunista, sem a szoc. dem sem a többi 30 pártban, mel> Csehszlovákiában létezik nerr bíznak. Ma már csak annak e politikai pártnak van még né mi tagja, mely párt még igérn (de csak Ígérni) mer munka nélküli segélyt és hogy a munkásság ezen ígéretből semmil sem kap, az tény, azonban fi az, hogy legalább “ígérnek.’ Azonban nem is az a célunk hogy megvilágítsuk a különböző politikai pártok ígéreté nek be nem VEÍltását, hanerr az, mit csinál a munkásság hs sehová sem szervezkedik? E2 nagyobb kérdés! No hát mii csinálnak, állnak és várnak . . mire várnak? . . . egysem tudja megadni a választ . . . sóhajtoznak: “valahogy másként kellene, hogy legyen” . . másként is van napról-nap ra . . . mert napról-napra nehezebb és ' nehezebb minder munkás sorsa. Másként is van napról-napra szervezetleneb bé válik az átlagos munkásság . . . napról-napra többet és többet, soha ilyen könnyű szerrel mint ma, kerget az éhhalálba a kapitalista rendszer. Sóhajtozunk: “valahogy másként kellene, hogy legyen?” . . . napról-napra kígyóként tekerődzik nyakunkra a fasizmus, ma midőn legnagyobb szükségünk volna szervezett erőnkre: leggyengébbek vagyunk. “Másként kellene, hogy tegyen?” . . . napról-napra másként is van minden, mint tegnap-tegnap előtt volt! A sóhajóknak mi az oka? Egyetlen politikai pártnak sem hisznek már, ez jogos is, hiszen ha Csehszlovákiában még egyszer annyi munkás párt volna, mint amennyi ma van, az mind-mind a leggyálá zatosabban játszotta volna kapitalista kézre a munkás mozgalmakat hivatalocskák- ért. üzletecskékért, mit a kapitalista osztály dobott közéjük mint koncot. Besúgók százával voltak és vannak meg- tömve az úgynevezett “mun- e kás pártok,” nem is említjük 1- már a szoc. demeket, mivel a azok egytől-egyig a kapitalis- gtáknak fizetett pribékjei és i-jha közéjük keveredve egy va- ” I laki az ő szektájukat minden i, gondolkodás nélkül alá nem d! írná, a rendőr-legények kezé1.1 re játszák a “munkás-párt” 1- nevében. De nem külömb itt --! egyetlen-egy párt sem. És rá- l-'adásul még nyilt fasizták is ” jvannak. Nem kell tehát job- t- ban megvilágítanunk, hogy a- I munkásság mért nem bízik ^egyetlen politikai pártban jjsem és hogy szervezetlenül áll > és sóhajtozva vár “valahogy ..'másként kellene hogy legyen.” t Besúgó itt még a portás és a postás is, ilyen spicli rend- a szert még nem élt a munkás- }', ság. Mindenütt és mindenütt él és lobog a spicli tulbuzga- 11 lom, csak a munkásság alszik, :-1 csak a munkásság nem ébred ’^öntudatra. Hogy nem hisz a pártoknak? ... ez megérthette ... de hogy önmaga miért b nem szervezkedik? . . . erre v i pedig mi felelünk. Még az ut, n melyen szervezkedniük kelle- a ne, titokban és homályban úszik, erre még nem szervezte 11 egyetlen párt sem, sőt a he- ' lyes utat megtaláló, az IW W-t megismerő munkások felé t vezérkari kiáltásokat külde- ö nek. Még most is azt hiszik a vezérkari trombitások, hogy a harsonára majd milliók esnek ■ uj csapdába. A “vezér-trom- '■ bitások,” a kommunista pár- 1 tok, nadrágszijukon szorítva a egyet, . . . tán a iövedelem z csappant meg egy kissé? . . . t harsonáznak “a kapitalisták • által kitartott IWW”-ról . . . ■ igazuk van, hiszen az IWW- istáknak ezreit látják el a ka- pitalisták székekkel, de nem • bársony, mint őket, hanem vil- lamos székekkel. Harsonáz- nak, hogy igy meg amúgy . . . 1, de ezután már másként lesz • j (?) . . . pél'da erre a kommu- nista faktorok VI. kongreszu- sán Svernza elv. beszámolója: t “rengeteg tapasztalatról kell 1 beszámolni, hogy a jövőben ~ minden hibát kikerüljünk. Bi- zony történtek hibák, amelyek >' nek nagy volt az áruk. Hoz- _ zá tehetjük: különösen Szlo ■ -venszkón.” Meg kell értenünk végre, t hogy az olyan pártok “hol kis 1 hibák történnek, melyeknek I nagy volt áruk” nem képvisel- 1 hetik a munkások érdekeit, ‘ meg kell' végre értenünk azt, j hogy itt, Csehszlovákiában, mint mindenütt, az egész világon, a munkásságnak önön ' kezébe kell vennie sorsát, c mert ahogyan eddig még min- . dig elárulták, mert eddig még 1 miryiig csak kis hibákat tet- 3 tek, melyeknek nagy volt az i áruk, úgy ezután is elfogják i árulni őket és ne várjuk azt, t hogy majd nagy hibákat téve: i kicsiny lesz az ár. Ezért szó- -Junk a Csehszlovákiában élő- dolgozókhoz: elég legyen a-! piszkos munkás-mozgalmak- J- j ból, nem lesz, ki önön magát -.elárulja. Szűnjön meg a poliCRAFT UNIONISM OR INDUSTRIAL UNIONISM? Craft unionism as we know, .or should know, means the organization of the workers in industry according to the tools with they work. For an example the workers in the railroad industry are organized according to the work they do. The engineers have their own union, the fireman have theirs, conductors, switchmen, brakemen, etc., have their special union. This form of organization causes many strike defeats for the workers The firemen may go on a strike but the other unionmen will stay in on the job, thereby helping to defeat their own fellow workers in wage wars. Later on the engineers of conductors may strike, and the fire7 men and other union men will remain on the job and in this manner strikes are doomed to fail. The American Federation of Labor, (often called Fakeration of Labor) advocates this form of organization. It is mis-organization. ! The AFL is based upon the prinic- j pie that labor and capital are brothers. In others words the robbed and | : the robbers have identical interests! ■ Any person with a little common sense knows that to be false. The AFL also signs “contracts” with the employers in which they promise that the workers will not strike for a given period of time, one, two, three, or more years. In ! the railroad industry the firemen’s contracts expire on a certain date while that of the engineers and I others craftsmen’s contracts expire on various orher dates. When one ■ set of workers strike the other union men are forced to stay on the job because of the “sacred” contract This is called “union scabbery”. This iS what the AFL promotes by its obsolete form of organization. A labor organization should advance the interests of the workers i I hut, obviously the AFL does not . ' and cannot. It has been aptly called : the “bulwark of capitalism.” When an organization denies the : class struggle, signs a scrape of paper promising that the employ- 1 ees will not strike, for a given period, when it cannot advance the 1 I interests of the workers, that organ i ization has no right to exist. )1 Compare the AFL organization 11 with the IWW form. The IWW ; ] organizes the workers industrially. < That is according to the industry 1 they work in, not the tools with ; which they work. In the instance 1 tikai fékerkedés, a vezér ko- t lomposok működése, a mun- , kásság nyakán való élősködése ‘ és ezeket, mint besúgó szer- , veket, mint “kis hibákat” te- j vöket szervezetében ne tűrj e.L Hogy a munkásság önerejé- t bői szervezetét hogyan tudja , felépíteni, hogyan tudja meg £ a helyes utat, melyen ma ha- . ladniuk kell, az IWW tanai . megvilágítják az utat és rá i világit arra, hogy az uj rend- s szert, mely kapitalista társadalmat a politikai fékerkedés- t sei együtt elsöpri, az ipari l társadalmat hogyan épitsük f föl. Minél előbb igyekezzünk megismerni a fényt, mely a l helyes utat világítja, minél r előbb tömörüljünk az IWW-ba s a Világ Ipari Munkás/mak c szervezetébe. fi Csehszlovákiai IWW-isták. jv mentioned above the firemen, engineers, etc., would be combined into one union of railroad workers. They would not * sign contracts promising to be docile, subservient slaves for a period of time. Whenever the firemen, engineers, or others would go on a strike all the entire railroad industry and win their demands. Moreover, the IWW propagates the truth that the working class and the employing class have nothing in common. Also that the workers of all industries must organize industrially for the final abolition of capitalism. Instead of the conservative motto of the AFL “A fair day’s wage for a fair day’s work”, we agitate for the abolition of the wage system through. which we are exploited. Craft unionism belongs in the museum with the rest of the relics, antiques, and mummies. We do not want to return to the days of the stage coach for travel, do we? It is better to travel by modern methods automobiles and railroads. We get to our destination more rapidly. Craft or trade unionism was the old way to organize but industrial unionism is the modern way the 20th century way. The IWW form of organization is superior to the APL form as the history of the two will show. We will be able to abolish wage slavery by organizing into industrial unions while the AFL way will only perpetuate the system of slavery. Slavery or freedom? If you want freedom join the IWW and help to spread the message of Industrial Unionism. Jr. Ed. NÉPGYÜLÉSI TUDÓSÍTÁS A toledoi IWW-isták jól sikerült népgyülést tartottak november 29- én délután 3 órakor. Gergely András mtárs a gyűlést megnyitja és kéri a hallgatóságot, hogy az előadót figyelemmel hallgassák meg. Az előadó PIKA PÁL mtárs volt Chicagóból. A napirend a munkásokat ma a legközelebbről érintő kérdés, a nagy munkanélküliség okai és a szervezkedés szükségessége volt. Előadó mtárs megkapó szavakkal rajzolta le a kapitalista rendszert amelynek elkerülhetetlen jelensége, a mai tétlenség, munkátlanság, majd a helyzet egyedüli orvoslásaként ismerteti az ipari szervezet összetételét és annak hatalmát, ha a munkások abban tömörülnek. Az IWW 26 esztendeje figyelmezteti a munkásokat a szervezett erejük összpontosítására és mivel az nem talált kellő megfontolást, a munkások önmagukat dolgozták ki az iparokból és most nélkülözni kell erős, egészséges embereknek, mig egész családok nyomorognak. Az IWW-nak ma sincs —, mert nem is lehet — más ajánlata a munkások részére, mint a szervezkedés. Akik egyebet ajánlanak, azok nem őszinték a munkásokkal szemben. Pika mtárs több mint egy órás előadását a legnagyobb figyelemmel hallgaták végig, majd a kérdezőknek adta meg a kielégítő választ. A gyűlésen jelenvoltak Detroit- ból Repman mtárs és neje és Németh mtárs és neje. A gyűlés költségére a nagy munkanélküliség dalára a jelenvoltak $2.35-öt adtak össze. A gyűlés d. u . 5 órakor ért réget. Tudósító.
