Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-12-19 / 666. szám
December 19. BÉRMUNKÁS 3 oldal INNEN ONNAN IRTA: 12557. Számú TAG A bányászok gyásza Az elmúlt nyolc hónapban kileneszáz hatvan bányász esett áldozatul a profitéhes bánya bárók kapzsiságának az Egyesült Államok területén. E szerencsétlenségek, — mert ezt annak nevezi a mai rendszer — csaknem valamennyit ellehetett volna kerülni, mert túlnyomó részben menyezet beoml'ás, amely a gyönge erő- sitmények folytán történik s a szén csuszamlás, amelyet szintén a kapzsiság hoz létre, a bányabárók nemtörődömségét tükrözi vissza. Mit őnekik 960 bányász élete nyolc hónap leforgása alatt hiszen kétszázezer bányász szenved, nélkülöz, éhezik akár dolgozik, akár munkanélkiil van egyaránt. A kizsákmányoló osztály szívtelen, előtte nincs más mint a dollár, amely nek csak egy nagyon kicsinyke részét juttatja vissza eltartójának, a munkásosztálynak bérfejében s éppen a bányászok, akik minden percben kivannak téve a kapzsiság által a halálnak, éppen őket zsákmányolják ki a legjobban Tudjuk azt, hogy a bányász amikor a munkán van, tonna számra termel s a legtöbb bányában 40-45 centet fizetnek a szén bányászának tonnánként s mi itt Chicogoban, New Yorkban, Philában, Pittsburgh ban, Clevelandon vagy más helyütt, azért a szénért, melyet bányász testvérünk 45 centért bányászott mint termelő, nekünk mint fogyasztóknak tiz és tizenöt dollár között kell fizetnünk. Hová lesz a többlet? Talán a vasúti mun kások kapják meg, vagy azon szállító munkások, akik a házhoz viszik a szenet? Nem. Nagyon kis töredéke jut ezen munkásoknak belőle. Ök is csak centeket kapnak s a dollárok azoké lesznek akik “törvény” adta joguknál fogva birtokolják a szenet, a vasutat a szállító kocsikat. Ezek vágják zsebre a munkások keresetét, mert a munkások szervezetlenek vagy helytelen alapokon szervezkednek a ki-! zsákmányoló osztály ellen. Szervezkedjetek az Egy Nagy Szervezetbe, melynek hivatása a termelés és szét-! osztás átvétele s a bérrendszer megszüntetése. menő eset történt. Egy munka nélküli család kilakoltatása al kaiméval, amint annak vackait a törvény nemes őrei az utcára hordták, megjelent 38 ember, akik az Egyesült Államok hadseregének egyenruháját viselték s vezetőjük párán csára körülfogták a házat s neki fogtak a már kihordott bútorok visszahordásának. A rendőrség tehetetlen volt a katonákkal szemben s nem is volt bátorságuk a törvény szentségére hivatkozni, féltek nem annyira a katonáktól, mint inkább a tömeg haragjától.. A katonák ’munkáját a tömeg nagy ovációban részesítette. HÉTKÖZNAPOK Kilakoltatás nagy csendben. Chicogoban amióta legyilkoltak három néger munkást a kizsákmányoló osztály fogd- megjei, azóta nagyon ritkán 3 igen eldugva lehet egy-egy rövidke hirecskét találni a pol féri erkölcsöket védő sajttaka ■ókban, dacára annak, hogy a kilakoltatás ma éppen úgy iivik, mint hónapokkal ezelőtt Nemhogy kevesebb, de nap- •ól-napra növekedik a kilakol- attak száma. Az elmúlt hónap vége felé így igazán ritkaság számba Ez történt az Oakley és [ Augusta utcák sarkán. Ezt a ! vidéket lengyel munkások lak í iák s a katonák is lengyel szü- 1 lök gyermekei voltak, akik az Egyesült Államokat szolgálták | a háború idején s a demokrá- I ciáért harcoltak, most pedig a demokrácia nevében, télviz idején az utcára dobja őket a kapitalizmus, jutalmul ami- : ért vérüket s életüket áldozták fel érte. Néhány nap leforgása után ez eseménynek az egyik vete- ránbajtársukat lakoitatták ki s a veteránok újból' magukra öltötték a komiszruhát és kezd "ték a bútorok visszarakását. De már itt nem jártak olyan eredménnyel, mert a megerő- sitett rendőrség őket fülön fog ta és a közelben levő rendőr- ségi börtönbe szállította. Ez az eset a Milwaukee és Evergreen utcáknál történt s ezrekre menő tömeg tolongott, kiabált, amig a rendőr botok nem kezdtek működni s rövid fél óra alatt a rendőrség megtisztította az utcát, újabb bizonyítékát adva, hogy a polgárság nem hiába fizeti őket, hűségesen szolgálják gazdájukat, mert tudatában vannak annak, hogy a munkásokkal azt tehetnek, amit akarnak, azok szervezetlenek és ennélfogva erőtlenek. Ahelyet,hogy szervezkedenének, belebujnak a veteránok mundérjába s azzal akarják ilyesztgetni a rejid őrséget. Éppen annyi hatása volt az ő mundérjuknak, mint a Milwaukee és Noble utcán kirakott munkás családnak, akikért az arra rpenö csuhás a szakadó esőben a járdán letérdelt s az egére emelt szemforgatással megáldotta a csa-' ádot és —- tovább állott. I Általánosan ismert dolog, hogy nem mindenki szeret gon dolkozni. Nagyon sok embernek elve az, hogy minek gondolkozni? Úgyse megyünk sokra vele. Lehet ezt az elvet, életböl- csosségnelf n nevezni. I>ő amennyire én ismerem az embereket, inkább hiszem azt, hogy kényelem szeretetből nem gondolkoznak. Vagy értelmesebben fejezve ki magam, lusták gondolkozni. S mivel valakinek a gondolkozás nehéz munkáját is el kell végezni, igy pl. a munkás helyett gondolkozzék a kapitalista. A kapitalista régen rájött arra, hogy hol a hiba és nem hisz abban, hogy a munkáso- : kát fellehet világosítani vagy egy szervezetbe tömöríteni, i A kapitálist — különösen az Amerikai nagy tőkés nem veszi komolyan a munkások I törekvését, egy jobb társadal- jmi élet elérése után. i Az amerikai kapitalista na- Jgyon jól látja azt, hogy mint I törik meg a munkások hősi küzdelme s a szabadság utáni vágyát, mint fojtják el, magának az embernek önző, !egyéni érdeke. Az “enyém” fogalma az. amelyre a mai társadalom van építve. Az ember egyenként, mind óhajtja a jobb társadalmi éle tét és békét akar, de azért nem az a furcsaság, hogy minden egyes embert, aki egyenként mind békés közösséget akar, de akit harcias közösségre, harcra kényszerítenek, különféle erőszakkal kell arra szorítani, hogy azt tegye, mit jónak és hasznosnak tud. Az ember nem mer jó lenni, mert az érdekeknek ebben a harcos szervezettségében több esélve van az önzésnek. Mindenki tudja, hogy amikor százszázalékosan a maga egyéni érdekét igyekszik érvé nyesiteni csak pusztítja a közösséget és ebben önmagát Nem célóm ebben az írásban pálcát törni azoknak a fejük felett, akik a munka által biztosítva érezték magukat és fölényesen elhárították maguktól a szervezkedés szűk ségességét, mint egyedüli eszközt a kapitalizmus megdöntésére. Akik dolgoztak hosszú életen keresztül, szorgalmasan gyűjtötték a pénzt, házat vettek, mint egyedüli biztosítékot a munkanélküliség, betegség és öregség esetére, amit í aztán a mostanihoz hasonló i válság sokkal hamarább első- j port, mint azt a munkás két-1 kezével megszerezte. Láttam már munkásembereket, akik sziinetnélkül. éjjel nappal dolgoztak, álati módon éltek, hajszolták az aranyat és azt hitték, hogy a folytonos bérmunkával elérhetik a j Rockefellerek, a Morganókt gazdagságát. Láttam viszont olyan munkásembereket is, akik péüzt nem gyűjtöttek, hanem neveltek nagy családot. A gyermek volt ezeknél az arany, a jövő. De a gyermek felnő, szintén családot alapit, gyermekei lesznek. Most már neki is vannak gondjai és az öreg mun- kásszülö, mint levelét veszített faág. egyedül marad. A munkásoknak több mint a fele része nem akar gondolkozni és igy önkéntelenül is kiszolgáltatja magát a kapitalista osztálynak. Ezek a munkások rendesen akkor kezdenek gondolkozni, amikor már késő. így válik mindennapi tragé diává az öreg munkás élete. Hatvan éves korában még ugyanazzal a problémával áll széniben, amivel húsz éves korában állott. Munkát keres. De a gyárak kapui nem nyílnak meg előtte. S ha a munkakereséstől fáradtan haza tér idegenül néznek rá azok, akik kel egy egész életen át közös érzései voltak. S hogy ez igy van, ennek mind csak a munkás az oka. Mert elfelejtette gondolkozás által biztosítani önmagát és családját a kapitalista kizsákmányolás ellen. Mindaddig, mig a munkásságnak egyéni érdekek előmozdításában merül ki minden energiája, abban van a tragédiája. Brooks Elsa A Hoover Dom munkásai aktívak (Folytatás az 1-ső oldalról) idéz elő, a bérrabszolgák elkeseredése folyton nő s az IWW tagjainak- száma dacára a nagy ellenőrzésnek s a fekete lista rendszernek rohamosan gyarapszik, amely aztán arra kényszeritette a társaságokat, hogy az újból készülődő sztrájk kitörésére előkészületeket tegyenek. Okulva az elmúlt szrájkból, amely nem csak a társaságoknak, ha nem az Egyesült Államoknak, aki e hatalmas gátat épitteti, arra nyomott egy hatalmas szégyenfoltot. Ennek a megismétlődésére megszervezték az American Legion sztrájktörő osztagát, akiknek az első nyilvános szereplését az elmúlt hónapban “Hálaadás napján” ünnepelték meg hatalmas rakás pulykahús meg- zabáVisával, amelynek számláját mondanunk sem kell a “humánus” társaságok fedezték. A készülendő bérharc elnyomatására a legalkalmasabbnak és a legkiíizetőbbnek az American Legion sztrájktörő hadát találják. Ennek ellenére az IWW tagjai csak az alkalmas pillanatott várják, hogy egy jól irányzott támadást intézzenek az Állam és azok szipolyozó kapitalistái dien. t ’ Olvasd aBérmunkást! BÉRMUNKÁS Kiadóhivatala Box 3912 S.S. Sta. Cleveland, O. Mellékelve küldök EGY dollárt, kérem annak ellenében a Jubileumi Kedvezmény értelmében a Bérmukás-t részemre küldeni. Név: .................................................... Lakás: .................................................. Vátos: Állam:.............. (Vágja ki ezen szelvényt és áz EGY dollárral együtt küldje be.) Szerezzünk 2000 uj olvasót a BÉRMUNKÁS jubileumában!
