Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-11-28 / 663. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS November 28. Az olvasók körébö E rovatban minden oly közérdekű dolgot készséggel közlünk, mely a munkásosztály érdekét szolgálja. Kérjük a leveleket teljes név és cim aláírásával ellátni, amit azonban a levélíró kérelmére esetleg mellőzünk vagy csak kezdőbetű jelzéssel látjuk el. Szerk. New York, nov. hó. T. Szerkesztő munkástárs: Mint a “Bérmunkás” és az “Uj Előre” olvasójának, szíveskedjen leközölni az alábbi néhány sort. Azért kérem a “Bérmunkás”-t, mert meddő volna beküldenem az Uj Előre szerkesztőségébe, — nem közölnék le. Sok-sok héttel ezelőtt az Uj Előre “sajtó-gyűlésre” hívta fel olvasóit. A “kommunista magyar biiró” clevelandi és new yorki tagjai végigutazták az országot és 8000 dollárt kő" veteltek, hogy megmentsék a biztos bukástól az Uj Előrét. Úgy a Cleveíandban élő 15 Uj Előre alkalmazott, mint a new yorki 17 Uj Előre és Betegse- gélyző Szervezet alkalmazottai az ott rendezett sajtó-gyűlésen egy-egy heti (minden héten pontosan felvett) fizetésüket “ígérték” az Uj Előre részére. Fehér József 45 dollárt ordított és jegyzett, Tóth Lajos 35-öt, Bebrits Lajos 35, Mayer Gusztáv 40-et, Szántó János, Nagy János, Vörös Sándor, Horton Heiferman Mária, Weinberg William, Rosen Zweig Ernő, Leitner Aurél, Varga Sándor, Roth Johanna, Ruth Weinberg és a többi al- alkalmazott, valamennyien égyegy heti fizetésüket (20- 45-ig) “Ígérték” az Uj Előre megmentésére. És még mindig azt látjuk, hogy az “Ígéret” rovat ugyan az az összeg, ami volt az első kimutatáskor. Minden munkásujságot, — NOVEMBER 28-ÁN SZOMBATON este 8 órakor rendezik az IWW new yorki tagjai és a Modern Színkör szenzációs műsorral és szinielőadás- sal egybekötött BÉRMUNKÁS ÜNNEPÉLYT a Bérmunkás 20 évfordulója alkalmából. Ezen az estén teljes számban megjelennek a Bronxi Magyar Önképző és Betegsegélyző Egylet közismert műkedvelői, akik a Modern Színkörrel együtt a kiváló műsort szolgáltatják. Műsoron van két egyfelvonásos színdarabon és énekszámokon kívül, egy kitűnő zene Trio, akik Basky Cornélia, a Juil- liard zeneakadémia vizsgázott tanár nőjének vezetésével fognak hangversenyezni. Az Általános Munkás Dalárda teljes karával lép fel. Az estély a Clarmont Casinoban 62 E. 106 St. lesz megtartva, mely helyiségnek az alsó terme is bérletbe van véve feljes konyhai kezelésre. Az' előadás után kitűnő zene mellett Tánc lesz hajnalig. így tehát valóban egy proletár ünnep lesz ezen estély, mert a belépti dij ára elővételben 50 centben állapitatott meg, hogy mindenkinek legyen alkalma ott jelen lenni. New York és a közel vidéki magyar munkások a Clarmont Casinoban találkoznak NOVEMBER 28-ÁN SZOMBATON amelynek célja a munkásság fölszabadítása a kapitalista kizsákmányolás alól — támogatok. Szomorú, hogy széttagoltam többféle árnyalatban működünk — ugyanegy végcél felé. Természetesen szive- sebben látnám a szétforgácsolt hatalmas munkástömeget egy nagy szervezetben tömörülve, mint egymást gyön gitve — szétszórtan. De mert a végcél — mint mondtam — egyfelé törekszik, hát támogatom a megjelenő munkásuj- sá gokat. Nem tudom azonban megérteni, hogy ezért, mert engem vagy valakit valamely munkás szervezet alkalmaz *52 héten át fizetéssel, évről-évre, kivonjam magam minden kötelesség alól. Fehér József, Bebrits Lajos, Tóth Lajos, Mayer Gusztáv és a többi nagy lendülettel “Ígértek” és az Ígéretből ezideig egy pennyt sem fizettek. Én, aki egy éve, hogy nem dolgozom, leadtam az Uj Előre részére a nehezen nélkülözhető egy dollárt. A “vezéreknek”, úgy látszik, ugyanaz a mottójuk mint a kapitalistáknak: “Minden terhet a nép fizessen”. Ők a nép vezérei. Nekik pontos fizetés jár. Tisztelettel Kaposi János Kaposi J. olvasónk levelével kapcsolatban a következőkre kell rámutatnunk: Nemcsak a szervezeteken kivül állók, de mint a levél írója is, a munkásmozgalmakban részt vevő munkások, gyakran hangoztatják, hogy támogatnunk kell’ ezt vagy azt a mozgalmat is, mert végered ményében a végcél egy; a munkásosztály felszabadítása. Ott, ahol megállapítjuk, hogy a vezérek, vagyis mindazok, ikik azt a mozgalmai kívülről képviselik, annak fen- tartásához semmivel sem járulnak hozzá, ellenben, hogy a “mozgalom” kielégíthesse az ők megélhetési szükségleteiket a híveik becsapására is képesek, amit a levélíró is bizonyít, ott kétségbe kell vonnunk, hogy a munkásosztály felszabadítása lehet a cél. Addig, amig vannak Kaposik, akik az ilyen tiszta meglátás mellett is hisznek azokban a mozgalmakban, addig a munkásmozgalom valódi és hamisítatlan szárnya nehezen tud kibontakozni. Kaposi olvasónk tisztában van vele, hogy a vezérek nem tűrnek az olvasók részéről bírálatot, tudja, hogy csak azok a hangok nyernek publicitást, amelyek Bebrits, Mayer és Vörös elvtársak született vezérségét elismerik, ennek dacára úgy érzi, hogy neki a gyomrától elvont dollárját oda kell, hogy adja. Nem ismerjük személyesen Kaposi J. olvasóinkat, akinek írása egészen másként mutatja be őt, mint ahogyan cselekszik. Cselekvései magánviselik a szociáldemokrácia és általában a politikai nevelés minden szabályát. A felülről jövő minden akarás tudomásul | vételét. Ebben sajnos Kaposi j olvasónk nem áll egyedül.' Hálaadás napján Windber, Penn. nov. 21. Borulj le, kedves proletár testvér és mondj hálaimát a természet anyánknak, amiért ily bőkezűen jutalmazta meg a világot mindenféle életszükségleti áldásával. Búza van annyi, hogy nem képesek elraktározni. A gyümölcs a fán és a fa alatt rothad meg. Az állatállomány, a baromfiállomány szintén óriás fölösleget mutat. A ruhakészitéshez szükséges gyapot pedig olyan bőségesen termett, hogy még a kor mány is beszántását ajánlja. Házépítéshez szükséges tégla, fa és vasanyagokat, valamint a fűtéshez szolgáló szenet, automobilt, bútort, stb. lukszus- cikkeket oly nagy mennyiségben termelte a munkásság a kevés munkanapok meHett is, hogy a raktárak mind tömve vannak, neki pedig kevés vagy Gyakran találkozunk, különösen éltesebb munkásemberekkel, akik harcos tagjai voltak a különféle mozgalmaknak és inkább visszavonulva, kitérnek a vezérek megélhetését jelentő “mozgalomból”, mintsem becsületes munkásmeggyőződésükért azokkal harcba kerüljenek. Lehet-e elfogadható magyarázatot adni annak a mozgalomnak az egy centel való támogatására, amelyről megálla pitjuk, hogy többszörösen csőd be juttatták a saját lapjukat a leghütlenebb kezelések által akikről tudjuk, hogy M. B. és Ö.. Sz.-et olyan vásárlásokba vitték bele, amelyből az csak az önállósága feladásával tud kimenekülni. A mun kások országa, de még a polgári rendszerben is a jobbik esetben javítóintézetben a helye azoknak, akik egy életet és vagyont jelentő vállalatot, mint amilyennel a párt rendel kezett, mint hulladékot a szemétre dobnak. Akik még ahol megjelentek mint felszabadítók, ott a munkások munkaideje és munkabére, évekre visszaesett és a munkások elől ről kezdhették azt felépíteni. De ez a jelenség nem kizárólag Bebrits és Mayerékat eltartó mozgalomnak a tulajdonsága, ezt csinálják mindazok az alakulatok, amelyek a parlamenti bársonyszék vagy a City Hall-ok kipárnázott üléseiben kívánnak elhelyezkedni. Példa erre Ausztria Belgium, Németország, Anglia és mindazok az országok, ahol a politikusok az utca porából a munkásságon felemelkedve a törvényhozásba eljutottak. Kivétel' nélkül, mindet megkellett vagy kikellett ta- godni a mozgalomból. És amikor ez a tény, miért érzi még Kaposi olvasónk, hogy az ilyen mozgalmat támogatnia kell? Kaposi János és a többi kaposik a munkásosztály végcélját csak úgy szolgálják, ha a munkásosztályon élősködőktől segítik a mozgalmat megtisztítani és ezt csak úgy végzik, ha tényleges tagjává válnak annak a mozgalomnak, amelyben a végcélért ugyanolyan önzetlenül dolgoznak, mint a. munkások napi követeléseiért. Ez a szervezet az Industrial Workers of the Wold. Szerk. éppen semmi munkája nincs, amig a készlet le nem apad. Hát lehet-e még Eldorádóban is több mindent elképzelni, mint itt, a mi tejjel-mézzel folyó fogadott hazánkban van? És mindezeket a ti szorgalmas munkálkodástok hozta létre. Hát lehet-e ezen bőséges adományokért hálát nem adni természetanyánknak? Ó, vagy te azt mondod, munkástestvér, hogy neked mindezekből nagyon kevés, vagy talán éppen semmi sem jut. Hogy te a hálaadás napját nem a szokásos, szép pirosra sült pulykáktól és csirkéktől roskadozó asztal mellett, hanem megfelelő ruha és lakás nélkül, az utcán kóborolva fogod eltölteni ; éhségtől és hidegtől' reszkető kezed pedig nem hálaadási imára, hanem valamelyik jótékonysági intézmény előtt valami udvarias nyelven levesnek nevezett kotyvalékért kell összekulcsolnod? Nahát arról már természetanyánk igazán nem tehet. Hisz téged a teremtés koronájának alkotott. Megáldott gondolkozó és alkotó képességgel, hogy a többi élőlények félénken húzódnak meg alkotásaid előtt, behatoltál a föld méhébe, az ott rejtőző kincseket felszínre hoztad, hogy téged szolgáljanak; legyőzted a tengereket, meghódítottad a levegőt, de te ezen adományokat nem vagy képes megbecsülni. Megalázkodva tűröd, hogy mindent, termelő ember létedre, néhány here szedje el tőled, a te munkád gyümölcsét, sőt ráadásul megrablóidat tartod tiszteletben. Vadászkutya módjára nyalod azt a kezet, a mely neked csak a morzsákat dobja vissza. Büszke ember létedre nem vagy képes belátni, hogy még a legalsóbbrendü vadállat is védelmezi zsákmányát, sok esetben az élete árán lehet tőle csak elvenni. Te pedig küzdelem nélkül adod át munkád gyümölcsét munkáltatóidnak. Tehát, ha másért nem is, de azért a birkatürelemért adhatsz hálát a természetnek. De ha majd egykor türelmednek vége szakad, tudatára ébredsz emberi voltodnak s a még most könyörgő ajkad dacosan fogja odadörögni a rajtad élősködő parazitáknak, hogy eztán majd csak azon te ritett asztal mellett fogtok vigadni, amit a társadalomra hasznos munkával kiérdemeltek. Amig most a könyörado- mányért kinyújtott kezed pedig ökölbe szorul és lesújt azoknak a szemforgató hipok- ritáknak puffadt arcába, akik téged megalázkodásra és könyörgésre tanítanak, hogy azt örökre széjjelzuzd, hogy mind ezek helyébe megvalósítsd az Ipari Demokráciát — akkor aztán mi is ünnepelni fogunk. És ez lesz az igazi hálaadás napja. C. K. D. MINDENNEMŰ ANYAGI TÁMOGATÁS A KENTUCKY.I BÁNYÁSZOK VÉDELMÉRE AZ ALÁBBI címre küldendő: general DEFENSE COMMITTEE, 555 W. LAKE ST., CHICAGO, ILL.