Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-11-12 / 661. szám

BÉRMUNKÁS 9 oldal AZ IWW. NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI Irta: WAGNER JÓZSEF. A VILÁGŰRBEN minden, (atom­tól) ............ a csillag rend­szerig egyaránt forog, válto­zik, átalakul s fejlődik. Az emberiség története sem kivétel ezen meghatározás alól, nem egyébb, mint szüntelen változás és folytonos fejlődés. Fejlődésének folyamán osztályok léte­sültek. Ezen osztályok állandóan a fel- sőbbségért küzdöttek s a folytonos küz­delemben egyik-másik felül kerekedett és uralomra jutott. Ez a küzdelem állan­dóan tart és tartani fog, amig osztály ta­gozódás létezik, vagyis, amig egy Uj, osz­tályok nélküli társadalom ki nem fejlő­dik. Azonban dacára a szüntelen küzde­lemnek, folytonos változásoknak és a feltűnően gyors átalakulásoknak, mégis bizonyos eltéréseket észlelhetünk kii- lömböző korszakokban. Időközökben so­rozatosan fontos változások történnek olyan gyors tempóban, hogy a szemlé­lőnek majd a lélegzete eláll. Ezt aztán hosszú időközökben stagnálás követi, midőn úgy tűnik fel, mintha a társadalmi fejlődés nem csak szünetel, de vissza esik. Természetesen ez csak illúzió, mert tény, hogy történelmi erők állandóan munkában vannak, csupán megnyilatko­zásukban eltérőek s vehetők észre jobban az egyik, vagy a másik időközben. A háború után voltunk tanúi feltűnőbb és gyors tempójú átalakulásoknak, ami­dőn úgy tűnt föl, mintha a régi rendszer teljesén meghasonult volna és méhéből a társadalmi forradalmak tüze pattant volna ki, melyet a proletariátus közjólé­te fog majd követni. Egy másik, habár nem annyira észre­vehető korszak következett jelen száza­dunk beköszöntésével is. Miután félszá­zadon keresztül politikusaink gyámkodá­sa alatt ide-oda tévelygett a munkásság, most már kezdi érettségének mivoltát nyilvánítani s minderősebben érezteti, hogy mostoha apái, a szocialista politi­kusoktól függetlenül akarja sorsát irá­nyítani. x A francia munkás szervezetek már ak­kor nem csak szakítottak mindenféle po­litikai párttal, de ténylegesen ők rakták le a forradalmi szindikalizmus alapjait. Legfőbb tanításai ezen uj irányzatnak az volt már akkor, hogy a direkt akció használatával a munkás szervezetek elég erősek a mindennapi harcokban a kizsák- mányolókkal szemben. Munkás szerveze­tek részére a direkt akció az egyetlen eszköz mellyel megdönthetik a mai ki­zsákmányolási rendszert s végül, hogy munkásszervezetek képesek csupán, a termelés és szétosztás tovább vitelére, amidőn a kapitalista rendszer megszűnt. Ezen uj tan olyan termékeny talajra talált a munkásság körében, hogy néhány esztendő múltán már nem a tradicioná­lis szocialista párt, hanem az egyetemes munkás konföderáció volt a francia ural­kodó osztály érezhető ellenfele. Ezen uj munkás szervezet több kerületi sztrájk­jával képes volt teljesen megbénítani a? ipari és kereskedelmi forgalmat és kény­szeríteni tudt?. a kormányt, hogy közvet­len a szervezettel folytassa tárgyalásait sőt a föltételeket a szervezet diktálta. Félszázad eredménytelen küzdelmé, — nemzeti jellegű egykor és véresen tero risztikus máskor — a cárizmus elleni har r tevékenységet fejtettek ki mindenütt és bizonyságát adták forradalmiságuknak. Csak néhányat emlitsiink aktivitásukból s már is fényesen kidomborodik abból az IWW szelleme. Mexicoban, Tampico kikötőjében az IWW vezetése alatti sztrájk teljesen megbénította a hajó forgalmat 1920 jú­liusában. Chilében az IWW teherhajózási szer­vezete három . hónapig tartó sztrájkot vezetett, hogy megakassza a gabona exportját, amelyre ottan volt szükség, de a profitolók külföldre akarták szállítani nagyobb profit reményében. Julius 22-di- kén a Santiagói gyűlést megrohanta a rendőrség védelme alatt fölvonuló cső­cselék és azt pedig hosszú terror uralom követte, ami bizonyos időre vissza ve­tette és megakasztotta az agitációt. Az Ausztráliai adminisztrációt 1911- ben szervezték a forradalmi munkások és állandóan fejlődésnek indult, a hábo­rú kitöréséig. A háború és hazafias hisz­téria jó okot szolgáltatott az uralkodó osztálynak és politikus uszályhordozói­nak, hogy az annyira gyűlölt IWW-t tönkre tegyék. 1915 szeptember havá­ban Tom Barkert a “Direct Akció” lap szerkesztőjét egy esztendei börtönre ítélték, mert azt irta: “Kapitalisták Hiv A Haza. Munkások Kövessétek uralko* dóitok példáját”. Azonban az Ausztrá­liai munkásság összetartása és erős pro­testánsára szabadon engedték hét napi fogság után. A következő évben március-* ban azonban ismét letartóztatták és egy évi fegyházra ítélték az IWW-ban kifej­tett agilitásáért, de most sem hagyta cser­ben a munkásság és már augusztusban szabadlábra helyezték. Ezután már rend­szeres razziát tartottak az IWW ellen és minden elképzelhető eszközzel üldöz­ték tagjait, ugyannyira, hogy már-már megszűnés eshetősége fenyegette. Azon- |ban az öntudatra ébredt munkásság ki­tartott szervezete mellett és azzal adta .tanujelét kiforrott forradalmiságának, hogy az üldöztetések dacára is folytatta az agitációt, ahogyan az adott körülmé­nyek lehetővé tették és ezen sorok írása­kor már erősen fejlődésnek indult admi­nisztrációnk van. KÍSÉRLETEK NEMZETKÖZI AKCIÓ MEGALAPOZÁSÁRA. A háború előtti időben nagyon laza volt a munkás szervezetele nemzetközi összeköttetései. A szocialista pártok és szakszervezetek ugyan tartottak fenn némi - kapcsolatot, valami szocialista munkás internacionáléban, kongresszust tartva egy néhány esztendei időközök­ben, amelyek azonban nem voltak egye­bek szépen elhangzott szószátyárkodás­nál. Ezen kívül volt egy nemzetközi tit­kárság féle, melynek a tevékenységi kö­re informálásból merült ki csupán és laza statisztikai kimutatásból, azonban a szer­vezett munkásokra nagyobb előnyt nem jelentett. Különböző országok szindikalis- ta szervezetei komoly kísérletet tettek nemzetközi egység megalapozására köz­vetlen a háború kitörése előtt, ami azon­ban meghiúsult a hadüzenet megtörténté­vel és egyidőre megbénította a haladot­tabb munkások e komoly törekvését is. Azonban nemcsak a komoly törekvéseket cában a szocialista párt kezdett hátra j szorulni és az orosz munkásság is felis-j merte, hogy a középkori cári elnyomatás-j sál csak úgy birkózhatnak meg ered- i ménnyel, ha az összes bérmunkások ere-1 jiiket gazdaságilag tömörítik. Ezt a meg- i állapítást cselekvés, követte és a világ ha­marosan meglepetve figyelte és tapasz­talta az oroszországi forradalmi mozgal­mak magasztosan eredményes voltát. Általában egész európában észlelhető volt a tendencia, hogy munkás szerveze­tek függetlenítsék magukat minden po­litikai irányzattól. Még Németországban is, a szocializmus klasszikus hazájában, Bebel megmásította azon mondását, hogy “az általános sztrájk általános badar­ság” és elismerte, hogy az általános sztrájk az egyetlen eredményes és hatal­mas fegyvere a mukásságnak. Persze mint politikus, oda módosította, hogy “általános politikai sztrájk.” Ugyanebben az időszakban hatalmas és gyors átalakulás vette kezdetét az Egyesült Államokban az iparok terén, óriási trösztök és egyesülések tűntek előtérbe mindenütt. A falhoz szorított kö­zéposztályt páni féfelem fogta el; poli­tikai levegővel töltött puskákkal mentek a trösztök szétugrasztására és fegyver­társakra a szakmai szervezetek pedig országszerte ingadoztak és roskadoztak, darabokra töredeztek, mivel a szerveze­tek haladó munkás tagjai a unionizmus uj tanaiba sütkéreztek, mely újkori ala­pokra épül. Ilyen körülmények között született az IWW. %■ A FELFOGÁS IS NEMZETKÖZI Megalakulásától fogva nemzetközi volt úgy elvben, mint cselekvésben az IWW. Még a neve is, INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD szándékosan volt meg­határozva, miután megfelelő vita után az előkészítő konvención indítványozott: Industrial Workers of America megne­vezést módosították. Az ipari unionisták által tartott chicagói konferencia 1905 januárjában, bizottságot választott, hogy előkészületeket tegyen az első konven­ció egybehivására. Ez a bizottság még arra is utasítva volt, hogy minden osz­tályharc alapján álló szervezetnek írja­nak a föld kerekségén, hogy delegáltas- sák magukat a chicagói konvencióm. Egyetlen külföldi szervezet sem küldött delegátusokat, azonban Németország, Ausztrália, Franciaország és Dánia mun­kásszervezetei rokonszenvi nyilatkozato- i kát küldtek az alakulóban lévő uj szer­vezetnek. ^ Röviddel az IWW megalapozása után, minden országban csoportok létesültek és tovább vitték az uj igét a munkásság körében, más országokban pedig a létező munkásszervezetek vették föl az IWW ta­nait, indorszálták elvi meghatározását és felajánlották szoros kapcsolat létesíté­sét. Későbben külföldi adminisztrációk léte­sültek: Ausztráliában, Chilében, Mexico- ban, Svédországban, Németországban é= másutt. Különösen az IWW tengerhajó­zási ipari szervezete tartotta fenn szo­ros kapcsolatait más ország munkásságá­val és az IWW külföldi adminisztrációi val. Az IWW külföldi adminisztrációi élénk

Next

/
Thumbnails
Contents