Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-11-12 / 661. szám
BÉRMUNKÁS 9 oldal AZ IWW. NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI Irta: WAGNER JÓZSEF. A VILÁGŰRBEN minden, (atomtól) ............ a csillag rendszerig egyaránt forog, változik, átalakul s fejlődik. Az emberiség története sem kivétel ezen meghatározás alól, nem egyébb, mint szüntelen változás és folytonos fejlődés. Fejlődésének folyamán osztályok létesültek. Ezen osztályok állandóan a fel- sőbbségért küzdöttek s a folytonos küzdelemben egyik-másik felül kerekedett és uralomra jutott. Ez a küzdelem állandóan tart és tartani fog, amig osztály tagozódás létezik, vagyis, amig egy Uj, osztályok nélküli társadalom ki nem fejlődik. Azonban dacára a szüntelen küzdelemnek, folytonos változásoknak és a feltűnően gyors átalakulásoknak, mégis bizonyos eltéréseket észlelhetünk kii- lömböző korszakokban. Időközökben sorozatosan fontos változások történnek olyan gyors tempóban, hogy a szemlélőnek majd a lélegzete eláll. Ezt aztán hosszú időközökben stagnálás követi, midőn úgy tűnik fel, mintha a társadalmi fejlődés nem csak szünetel, de vissza esik. Természetesen ez csak illúzió, mert tény, hogy történelmi erők állandóan munkában vannak, csupán megnyilatkozásukban eltérőek s vehetők észre jobban az egyik, vagy a másik időközben. A háború után voltunk tanúi feltűnőbb és gyors tempójú átalakulásoknak, amidőn úgy tűnt föl, mintha a régi rendszer teljesén meghasonult volna és méhéből a társadalmi forradalmak tüze pattant volna ki, melyet a proletariátus közjóléte fog majd követni. Egy másik, habár nem annyira észrevehető korszak következett jelen századunk beköszöntésével is. Miután félszázadon keresztül politikusaink gyámkodása alatt ide-oda tévelygett a munkásság, most már kezdi érettségének mivoltát nyilvánítani s minderősebben érezteti, hogy mostoha apái, a szocialista politikusoktól függetlenül akarja sorsát irányítani. x A francia munkás szervezetek már akkor nem csak szakítottak mindenféle politikai párttal, de ténylegesen ők rakták le a forradalmi szindikalizmus alapjait. Legfőbb tanításai ezen uj irányzatnak az volt már akkor, hogy a direkt akció használatával a munkás szervezetek elég erősek a mindennapi harcokban a kizsák- mányolókkal szemben. Munkás szervezetek részére a direkt akció az egyetlen eszköz mellyel megdönthetik a mai kizsákmányolási rendszert s végül, hogy munkásszervezetek képesek csupán, a termelés és szétosztás tovább vitelére, amidőn a kapitalista rendszer megszűnt. Ezen uj tan olyan termékeny talajra talált a munkásság körében, hogy néhány esztendő múltán már nem a tradicionális szocialista párt, hanem az egyetemes munkás konföderáció volt a francia uralkodó osztály érezhető ellenfele. Ezen uj munkás szervezet több kerületi sztrájkjával képes volt teljesen megbénítani a? ipari és kereskedelmi forgalmat és kényszeríteni tudt?. a kormányt, hogy közvetlen a szervezettel folytassa tárgyalásait sőt a föltételeket a szervezet diktálta. Félszázad eredménytelen küzdelmé, — nemzeti jellegű egykor és véresen tero risztikus máskor — a cárizmus elleni har r tevékenységet fejtettek ki mindenütt és bizonyságát adták forradalmiságuknak. Csak néhányat emlitsiink aktivitásukból s már is fényesen kidomborodik abból az IWW szelleme. Mexicoban, Tampico kikötőjében az IWW vezetése alatti sztrájk teljesen megbénította a hajó forgalmat 1920 júliusában. Chilében az IWW teherhajózási szervezete három . hónapig tartó sztrájkot vezetett, hogy megakassza a gabona exportját, amelyre ottan volt szükség, de a profitolók külföldre akarták szállítani nagyobb profit reményében. Julius 22-di- kén a Santiagói gyűlést megrohanta a rendőrség védelme alatt fölvonuló csőcselék és azt pedig hosszú terror uralom követte, ami bizonyos időre vissza vetette és megakasztotta az agitációt. Az Ausztráliai adminisztrációt 1911- ben szervezték a forradalmi munkások és állandóan fejlődésnek indult, a háború kitöréséig. A háború és hazafias hisztéria jó okot szolgáltatott az uralkodó osztálynak és politikus uszályhordozóinak, hogy az annyira gyűlölt IWW-t tönkre tegyék. 1915 szeptember havában Tom Barkert a “Direct Akció” lap szerkesztőjét egy esztendei börtönre ítélték, mert azt irta: “Kapitalisták Hiv A Haza. Munkások Kövessétek uralko* dóitok példáját”. Azonban az Ausztráliai munkásság összetartása és erős protestánsára szabadon engedték hét napi fogság után. A következő évben március-* ban azonban ismét letartóztatták és egy évi fegyházra ítélték az IWW-ban kifejtett agilitásáért, de most sem hagyta cserben a munkásság és már augusztusban szabadlábra helyezték. Ezután már rendszeres razziát tartottak az IWW ellen és minden elképzelhető eszközzel üldözték tagjait, ugyannyira, hogy már-már megszűnés eshetősége fenyegette. Azon- |ban az öntudatra ébredt munkásság kitartott szervezete mellett és azzal adta .tanujelét kiforrott forradalmiságának, hogy az üldöztetések dacára is folytatta az agitációt, ahogyan az adott körülmények lehetővé tették és ezen sorok írásakor már erősen fejlődésnek indult adminisztrációnk van. KÍSÉRLETEK NEMZETKÖZI AKCIÓ MEGALAPOZÁSÁRA. A háború előtti időben nagyon laza volt a munkás szervezetele nemzetközi összeköttetései. A szocialista pártok és szakszervezetek ugyan tartottak fenn némi - kapcsolatot, valami szocialista munkás internacionáléban, kongresszust tartva egy néhány esztendei időközökben, amelyek azonban nem voltak egyebek szépen elhangzott szószátyárkodásnál. Ezen kívül volt egy nemzetközi titkárság féle, melynek a tevékenységi köre informálásból merült ki csupán és laza statisztikai kimutatásból, azonban a szervezett munkásokra nagyobb előnyt nem jelentett. Különböző országok szindikalis- ta szervezetei komoly kísérletet tettek nemzetközi egység megalapozására közvetlen a háború kitörése előtt, ami azonban meghiúsult a hadüzenet megtörténtével és egyidőre megbénította a haladottabb munkások e komoly törekvését is. Azonban nemcsak a komoly törekvéseket cában a szocialista párt kezdett hátra j szorulni és az orosz munkásság is felis-j merte, hogy a középkori cári elnyomatás-j sál csak úgy birkózhatnak meg ered- i ménnyel, ha az összes bérmunkások ere-1 jiiket gazdaságilag tömörítik. Ezt a meg- i állapítást cselekvés, követte és a világ hamarosan meglepetve figyelte és tapasztalta az oroszországi forradalmi mozgalmak magasztosan eredményes voltát. Általában egész európában észlelhető volt a tendencia, hogy munkás szervezetek függetlenítsék magukat minden politikai irányzattól. Még Németországban is, a szocializmus klasszikus hazájában, Bebel megmásította azon mondását, hogy “az általános sztrájk általános badarság” és elismerte, hogy az általános sztrájk az egyetlen eredményes és hatalmas fegyvere a mukásságnak. Persze mint politikus, oda módosította, hogy “általános politikai sztrájk.” Ugyanebben az időszakban hatalmas és gyors átalakulás vette kezdetét az Egyesült Államokban az iparok terén, óriási trösztök és egyesülések tűntek előtérbe mindenütt. A falhoz szorított középosztályt páni féfelem fogta el; politikai levegővel töltött puskákkal mentek a trösztök szétugrasztására és fegyvertársakra a szakmai szervezetek pedig országszerte ingadoztak és roskadoztak, darabokra töredeztek, mivel a szervezetek haladó munkás tagjai a unionizmus uj tanaiba sütkéreztek, mely újkori alapokra épül. Ilyen körülmények között született az IWW. %■ A FELFOGÁS IS NEMZETKÖZI Megalakulásától fogva nemzetközi volt úgy elvben, mint cselekvésben az IWW. Még a neve is, INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD szándékosan volt meghatározva, miután megfelelő vita után az előkészítő konvención indítványozott: Industrial Workers of America megnevezést módosították. Az ipari unionisták által tartott chicagói konferencia 1905 januárjában, bizottságot választott, hogy előkészületeket tegyen az első konvenció egybehivására. Ez a bizottság még arra is utasítva volt, hogy minden osztályharc alapján álló szervezetnek írjanak a föld kerekségén, hogy delegáltas- sák magukat a chicagói konvencióm. Egyetlen külföldi szervezet sem küldött delegátusokat, azonban Németország, Ausztrália, Franciaország és Dánia munkásszervezetei rokonszenvi nyilatkozato- i kát küldtek az alakulóban lévő uj szervezetnek. ^ Röviddel az IWW megalapozása után, minden országban csoportok létesültek és tovább vitték az uj igét a munkásság körében, más országokban pedig a létező munkásszervezetek vették föl az IWW tanait, indorszálták elvi meghatározását és felajánlották szoros kapcsolat létesítését. Későbben külföldi adminisztrációk létesültek: Ausztráliában, Chilében, Mexico- ban, Svédországban, Németországban é= másutt. Különösen az IWW tengerhajózási ipari szervezete tartotta fenn szoros kapcsolatait más ország munkásságával és az IWW külföldi adminisztrációi val. Az IWW külföldi adminisztrációi élénk
