Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-11-05 / 660. szám
November 5. BÉRMUNKÁS 3. oldal DETROITI HÍREK Jó ÚJSÁG A MAGYAR DICSŐSÉG — RENDŐRI VÉDELEM — MUNKANÉLKÜLI BIZTOSÍTÁS — HOGY SEGÍT A PAP A NYOMORGÓN A magyar lapok nem sokat Írnak a legújabb magyar dicső- j ségről, melyet az óceán repülök újabban akarnak szerezni a magyar névnek, akik a felett össze vesztek, hogy “ki a legény a csárdában. ’ ’ Mindkét fél Endresz és Magyar magának akarja sajátítani az egész dicsőséget a tenger át- repüléseért és hogy azt mások is úgy lássák, hát egymást lepisz- kolják mindennek, gyávának, — alattomos ravasz, még talán gaz- cmberezik is egymást, már mint ilyenkor szokás, most egymást párbajra, hívták ki és a 20-ik században azzal fognak a magyar dicsőségre “rávenni” hogy egymást megszabdalják, esetleg meg is ölik. Még itten Pratt inger és a windsori pap ki nem békültek, tehát éppen kapóra jönne, hogy ők is követnék a két hős repülő példáját és egymást megvagdalnák. ha esetleg megölnék egymást, az sem volna baj, de lég- alább hűek lennének a magyar szokáshoz. Vasárnap reggelre csak 14 ntonállás, 3 kasszarablás, több lopás történt. Legnagyobb érdek lődést az. úgynevezett “Red light” utonállók felé fordítják, akik egy pár hónapja sikeresen működnek. Ezek az ntkeresztezésnél várnak a prédákra, mikor a motoros megáll a veres lámpánál, akkor felugranak a kocsi oldalára és revolverrel osztogatják a parancsot s kirabolják a hajtőt. sok esetben utasokat is. A hires detroiti rendőrség persze mindent megtesz, hogy megvédje a közönséget és sietett jótanáccsal szolgálni, mely a következő : “Az autóhajtók csukják be magukra az ajtót, úgyszintén az ablakot és ne vegyenek fel ismeretleneket, valamint ne álljanak meg az utón más bajban levő vagy leállt motorosnak a segítségére, mert sok rablás történt ilyen fogásokkal.” Ha még ezek után is kirabolják a motorhajtókat, hát kérem Tie okolják a rendőrséget, hiszen azok adtak nekik jó tanácsot. — Igaz, hogy még eddig egyetlen ilyen utonállót sem fogtak el, de hát máár túlzsúfolva- vannak a börtönök, igy nem is kívánhatjuk. hogy nagyon akarják ezeket a kisebb-nagyobb tolvajokat elfogni. Még az a kevés hely, amit szorítani tudnak a börtönökben, kell azok részére, akiket a nyomorúság rákényszerit, hogy éhező gyermekeinek s magának egy lei», élelmet vagy ruha félét lopjon. Azonban jó lesz nlékezm neVünV immVisota«*. m korával letörő* “ Won fogunk csodáik™. kW egyetlen kocsi sem fog megállni hogy segélyt adjon, jusson az eszünkbe, hogy mind az a rendőrségi tanácsra történt, nem is álmodva, hogy ha gyalogolni kell majd jó messze, hát kapunk egy rideot, mint még a múltban legalább remélhettük s néha- néha kaptunk is. Nekünk Michiganban van két nagyon jó szivü szenátorunk, akiknek fáj a szivük látni ezt a sok éhező munkanélkülit és akarnak rajta segíteni. Mr. J. Couzens aki liberális, a munkanélküli biztosítási törvényt fognak kidolgozni. Még csak nem is kellett a fejét tömi ilyen javaslat kidolgozásával, Mr. E. W. Levis, a ! “Morris Plan Bank” itteni elnöke készen kidolgozva adta át a tervezetet, mely a következőképpen szól: “A biztosításnak 25 százalékát az állam, 25-öt. a szövetségi kormány, 35-öt a munkaadó és 15 százalékot a munkás fog fizetni, melyet egyes államok fognak kezelni és kifizetni.” Tekintve, hogy a bankárok és a politikusok, beleértve a kommunista politikusokat, nagyon akarják ezt a törvényt, igy biztosra vehetjük, hogy lesz belőle ! valami, bár az nem egészen úgy : fog szólni, mint a javaslat, ha- i nem azt hisszük, hogy a munkással fizettetnek meg majd 65 százalékot, de hát az ilyen csekélység nem fogja a politikusokat visszatartani ezen nemes megváltó törvényjavaslat elfogadásától. oly csekély módosítássá 1. A másik szenátorunk Mr. A. H. Vanderburg éppen ilyen prak j tikus kérvényt adott át Hoover- j nak, amit még hamarább fog- ; nak érvényesíteni. LTgyanis a | papok és azok követői aláírtak i egy kérvényt, melyben kérik az ; elnököt, hogy jelöljön ki egy ' napot, mely napon az egész or- j szágban imádkozni fognak a gazdasági pangás megszűnéséért. Igaz, hogy itten minden héten I imádkoznak, de hát a papok | nem tudják, hogy mikor hol van í az ur isten, hogy még eddig nem hallgatta meg a kérésüket, igy . azt akarják, hogy egy napon az j ország minden falujában, sőt minden házban imádkozzanak a gazdasági krízis megszűnéséért, 1 akkor már meg kell hallgatni az istennek — ha Amerikában van. De ők azért nem várnak ad- dig. sőt még szép kérelemre csak választ sem írnak, pedig a levelet biztosabban kézbesiti a posta, mint az angy.alok az imádságot, mégis több sürgős levélre s kérelemre csak nem válaszolt az egyik pap. amint az alábbi eset bizonyít. Tükör a magyarországi munkaviszonyokról Az “Általános Fogyasztási Szövetkezet” a szervezett munkásság intézménye r legalább igy hirdeti a Népszava. “Ná tehát ennél a “munkás- intézménynél” a mtmkásvezérekből álló igazgatóság bérlevágást határozott el, valamint a munkaidőt meghosszabbította, az eddig élvezett szociális vívmányokat részben visszavonta. Aki ehhez hozzá nem járult, felmondó levelet kapott. Az ÁFSz-nél dolgozó munkások egy szakszervezethez tartoznak, amelynek vezérei egyben vezetői az AFSz-nek is. Természetes, a munkások az igazgató “elvtársak” bérlevágásához nem járultak hozzá és elvben kimondták, hogy a legvégsőkig szolidárisak. Erre a Szakszevezeti Tanács és a Szo- eiáldemokata pát vezetősége vette a kezébe a munkások “meg- gyurását” és valószínűleg meggyőzik munkásaikat arról, hogy koplalva kell robotolni a szövetkezeti mozgalomért. Hódmezővásárhely julius 1-én nem bírta kifizetni a városi alkalmazottait és kölcsönt sem sem bir sehol kapni. Kecskemét városa julius 1-én a tisztviselőinek csak fele fizetésüket bírta kifizetni, mert a gyümölcs exportjáról világhírű város pénztára üres. Marx János cipészmunkás mun kaközben lakásán a Marseilleset dúdolta, besugásra eljárás indiüt ellene és a törvényszék “izgatás” vétségéért 8 napi fogházra Ítélte, hogy félreértés ne-történjék. nem 1920-ban, hanem 1931- bon. julius 2-án. 11 hónap alatt Magyarorszá- ! gon az egyenes adókból (ezt a 1 grófok, gyárosok, földbirtoko- ! sok és ogyébb hazaffias egyének j (herék) fizetik.) 174.9 millió I pengő folyt be az államkasszába. ! A mindennapi megélhetést drá- í gitó közvetett adók (forgalmi adó és fogyasztási adó stb.) ezt a proletárságon (a hazaffiak szerint hazátlan bitangok) vasalják be, pedig 314.6 millió pengőt sajtoltak ki az államkassza ja* vára. — 14 millióval kevesebbet, mint az előző 11 hónap alatt. — Ugyanis nincs már, aki élelmi- cikket is bir vásárolni annyi, — mint 11 hónappal ezelőtt. 1931 januárjától május végéig 1112 csődöt és kényszer egyezséget könyveltek el hivatalosan. Ennyi üzlet bukott meg. Budapesten 1930 évben 1170 ipari, 224 kereskedelmi, 1325 közlekedési, 130 építkezési és 2375 eígyébb baleset történt, 1714 ember kísérelte meg önmagától eldobni az életet, ezek közül a mentők kiérkezéséig 231-en meghaltak. 1251 elmebeteg szaladgál a városban. 1 métermázsa búza 5.50-be keiül, ehhez az állam hozzácsap 10 pengős bolétát, ami az ő haszna minden munka vagy tőke befektetés nélkül, a pékek pedig most aratás után emelték fel miniszteri hozzájárulással a kenyér árát 10 fillérrel. — A munkabéreket pedig zavartalanul törik le és a szakszervezetek pusztán tiltakozhatnak ellenük, — mert már mint a kivénhedt és fogatlan oroszlánok másra képtelenek. Az állami tisztviselők létszáma 1913-ban Nagymagyarorszá- gon 28.252 volt 1931-ben Csonka ma gyarországnak 31.832 van. Bár az országnak csak egyhar- mada maradt meg, mégis 3.580- nal több firkászt kell a lakosságnak eltartani. Ez mindennél többet magyaráz és minden font kölesön és adó kevés ahhoz, — hogy ezt fedezni birja . K. Sz. 2. New York, figyelem A Bérmunkás volt központi helyiségét az IWW new yorki csoportja és a Modern Színkör továbbra is bérletben megtartotta. Összejövetel minden pénteken este 8 órakor 131 E. 87tb St. Minden érdeklődőt # szivesen látunk. Egyik munkástársunknak már : kifogyott mindene és városi se- ! gélyért kellett folyamodni, ahql kérték tőle az esketési bizonyit- ványt, mivel N. J. egyik falujában nősült, igy oda kellett volna fordulni, de nem tudta a papnak I a címét. így felment az itteni LELKÉSZ ÚRHOZ és kérte, — j hogy egy pár sorban Írja meg, hogy milyen célra kell a bizonyítvány. A lelkész ur meg is irta, de ! beleírta, hogy mellékeljen EGY dollárt, mikor a kérelmező elöl- " vasta, mondta, hogy nem lehet | mellékelni dollárt, hiszen még enni sincs mit, de a lelkész ur j megmagyarázta, hogy ezt igy kell csinálni, de még az megvolt irva a levélben, hogy ha többe j kerül, azt is küldik. De bizony a munkanélküli munkástárs nem birt dollárt beletenni, de mivel I nagyon szükséges volt a bizonyítvány. igy elküldte a levelet a dollár nélkül. De semmi válasz nem jött .... Később még egy ajánlott levelet* is irt, persze a dollár nélkül, arra sem jött válasz, igy segélyt sem kapott hosszú ideig, várták a tisztelendő úrtól a bizonyítványt. Később mégis csak egy polgári intézmény hallgatta meg a kérését s a megyei hivatal szerezte be a házassági bizonyítványt. Hát nem tudom, hogy ha egy földi pap. igy válasz nélkül hagyja a levelet, ha nincs benne a mindenható dollár, akkor hogyan fog az ur isten válaszolni arra a sok imára, amit még talán nem is közvetítenek olyan pontosan mint a postás a leveleket, Vi.
