Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-11-05 / 660. szám

4. oldal BÉRMUNKÁS November 5* BÉRMUNKÁS FARMEROK és MUNKÁSOK (WAGE WORKER) , ■ HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W I,-;*; .„V; Előfizetési árak: Subscription Kates: ' Egy. évre ................... $2.00 One Year ........................ $2.00 ; Félévre ......................... 1.00 Six Months .................... 1.00 .Egyes szám ára .... 5e Bundle Orders ............. 3o «. • -Csomagos rendelésnél 3c Single Copy .................... 5c Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. 0. Box 17, Sta. Y. Szerk. és kiadóhivatal: 131 E. 87 St., New York, N. Y. Entered as Second Class Matter November 19, 1927, at the Post Office I at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879.” Published Weekly by the UTRAVALŐ... És most útnak indítottuk lapunkat az uj tartózkodási helyére Clevelandba. Négy esztendő óta a new yorki munkástársainknak különösen féltve őrzött kincse volt ez az újság. Hozzájuk volt nőve mint testvéri kötelék, amit csak a bálái szakíthat el. Nagy felelős­ség újságot kiadni, de a legnagyobb felelősséggel jár egy olyan for­radalmi lap kiadása, mint a Bérmunkás. Az IWW mozgalmának irányítása nem a vezérek kigondolt ter­vezete alapján történik, hanem éppen megfordítva, a tagság tervez és utasít és a mozgalom élén álló munkástársainknak a tagság aka­ratát kell végrehajtani. Ezért nehéz feladat a mi mozgalmunk élén lenni, ahol nem nagyhangú dicséretekkel hódolnak a vezérek előtt, hanem az állandó építő kritika és a tagságnak való felelősség teljes kötelességgel van az adminisztrációs munka. Minden városban, ahol a 20 év alatt lapunk központi helye volt, ugyanilyen kötelességgel a munkásöntudat legmélyebb képzettségével próbálták lapunk és az IWW javát szolgálni munkástársaink. És ha bármilyen szegények vagyunk, ha lapunk bármilyen sú­lyos anyagi bajokkal viaskodik is, mégis azt mondhatjuk, hogy ennek a munkának meg volt a sikeres eredménye. Mit adunk hát utravalóul, milyen eredményeket küldünk Clevelandba a Bérmun­kás további megjelenéséhez támasztékul? Mik azok, amikre rámutat­hatunk hogy itt van, ezt küldjük a mi lapunkkal, ami könnyíteni fogja a Bérmunkás további megjelenését? Ha erre azt válaszoljuk, hogy van egy néhány gépünk, -mint az addressograph, graphotype, mimeograph és egyébb értéket képvi­selő felszereléseink, amelyekért nem tartozunk semmiféle gépgyá- rosnák és az a Bérmunkás tulajdonát képezi, amit nem fogunk rozsdásodni hagyni a pincében, mint a pártfékerek nyomdagépeiket. De elküldjük Clevelandba a Bérmunkás olvasói által összegyűjtött közvagyont, amit a Bérmunkás new yorki kiadásának ideje alatt szereztünk meg. Ez is tekintélyes uitravaló, mely nagy segítségül szolgál a központi ügyek intézésénél. Tehát megy a mi közvagyonunk, utazik Cleveland felé, a Bér­munkás viszi a gépekbe fektetett munkáscenteket az uj hadiszállásra, mint ahogy a harctéren viszik a hadsereg után a tábori konyhát. De ahogyan küldjük a közvagyonunkat, ugyanúgy küldjük utravalóul a közös terheinket is. A közvagyonunkkal szemben van néhány száz dollár adósságunk, amit szintén el kell küldjünk uj tar­tózkodási helyeinkre. Ezen tehernek nagy részét a clevelandi mun­kástársaink kiegyenlítették még mielőtt a költözködés munkáját végrehajtottuk. Tehát a clevelandi uj lapbizotság, amidőn átveszi lapunk irányítását, átveszi annak minden gondját és baját. És a Bérmunkás, amikor Clevelandba érkezik, úgy ér oda, mint a sok ezer bérmunkás, akik a költözködés vándorutján magukkal viszik a rajtuk levő ruháikat, de az éhezést és nélkülözést is. Ez az utravaló, amit ilyen nyíltan a nyilvánosság elé tárunk, sőt egy bizonyos fokú büszkeséggel tesszük ezt, mert csakis a nincs- telenség lehet a forradalmi harc kísérője. És kérdezhetik egyesek, hogy milyen biztosíték ez a Bérmunkás jövőben való megjelenésére. Hát ez csak olyan biztosíték, mint amilyen az elmúlt 20 esztendő alatt volt a Bérmunkás mögött. De megjelent mindig pontosan. De utravalóul adunk még valamit, amit nem pénzértékkel mé­rünk, amit nem lehet Wertheim kasszába zárni, amihez mérten a csillogó gyémánt értéktelen semmivé válik. És ez az utravaló, a szivünk mélyén érzett munkásöntudat, az IWW szervezkedési esz­méjébe vetett osztálytudatos meggyőződésünk. Ez az egyetlen érté­kes utravaló, amit a Bérmunkás nemcsak New Yorkból, de minden­honnan, ahol az IWW tagjai a Bérmunkás olvasói vannak, küldik utravalóul. Ez az egyetlen számottevő biztosíték a Bérmunkás jövő­jét illetőleg. És ezen lapszámunkkal, amikor a Bérmunkás New Yorkban megjelenő utolsó példányszámát befejeztük, felvesszük a tollat, fel­vesszük az előfizetési nyugtakönyveinket, hónunk alá az IWW for­radalmi füzeteit, Írunk, megyünk, agitálunk és még többet cselek­szünk a Bérmunkásért az IWW mozgalmának naggyá építéséért. Általános kommunista párti propaganda szempontból a farmer­oknak és bérmunkásoknak egyesülniük kellene. Az összes kommu­nista irodalom munkás és farmer kormányról tesz említést. A far­merok álltalános szimpátiát váltottak ki, amióta a búza ára bushe- lonként 60 centnél is alább szállt és más mezőgazdasági termékek hasonló esést mutattak. Azonban bármely bérmunkás, aki tisztában van a farmerok gazdasági helyzetével, nem fog könnyeket hullatni azok rossz helyzete felett. Az arató rabszolgák, akik tapasztalatból ismerik a farmerok nagy ‘‘jószívűségét”, aligha fognak sajnálkozni azok ijesztő állapotán. Avéletlén müve, hogy a farmerok alkotják a legnagyobb csopor­tot a kapitalisták osztályában. Ők a kis kapitalisták. Hogy a leg­több közülök nem tud boldogulni, az nem változtat a tényen. A ka­pitalista fejlődési folyamatban a kicsi áll mindenben a legközelebb a kimúláshoz. A kis tőkét felszívja a nagy. Szemeink előtt folyik le a lánciizletek (Chain Stores) terjeszkedése. A következő lépés a farm korporációk. Amig a mezőgazdaságnak ez a formája általánosan elterjed, addig a kis farmerok harcolni fognak, hogy védelmezzék a talpalattnyi földjüket, azonban eredménytelenül. De ez a harc, mely holt bizonyossággal a kis farmerok vesztével végződik — még nem helyezi őket a bérmunkások osztályába mindaddig, amig a farmju­kat el nem veszítik és nem lesz más eladni valójuk a munkaerejükön kívül. A harc, amelybe a farmerok bele vannak kényszerítve az indi­viduális és független létért, egyáltalán nem fogja a kizsákmányolási hajlamukat enyhíteni az általuk alkalmazott “bérmunkásokkal” szemben. A farmerok napról-napra embertelenebbek lesznek oly aránvtan, amilv aránvban veszítik reményüket a harcukat illetőleg. Nem kisebb tekintély, mint Marx Károly állapította meg, hogy ezen harc reménytelen a farmerok részére. Ez egyike azon Marxi megállapításoknak, melyet a kommunista párti politikusok szeretnek ignorálni, vagy félre magyarázni. A Marx Kapital Ken1 kiadásának 554-ik oldalán a következőket olvassuk: “A mezőgazdaság körében a modern ipar sokkal szembeötlőbb forradalmi változást idéz elő, mint az ipar többi ágában azon oknál fogva, hogy megsemmisíti a parasztot, a régi társadalmi rendszer ezen védőbástyáját és helyettesíti a bérmunkással.” A hurok mind jobban szorul a farmerok nyaka körül, de a fogaikat nem a nagykapitalisták felé vicsorítják akik felfalással fenyegetik, hanem az alkalmazott munkások felé. Nem ritkaság- számba megy, hogy a farmerok megrohanják az arató munkások tanyáit és nagy igyekezettel irtják a szervezettség magvát. Látha­tunk farmerokat a csőcselék élén, amikor az ipari unionizmus hir­detőit rohanják meg. A farmerok nem üldözik a bankárokat, vagy a gabona uzsorásokat, de nnál nagyobb buzgósággal a bérmunkáso­kat. akik elég bátrak a megélhetést megközelítő bért követelni, — vagy embernek megfelelő munkaviszonyokat. A mezőgazdasági munkásoknak csak egy helyes álláspontjuk lehet, ez pedig: terjeszteni az ipari szervezkedés eszméjét. A farmer még nem bérmunkás. A farmer kapitalista, bár jelentéktelen, de mégis kapitalista és mint ilyen, ellensége a bérmunkásoknak. Ami­kor majd a kapitalizmus fejlődése végez a farmerokkal, mint kizsák- mányolókkal és azok nagyobb része a bérmunkások sorába kerül, akkor megtalálják helyüket az IWW-ba. Addig azonban a kizsák­mányolok osztályához tartoznak; érdekeik nem azonosak a bérmun­kásokéval, tehát nem is szervezkedhetnek közösen. Szerkesztői üzenetek Névtelen levélíró, Detroit. Fe­nyegető levelét kézhez kaptuk, melyben azt Írja, hogy ön vörös terrorista volt és majd a mel­lünkön elsüti a fegyvert. Ha lett volna bátorsága a nevét is alá­írni levelének, elhinnénk, hogy “vörös terrorista” volt. De igy csak közönséges gyáva fickónak tartjuk. F. N. Astoria, N. Y. Nem kell önnek 50 dollárt reszkírozni az­ért, hogy megismerje Tuturutu Randit. Mi ingyen is bemutatjuk Önnek itt New Yorkban és meg­fog győződni saját elvtársainak szamárságáról, amikor másokra kenik T. B. írásait. S. Cleveland, O. Special leve­lét és a mellékelt cikket köszön­jük. Úgy látszik, nagyon megré­mültek a pártfékerek és ideg­görcs kerülgeti őket, mert Cle­velandba megyünk. A jövő hé­ten már jó közel leszünk hozzá­juk és ha rájuk jön az Idegro­ham. clevelandi munkástársak majd rájuk húzzák a vizes lepe­dőt.--------o-------­Védelmi local alakult Buffaloban A múlt héten egy kis csapat buffaloi magyar munkás fontos értekezletre jött össze, hogy meg beszéljék az osztályharc áldoza­tainak a védelmi ügyét. Az érte­kezleten nyomban meg is alakí­tották a Gen. Defense Comm. ; 18. számú lokálját. Felszólítjuk a buffaloi munkástársainkat, — hogy vegyenek aktiv részt a vé­delmi ügyekben és legyenek a | tagjai a védelmi bizottságnak, 1 mely minden második és 4-ik va­sárnap délután 2 órakor tartja gyűlését 71 Grote St. alatt. Az érdeklődők forduljanak a titkár- I hoz, George Stana, 71 Grote St. OF THE WORLD INDUSTRIAL WORKERS

Next

/
Thumbnails
Contents