Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-07-02 / 643. szám

2. oldal. BÉRMUNKÁS Julius 2. INNEN-ONNAN IPARI SZERVEZETET IRTA: 12557 SZÁMÚ TAG. A BÉRRABSZOLGÁK BOR ZALMAS HELYZETE A CU­KORRÉPA ÜLTETVÉNYEKEN Colorado állam cukorrépa ül­tetvényein a munkások tizezrei rettenetes helyzetben vannak. A munkás családok kénytelenek ser dületlen gyermekeiket az iskolá­ból kivenni, hogy a családnak a legelemibb szükségleteit, besze­rezhessék. Az órabér a felnőttek részére 1 7 cent, amelyért állan­dóan hajtják a munkásokat kora reggeltől késő estig. A Great Western Sugar Company tulajdo­nát képezik ezen ültetvények s r lelketlen társaság hajcsárai a leg­kegyetlenebb módon bánnak a munkásokkal, az apa s az anya 1 7 centes órabére mellett. Ott kell, hogy dolgozzon a serdület- len gyermek, hogy a reájuk sza­bott mennyiséget elvégezhessék. Több mint 30 ezer lélek dolgo­zik e lelketlen társaságnak, akilf csaknem valamennyien keresetük mellett kénytelenek az úgyneve­zett jótékony” intézményeket, igénybe venni ,hogy gyermekei­ket az éhség kínozta sorvadástó. egy időre megmentsék. A Great Western Sugan Com­pany 1905-ben alakult 13 és fé^ millió dollár alaptőkével, melyet 1 5 millió dollár értékű közönsé­ges kötvény áruba bocsájtásával toldottak meg és az ország kü­lönböző városaiban 8 óriási cu- korfinomitó telepet vásároltak össze. A társaság 1 3 és félmilliós befektetése az elmúlt 25 eszten­dőben csaknem 200 millió dollá2 osztalékot juttatott azok részére, akiknek óriási része azt sem tud ja, mi az a cukorrépa. Jól van ez igy? Ha szervezkednének a mun­kások, ipari erejüket egyesítenék, mint azt az IWW tanítja, nem­csak gyermekeiket mentenék meg' a korai haláltól, hanem maguk részére is emberséges megélhe­tést biztosíthatnának, amig s> munkásosztály szervezetten fel­készül az iparok átvételére, hogy azt az összemberiség javára, bol­dogságára használhassa fel. A MILLIOMOSOK JÖVEDEL ME ÉS A MUNKÁSOK KERE- . . SETE. Az 1929-iki esztendőben az Egyesült Államokban 504 millio­mos $1.185.135.330 dollár jöve­delem után fizetett bevételi adót. Ez az összeg 504 milliomosnak egy esztendei bevételét mutatja ki .amely egyenlő 40.000 ipán munkás egész életén keresztüli keresetével. Az Egyesült Álla­mok legjobban fizetett ipari mun kása a kőmives munkás. Az 504 milliomos bevételéhez arányitva egy félmillió kőmivesre van szűk ség, hogy évi 200 napot dolgoz­zon. Félmillió kőműves bérrab­szolgára van szükség, hogy egy félezer parazita évi bevételével szembeálljon. Az akroni gummi- gyárakban dolgozó napszámos munkások közül vegyünk ki 5041 munkást, akiknek keresetét ősz- szehasonlitva az 504 amerika: milliomos 1929-ik évi bevételé­vel, éppen 2600 esztendőre vol na szüksége az 504 napszámos munkásnak, hogy azt az összegei bér fejében megkaphassa. Ezen I 504 parazitának az egy évi bevé- ! tele megfelel húsz olyan város, mint Akron, Ohio összes bank betételeinek. Ha tekintetbe vesz- szük az 1931 -ik esztendőt, a ret­tenetes munkanélküliségével, — amikor több mint 1 5 millió lélek; az éhség s nélkülözés rettenetes nyomorában szenved, úgy nincs olyan messiás, ki le tudná tagad­ni, hogy ez a társadalom nem érett meg a pusztulásra. A PÁPA ÜZENETE. Amióta a Krisztus földi hely­tartója a modern világba illesz­kedett s felszereltette a Vatikánt a világ egyik leghatalmasabb ra­dio leadó állomásával, azóta legutóbb is világgá kürtölte, hogy a “világ lakosságának joga van munkájuk gyümölcsének élveze téhez”.' Ezt mondta a pápa s ma', az egész világ kapitalista sajtója kritizálja a pap maszlagját. Ép- p,en annyit ér a pápa szózata, —• mint a politikusok orditozása.Ha szervezkedünk iparilag forradal­mi alapon, csakis akkor lesz a munka gyümölcse a munkás é? I nem egyes kiváltságosak jutal- i ma. A pápák, paraziták és a po Etikusok egy kaptafára készül­nek. ígérnek, követelnek, de nem ! adják meg a világ termelő bér­rabszolgáinak az utat, hogy ho­gyan is szerezheti meg munkájá­nak teljes gyümölcsét, mert ők akarnak még egy ideig a munkás osztály nyakán élősködni, diktá- toroskodni. Az IWW 25 eszten­dővel ezelőtt lefektette az embe­riség boldogulásának alapját. — | Szervezkedjünk annak az alapján | s akkor a pápára is munkászub­bonyt huzhatunk, hogy ő is a pa- j razita s politikus ingyen élő ! munkásny.uzókkal segítsen a ter­melés szükségleteinek előallitasa- ; ban, hogy ők is munkájuknak \ gyümölcsét élvezhessék. ■ A KAPITALIZMUS LELKET- LENSÉGE. Nem először mondjuk, hogy a kapitlizmus nem ismer egyebet a | nyers profitnál s ennek érdeké­ben nem riad vissza a legförtel­mesebb elkövetésétől sem, Ne­wark, N. J.-ban a Hay Foundry and Machine Companynál május végén 35 bérrabszolgának, kik 60 éven felüliek, kiadták az ut- j ját. Az igazgatóság tudtukra ad­ta, hogy nincs rájuk tovább szük­ség, mivel rokkantak és munka- képtelenek öregségük folytán. — Némelyek egész életükön át en­nek a társaságnak növelték pro­fitját, mások pedig több mint 30 esztendőn keresztül végezték azt oly hűségesen, hogy most az ut­ca, az éhhalál a jutalmuk érte. (Folytatás a múlt hétről.) I Huszonöt esztendővel ezelőtt j jelölte meg az IWW a szervezke­dés útját, félremagyarázhatatla- nul mutatta meg, hogy az ipar­ban a fehér galléros hivatalnok mennyire egyensulyu a talicská­val dolgozó napszámossal. Eb­ből a megállapításból követke­zik, hogy az iparban foglalkoz­tatott minden bérmunkás egy szervezetnek kell, hogy a tagja legyen .Csak az ilyeh módo\> fel- j épitett szervezet, amely nemcsak egy iparra, nemcsak egy városra, de valamennyi iparra és az or­szág valamennyi városára kiter­jed, védheti meg a munkások ér­dekeit azzal a kapitalista osztály- lyal,a mely a legtökéletesebb nemzeti és nemzetközi kapcsola­tot létesített az ország és a világ valamennyi kizsákmányolójávai. Huszonöt esztendővel ezelőtt megállapította az IWW ezt a fo­lyamatot és úgyszólván szemeink előtt történt, hogy az iparok mindig kevesebb és kevesebb ke zekben összpontosulnak, ami le­hetővé teszi egy-egy iparbárónak egy egész ipar feletti ellenőrzést. Csak nemrégen adott a was­hingtoni kormány jelentést arról, hogy az amerikai iparbárók Eu­rópa melyik városaiban és mi­lyen összegű befektetésekkel épült telepeket tartanak fenn, — amelyekkel reészt a helyi pia • cok birtoklását érik el, másrészt ezeknek az áruknak az Ameriká­ban való elhelyezésével csak fo­kozták és mélyítették azt a helj'- zetet, amelyet ma nyögünk. De ne gondolja senki, hogy a vád vagy a szemrehányás jogos a munkásosztály részéről. Nem A kapitalista osztály ha fenn akarja magát tartani, követnie kell ezt a folyamatot. És amint látjuk, mindent meg is teszen arra, hogy uralmát fenntarthassa. A munkásosztály kizárólag e* önmagát kárhoztatja a mai nyo- > moruságos helyzetért. Hiába hangoztatta az IWW, hogy hová vezet a mind erősebben gépesedő termelési folyamat a munkások szervezetlensége mellett. A gép­technika fejlettsége és állandó Ez az üzem junius elejétől kezdve a Betlehem Steel Corp. tulajdonába ment át, melynek az Istenfélő Chas. Schwab az igaz­gatója. Az öreg munkások elbo- csájtását követte az órabér he­lyett a darabszám munka beve­zetése, a munka meggyorsítása a fiatal munkásokkal, akik példát vehetnének az elbocsájtott bér­rabszolgákon s közömbösségüket félre dobva, az ipari szervezke­dés útjára térnének, hogy öreg­ségükre ne apáik sorsára jussa­nak, akiknek Schwab igazgató, ki milliókat sajtolt ki az elbo­csájtott munkásokból s most a koldusbotot nyomta markukba jutalmul életükön át termelt pro­fitért. (Folytatás a jövő héten.) fejlődése, az ipari és mezőgazda- sági munka mechanizálása, a fel­fokozott termelés, az emberi munkaerő és a munkamódszerek gépszerü átszervezése együttesen okozzák azt, hogy ma sokkal ke­vesebb emberrel sokkal többet termelnek, a gép egyre több és több embert szőrit ki a lermeRs- ből, létre hozza a kapitalizmus az átmeneti munkanélküliség helyé­be az állandóan fölöslegessé vált embertömeget, amely cél és re­mény nélkül lézeng mindenütt. A kapitalizmust, amelyet a profiton túl semmi sem érdekel, nem izgatja ez a probléma sem. Nem érdekli a munkanélküliség, a vele járó nyomor. A nagy tar­taléksereget inkáb arra használja alkalmuk hogy csökkentse a bé­reket és emelje a munkaidőt. ---­Nem törődik, amig nem muszáj a fogyasztóképesség csökkentésé^ vei sem s ha ennek veszélyét ér­zi, akkor is inkább az állami tá­mogatásba keres, védelmet. A kapitalizmus érti a módját, hogy a technika fejlettségének előnyeit hasznosítsa a maga szá­mára. Ma az a helyzet ,hogy a géptechnika fejlődésének minden előnyét a kapitalizmus szüreteli le, hátrányait pedig maradék nél­kül a munkásosztályt sújtják. A gépek elpusztításának ösztö­nös módszereihez nem folyamod- hatik a munkás, hiszen a gépek az uj, bámulatos szerkezetek, a raffinált munkamódszerek az egész emberiség javát hivatottak szolgálni. Védekezni kell tehát, még pedig úgy, ahogyan azt, az IWW elmélete alapján épülő ipari szervezet lehetővé teszi: a tömegek szervezésével, az osz^ tályharc szellemének fejlesztésé­vel. Meg kell állapítanunk, hogy a technika és a termelés fejlődé­sének üteme ma sokkal gyorsabb mint a társadalom feflődésének az üteme. Ez a korszak a maga bámulatos technikai és termelési eredményeivel készületlenül ta­lálta a munkásosztályt. Az osz­tályharc egyik frontján tökékjes egységben áll a kapitalizmus, a másik fronton nagyobbrészt ha­mis eszr\41í és széttagoltságban küzd a munkásosztály. Ez teszi egyenlőtlenné a küzdelmet, ez okozza jórészt a hiányokat ---­ezt kell tehátl egelső sorban ki­küszöbölni azáltal, hogy munka­erőnket, mint a munkásosztály egyedüli értékét, az ipari szerve­zetben tömöritjük. Ha a kapitalista osztály szer­vezettségén kivül száz és egy ok nem lenne, amely amunkásoknak ezt a szervezkedést teSzi köteles­ségévé, akkor is a józan ész az Egy Nagy Szervezet mellé kell, hogy állitsa a dolgozók és mun­kanélküliek milliós hadseregét, mjnt amellé a szervezet mellé, amely huszonöt esztendős műkö­dése alatt a legőszintébben, a leg becsületesebben szolgálta a bér­munkások érdekeit. Olvasd a Bérmunkást

Next

/
Thumbnails
Contents