Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-07-02 / 643. szám
2. oldal. BÉRMUNKÁS Julius 2. INNEN-ONNAN IPARI SZERVEZETET IRTA: 12557 SZÁMÚ TAG. A BÉRRABSZOLGÁK BOR ZALMAS HELYZETE A CUKORRÉPA ÜLTETVÉNYEKEN Colorado állam cukorrépa ültetvényein a munkások tizezrei rettenetes helyzetben vannak. A munkás családok kénytelenek ser dületlen gyermekeiket az iskolából kivenni, hogy a családnak a legelemibb szükségleteit, beszerezhessék. Az órabér a felnőttek részére 1 7 cent, amelyért állandóan hajtják a munkásokat kora reggeltől késő estig. A Great Western Sugar Company tulajdonát képezik ezen ültetvények s r lelketlen társaság hajcsárai a legkegyetlenebb módon bánnak a munkásokkal, az apa s az anya 1 7 centes órabére mellett. Ott kell, hogy dolgozzon a serdület- len gyermek, hogy a reájuk szabott mennyiséget elvégezhessék. Több mint 30 ezer lélek dolgozik e lelketlen társaságnak, akilf csaknem valamennyien keresetük mellett kénytelenek az úgynevezett jótékony” intézményeket, igénybe venni ,hogy gyermekeiket az éhség kínozta sorvadástó. egy időre megmentsék. A Great Western Sugan Company 1905-ben alakult 13 és fé^ millió dollár alaptőkével, melyet 1 5 millió dollár értékű közönséges kötvény áruba bocsájtásával toldottak meg és az ország különböző városaiban 8 óriási cu- korfinomitó telepet vásároltak össze. A társaság 1 3 és félmilliós befektetése az elmúlt 25 esztendőben csaknem 200 millió dollá2 osztalékot juttatott azok részére, akiknek óriási része azt sem tud ja, mi az a cukorrépa. Jól van ez igy? Ha szervezkednének a munkások, ipari erejüket egyesítenék, mint azt az IWW tanítja, nemcsak gyermekeiket mentenék meg' a korai haláltól, hanem maguk részére is emberséges megélhetést biztosíthatnának, amig s> munkásosztály szervezetten felkészül az iparok átvételére, hogy azt az összemberiség javára, boldogságára használhassa fel. A MILLIOMOSOK JÖVEDEL ME ÉS A MUNKÁSOK KERE- . . SETE. Az 1929-iki esztendőben az Egyesült Államokban 504 milliomos $1.185.135.330 dollár jövedelem után fizetett bevételi adót. Ez az összeg 504 milliomosnak egy esztendei bevételét mutatja ki .amely egyenlő 40.000 ipán munkás egész életén keresztüli keresetével. Az Egyesült Államok legjobban fizetett ipari mun kása a kőmives munkás. Az 504 milliomos bevételéhez arányitva egy félmillió kőmivesre van szűk ség, hogy évi 200 napot dolgozzon. Félmillió kőműves bérrabszolgára van szükség, hogy egy félezer parazita évi bevételével szembeálljon. Az akroni gummi- gyárakban dolgozó napszámos munkások közül vegyünk ki 5041 munkást, akiknek keresetét ősz- szehasonlitva az 504 amerika: milliomos 1929-ik évi bevételével, éppen 2600 esztendőre vol na szüksége az 504 napszámos munkásnak, hogy azt az összegei bér fejében megkaphassa. Ezen I 504 parazitának az egy évi bevé- ! tele megfelel húsz olyan város, mint Akron, Ohio összes bank betételeinek. Ha tekintetbe vesz- szük az 1931 -ik esztendőt, a rettenetes munkanélküliségével, — amikor több mint 1 5 millió lélek; az éhség s nélkülözés rettenetes nyomorában szenved, úgy nincs olyan messiás, ki le tudná tagadni, hogy ez a társadalom nem érett meg a pusztulásra. A PÁPA ÜZENETE. Amióta a Krisztus földi helytartója a modern világba illeszkedett s felszereltette a Vatikánt a világ egyik leghatalmasabb radio leadó állomásával, azóta legutóbb is világgá kürtölte, hogy a “világ lakosságának joga van munkájuk gyümölcsének élveze téhez”.' Ezt mondta a pápa s ma', az egész világ kapitalista sajtója kritizálja a pap maszlagját. Ép- p,en annyit ér a pápa szózata, —• mint a politikusok orditozása.Ha szervezkedünk iparilag forradalmi alapon, csakis akkor lesz a munka gyümölcse a munkás é? I nem egyes kiváltságosak jutal- i ma. A pápák, paraziták és a po Etikusok egy kaptafára készülnek. ígérnek, követelnek, de nem ! adják meg a világ termelő bérrabszolgáinak az utat, hogy hogyan is szerezheti meg munkájának teljes gyümölcsét, mert ők akarnak még egy ideig a munkás osztály nyakán élősködni, diktá- toroskodni. Az IWW 25 esztendővel ezelőtt lefektette az emberiség boldogulásának alapját. — | Szervezkedjünk annak az alapján | s akkor a pápára is munkászubbonyt huzhatunk, hogy ő is a pa- j razita s politikus ingyen élő ! munkásny.uzókkal segítsen a termelés szükségleteinek előallitasa- ; ban, hogy ők is munkájuknak \ gyümölcsét élvezhessék. ■ A KAPITALIZMUS LELKET- LENSÉGE. Nem először mondjuk, hogy a kapitlizmus nem ismer egyebet a | nyers profitnál s ennek érdekében nem riad vissza a legförtelmesebb elkövetésétől sem, Newark, N. J.-ban a Hay Foundry and Machine Companynál május végén 35 bérrabszolgának, kik 60 éven felüliek, kiadták az ut- j ját. Az igazgatóság tudtukra adta, hogy nincs rájuk tovább szükség, mivel rokkantak és munka- képtelenek öregségük folytán. — Némelyek egész életükön át ennek a társaságnak növelték profitját, mások pedig több mint 30 esztendőn keresztül végezték azt oly hűségesen, hogy most az utca, az éhhalál a jutalmuk érte. (Folytatás a múlt hétről.) I Huszonöt esztendővel ezelőtt j jelölte meg az IWW a szervezkedés útját, félremagyarázhatatla- nul mutatta meg, hogy az iparban a fehér galléros hivatalnok mennyire egyensulyu a talicskával dolgozó napszámossal. Ebből a megállapításból következik, hogy az iparban foglalkoztatott minden bérmunkás egy szervezetnek kell, hogy a tagja legyen .Csak az ilyeh módo\> fel- j épitett szervezet, amely nemcsak egy iparra, nemcsak egy városra, de valamennyi iparra és az ország valamennyi városára kiterjed, védheti meg a munkások érdekeit azzal a kapitalista osztály- lyal,a mely a legtökéletesebb nemzeti és nemzetközi kapcsolatot létesített az ország és a világ valamennyi kizsákmányolójávai. Huszonöt esztendővel ezelőtt megállapította az IWW ezt a folyamatot és úgyszólván szemeink előtt történt, hogy az iparok mindig kevesebb és kevesebb ke zekben összpontosulnak, ami lehetővé teszi egy-egy iparbárónak egy egész ipar feletti ellenőrzést. Csak nemrégen adott a washingtoni kormány jelentést arról, hogy az amerikai iparbárók Európa melyik városaiban és milyen összegű befektetésekkel épült telepeket tartanak fenn, — amelyekkel reészt a helyi pia • cok birtoklását érik el, másrészt ezeknek az áruknak az Amerikában való elhelyezésével csak fokozták és mélyítették azt a helj'- zetet, amelyet ma nyögünk. De ne gondolja senki, hogy a vád vagy a szemrehányás jogos a munkásosztály részéről. Nem A kapitalista osztály ha fenn akarja magát tartani, követnie kell ezt a folyamatot. És amint látjuk, mindent meg is teszen arra, hogy uralmát fenntarthassa. A munkásosztály kizárólag e* önmagát kárhoztatja a mai nyo- > moruságos helyzetért. Hiába hangoztatta az IWW, hogy hová vezet a mind erősebben gépesedő termelési folyamat a munkások szervezetlensége mellett. A géptechnika fejlettsége és állandó Ez az üzem junius elejétől kezdve a Betlehem Steel Corp. tulajdonába ment át, melynek az Istenfélő Chas. Schwab az igazgatója. Az öreg munkások elbo- csájtását követte az órabér helyett a darabszám munka bevezetése, a munka meggyorsítása a fiatal munkásokkal, akik példát vehetnének az elbocsájtott bérrabszolgákon s közömbösségüket félre dobva, az ipari szervezkedés útjára térnének, hogy öregségükre ne apáik sorsára jussanak, akiknek Schwab igazgató, ki milliókat sajtolt ki az elbocsájtott munkásokból s most a koldusbotot nyomta markukba jutalmul életükön át termelt profitért. (Folytatás a jövő héten.) fejlődése, az ipari és mezőgazda- sági munka mechanizálása, a felfokozott termelés, az emberi munkaerő és a munkamódszerek gépszerü átszervezése együttesen okozzák azt, hogy ma sokkal kevesebb emberrel sokkal többet termelnek, a gép egyre több és több embert szőrit ki a lermeRs- ből, létre hozza a kapitalizmus az átmeneti munkanélküliség helyébe az állandóan fölöslegessé vált embertömeget, amely cél és remény nélkül lézeng mindenütt. A kapitalizmust, amelyet a profiton túl semmi sem érdekel, nem izgatja ez a probléma sem. Nem érdekli a munkanélküliség, a vele járó nyomor. A nagy tartaléksereget inkáb arra használja alkalmuk hogy csökkentse a béreket és emelje a munkaidőt. ---Nem törődik, amig nem muszáj a fogyasztóképesség csökkentésé^ vei sem s ha ennek veszélyét érzi, akkor is inkább az állami támogatásba keres, védelmet. A kapitalizmus érti a módját, hogy a technika fejlettségének előnyeit hasznosítsa a maga számára. Ma az a helyzet ,hogy a géptechnika fejlődésének minden előnyét a kapitalizmus szüreteli le, hátrányait pedig maradék nélkül a munkásosztályt sújtják. A gépek elpusztításának ösztönös módszereihez nem folyamod- hatik a munkás, hiszen a gépek az uj, bámulatos szerkezetek, a raffinált munkamódszerek az egész emberiség javát hivatottak szolgálni. Védekezni kell tehát, még pedig úgy, ahogyan azt, az IWW elmélete alapján épülő ipari szervezet lehetővé teszi: a tömegek szervezésével, az osz^ tályharc szellemének fejlesztésével. Meg kell állapítanunk, hogy a technika és a termelés fejlődésének üteme ma sokkal gyorsabb mint a társadalom feflődésének az üteme. Ez a korszak a maga bámulatos technikai és termelési eredményeivel készületlenül találta a munkásosztályt. Az osztályharc egyik frontján tökékjes egységben áll a kapitalizmus, a másik fronton nagyobbrészt hamis eszr\41í és széttagoltságban küzd a munkásosztály. Ez teszi egyenlőtlenné a küzdelmet, ez okozza jórészt a hiányokat ---ezt kell tehátl egelső sorban kiküszöbölni azáltal, hogy munkaerőnket, mint a munkásosztály egyedüli értékét, az ipari szervezetben tömöritjük. Ha a kapitalista osztály szervezettségén kivül száz és egy ok nem lenne, amely amunkásoknak ezt a szervezkedést teSzi kötelességévé, akkor is a józan ész az Egy Nagy Szervezet mellé kell, hogy állitsa a dolgozók és munkanélküliek milliós hadseregét, mjnt amellé a szervezet mellé, amely huszonöt esztendős működése alatt a legőszintébben, a leg becsületesebben szolgálta a bérmunkások érdekeit. Olvasd a Bérmunkást
