Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-07-02 / 643. szám
Julius 2. BÉRMUNKÁS 5. oldal. DETROITI HÍREK JÓ ÚJSÁG EGY EGÉSZ VÁROS HATÓSÁGA LETARTÓZTATVA. — MILYEN BÜNTETÉST KAPNAK A NAGY BŰNÖSÖK. — FORE FARMEROSKODIK IS. — A SEGÉLYBIZOTTSÁG BAJAI. — . . DIPLOMÁS JEZSUITÁK. Hamtramck egész városi tiszt- viselőségét többszörösen bűnösnek találták s elfogatási parancsot adtak ki ellenük. Az elfo- gottak között van R. G. Tene- rowicz polgármester, F. W. Dibble a városi tanács elnöke, H. Wurmuskerken, rendőrfőnök, W. Cohen, városi jogtanácsos, S. Jankowcky, volt sheriff, J. Skomsky és V. Smith, városi tanácsosok, Sam Margolis hamis kártyás. A Wayne bounty Grand Jury, «nely Detroitban vizsgálódik mái egy éve a fenti tisztviselőkön ki-* vül még nagyon sokat bűnösnek talált, mely szerint nagy tisztviselők adnak védelmet a bootlegs gereknek, gangstereknek, játék- barlangok tulajdonosainak. A Detroiti nagy kutyák közül még csak R. A. MacPherson, M. Waldfogel rendőrparancsnokol helyezték vád alá, azonban 6 ezer dollár bond alatt szabadon vannak. A hamtramcki díszes társaságot, összesen 26 ezer dollár bond alatt engedték szabadon, hogy egyenlítsék ki az utat, nehogy csakugyan börtönbe kerüljenek. Összesen negyvennyolc- befolyásos ember ellen van elfogatási parancs, de még soknak a nevét nem adták ki Nyilvánosságra s talán nem is igen fogják. A korrupció ezen hazájában alig hisszük, hogy bajuk legyen a vádlottaknak, hiszen azok is bűnösek, akik most őket a bíróság elé állitják, hiszen az egész rendszer ezen a nagytőkések, — nagy rablók védelmére irányul, minden rendőrt a legalacso- nyab rangútól a legmagasabb rangúig bűnösnek lehetne nyilvá- nitani. Mit várhatunk! Mikor az ördögöt perelik az édes anyjánál. Erre megadja a magyarázatot a következő kis hir, melyet sokan még meg sem leltek, Bridgman, Mich.-i banknak az elnökét s pénztárnokát szabadon engedték, akik csak 14.000 dollárt kezeltek a bank pénzéből. A büntetés az lett, hogy öt éven ke resztül néha-néha jelentkezni kell nekik valahol, amit ellenőrzésnek neveznek . A detroitiak még nagy'on jól emlékeznek a Belle Islandi rendőrkapitány Burghieser esetére, akire be lett bizonyítva, hogy rendőrségi hajókkal s rendőr védelem alatt szállította a pálinkát Canadából, nyugdijba helyezték. Tehát büntetésből semmitevésérl fizetnek neki, ez már csak jó büntetés. Fordnak oly nagy az évi jövedelme, hogy már nem tudja, hová befektetni, igy egy nagyszerű ötlete támadt (valamelyik eszének, mert többet bir jó fizetés mellett bérelni). Megvásáj rolt 3000 aker földet Macomban és vagy 2000 akert Ypsilanti mellett, mely területeken nagybani gazdálkodást kezd. Meg akarja mutatni a világnak, s különösen az amerikai farmeroknak hogy lehet nagy hasznot csinálni a földművelésben is. De amint kijelentette, ő csak a saját ipari használatára alkalmas növényeket fog termelni, — melyből szeszt és olajat gyártanak az automobilipar részér^. —- Saját üzemeiben fogja feldolgozni, melyet erre a célra felállítanak mindjárt a termények közelében. Ez megmagyarázza, hogy miért lesz képes Ford nagy hasznot hajtani a mezőgazdálkodásból is, neki nem fog kelleni várni, mig valaki jön s megveszi a terményt mint a kisgazdáknak kell várni s ha jön az a valaki, akkor potom áron oda kell adni, mert az a valaki is csak mint ügynök szed' azt össze s ő is hasznot aKcí raj- . ta csinálni, úgy, hogy három 1 négy ember vagy cég hasznot csinál a farmernak keserves mun kája után. Ford az összes terményeit felhasználja s igy a hasznot is maga zsebeli el, nem osztozik az ügynökünkéi A mellett a legmodernebb gépeket birja megvásárolni s munkába állítani, melyekkel éjjel-nappal dolgoztatnak. Igj' képes lesz egy és fél millió dolláros befektetés után hasznot felmutatni, melyet majd mint példát fognak odaállítani farmer Johnnak. Persze azt nem fogják neki megn*ondani, hogy majd honnan vegye az egy és fél millió dollárt, melyen beszerzi a 3—4 ezer aker farmot, meg a modern gépeket. Felépiti és beszereli a feldolgozó üzemeket. Ha képes is volna mindezt megcsinálni, akkor majd ki fogja tőle a kész ipari cikknek feldolgozott árut átvenni. Hiszen Ford magának termel, már mindent, amire csak szüksége van, úgy, mint sok más nagy monopólium. A detroiti segélybizottság nagy bajban van, most, hogy-a nagy lopások napfényre kerültek, a Ford Motor Co is segít I egy végső csapást mérni a segélybizottságra, a 1 0 millió dől lámák a hováforditását kérdezi a bizottságtól. Fordék haragját azzal vonta magára a segélybizottság, mikor Murphy polgármester kijelentett« hogy a segélyre szorulók legnagyobb része volt, Ford munkás, I akiket tízezres tömegekben do- j báltak ki a munkából s a város- I nak kell segélyezni őket, holott abból az óriási haszonból melyet ezen kiszopolyozott rabszolgákból csinált Ford, nem fizet Detroit városának még adó formájáAz Egyetemes Védelem kiküldöttjét véresre verték (Folytatás az 1-ső oldalról.) előttem a sheriff revolverrel a kezében, egyenesen mint a haramiák a szemembe néznek. A sheriff most azt mondja, hogy imád kozák, mielőtt a másvilágra küldenek, mire én azt válaszoltam, hogy ezt a legkönnyebb nekik most megtenni. Ilyen helyzetben közönséges felfogadott gyilkosok között voltam a megyeházán, — kik minden pillanatban kiolthatták volna életemet. Szemem szög létéből láttam, hogy legalább 30 percig ott néztek engem töltött revolverrel kezükben, hogy mitévők legyenek. Végül is eltet- ték revolverüket. Megjegyzéseik azok voltak, hogy előfizetőket szedtem fel az Industrial Solidarity és az Industrial Worker részére, továbbá az Egyetemes Védelem részére tevékenykedtem. Ez volt az, miért engem oly bor- zadályosan megkinoztak. Körülbelül 3.30-kor a sheriff elhagyta az irodát és instructió- kat adott a gunmeneknek, kik ezután 5 órán keresztül töltött revolverrel kezükben egyenesen szemembe néztek. Nem tudom el gondolni, mit láthattak / a szememben. Arról azonban megvagyok győződve, hogy összetört I véres fejem és arcom, valamint | véres ruhám nem valami szép képet nyújthatott. Miután rövidlátó vagyok, a szemüveg elvesztése óriási fejfájást okozott. Az egész 5 óra j alatt, hogy e gyilkosok igy szem- | ben ültek velem, szemem félig j csukva tartottam és a nagy kimé- | rültsé'gtől kétszer elaludtam. L— j Ezen este egyáltalában nem volt hold, a hónapban a legsötétebb este volt. Körülbelül este 8 órakor egy automobilba tettek és két sheriff kíséretében Virginia állam felé vittek .Amint a határt elhagytuk, kidobtak az automobilból. A legerősebb lámpafényt tették rá, ők a lámpa mellé álltak töltött revolverrel a kézben és igy kény szeritettek a menésre. Vagy egy negyed órát mentem,mig egy ösvényen letértem, hol a fény már nem ért. A legteljesebb sötétségben gyalogoltam a hegyeken ke- resztül és minden pillanatban kivoltam téve annak, hogy szakadatlan- mélységbe lépek, mert mint említettem, abszolúte* serif- mit nem láttam. így gyalogoltam 12 mile-t, mig Appalachia, Va.-ba értem. Reggel volt, hogy ide beérkeztem, de a végelgyengüléstől ösz- szeestem és elaludtam, bár fontos lett volna minden előtt, — hogy orvosi kezelésben mielőbb részesüljek. Most, hogy a veszélyen túl vagyok és kezdem egészségemet visszanyerni, megtalálom magyarázatát a bányászok hősies harsának ,mit oly elkeseredetten viv nak a bányabárókkkal. Megtudom érteni azt,' hogy mikor éhes gyomorral kénytelenek voltak a bányákba menni dolgozni, most miért lázadtak fel és utolsó leheletükig harcra készek a bányabárók ellen. A Kentucky-i bányászoknak hasonló tortúrán kell keresztülmenni, mint velem tették. Most, hogy a gyógyulás utján vagyok, sokszor önkénytelenül is előttem van a sheriff és a két gunmen töltött revolverrel a kezükben. Most is latom azt az estet, mikor kikisértek és lövésre készen zavartak a koromsötét éjszakába. Ezer szerencse, hogy ma életben vagyok és nem röpítettek golyókat a fejembe ezek a mindenre elszánt, mgfizetett gyilkosok. ban sem, mivel az összes telepe? Detroiton kivül vannak. Ford emberei azt hazudjék, hogy az ő munkásaik közül egy- nek sem kell éhezni, mert az ö házi segély bizottságuk segit rajtuk, ha oda fordulnak. Ugyanis a Ford Welfare departmentje egye seket visszatett a munkába, de csak a folyamodók 25 százalékát. Most ezeknek egy részét újból elbocsájtják vagy másokat bocsájtanak el, hogy a kiéhezetteknek helyet csináljanak. ! Több magyarázata van rord- ék erős támadásának Murphy ellen. Az a tény, hogy a csatorna panamázásban főszereplő Bowlest Murphy segített visszahivatni j s a helyét átvette s később meg merte mondani az igazat Fordék : ellen. Most újabb választások j lesznek, a Ford munkásoknak I már is alá kellett Írni Hanna nagy kapitalista vállalkozó polgármesterré való jelölő listát, í melyet a Service menek hordtak körül, sok munkás félelemből ia aláírta. Murphy s Dolan a segélybi- zottság elnöke úgy látja, hogy a jövő tél folyamán még több családot kellene majd segélyezni, mint eddig s azért kérvényt akarnak benyújtani a Szövetségi segély ügyben. Ennek a kérvény nek a megfogalmazására felkérték James Cousens szenátort, aki nyíltan kijelentette, hogy semmi remény nincs arra, hogy a munkanélküliek f.ederál segélyt kap janak, mivel már ő személyesen érdeklődött Hoovernél s csatlósainál Washingtonban, tehál ezért nem is vesz részt a bízott- , ságban. J A munkanélkülieknek magú- I kát kell majd segíteni, akkor i még az Isten is megsegíti őket. Vi. Az IWW detroiti tagjai minden kedden este 8 órai kezdettel Delray magyar negyedében a Bordeno és West End Ave sarkán, továbbá Hamtramck-ben minden péntek este utcai NÉPGYÜLÉST rendeznek, hol kiváló szónokok, úgy magyar, mint angol nyelven fogják ismertetni a szervezkedés szükségességét. Minden öntuda- tos munkás jöjjön el és agitáljon velünk a gyűlések sikere érdekében. Ébresszük tudatra a munkásságot, mielőtt elpusztulunk e kegyetlen kizsákmányolásban. Szervező Bizottság.
