Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-02-26 / 626. szám
Február 26. BÉRMUNKÁS J-ik oldal. Tom Mooney és Matt Schmidt köszönd leveleik az Egyetemes Védelemhez a JUNIOR COLUMN I karácsonyi támogatásért A Bérmunkás hasábjain keresztül is közöltük olvasóinkkal azon leveleket, melyek bebörtönzött munkástársainktól, valamint azok hozzátartozóitól és az osztályharcban elesetek . özvegyeitől . jöttek, melyben leírták, hogy milyen jól esett nekik a karácsonyi megemlékezés. Tom Mooney az alanti levélben mit az Egyetemes Védelemhez küldött, hangsúlyozza, hogy egyedül az IWW Egyetemes Védelemtől kapott karácsonyra pénzbeli segélyt és nem kapott egy centet sem a Labor Defender-től, sem az International Labor Defensetől, kik gyűjtéseket rendeztek a következő jelszavak alatt: “Emlékezzünk bebör- tönzötteinkre.” “Támogassuk a téli segélyakciót”. Ugyanebben a börtönben van J. B. Mc Namara is. Mindketten azt írják hogy 1930 karácsonyára az Egyetemes Védelem-en kivül semmiféle más munkás szervezettől segélyt nem kaptáik. California, State Prison San Quetitin, Cal. Jan. 29. 1931. JAMES SULLIVAN 555 W. Lake Sf. Chicago, 111. Tisztelt Sullivan munkástárs! Szivem mélyéből mondok leg- bálásabb köszönetét azért az 50 dollárért, mit az Egyetemes Védelem megbízásából küldött. Ez volt az egyetlen anyagi segítség, mit karácsonyra kaptam, — mert semmi néven nevezendő más munkásszervezet ezideig semmit sem küldött. A börtönélet bűzös légkörét könnyebben viseli el az ember, mikor tudja azt, hogy a külvilágban élő munkástestvéreim nem felejtenek el és anyagi támoga- , tással elviselhetőbbé teszik a bőr- i tönéletet, már amennyire lehet. Bár egy kissé későn válaszolok levelükre, de tudom azt, hogy j önök is ismerik jól az elmúlt három hó'nap türhetetlenségét, mikor is ügyemet felujitották. Önök is megértik lelkiállapotomat, — hogy ily közömbös lettem. Fel fogom kérni azt A bizottságot, mely ügyemet intézi, hogy egy példányát küldje el önökhöz a legújabb füzetemnek, mely tudom, hogy nagyon fogja önöket is érdekelni. Ebben elmondom, hogy mi mindenen mentem keresztül és ez magyarázat is lesz arra, miért késtem levelükre a válaszadással. Egyetlen kívánságom ve" **s hogy füzetemnek “Munkásvezé- rek elárulták Tom Mooney-t adják meg a legmesszebbmenő propagandát a munkásnegyedekben. Forró szeretettel mondok hálás köszönetét mindazoknak a munkástársaim'nak és barátaimnak, kik ebben az évben is megemlékeztek rólunk. Mély szeretettel és a legjobb kívánsággal üdvözlöm önt, szervezetét, az összes tagsággal és barátainkat mindig hálás szeretettel Tom Mooney, 31921.-----------o------------San Quentin, Cal. Jan. 14., 1931. JAMES SULLIVAN Chicago, 1111 Kedves barátom! Szép levele az 50 dolláros chekkel már régebben megérkezett. Ismételten csak hálás köszö- netemet fejezhetem ki és kérem továbbítsa ezt a szervezet többi tagjaihoz és a Védelmi Bizottsághoz is. Mint az újságból olvasom, ott kint a világban a munka szünetel és a munkásokat hosszú szabadságra küldték. Az átlagos amerikai azért, ha a magazinokat olvassa, hogy egy milyen lehetőségek kínálkoznak számára ebben az országban, akkor megfeledkezik mindenki másról. Sokan tudatára ébrednek, hogy mindez csak álom és hogy egész életükben munkásoknak kell lenni (ha egyáltalában van munka) és mikor látják, hogy egész életüket mint rabszolgák kell, hogy leéljék, teljesen mindegy, hogy mit csinálnak és ugyanakkor leghelyesebb, ha a saját érdekükben cselekszenek, hogy vigasztalan helyzetükön segíthessenek. Február 1 3-án lesz 16 éve, — hogy börtönben vagyok és 50 éves leszek. Semmi remény arra, hogy rövidesen kiszabadulok. Adjátok tudomására munkástársaimnak, hogy végezzék; továbbra is munkájukat, a bérrabszolgák szervezését. Köszönd meg nevemben és mond meg neki, hogy sokkalta rosszabb a rpunkás- ság árt^ójának lenni, mip.t itt a börtönben szenvedni. Jókívánságom mindnySjátok- nak Örökké'-veletek M. A. Schmidt. 1 IWW AKTIVITÁS NEW YORKBAN. Az élelmezési ipar bérrabszolgái között, továbbá 75 mile körzetben a rakodó munkások között hajótól hajóig ott találjuk az 1 IWW delegátusait. Állandó gyűlések vannak mindenfelé. Röp- iratokkal árasztják el a város minden részét, hogy a bérrabszolgákat beszervezzék az IWW-ba. Mindegyik forradalmárnak akcióba kell lépni. THE STORY OF SPARTACUS THE REBEL SLAVE By DANIEL HORSLEY. Did you ever hear the story of Spartacus? If not, you should, because in the life and struggle of this noble man is written the story of the revolt against one of the strongest slave powers in ancient history. This system of slave exploitation was carried on under many powerful empires and was higly developed under the Roman Caesars. As each war was fought by the Roman armies for territory they captured large amounts of booty and many slaves; in fact, the highways were continually crowded with them —— men, women, and children — branded with the owner’s mark as they traveled to the abode of their new masters. This subjection of peoples caused the empire to grow until their borders reached to the north of Britain and into the Asiatic continent. Their military prowess was feared by all free peoples who did not surrender without struggle. Spartacus (74 B. C.) was a man of giant frame, handsome, of light comlexion, with an abundance of dark ringlets, possessed a winning way and an aptitude for command. Although young he had a great deal of experience, knowledge and judgment of this world. He had been a shepherd on his native plains in Thrace, Greece. Here he met many young men unfitted for that dreamy life. They attached themselves to habits of the numerous mountaineers who went from their cabins at convenient times and attacked the Roman soldiers who often marched through the country during those days of war and invasion. He was captured and we find him later at Capua, taken forcibly there as a prisoner, and because he was big and strong man, was trained in a school of gladiators who fought each other in the ring for the benefit and enjoyment of. the rich slave owners. Spartacus was a worker and what a resentment mus have been embedded in his being against such disgraceful form of combat where he was forced to kill his opponent in order to save his own life. A combat between the gladiators from different countries aroused the frenzy of those in power to its highest pitch. (to be continued.) NEW JUNIOR CLASS IN CHICAGO The new Junior Wobbly mem- ! bers on the South side in what is known as Burnside, have applied for a charter, which was issued to them on Friday night. Some of these joined J. W. U. on Xmas eve and the others at the propaganda meetings which have been conducted in that neighborhood. They meet last Friday, Febr. 1 3th and have decided to meet every Friday night hereafter. Dan Horsley was chosen as an instructor for them and he will conduct the school every Friday night at 8:00 p. m. at Cottage Grove Ave. ! All working people who have children and live in this vicinity should send their children to these classes so they can learn something worth while something that they do not learn in the public schools. Come and hear for yourself and we are sure then that you will send the children. The classes are free. Fourteen children attended the first class and many more have promised to be at the next meeting. Elmer D. Rumbaugh, sec’y J. W. U. Adományok az Uj Előrének vagy egy igazi provokátor munka Az elmúlt napokban váratlan meglepetés érte a pártvezéreket, olyan pénzadományokhoz jutottak, amelyek máról-holnapra más képet adtak a TARTOZÁS-KÖVETELÉSI rovatuknak, ha ugyan az ilyen kicsinyességet könyvelé- sileg számon tartják. Semmi ellenvetésünk nem lehet, ha az ott dolgozó magyar nyomdászok is hozzájárulnak a legirodalmibb nyelven megjelenő Uj Előre kiadásához, de azt a bejelentést, hogy az ott dolgozó magyar nyomdászok hetenként tiz dollárral olcsóbban fognak az Uj Előrénél dolgozni, provokációnak találjuk, a másik egy-két magyar nyomdászokat alkalmazó munkaadókhoz, akik éppen olyan anyagi helyzetben vannak, mint a pártvezérek. Bár az is meglehet, hogy a pártvezéreknek ez is benne van az ‘‘egyesítési" programm- jukba-n.
