Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-02-26 / 626. szám

T-ik oldal. BÉRMUNKÁS Február 26. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) r. •>-.;» • " HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetést árak: Égj évre...............$2.00 Félévre ..... 1.00 Egyes szám ára . . 5c Csomagos rendelésnél 3c Subscription Hates: One Tear .... $2.00 Six Months .... 1.00 Single Copy . . t . 5c Bundle Orders ... 3c Make Money Order for Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. 0. Box 17, Station Y, New York, N. Y. Szerkesztőség és kiadóki vatal: S47 E. 72nd St. New York, N. Y. Entered as second-class matter November 19 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Bérmunkás bélyeg A súlyos gazdasági válság, mely immár több mint egy éve tart és kevés kilátás van arra, hogy jobb legyen, arra kényszeritett bennünket is, hogy ismételten lapunk olvasó táborához és munkástársainkhoz forduljunk. Azt munkástársaink is tudják, hogy a Bér­munkás sohasem rendelkezett nagyobb ösz- szegekkel, mert minden centet, minden idő­ben propagandára fordított, hogy azokon keresztül is elvigye az ipari szervezkedést hi­vó szavát a bérrabszolgákhoz. Az egyre sú­lyosbodó gazdasági válság a Bérmunkást is­mét szorult helyzetbe juttatta. Valamit tenni kell, mert most, mikor mindenki zúgolódik, mikor mindenki elégedetlen, most van a legnagyobb szükség arra, hogy a Bérmunkás minden héten pontosan eljusson mindenki­hez. A Bérmunkás Szervező és Lapbizottságá­nak is az a törekvése, mikor elhatározta azt, hogy lapunk további pontos megjelentetésére Bérmunkás bélyegeket bocsájt ki, hogy azt eljuttathassuk mindazokhoz, kik bár nem dolgoznak, agitálhassanak és segítséget sze­rezzenek a Bérmunkás pontos megjelenteté­sére. Tudatában vagyunk annak, hogy az IWW •harcos katonái, kik az iparokban dolgoznak, és az iparok bérrabszolgáit 1 szervezik, nem­csak hogy megértik helyzetünket, de a leg- messzebbmenőleg akcióba lépnek és viszik a Bérmunkás bélyeget a bérmunkásokhoz, hogy az Ipari Unionizmus magyar nyelven megjelenő lapját mi a jövőben is minden héten pontosan megjelentethessük.-----------0----------­Amerika enni ad Az élelem és egyébb közszükségleti cik­kek óriási halmaza a raktárakban, magtárak­ban, a gyárak és üzletek tele vannak kész ártikkal az egész Egyesült Államok terüle­tén olyannyira, hogy a munkára való felvé­tel hosszú időre még lehetetlenség. Cubából, hol a legtöbb cukrot termelik, legújabban a termelők kiadták a rendeletet, hogy a cukor termés egy részét el kell pusz­títani. Az élelmiszerek nagy részét, mint krumpli és más fajta zöldséget a termőföl­deken hagyják elrothadni, a gyümölcsöt pedig a fán, mert az uralkodó osztály igy akarja. Sok olyan gyümölcs, mely a piacon érik meg, útközben a tengerbe dobják. Ilyen taktikához folyamodik a kapitalizmusnak e pokoli rendszere. Ha vizsgáljuk, önkéntelenül is azt gondol­juk: ki a felelős mindezért? Talán egyes egyének, kik ezt végrehajtják? Nem! Maga a rendszer. Nem érdemtelen megjegyezni itt, hogy mikor ilyen borzasztó pusztításokat vé­geznek, az emberek millióinak nincs betevő falatja és az egész Egyesült Államok terüle­tén a bread line-okban ezrével állnak az em­bereik csak azért, hogy egy darabka kenye­ret adjanak. Ugyanakkor az amerikai vörös kereszt egyesület kinyújtja “segítő kezét” a nyomorgó millióknak. Ennek az amerikai vörös kereszt intéz­ménynek a nagyasszonya egy 5 tagú család­nak 5 dollár értékű élelmet ad egy hónapra, hogy nagylelkűségét a kapitalizmusnak meg­mutassa. Ez az élelem a következőképp oszlik meg: Dollár értékben: 36 font liszt.............................—.90 24 font bab....................... .70 12 font rizs ........................ .33 2 font kávé ...................... .30 24 font dara ................... —.55 Zl gallon cukorszörp . . —.35 Zsir és szalonna ............. 1.75 Sütőpor ................................ —. 1 0 Ezt a segítséget kapják a farmerok a dé­len, kiknek egy részét az árvíz tett tönkre, másik részét a szárazság és mindkettőt végül a modern kapitalizmus egyik építménye: a bankok, melyek megmaradt pár dollárjukat vitte el. Ma, Hogy éhséglázadásba kezdtek njár, nagy kegyesen adnak nekik egy pár szem babot. Ha átnézzük a fenti kimutatást, jogosan kérdezhetjük: ez az a nagy jutalom?" 2-----------o-----------­Szlovénszkói munkásmozgal­mi helyzet A szlovenszkói munkáshelyzet a proletá- riátus történelmének abba a stádiumába ke­rült .amelyben gazdaságilag teljesen leron­gyolódva ácsorog a bezárt gyárkapuk előtt. Szlovenszkóról hurcolkodik a kapitalizmus Jugoszláviába vagy más államokba, gépek­kel együtt tovább áll, a gyárakat teljesen le­szerelve és az itteni dolgozó tömegeket a bizonytalanság, a nincstelenség kegyetlen karjaiba taszitják. Belesodródott a munkásság ebbe az átko­zott helyzetbe, minthogy csakis a kapitaliz­mus martaléka lehetett akkor, amidőn szét­forgácsolva, öntudatlanul szenvedi kálváriá­jának kínjait. A szlovenszkói munkásosztály hasonlít ahhoz az emberhez, aki a földhöz van láncolva és aki mégis szomjazza meg­csonkított életében a célt. Aki öntudatos akarna lenni, de aki mindenhonnan csaló­dottan vánszorog tovább. Csehszlovákiában egy tucatnál jóval több párt van, amelyekbe a munkásságot külön­böző ígéretekkel csalogatták be. Ezekben a pártokban volt a szlovenszkói munkásság hosszú időn át, de most, miután a legtöbb munkanélkül maradt, elvesztette a bizalmát mindegyik iránt, mert egyik sem váltotta be Ígéretét. Egyik párt ajtójától a másik párt helyiségéig vándorol, hogy egy kis idő múlva azt is faképnél hagyja. Arra a kérdés­re, hogy mit keresnek ők. régi szervezett munkások a soviniszta pártokban, azzal fe­lelnek, hogy hát a kommunista pártban ép­pen olyan bitangságot követtek el velük szemben, mint más pártban. Ott éppen úgy befizette a pártpénzt, mint máshol. A kü­lönbség csupán az, hogy mig ott Oroszor­szággal ámitgatták, addig a más pártban so­viniszta maszlagokkal kecsegtetik sorsa meg­könnyebbülése felől. A legtöbb munkanélküli azonban nincs bent egy pártban sem, mert nincs olyan pénzbeli helyzete, hogy tömni tudná a poli­tikai szélhámosok zsebeit. De minden munkás szivében ott ég a tűz, a titkos láng, a lappangó forradalmiság, amit maga a nyomor szült meg nála és ame­lyet a reakcióval nem elnyomni, hanem azt még csak növelni lehet. Ha az itteni munkás­ság Oroszországról, vagy valamilyen forra­dalomról hall, keserű káromkodásban tör ki, hogy bár itt lenne már valami forradalom. Mi az oka tehát annak, hogy a csehszlovákiai munkásság még messze van az igazi forrada­lomtól? A csehszlovákiai politikai élet olyan válto­zatos, hogy ennek a váltakozó életnek pár­tok esnek áldozatul és pártok teremtődnek, amelyekben uj arcú fékerek szélhámoskod­nak. Ez a változatos élet magával sodorja a munkásságot, mert hiszen a munkásságon piócáskodik az összes párt. Mindezek a pár­tok uj programmal lépnek a politika aréná­jára és teszik lehetetlenné azt, hogy a mun­kások egy közös eszmét bírjanak. És egyetlen egy párt sincs olyan, amelyik a munkásság­nak egy helyes irányt mutatna a mai társa­dalom káoszában. De még ba volna is vala­melyik pártnak helyes programmja, azt nem fejtené ki a munkásság előtt, mert a legtöbb partban alias nélküli hivatalnokok szélhá­moskodnak, akik a kapitalistáktól is támoga­tást kapnak és akik a munkások által tartat­ják el maguké.* Az egyik ok tehát az, hogy eddig még nincs itt egy olyan párt, amely minden poli­tikai jelszót félre dobva, tömöritené a mun­kásságot és nevelné a forradalomra. Mi azon­ban csehszlovákiai IWW-isták rendületlenül hisszük azt, hogy lesz még ilyen szervezet Csehszlovákiában. A kapitalizmus azonban itt, hogy bizto­sabb talajon álljon, mindenféle hűhót ren­dez az egész Szlovenszkón. Alig egy pár hó­napja vitték Maszaryk bácsit “körútra” Szlovenszkón, hogy a maszlagoknak egy stí­lusú formájával tüntesse ki magát a magán- tulajdon őr ebe: a kormány. Voltam egy ilyen Maszaryk bácsi által meglátogatott vá­rosban, ahol a munkások rebesgetve remél­ték az “atyuskától" a jobb sorsot. Az egész környék népét egybe csőditették, akik előtt megjelent az “elnök ur” és kegyes üdvözlő szavakat mondott nekik. Mikor beszédében a szlovenszkói gyárak üzembe helyezéséről szólt egy pár szót: mozgás futott át a töme­gen, mintha legalább is már holnap megin­dulnának a gyárak. Íme Csehszlovákiában ilyen és hasonló maszlagokkal áltat a kapita­lizmus. Ezenkívül még egy óriási veszedelem fe­nyegeti a proletáriátust itten, amely felülmúl minden politikai szélhámosságot és Ígérgeté­seket. Egy piszkos, utálatos mozgalom ez, a dolgozók legnagyobb veszedelme, a fasciz- mus. Ez a förtelmes mozgalom annál is in­kább jobban terjed, mert a csehszlovákiai viszonyok tág teret nyújtanak neki ehhez. Mindennél veszedelmesebb ez a mozgalom, mert ez munkát keres a munkanélkülieknek, támogatást kap úgy az itteni, mint az ame­rikai kapitalizmustól. (Amerikai dollárokon épültek itten az u. n. Y. M. C. A.-k, amelyek az ifjúságba “keresztényi hitet” öntögetik). Ez az aljas mozgalom — amelyet, ba ana­lizálunk, a saját tantételeivel esik széjjel, — oly erős arányban fejlődik, Hogy Csehor­szágban már csak azokat a munkásokat al­kalmazzák, akik a “fekete ingesek" gárdájá­hoz tartozik. Ettől a véres mozgalomtól kell megmen- ; teni a munkásságot és kivonni a karmaikból i a proletár áldozatokat, mert a társadalom­nak eme rákfenéi a kapitalizmus legbizto­sabb harcosai, akik Mussolini átkozott álla­mát akarják megteremteni. Szüksége van a csehszlovákiai proletáriátus- nak egy felfokozott aktuális forradalmi akti­vitásra, hogy a fascista és opportunista pasz- szivitást lerázza a dolgozó tömegekről! Er­kölcsi szüksége van a munkásosztálynak egy helyes eszmére, mert fontos probléma az, hogy milyen mértékben szűrődik át a prole- tárius tudata a kapitalizmusból az ipari szer­vezkedés szükségességére. Válasszatok a kapitalizmus és az ipari szervezkedés között Szlovenszkói munká­sok. Blistyán Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents