Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-01-22 / 621. szám

Január 22. BÉRMUNKA# 5-ik oldal. AZ OLVASÓK KÓRÉBÓL E rövatban minden oly közérdekű dolgot készség­gel közlünk, mely a mun­kásosztály érdekét szolgál­ja. Kérjük a leveleket tel­jes név és cim aláírásával ellátni, amit azonban a le­vélíró kérelmére esetleg mellőzünk vagy csak kez­dő betű jelzéssel lá­tunk el. Szerk. TISZTELT MUNKÁSTÁRSAK! A Bérmunkás Naptár olyan sok jót .szépet és tanulságos munkát foglal egy könyv alak­ban, amit minden munkástár­sunknak kell, hogy a birtokában jusson, hogy ezt lehetővé te­gyem, az Intéző Bizottságon ke­resztül felajánlottam, hogy azok a tagok, akik két hónap alatt azaz február hó utolsó napjáig egy uj tagot vagy 5 ifjúsági ta­got szerez, egy Bérmunkás Nap­tárt juttatok neki ajándékba. — Ugyanezen ajánlatomat felaján­lom a Bérmunkás olvasóinak is, ha önök ezt jónak és megfelelő­nek találják, legjobb belátásukra bízom ezren ajánlatom közlését, mivel ezidő szerint főbbet nem bírok tenni, de ilyenképen olyan egyéneknek jutna keze közé a naptár ,aki talán a nyomasztó gazdasági válság révén nem birja azt megszerezni, de ezen csekély munkája révén erősiti azon mun­kás testületet, amely ezidőszerint a legdemokratikusabban műkö­dik a tagság érdekében, egyben megszerzi azt a könyvet, amely minden könyvtár díszére válik. Maradok- munkástársi üdvöz­lettel Nagy Lajos.------------o-----------­BEFEJEZÉSÜL OLEXONAK Kétféle embert ismerünk: Az egyik típusa az .kikből nagyon kevesen vannak. Ezek azok, ki­ket a természet szellemi téren megáldotta azzal, hogy kevés ta­nulással képesek embermilliók fölé emelkedni és évszázadokkal előre megsejtik azt ,ami be fog következni. A másik embertipus az, ki fej­lődésre képes, ha arra alkalom adatik neki az életben. Ezek mil­lió és millió számban vannak. Volna még egy harmadik cso­portja is az embereknek, kik szü­letésüknél fogva képtelenek a fej­lődésre. Pedig úgy nó.tnek ki, — I mint a többi emberek. Vannak I” kezei, lábai, fülei, stb. sőt mi több, még feje is van. Bár igaz az is, hogy a feje csak azért van, hogy a kalapot feltegye rá s ezzel meg van kiméivé attól, hogy a kalapakasztót a kezében hordja. Sajnálattal kell megállapíta­nom, hogy Olexo Endre is ehhez a harmadik csoporthoz tartozik. Nem tehet róla, hisz vele szüle­tett hibája s az ilyen veleszületett hiányosságot még a leghirneve- sebb orvosok sem képesek kigyó- gyitani. Második levelében mit a Bér­munkásban leközöltünk, csak iga­zolja fenti megállapításaimat, — mert önmagával került okoskodá­sában ellentétbe. A második le­vélben Olexo által Írott ^-egyik furcsa megállapoitását itt idé­zem: “Bármennyire is erőlködje­nek elhitetni az amerikai mun­kássággal, hogy ott nem épül a kapitalista társadalmi rend, ezt | már éppen úgy nem hiszi el sen­ki, mint ahogyan nem hiszi el senki egy, itteni tintakulinak azon túlbuzgó állítását, hogy ott a kommunizmus már annyira előre haladt, hogy már az asszonyokat is fejik.” Ez utóbbit azzal a bibliai mon­dással intézek el: “uram bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek." ----Olexo sem tudta .mikor a fenti sorokat pa­pírra vetette, mikor azt irta, hogy kérdéseire adott válaszom­mal nincs megelégedve, — mert nem hiszi azt, hogy Oroszor­szágban dolgoztatnak profitra. Ha Olexo történetesen nem tartozna az emberiségnek a har- i madik csoportjához, akkor nem I is vitatkozna arról, hogy Orosz? j országban nincs kapitalisztikus irányzat. Akkor, midőn az orosz munkásság verejtékén profitot csinálnak, már pedig mikor az ott készült árut aránytalanul olcsób­ban tudják külföldön eladni, ---­mint abban a bizonyos országban készült modern gépeken, az ár­különbözetet valahonnan elve­szik: elveszik a munkásságtól. Az amerikai tőkés nem azért vá­sárol az orosz munkásság által készitett árucikkekből, hímem mert az olcsóbb, mint itt és több profitot tud rajta csinálni. Szeret­ném tudni, minek nevezi Olexo ezt, ha nem profitra való terme­lésnek. A különbség e két kor­mány között csupán az, hogy az egyik fehér, a másik piros szin- ben tűnik fel. Az eszközök, me­| lyeket a munkásság kizsákmá­nyolására használnak egy és ugyanaz. Minél több profitot ki­sajtolni a munkásból. Levelének további részén azt mondja, hogy nem hiszi el ne­kem azt ,hogy Oroszországban bérrendszer volna. Ha nem hiszi el nekem, akkor higyje el elvtár­sának, Grécsnek, kit maguk kül­döttek el Oroszországba, hogy tanulmányozza az ottani viszo­nyokat s most részletesen beszá­mol arról, hogy mit látott ott. Az Uj Előre január 6-iki szá­mában olvashatja Olexo, hogy mit mond Grécs elvtárs, vájjon mit is látott ottléte alatt. A kö- vekezőket Írja: Leningrádon a V örös Háromszög gummigyárbán három shiftet dolgoznak a beit szisztem mellei,^ Minden munkásember darab­számra dolgozik, ha betöltötte a 18-ik évet. Tehát a 18 éven alu­liak vagyis a gyermekek is dol­goznak. így tehát abban az ideáli munkás kormányzatban olyan szabad a munkás, hogy még gyermek bérmunkások is vannak. Ezt úgy látszik Olexo teljesen he­lyesli. Én nem, sőt a legmesszebb menőleg elítélem még akkor is, ha mindez a kommunista Orosz- országbn történik is. A keresetre vonatkozólag azt mondja elv­társa a további beszámolójában: a munkások keresnek 100—200 rubelig. Azok, kik nem állják az \ iramot nem bírnak elég gyorsan dolgozni, azok csak 100 rubelt képesek keresni. Ezek után kérdezem öntől, hogy tudja-e mi az a BELT SZISZTÉM? mellyel a munkás utolsó csepp vérét kiszipolyoz­zák, odakötik a mozgópadhoz | fizikailag, szellemileg. A mozgó- pádon azután még darabszám munka van. Jó volna, ha Olexo ! mielőttvalamiről beszél, vagy ir, i gondolkozna, — ha tud — mert okoskodásával úgy tűnik fel ne­kem, mint egy fanatikus vallás­rajongó, ki miután nem fejlődik, azt hiszi, hogy körülötte is min­den a legteljeseb brendben van. Én azt mondom Olexonak: Több gondolkozást és józanabbat a je­len gazdasági helyzetről. A fentiekben kimutattam, — hogy Oroszországban bérrend­szer van, ezt Grécs elvtársa csak megismétli beszámolójában. Mi nem politikai vezéreket akarunk, kik a munkásság fejlődését min­denkor megakadályozzák, hanem megszüntetni a bérrendszer)!. Mi nemcsak hisszük, hanem tudjuk, hogy elfog jönni azaz idő, mikor a munkásság egységesen fog fel­vonulni a kizsákmányoló kapita­lista rendszer ellen. Csakhogy, ha ezt elakarja érni, ahhoz gazda­sági erejének megszervezése szük­séges. Ha az iparok munkásai szervezkedtek gazdasági javaik megvédésére, akkor a gép nem mint ellensége, hanem mint ba­rátja fog szerepelni, mert nem profitnövelésre lesz felhasználva, hanem a munkásság gazdasági jó­létének előmozdítására. Joe Nagy, Bronx.------------o—--------­Trenton, jan. 12. Válasz SZALAY JÁNOS politikusnak! Mr. Kommi! A tudósítás, mely az Uj Előre jan. 1 0-iki számában jelent meg, nem üti meg a mérté­ket. Nem pedig azért, mert tele- irta hazugságával. Először: Grécs nem előadást tartott az oroszokról, hanem elbe­szélést, amin saját elvtársa kez­dett zúgolódni, hogy unalmas. Másodszor: A kérdésekre nem adott kielégítő választ. Harmadszor: Maga mondja azt, hogy én mindig az ipari szer­vezkedést hirdetem, ez igaz. — És a gyárban pedig én kerestem fel a padnál, nem arról beszélt, hogy szervezkedés, hanem leká- ronkodta. Azt mondta, hogy nin­csen belőle semmi haszna, nem törődik vele. És hogy én mondtam azt, hogy meghallják, ez inkább magára vág. B. Krajnyik. MEGHÍVÓ Az IWW ifjúsági csoportjának tagjai 1931 január 24-én szomba­ton este pont 8 órai kezdettel az IWW helyiségében 1618 W. Ma­dison St. válogatott műsorral és egy két felvonásos színdarabbal egybekötve nagy táncmulatságot rendeznek. Kérjük a magyar munkástársak tömeges megjelené­sét. Belépti dij 50 cent, a műsor kezdete pont 8 órakor. A rendezőség. MEGHÍVÓ. . Az IWW és a Modern Színkör szinielőadással és tánccal egybe­kötött mulatságot rendez 1931 január 31-én szombat este 8 óra­kor 347 East 72-ik utcai helyisé­gében. — Elsőrendű zene. Kitű­nő színdarab és műsor. Ára elő­vételben 50 cent, a pénztárnál 60 cent. A belépő jegy egyszer­smind sorsolási jegyül is szolgál. Egy értékes tárgy lesz kisorsolva. Mindenkit szívesen lát a Rendezőség. így volt ez minden forradalom előtt, — ! írják a nagyhangú pártvezérek, hivatkozva j a nagy francia forradalomra, amikor megró- I hnták az éhezők az üzleteket és elvették on­nét az élelmi cikkeket az éhség csillapítá­sára. Most is igy van! A-kommunisták meg- i szervezték az Éhség Parádét, most már az ajtónknál van a forradalom. Az uj árucik- nek most már van egy néhány vásárlója. — Nem azok, akik gondolkodni tudnak, veszik az uj árut. Azok látják azt, hogy milyen agyafúrt megkörnyékezés az Éhség Parádé a pártüzlet virágoztatására. Mert az éhséget nem lehet parádéztatni, az éhséglázadást nem lehet megszervezni. — 1 Éppen a szervezetlenség az, mely nyílt láza- | dásba viszi az éhezőket, akik aztán nem pa­rádéznak, hanem megrohanják az üzleteket, raktárakat és onnét vesznek élelmet, ahol van. Az Éhség Parádénak számos résztvevő­je New Yorkban a Munkás Otthon éttermé­ből vonul ki parádézni a városháza elé és maguk a vezetők is, jól bereggelizve állnak a Parádé élére. Az éhezők pedig a “bread- lineon vannak a sorban és órák hosszat ott ácsorognak egy kis meleg vizért. Ők nem mennek a városháza elé, mert tudják, hogy ott nem kapnak még meleg vizet sem. Az Éhség Parádé nem egyébb mint üzleti reklám, ami jó lehet a pártüzletnek, de sem az éhezőknek, sem pedig még a munkán le­vő munkásoknak a javát sem szolgálja. A kigúnyolása az éhezőknek, a megszégyeni- tése a munkásosztály szervezkedési vágyá­nak. Azok, akik a mai nagy munkanélküliség idején még mindig parádéra szervezik a munkásokat, csak saját üzleti érdekeiket tartják szem előtt. Azok, akik ma parádéz­nak és utcai kiabálással elégítik ki követelé­seiket ahelyett, hogy iparilag megszervezve erejüket, a munkájuk teljes gyümölcséért lépnének harcba, saját felszabadulási har­cuknak kerékkötői. Az Éhség Parádé jólla­kott vezérei majd akkor fognak megéhezni, ha a munkások az utca helyett az iparoban fogják teljesíteni forradalmi kötelességüket! (f.)

Next

/
Thumbnails
Contents