Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-01-22 / 621. szám
Január 22. BÉRMUNKA# 5-ik oldal. AZ OLVASÓK KÓRÉBÓL E rövatban minden oly közérdekű dolgot készséggel közlünk, mely a munkásosztály érdekét szolgálja. Kérjük a leveleket teljes név és cim aláírásával ellátni, amit azonban a levélíró kérelmére esetleg mellőzünk vagy csak kezdő betű jelzéssel látunk el. Szerk. TISZTELT MUNKÁSTÁRSAK! A Bérmunkás Naptár olyan sok jót .szépet és tanulságos munkát foglal egy könyv alakban, amit minden munkástársunknak kell, hogy a birtokában jusson, hogy ezt lehetővé tegyem, az Intéző Bizottságon keresztül felajánlottam, hogy azok a tagok, akik két hónap alatt azaz február hó utolsó napjáig egy uj tagot vagy 5 ifjúsági tagot szerez, egy Bérmunkás Naptárt juttatok neki ajándékba. — Ugyanezen ajánlatomat felajánlom a Bérmunkás olvasóinak is, ha önök ezt jónak és megfelelőnek találják, legjobb belátásukra bízom ezren ajánlatom közlését, mivel ezidő szerint főbbet nem bírok tenni, de ilyenképen olyan egyéneknek jutna keze közé a naptár ,aki talán a nyomasztó gazdasági válság révén nem birja azt megszerezni, de ezen csekély munkája révén erősiti azon munkás testületet, amely ezidőszerint a legdemokratikusabban működik a tagság érdekében, egyben megszerzi azt a könyvet, amely minden könyvtár díszére válik. Maradok- munkástársi üdvözlettel Nagy Lajos.------------o-----------BEFEJEZÉSÜL OLEXONAK Kétféle embert ismerünk: Az egyik típusa az .kikből nagyon kevesen vannak. Ezek azok, kiket a természet szellemi téren megáldotta azzal, hogy kevés tanulással képesek embermilliók fölé emelkedni és évszázadokkal előre megsejtik azt ,ami be fog következni. A másik embertipus az, ki fejlődésre képes, ha arra alkalom adatik neki az életben. Ezek millió és millió számban vannak. Volna még egy harmadik csoportja is az embereknek, kik születésüknél fogva képtelenek a fejlődésre. Pedig úgy nó.tnek ki, — I mint a többi emberek. Vannak I” kezei, lábai, fülei, stb. sőt mi több, még feje is van. Bár igaz az is, hogy a feje csak azért van, hogy a kalapot feltegye rá s ezzel meg van kiméivé attól, hogy a kalapakasztót a kezében hordja. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy Olexo Endre is ehhez a harmadik csoporthoz tartozik. Nem tehet róla, hisz vele született hibája s az ilyen veleszületett hiányosságot még a leghirneve- sebb orvosok sem képesek kigyó- gyitani. Második levelében mit a Bérmunkásban leközöltünk, csak igazolja fenti megállapításaimat, — mert önmagával került okoskodásában ellentétbe. A második levélben Olexo által Írott ^-egyik furcsa megállapoitását itt idézem: “Bármennyire is erőlködjenek elhitetni az amerikai munkássággal, hogy ott nem épül a kapitalista társadalmi rend, ezt | már éppen úgy nem hiszi el senki, mint ahogyan nem hiszi el senki egy, itteni tintakulinak azon túlbuzgó állítását, hogy ott a kommunizmus már annyira előre haladt, hogy már az asszonyokat is fejik.” Ez utóbbit azzal a bibliai mondással intézek el: “uram bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek." ----Olexo sem tudta .mikor a fenti sorokat papírra vetette, mikor azt irta, hogy kérdéseire adott válaszommal nincs megelégedve, — mert nem hiszi azt, hogy Oroszországban dolgoztatnak profitra. Ha Olexo történetesen nem tartozna az emberiségnek a har- i madik csoportjához, akkor nem I is vitatkozna arról, hogy Orosz? j országban nincs kapitalisztikus irányzat. Akkor, midőn az orosz munkásság verejtékén profitot csinálnak, már pedig mikor az ott készült árut aránytalanul olcsóbban tudják külföldön eladni, ---mint abban a bizonyos országban készült modern gépeken, az árkülönbözetet valahonnan elveszik: elveszik a munkásságtól. Az amerikai tőkés nem azért vásárol az orosz munkásság által készitett árucikkekből, hímem mert az olcsóbb, mint itt és több profitot tud rajta csinálni. Szeretném tudni, minek nevezi Olexo ezt, ha nem profitra való termelésnek. A különbség e két kormány között csupán az, hogy az egyik fehér, a másik piros szin- ben tűnik fel. Az eszközök, me| lyeket a munkásság kizsákmányolására használnak egy és ugyanaz. Minél több profitot kisajtolni a munkásból. Levelének további részén azt mondja, hogy nem hiszi el nekem azt ,hogy Oroszországban bérrendszer volna. Ha nem hiszi el nekem, akkor higyje el elvtársának, Grécsnek, kit maguk küldöttek el Oroszországba, hogy tanulmányozza az ottani viszonyokat s most részletesen beszámol arról, hogy mit látott ott. Az Uj Előre január 6-iki számában olvashatja Olexo, hogy mit mond Grécs elvtárs, vájjon mit is látott ottléte alatt. A kö- vekezőket Írja: Leningrádon a V örös Háromszög gummigyárbán három shiftet dolgoznak a beit szisztem mellei,^ Minden munkásember darabszámra dolgozik, ha betöltötte a 18-ik évet. Tehát a 18 éven aluliak vagyis a gyermekek is dolgoznak. így tehát abban az ideáli munkás kormányzatban olyan szabad a munkás, hogy még gyermek bérmunkások is vannak. Ezt úgy látszik Olexo teljesen helyesli. Én nem, sőt a legmesszebb menőleg elítélem még akkor is, ha mindez a kommunista Orosz- országbn történik is. A keresetre vonatkozólag azt mondja elvtársa a további beszámolójában: a munkások keresnek 100—200 rubelig. Azok, kik nem állják az \ iramot nem bírnak elég gyorsan dolgozni, azok csak 100 rubelt képesek keresni. Ezek után kérdezem öntől, hogy tudja-e mi az a BELT SZISZTÉM? mellyel a munkás utolsó csepp vérét kiszipolyozzák, odakötik a mozgópadhoz | fizikailag, szellemileg. A mozgó- pádon azután még darabszám munka van. Jó volna, ha Olexo ! mielőttvalamiről beszél, vagy ir, i gondolkozna, — ha tud — mert okoskodásával úgy tűnik fel nekem, mint egy fanatikus vallásrajongó, ki miután nem fejlődik, azt hiszi, hogy körülötte is minden a legteljeseb brendben van. Én azt mondom Olexonak: Több gondolkozást és józanabbat a jelen gazdasági helyzetről. A fentiekben kimutattam, — hogy Oroszországban bérrendszer van, ezt Grécs elvtársa csak megismétli beszámolójában. Mi nem politikai vezéreket akarunk, kik a munkásság fejlődését mindenkor megakadályozzák, hanem megszüntetni a bérrendszer)!. Mi nemcsak hisszük, hanem tudjuk, hogy elfog jönni azaz idő, mikor a munkásság egységesen fog felvonulni a kizsákmányoló kapitalista rendszer ellen. Csakhogy, ha ezt elakarja érni, ahhoz gazdasági erejének megszervezése szükséges. Ha az iparok munkásai szervezkedtek gazdasági javaik megvédésére, akkor a gép nem mint ellensége, hanem mint barátja fog szerepelni, mert nem profitnövelésre lesz felhasználva, hanem a munkásság gazdasági jólétének előmozdítására. Joe Nagy, Bronx.------------o—--------Trenton, jan. 12. Válasz SZALAY JÁNOS politikusnak! Mr. Kommi! A tudósítás, mely az Uj Előre jan. 1 0-iki számában jelent meg, nem üti meg a mértéket. Nem pedig azért, mert tele- irta hazugságával. Először: Grécs nem előadást tartott az oroszokról, hanem elbeszélést, amin saját elvtársa kezdett zúgolódni, hogy unalmas. Másodszor: A kérdésekre nem adott kielégítő választ. Harmadszor: Maga mondja azt, hogy én mindig az ipari szervezkedést hirdetem, ez igaz. — És a gyárban pedig én kerestem fel a padnál, nem arról beszélt, hogy szervezkedés, hanem leká- ronkodta. Azt mondta, hogy nincsen belőle semmi haszna, nem törődik vele. És hogy én mondtam azt, hogy meghallják, ez inkább magára vág. B. Krajnyik. MEGHÍVÓ Az IWW ifjúsági csoportjának tagjai 1931 január 24-én szombaton este pont 8 órai kezdettel az IWW helyiségében 1618 W. Madison St. válogatott műsorral és egy két felvonásos színdarabbal egybekötve nagy táncmulatságot rendeznek. Kérjük a magyar munkástársak tömeges megjelenését. Belépti dij 50 cent, a műsor kezdete pont 8 órakor. A rendezőség. MEGHÍVÓ. . Az IWW és a Modern Színkör szinielőadással és tánccal egybekötött mulatságot rendez 1931 január 31-én szombat este 8 órakor 347 East 72-ik utcai helyiségében. — Elsőrendű zene. Kitűnő színdarab és műsor. Ára elővételben 50 cent, a pénztárnál 60 cent. A belépő jegy egyszersmind sorsolási jegyül is szolgál. Egy értékes tárgy lesz kisorsolva. Mindenkit szívesen lát a Rendezőség. így volt ez minden forradalom előtt, — ! írják a nagyhangú pártvezérek, hivatkozva j a nagy francia forradalomra, amikor megró- I hnták az éhezők az üzleteket és elvették onnét az élelmi cikkeket az éhség csillapítására. Most is igy van! A-kommunisták meg- i szervezték az Éhség Parádét, most már az ajtónknál van a forradalom. Az uj árucik- nek most már van egy néhány vásárlója. — Nem azok, akik gondolkodni tudnak, veszik az uj árut. Azok látják azt, hogy milyen agyafúrt megkörnyékezés az Éhség Parádé a pártüzlet virágoztatására. Mert az éhséget nem lehet parádéztatni, az éhséglázadást nem lehet megszervezni. — 1 Éppen a szervezetlenség az, mely nyílt láza- | dásba viszi az éhezőket, akik aztán nem parádéznak, hanem megrohanják az üzleteket, raktárakat és onnét vesznek élelmet, ahol van. Az Éhség Parádénak számos résztvevője New Yorkban a Munkás Otthon étterméből vonul ki parádézni a városháza elé és maguk a vezetők is, jól bereggelizve állnak a Parádé élére. Az éhezők pedig a “bread- lineon vannak a sorban és órák hosszat ott ácsorognak egy kis meleg vizért. Ők nem mennek a városháza elé, mert tudják, hogy ott nem kapnak még meleg vizet sem. Az Éhség Parádé nem egyébb mint üzleti reklám, ami jó lehet a pártüzletnek, de sem az éhezőknek, sem pedig még a munkán levő munkásoknak a javát sem szolgálja. A kigúnyolása az éhezőknek, a megszégyeni- tése a munkásosztály szervezkedési vágyának. Azok, akik a mai nagy munkanélküliség idején még mindig parádéra szervezik a munkásokat, csak saját üzleti érdekeiket tartják szem előtt. Azok, akik ma parádéznak és utcai kiabálással elégítik ki követeléseiket ahelyett, hogy iparilag megszervezve erejüket, a munkájuk teljes gyümölcséért lépnének harcba, saját felszabadulási harcuknak kerékkötői. Az Éhség Parádé jóllakott vezérei majd akkor fognak megéhezni, ha a munkások az utca helyett az iparoban fogják teljesíteni forradalmi kötelességüket! (f.)
