Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-01-22 / 621. szám
6-ik o'.da.. BekMUNKÁS Január 22. Koleszár-Mahler ügy (Folytatás az 1-ső oldalról) jury tagok részéről). A rendőr konokul tagadja, hogy ő a patroll kocsiban verte volna össze a vád lottat. Ugyancsak ellentmondásokba került a rendőrségen tett vallomása és a tárgyaláson mondottak között is. A védelem részéről elhangzott keresztkérdéseknél az ügyész is, meg a biró is többször sietett a rendőrt kisegi- teni. Ismét egy polgári ember kerül a tanuszékbe, ki történetesen arra járt s látva a brutalitást, ahogyan Koleszárt és Mahlert a rendőrök kezelték, a címét odaadta az egyik embernek, hogyh a tanúra lesz szükségük, ő hajlandó lesz ez ügyben odaállni s megmondani az igazat. Elmondja, hogy a rendőr, ki civilruhában volt s most is pontosan felismeri az uniformisban is, Koleszáron volt és ököllel ütötte-verte. Miután, Mahler mellette volt, állítja, hogy Mahler arcán egy csepp vér nem volt, mikor a rendőrök a kocsiba tették. Következő tanú az 1WW egyik tagja. Ismerteti a verekedés előzményét. Véletlenül jártak arra, és mikor a kommunisták kik a gyűlést tartották, a szólásszabadságról beszéltek. Mahler megkérdezte tőlük, hogy miért nem adják meg másoknak is a szólásszabadságot. Érré minden oldalról nekiestek. Próbált védekezni és mint egyike volt növésben a legmagasabbnak, a megérkezett rendőrök öt vitték el Koleszárral együít. Látta azt, hogy a vádló rendőr Koleszáron térdelt és ököllel ütötte, de a tumultusban nem tudott segítségére sietni, különben ő is ütött volna. Az ügyész kérdésére bátran mondja, hogy 15 éve tagja az IWW-nak és Mahlerral Seattle-ban ismerkedett meg még fiatal korában. Utána még két tanút hallgatnak ki, kik egybehangzóan határozottan állítják, hogy a rendőr volt az ,aki Koleszárt már ott a helyszínen véresre vert és hogy Mahler arcán semmiféle vérfoltnak nyoma sem volt, mikor a rendőrök elvitték. Négy óra lévén, a tárgyalást másnapra halasztották. A tanuk további kihallgatása. Január I 6. — Reggel pontosan 10.30-kor, miután úgy a védelem mint vádló, valamint a jury tagok jelen vannak, a tárgyalást tovább folytatják. A védelem részéről most már gyorsabb tempóban hallgatják ki a tanukat, kik az előző napon kihallgatott tanuk vallomásával teljesen megegyező vallomást teszik. Többek között kihallgatják a kezelő orvost is, ki a vádlottaat ke- kezálte egész felgyógyulásukig. Délután I óráig összesen kihallgatnak vagy 30 tanút, kik valamennyien állítják, hogy mindkét vádlott békeszerető ember és nem tételezik fel róluk, hogy bármiféle verekedésben részt vesznek. Többek között a tanuszékbe ültették az A. F. of Labor egyik new yorki vezető -emberét, továbbá a Civil Libertis Union elnökét is. Mahlert mindegyike békeszerető embernek ismeri. Az ügyés z többször próbálta a tanukat keresztkérdések alatt véleményük megmásitására birni, de mivel az igazságot vallották, — nem sikerült. D. u .1 -kor a tárgyalást ismét felfüggesztették. 2.15-kor már azonban ismét folytatták. Miután több tanú nem lévén, a Védelem részéről az egyik vádlott ül a tanuszékbe, ki megrázóan Írja le a történteket. Elmondja, hogy az 1WW I 0 ik utcai helyiségbe készült, mikor a 8-ik utca sarkán csoportosulást látott és ő is odament. Mindjárt felismerte, hogy kommunista gyűlés van. Felismerték őt és reátámadtak. Homályosan látta egy pillanatra, hogy a vádló rendőr egy gummibottal élőiről fejbevágta és ő eszméletlenül esett hát ra. Akkor tért magához, mikor erős ökölütéseket kapott az arcába. Mikor kinyitotta a szemét, látta, hogy rajta térdel. Az erős ökölcsapások, miket az arcába kapott, 5 fogát kiütötték. Az ütéseket akkor hagyta abba, mikor a többi rendőrök odaérkeztek és a patroll kocsiba tették Mahlerrel, valamint másik két munkástársával együtt. A patrollkocsiban azután ugyanaz a rendőr ismét nekiesett és ugyanazzal a gummicső- vel ütni kezdte. Mahler hogy védelmére kelt, mint egy vadállat nekiesett és teljes erejéből ütötte- verte Mahlert, ahol érte. Itt a patroll kocsiban szenvedte Mahler azokat a sérüléseket, melyeket az orvos Röntgen alapján megállapított. A rendőrállomáson mikor látták ,hogy össze vannak verve, kiakarták ingüket cserélni és megmosdatni, hogy minden nyomot eltüntessenek. Utánna Mahler ül a tanuszékbe. Szintén elmondja a történteket a maga borzalmas valójában. Elmondja ,hogy mikor Koleszár védelmére kelt, a rendőrnek, ki őket most vádolja, azt mondta, ne bántsa Koleszárt , mert ő nem bűnös, teljes erejéből elkezdte őt ütni, ott, ahol érte. Mikor a rendőrállomásra értek, már mindazo kát a sérüléseket szenvedte, — amely látleletet az orvos itt bemutatott. Mahler vallomása alatt az ügyész , ki a vádat képviselte, — miután a vád, melynek alapján az esküdtszék elé állították, teljesen összedült, jury tagjait próbálta lázitani azzal, hogy leirását kérte a Chicagói nagy pernek, hol 1 66 IWW-istát állítottak az esküdtszék elé, kik különböző dolgokkal voltak vádolva. Mahler munkástársunk bátran, IWW-istához méltóan felemelt fővel részletezte a nagy pert, hogy milyen hamis vád alapján Ítéltek el 125 IWW-istát akkor súlyos börtönre, csak azért, mert a munkásosztály felszabadításáért szálltak harcba a kapitalizmussal. Az ügyész kérdésére, hogy ő is a vádlottak között volt-e, Mahler munkástársunk fé- lelemnélkül válaszolta az igent s hogy 5 évre volt abból időből kifolyólag elitélve. Ezután következett a védőügyvéd beszéde. Háromnegyed órás beszédben szedte széjjel a koholt vádat, kimutatta, hogy nem Koleszár—Mahlert kellett volna itt vádolni, hanem a rendőrt, ki most itt hamis vádak alapján elakarta a vádlottakat Ítéltetni. Kimutatja ,hogy a rendőr- állomáson meg akarták Mahlert vesztegetni ,hogy írjon alá egy cédulát .melynek alapján 5 dollár büntetés mellett szabadon engedik őket De Mahler tudva azt, hogy teljesen ártatlan, megtagadta azt A vádló rendőr minden állításának az ellenkezőjét bizonyította be, mit maga az ügyész is kell hogy beismerjen Ezután ismét bemutatja a jury tagjainak Koleszár—Mahler ingeiket ,hogy nézzék meg bvitték kor a rendőrállomást elhagyták kéri a jury tagjait, hogy a tények ismertetése alapján mondják ki Ítéletüket és ne hagyják magukat befolyásolni másoktól. Utánna az ügyész (district attorney) beszélt csaknem háromnegyed órát. Miután a kovácsolt vád teljesen összeomlott, mindenképp arra törekedett, hogy Mahlernek a nagy perben való részvételét és az elitéltetését kiszinez- ze a jury tagjai előtt, fellázitsa őket a vádlottak ellen és munkástársainkat börtönbe juttassa. Az egész beszédjében nem mondott ei öt mondatot, mely szorosan-, ___„„__________„„___m___..._______________-_________ti.------------------------------u»—-ik------------------------------»«---------------------------------1*-----ELVIN YILATKOZAT. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbe ni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre, növekvő hataltriával felvegyék a küzdelmet. A szak- szervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszitsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. _ E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitett szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban ■— vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor. ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen! esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: ‘‘Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,’' ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: ‘‘Le a bérrendszerrel!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitjük a régi társadalom keretein belük ehhez az ügyhöz tartozott volna, ellenben minden szava — mint említettem — a chicagói nagy perrelu való lázitás volt. Befejezésül megjegyezte, hogy mint látja (odanéz) Mahler orrának semmi baja sincs, nem látszik meg rajta, hogy összetörték. Hangsúlyozva fejezte be beszédjét, — melyben a juryt teszi felelőssé az Ítélet kimondásáért. Gondolkozzanak jól felette. Lapunk hasábjain az október 2-iki számban részletesen beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy a kommunisták, kik az 1WW harcos szervezetét, ha kell, a kapitalista bíróság igénybevételéveL is, de tönkre akarják tenni. A jelen esetben is, a vádló rendőr a kommunisták által felfogadott rendőr volt. Ha elitélik munkástársain- kat, úgy mutassátok be mindenkinek, minden bérrabszolgának a kommunisták gyalázatos tevékenységét. Most sem tettek egyebet, mint mindig: hogy saját egyéni érvényesülésüket megőrizzék, a kapitalista biróság és an- ■ nak uszályhordozójához fordultak segítségért, hogy a Forradalmi munkásság harcos szervezetének tagjait ártalmatlanná tegyék. Bármennyire is akarják az IWW harcos tagjait elrémiteni a szervezettől, ezzel csak fokozott harcra buzdítsák őket. Munkástársak! Bárhová mentek, szellőztessétek az ügyet minden munkásembernél. Az ilyen müforradal- [ márokat, kik pirosra festik magukat ,hogy forradalmároknak látszanak, elsöpri majd az útból az Ipari Szervezet. A New Yorki csoport Szilveszter estélye Bár a vidéki és az itteni munkástársnők között sok mérföldnyi távolság van, mégis mintha ösz- szebeszéltek volna, hogy valamit tenni kell a Bérmunkás érdekében. Ami azt jelenti, hogy ők tudják, hogy a lap támogatásával azt az ügyet pártolják és támogatják, amelyért lelkesednek és a munkásság érdekét szolgálja. I Amint a múlt bebizonyította, ha a munkástársnők odaadással hozzáfognak, akkor a siker nem maradhat el s úgy volt ez alkalommal is. A sütés-főzést úgy intézték, — hogy mindenkinek megelégedésére szolgált. Igazi családi összejövetel volt, mert ez alkalommal nemcsak egy, hanem a család összes tagjai résztvettek. Az összejövetel Fishbein és | Greenfeld munkástársnők lakásán i volt, akik úgy tudták rendezni ez alkalomra, hogy megfelelt egy kisebbszerü tánchelyiségnek és sokan elfértünk. A konyhát kezelték Fishbein, Greenfeld, Pollák, Rosenbaum, Weisz és Tóth munkástársnők. Az anyagi eredmény 90 dollár, Pollák munkástársnő felülfi- zetése 5 dollár. Fiatal Franki munkástárs pedig a hegedűjével tette kedélyessé a hangulatot. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak akik hozzájárultak az estély sikeréhez. T.
