Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-05-14 / 637. szám
Május 14. BÉRMUNKÁS 5. oldal. Á MUNKANÉLKÜLIEK SEGÉLYEZÉSE E rovatban minden oly közérdekű dolgot készséggel közlünk, mely a munkásosztály érdekét (szolgálja. Kérjük a levelekt teljes név és cim aláírásával ellátni, amit azonban a levélíró kérelmére esetleg mellőzünk vagy csak kezdő betű jelzéssel látunk el. Szerk. TISZTELT MUNKÁSTÁRSAK! Legyenek szívesek alábbi soraimnak a Bérmunkásban helyet adni, melyben röviden akarom ismertetni, milyen nehézségekkel kell megküzdeni a felvilágo- sulatlan bérrabszolgák között. A beígért prosperitás dacára itt Buffaloban is a munkásság helyzete nemhogy javulást mutatna, hanem rosszabbodott. ---Minden harmadik ember munka- nélkül van s azok is, kik dolgoznak, csak két-három napot te- j tenként. A fizetéseket mindenfelé levágják. Ennek dacára még mindig sokan vannak munkásem berek, kik nem gondolkoznak saját helyzetük felett, nem lát ják azt, hogy a munkásosztálynak egy nagy része teljesen kiszorult az iparból, nincs reá többé szükség. Agitációm közben hogy munkásemberekkel találkozom, ta- | pas'ztalom, hogy igen sokan | vannak még, kik az égi megváltótól várják a helyzet meg- javulását. Másik részük, kik pár napot dolgoznak hitenként, — ugyancsak nem akarják elhinni, hogy ma-holnap ők is az utcára { kerülhetnek. A napokban történt, hogy egyik munkásemberrel házi agitációmban hogy összejövök, elbeszélgetünk. Ismerte- > tem vele a munkásosztály helyzetét, hogy ebből a nagy munkaI nélküliségből csakis egyetlen ki- j vezető ut van: ha a munkásság megszervezi ipari erejét, mint azt az IWW tanítja. Meg akarom vele rendeltetni a Bérmunkást, — mint az IWW magyar nyelven megjelenő egyetlen lapját. Azzal érvel, hogy ő még dolgozik, ha ! keveset is, de ő nem azért jött . az Egyesült Államokba, hogy szervezkedjen, hanem pénzt | csináljon. Bár magyaráztam neki, hogy legnagyobb részünk azért I vándorolt ide ái, hogy ugyanazt csinálja, mint ő, de belátták már, hogy az iparok fejlettsége odáig haladt, hogy nemhogy pénzt tudna csinálni a munkásság, hanem még a betevő falatját sem képes többé megkeresni. A helyzet állandóan rosszabbodik a munkásosztályra s előbb-utóbb vitafelem is az utcára fog kerülni és ha ő is lerongyolódik és éhesen fogja járni az utcákat és gyárakat, majd akkor be fogja 1 látni azt, hogy itt Amerikában sem lehet egy munkásembernek pénzt csinálni és akkor majd kényszerülve lesz ő is arra, hogy gondolkozzon és keresse azt a helyet, hol érdekéért, a munkás- osztály érdekéért is harcoljon. Szervezkedjen, mint ipari mun- ; kás, az ipari szervezetbe mint lazt az IWW tanitja. Majd akkor be- j látja azt, hogy mikor a Bérmunkást megakartam vele rendeltetni, mennyire fontos lett volna, hogy ő is olvassa. Én persze tovább mentem és folytattam az agitációmat lapunk a Bérmunkás érdekében. Mellekelten egy uj előfizető.] Kérem a lapot megindítani A többi rövidesen fog jönni. Mtársi üdvözlettel Gy. Horváth* JAPÁN BÁNYÁSZOK SZTRÁJKBA MENTEK 200 BÁNYÁSZ MÁJUS 8 ÓTA NEM HAJLANDÓ FELJÖNNI A BÁNYÁBÓL, MÍG KÖVETELÉSÜKET A BÁNYABÁRÓK NEM TELJESÍTIK TOKIO, Japán. — Az elmúlt heti lapszámunkban jelentettük, hogy egyik szövőgyárban .a munkások egyrésze éhségsztrájkba lépett, hogy követelésüket kiharcolják. A szövők követelését, az elbocsájtott szervezett munkást visszavették a szövőbárók. Üjabban Fukuoka egyik bányájában a bányászok közül több mint 200-an megtagadták hogy a bányákból feljöjjenek mindaddig, mig a bányabárók nem teljesitik követelésüket. A bányászok május 8 óta hogy a munkájukat befejezték, nem jöttek fel a bányából. Feleségeik élelmet és ágyneműt vittek le hozzájuk a bányába, A Yawatta Steel Co., mely a bányákat ezen a vidéken uralja, nagyszámú munkást bocsájtott el és a bányászok követelik, hogy a munkaidő megrövidítése által az elbocsájtott bányászokat mig a munkába vissza nem helyezik, nem hajlandók a bányából Jel- jiönni. A többi bányászok szimpátia sztrájkba mentek és nem hajlandók addig munkába állni, mig követelésüket nem teljesítik. A bányászok letartóztatása napi renden van. Ezideig több mint 1 50 bányászt tartóztattak le, kik a munka kényszere ellen tiltakoztak . Olvasd a Bérmunkást HOGYAN SEGÉLYEZI A KAPITALISTA OSZTÁLY AZ ÉHEZŐ CSALÁDOKAT. — AZ AMERIKAI VÖRÖS KERESZT PANAMÁJA. — A MUNKÁSOSZTÁLY EGYEDÜLI REMÉNYE... Irta: EGY WOBBLY. A nagy gazdasági válság által a 1 0 milliónyi tartalék sereg roham léptekben halad a 1 I -ik milliónyi munkásember munkájának az elvesztéséhez. Az Egyesült Államok elnöke április hó 7-én világgá kürtölte azt a várva-várt örvendetes hírt, hogy a válság fordulóponton van. Mi, akik jól látjuk s tudjuk, hogy a válság még mindig nem érte el a tetőpontját, hogy még számunkra hátra van a fekete leves, nem vigasztalt meg bennünket egy pillanatra sem az elnök kijelentése, mert tudtuk, hogy az semmi egyébb, mint újabb félrevezetése a hiszékeny munkásoknak. Az elmúlt három hétben a ki- I zsákmányoló osztály szócsövei j New Yorktól San Franciskoig I hasábokon üdvözlik a nagy messiást, a prosperitás eljövetelét. A munkások 1 0 ezrei, 1 00 ezrei indultak meg ismét munkakeresés re s járjuk a nagy ipari városok gyárainak kapuihoz, az elhelyező irodák százait keresik fel s újból csak azt a rideg választ | kapják meghunyászkodó könyörgéseikre, amit másfél évvel ezelőtt kaptak “nothing doing" s lehajtott fővel vánszorogtak tovább elmélkedve, hogy hol is lehet az a prosperitás, melyet az Egyesült Államok elnökétől kezd ve a nyomorúság vámszedői zuglapjaival egyetemben kórusban hirdetnek; Wall Str. urainak, az ipari fejedelmeknek parancsát, hogy a tudatlan s szervezetlen munkást a további türelemre, megalázkodásra bírják. Igaza volt az elnöknek, mikor kijelentette, hogy a “válság fordulóponton van” csak azt is hozzáte- hette volna, hogy rosszabbra fordult. Bizonyítéka annak, hogy ki jelentését nyomon követte a börze újabb csődje, a részvények rohamos alább szállása, amely mindenkori fokmérője az ország gazdasági válságának. A részvények alább szállása folytán a munkanélküliek száma rémisztő módra szaporodik s ezt nevezi az elnök a válság jobbra fordulásának s' ezt nevezik a polgári tinta kulik prosperitásnak. éhezők, lerongyolódott emberi j formák. Nem! Nem azért csukják be ezeket a graftelő intézeteket, hanem mert a munkásosztály mindig nagyobb és nagyobb számban válik munkanélkülivé s 1 mindig nagyobb és nagyobb azoknak a száma, akik két, három napokat dolgoznak s igy nincs, akik adakozzanak, nincs akiktől kikényszeritsék a heti egy, vagy havi öt dollárokat, a munkások teljesen letörtek s adakozóképtelenekké váltak. — Azok, akik még dolgoznak, azok fizetését, órabérét annyira megcsonkították, hogy maguk is se- j gélyezésre szorulnak s a lassú éh- . halál kimúlása fenyegeti őket is. Amig a munkások adakoztak heti vagy havi részletekben, addig volt segélyakció, ha segélyakciónak lehet azt nevezni, amikor az éhség haláltusáját vivő család részére egy dollár ötven centtől havi három dollár erejéig engedélyezik, illetve engedélyezték az élelmiszer fogyasztását. Naponta 5 és I 0 cent segélyezésben részesítettek családokat s ma már ezt is beszüntették, mert a munkások is csődbe jutottak, nincs mit tovább préselni belőlük, mert amikor látta a kapitalista osztály, hogy a munkás adakozni is tud, vagdalta, sakterolta jobbról, sakterolta balról fizetését s ma a dolgozó munkás is oda jutott, hogy neki is segélyre volna szüksége, még pedig igen sok milliónak azonnali segélyre. AZ ÉHEZŐK SEGÉLYEZÉSE Az éhség és nélkülözés ijesztően nagy s n^pról-napra nemhogy alább szállna, hanem nagy mértékben fokozódik. A munka- nélküliek száma rohamosan nő, az egy-két napot dolgozó munkások serege egy hatalmas óriássá nőtte magát, mely által a munkásosztály napról-napra szegényedik, eladósodik s ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok elnöke által kinevezett segélybizottság csődöt mondott. Az egyes államok kormányzói által kinevezett segélybizottságok ugyanezen sorsra jutottak. Ezt érte el a munkásosztály, melybe nemtörődömsége, szervezetlensége folytán jutott. A hatalmas trösztökbe szervezett kizsákmányoló osztály pénzes zsák jaikon ülve vigyorognak a munkáscsaládok millióinak élethalál tusáin. Könyörtelen, szívtelen a kapitalizmus, az általunk felhal mozott millióiból egy centet sem ad azoknak, akik az élet összes javait felhalmozzák számára, hanem még azt az összeget is elsikkasztja, melyeket a dolgozó munkásoktól különböző fenyegetések formájában kisajtolt, hogy a munkanélküli munkásokat és azok családjait segélyezze. A nagy városok polgármeste- , XTlÄi í Csatlakozz az IWW.-iio/' kát, mintha már nem volnának ; AZ OLVASÓK KÖRÉBŐL
