Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-05-01 / 635. szám

6-ik oldal.

BÉRMUNKÁS

Május 1.

! JUNIOR COLUMN

A beígért ‘prosperitás"

A beígért prospferitás, mely a tavasszal vette volttá kezdetét, itt is elmaradt. Ebben a tekintetben South Bend is a többi váro- rosokéhoz sorolható.

A hatalmas Singer varrógépgyárban, hol valamikor 4—5 ezer ember dolgozott egész éven át, ma csak itt-ott látni embereket a gyárban. A fehér gallérosokat is beleértve vagy 200 ember dolgozik ma összesen, de ezek sem egész hetet. Ennek a 200 muunkásnak a muunkabe- oSztása is olyan, hogy egy-két vagy három napokat dolgozhatnak csak hetenként. Az elmúlt két hétben még ezek közül is többet lefizettek. Úgy hallatszik, j hogy május 1-én a gyár teljesen ] becsukja kapuit, mert állítólag j semmi rendelése nincs s viszont j a gyár raktárai tele vannak kész j munkákkal és azokat sem tudják j értékesíteni. A gép fejlődése folytán kiszorultak a munkások az utcára és a valamikor 4 ezer embert foglalkoztató gyárban í ma csak itt-ott látni munkáso- j kát.

Az Olivet ekegyár hatalmas j gyártelepén mindössze 300 em* j be dolgozik s ennek is az egyik egyik, mig a másik fele a másik { héten 4 napot dolgozhat a leg- l gyalázatosabb fizetés mellett.

A Studebacker automobil- j gyárban jelenleg erősen dolgoznak azok. kik bent vannak. Vagy négy hete egyes departmentek- ban esti 8 óráig is dolgoznak a munkások. A felfokozott speedup rendszerrel annyira hajtják a munkásokat, hogy sokan kidőlnek a munkából, mert nem bírják az iramot. A fizetésről pedig sehasem tudják a munkások, hogy mennyiért dolgoznak, csak mikor fizetés van, kapnak, amit kapnak. Azután jól van és hallgatnak .Csak a gyáron kivül zúgolódnak, de a gyárban még xnegrnukkanni sem mernek, mert szervezetlenek. Már most az a hir járja, hogy pár hét alatt any- nyi arutomobilt termelnek, hogy a munkásokat ismét kezdik lerakni. Akkor többen leszünk az utcán, de úgy lesz jó, mert akkor megfognak hallgatni bennün- ! két, szervezett munkásokat.

A munkanélküliek szárma itt is i óriási, mert csak igen kis hánya- j da dolgozik a gyárakban. Ma is ! sokan kérdezik, mikor lesz már jobb, melyre rendesen az a válaszom, ha szervezkednek. De ez a sző még nem nagyon imponál nekik.

A Sendix Brake Co.-nál dolgoznák hét órát naponta, négy napot egy héten. Itt is a felfokozott speed-up rendszer mellett, j nagyon is alacsony fizetéssel.

Nagy divatban van itt South Bender., hogy a talpnyalókat (for manókat) az emberek itatják és pénzelik, hogy valahogyan munkához jussanak. A nők pedig a testüket bocsájtják áruba, hogy valamiképp az éhenhalástól megmentsék magukat. így szerzik a

munkások és munkásnők a munkát a helyett, hogy szervezkednének .

Mindaddig, mig a munkásság tudatára nem ébred annak, hogy ebben a társadalmi rendszerben a fentemlitett eszközökhöz fognak folyamodni, addig a munkásság csak éhbért fog kapni munkájának fejében.

A munkásságnak a megaláztatás és könyörgés helyett a szervezkedést kell választani, ha mint ember akar élni. Gazdasági javainak megvédésére, gazdasági szervezkedésre van szükség. Ilyen gazdasági szervezet pedig csak egy v^n, mely a munkásság érdekében cselekszik és ez az ---IWW.

F. Sz.

LEVÉL MARTINSFERRYBöL

(Folytatás a 4-ik oldalról.)

hogy a naponta megkeresett két dollár nem elegendő családjaik fenntartására. Többször szemtanúja voltam olyan jeleneteknek, mikor egy 8—10 tagú család egy héten egyszer egy font húst vásárol az egész család részére. — Midőn körül ülték az asztalt, — nagy gondot okozott az anyának, hogyan is ossza szét azt a kevés húst ,hogy mindegyiknek jusson. Alig ad két gyermekének, már az első ismét kér.ho gy még éhes, de az anya már nem bir nekik adni, mert nincs. Az apa és az anya rendszerint nem is esznek belőle. Az anya rendszerint sir, az apa pedig az ablakhoz megy és kinéz. Ő talán tudja, hogy hová néz. Szívfacsaró látvány az ilyesmit végig nézni.

Mikor az ipari . szervezkedésről beszélek nekik, ma már szivesen hallgatják és bár lapunkat szeretnék megrendelni, egyelőre csak ígéretet tehetnek, hogy ha jobban keresnek, majd beküldik az érte járó összeget, mert jelenleg még egy dollárt sem képesek adni.

Itt volna az ideje annak, hogy a bányászok véget vessenek az ilyen állapotoknak abban az országban, hol minden megterem és mindenből juthatna bőven mindenkinek. A kapitalista osztály nem fog a munkásságon megkönyörülni. A munkásosztálynak magának kell ezt kiharcolni. elvenni. A munkásosztálynak az ereje csakis a szervezeten keresztül nyilvánulhat meg. Mi, bérrabszolgák gazdaságilag vagyunk érdekelve ebben a társadalomban, tehát gazdasági érdekeink megvédésére gazdasági szervezetre van szükségünk. Ha a bányászok felismerik azt ,hogy az IWW az egyedüli forradalmi szervezet, melyben szervezkedve megszüntethetik ezt a kizsákmányoló rendszert, akkor biztositva lesznek, Hogy munkájuk mellett nem kell élelemért a bread line- ba állni .A munkásosztály felszabadulása csakis a munkásosztály ügye lehet.

L. G.

CHATTEL SLAVERY IN AMERICA

By DANIEL HORSLEY.

(continued)

These statements only afford j us a specimen of the barbarities and horrors of the slave trade.

It was not uncommon for a ship, after the British government had a law at the commencement of the 18th century, for the captain to clear the ship of all evidence. This was often done by taking the slaves, lining them alongside the rail on deck, and chaining them, and then drop them overboard into the ocean. Where was the evidence? They had gone in to the depths of the sea.

In the year 1620, the same year in which Pilgrims landed on Plymouth Rock, a Dutch ves- ! sei landed 20 negroes at Queens- | town, Virginia, to be sold to the \ j Colonists as slaves, thus opening i up the slave trade with America.

In a recorded statement by a British officer, he said, that if i one of the slave ships were five I miles away, and if the wind ; were blowing in the right direc- i tion, you could simiell the stench i from the slave ship. Many more incidents of this inhuman traffic I could be shown, but we are not ! interested so much from the hu- | manitarian point of view, but j rather toward slavery as a system. Wherever one man is oppressed by another because he I controls the means by which the oppressed live there wilE always be slavery. This system of lavery subjected human being as chattel I slaves who were exploited upon I the plantation by the slave ow- 1 ner.

CHRISTIANITY AND SLAVERY.

This traffic was not condemned by the churches as a body, but there were individual churches and ministers who did oppose the slave traffic. Lovejoy was one and he was killed by a mob for his opposition. To some of j the religions it was a source of j more profit.

“One of the best established j routes of colonial trade was the famous rum — molasses — slave triangular voyage. Leading with rum from one of the host of distilleries that filled the coast towns of Massachusetts and Rhode Island the Good Puritan captain would set sail for the African coast with instructions to put plenty of water in ye rum and use short measure as much as possible’’ — as one letter wich has been preserved quaintly reads.”

In Africa the rum was ex-poor entrapped negroes were changed for Black Ivory as the poor entrapped negroes were called. — Storing this merchandise (slaves) away in the hold, much as he had previously stored the hogÍ sheads of rum, the ship would set sail for the West Indies or the Carolinas where much of the 1 cargo as had not died on the terrible middle passage would be traded for molasses from which in turn more rum could be ma- nufactored.Good business for the church, rum makers and slave owners, but the high cost of human life as Weeden points out,

(To be continued)

MÁJUSI ÜNNEPÉLY DETROITBAN.

Az IWW detroiti tagjai és a Bérmunkásnők csoportja együte- sen tánccal egybekötött

MÁJUSI ÜNNEPÉLYT

rendeznek május 2-án az IWW helyiségében 914 S West End Ave alatt. Úgy a Bérmunkás olvasóit, mint barátait ezennel meghívják.

A Rendezőség.

PHILAIAK, FIGYELEM!

. . Az IWW összes nyelvi csoportjainak bevonásával nagyszabású nemzetközi

MÁJUSI ÜNNEPÉLYT

tartunk az IWW helyiségében 332 W. Girard Ave alatt. (Oldal bejárat.) A május l'nek jelentőségét magyar, olasz és angol szónokok fogják ismertetni. Előadás kezdete este 8 órakor. Szabad bemenet.

A Rendezőség.

AZ IWW LAPJAI.

BÉRMUNKÁS, magyarnyelvű hetilap. Egy évre $2 ; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York. Box 17, Sta. Y

INDUSTRIAL SOLIDARITY, angol- nyelvit hetilap, az I. W. W. hivatalos közlönye. Egy évre $2, egyes szám ára 5 cent. Megjelenik 555 West Lake Street, Chicago. 111.

INDUSTRIAL WORKER, angolnyelvü hetilap. Egy évre $2 ; egyes szám áta 5 cent. — Megjelenik Seattle, Wash., Box 1857.

IL PROLETARIO. olasz hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik Brooklyn, N. Y., Eox 24. Sta.

I.

COLOS TRUZENIKA. orosz havi folyóirat. Egy évre $1; egyes szám 15 cent. Megjelenik 555 W. Lake Street, Chicago, 111.

TIE VAPAUTEEN, finn havi folyóirat, 3 2 oldalas: $1.75 egy évre;

egyes szám 15 cent; májusi és decemberi példány 48 oldal, 2$ c. Megjelenik 555 W. Lake St., Chicago, III.

INDUSTRIALIST!, finn napilap. Egr évre $4.50, fél évre $2.50. három hónapra $1.50. Egyes szám 5 cent. Megjelenik Duluth, Minn., Box 446.

JEDNA VELKÄ UNIE, csehszlovák hetilap. Egy- évre $2; egyes szám 5 cent. Megjelenik 11314 Revere Ave., Cleveland, Ohio.

SOUTH RENDI HÍREK