Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-05-01 / 635. szám

Május 1. BÉRMUNKÁS 7-ik oldal. A CSAVARGÓ Irta: LAKATOS PÉTER PÁL. Máskor éhes gondok felett terpeszkedett a város s az esték nyomorsubákat teregettek az el­nyűtt testű, robotos emberek alá. Azon az estén mégis kigyult a fény és ézétáradva a város eltor­zított arcán, elöntötte az utcákat, a sziveket és szemeket s akik teg­nap még éhségben és Jkétségbe­esésben vonszolódtak, megfüröd- ve e fény tisztaságában, dacosan és acélosan mondogatták: embe­rek vagyunk. Azon az estén már diadalmasan dobogott forró szi­vével május elseje s robajosan csapott az utcákra. A villanylámpák s a transz­parensek bódultán remegtek és a másik fény láttára tehetetlenül kushadtak, akár a gyáva kutyák. Ez a fény pedig ott ragyogott az utcákon hömpölygő embertö­meg felett s kigyulva minden egyes arcon, felszikrázva minden egyes szempárban, megmelenget­te a szenvedő világot. A külvárosok gyárkéményer- dője elsápadtan, acsarkodva me­redt az emberekre sugárzó fény­ben s ellenségesen bámult teg­napi kiszikkasztott foglyaira. A Dunapart táján, egyik utca­sarkon, cafatos ruháju csavargó bámészkodott s felmozduló szive rongyos ingmellén kikandikált. Valaki, egy lány kiszakadt a sodró tömegből s piros szegfűt tűzött a csavargó végigrepedt gomblyukába: — Olyan, mint a szived, testvér — s tovább tán­colt a tömeggel. A szegfű ráhajolt a csavargó szivére s minden dobbanásra megreszketett. A csavargó meg feltapogat®tt szive tájára csontos kezével s megsimogatta a remegő szegfüszirmokat. — Egye fene, de elérzékenyül­tem.----Valahonnan cigaretta­csutkát kotorászott elő. Szelíden, reszketve bujt meg a szegfű szive felett s a reszelős füstgomolyagban azért csak illa­tozott s csak simogatta a csavar­gó rongyos életét. A csontos kéz megint a rendü­letlenül dobogó szív felé tapoga­tott. — Szabad kérnem egy kis tü­zet .... Szabad kérnem....---- He, he, nem rossz, még én tőlem is kérnek, még én is adha­tok valamit ---- s a büdös ciga­retta csutkát a másik cigarettá­hoz nyomogl'ta — he, he, nem rossz....---- Köszönöm, szép szegfűje van ....---- Hát szebb, mint a ruhám. Jól illik, mi? — s végigmustrálta a másik ruháját — magának job­ban illene, az bizonyos. Hát még aki adta! — Csinos volt? A csavargó utánna bámult az elsodródó tömegnek s aztán szeg­fűjén nézett:--- Jóképű volt. Azt mondta. Hehe, buta csirke. . . . SZABAD HARCOSOK LESZÜNK ; Gyermek bölcsőnk puha párnáit örökre eltemettük, | Vándor koldus életünkben a Reményt örökre elfeledtük. Anyánk útra bocsájtó csókját halotti szívvel újra éhezzük, De könnyes szemeinkkel azért a napi sors jégcsapos arcát nézzük; Egy biztatást szomjazunk, egy isteni vágynak simogató kezét. Akarva akarunk, de nem látjuk az uj igaz Istennek fénylő szemét. Csupa csalódás, csupa megtört szilajság a lelkünk ruhája. Csupa könny, csupa holnapi vágy és elhalása beteg szivünk virága, Hányszor álmodtunk békét, hányszor imádkoztunk zokogva érte, De hajnalra kelve a céltalanság bárgyú keze mindenünket széttépte. E kálváriánk siralmas utján álmodunk egy szépet, De előttünk a nem ismerés vigyorogva lépked. Századok óta lihegve botorkálunk igy csóktalan utunkon, Gyermekeinket neveljük az ősi panaszunkon, Csüggedő agygyal megyünk s feladunk minden reménnyel, Mig egyszer csak elénk áll a megjött idő, Kezében a derítő fénnyel. Vörös köpenyében elénk áll és megcsókolja ajkunk, Keze intésére egy lótusz-virágu hegy felé tartunk. Fönt a hegyen szent tüzü láng lobog, Angyali szirén hang száll föntről szivünkbe. E hangnak szabad harcosai leszünk Rithmusában egy régi Álom testre lelünk. Összeolvad és pirossá válik régi céltalan lelkünk, Hatalmas Erővé testesülünk. Érces hangunkra uj Vágy, uj Cél, uj szív terem, És velünk jön egy feltámadott, lángoló sereg! Blistyán Sándor. — Mit mondott? — Ostobaságot.... Buta, csirke. . . . — s elindult a Duna part felé. A másik is megfordult s hang­talanul lépdelt a csavargó mel­lett. Május melegedett a csavargó szivére. A csillagos mennybolto­zaton jól szabott ruhák lógtak, mindegyik gomblyukában piros szegfű illatozott s a tejuton az a lány viháncolt, aki a szegfűt adta. S a csavargó szive a rongyos ing mellen keresztül kifeslett a nagy világba s összeborult millió meg millió szegfüvei. Kiértek a Duna partra. — Gyújtson rá — mondta a másik s odatartotta cigarettatár­cáját. A csavargó gépiesen nyúlt a tárcába s feledkezetten dugta szájába a cigarettát. Csak nézte a mennyboltozatot. A mennyboltozaton a sok ru­ha közül ősz hajú asszony hajolt a város fölé. Gyönyörű ruhát tar­tott kezében. — Édes anyám — mormogta a csavargó s könny csurgott vé­gig arca barázdáján. A másik elővette zsebkendőjét s letörülte a könnyeket: — Meghalt? — Nem. /---- Hát miért sir?---- Nagyon szeretett. . ■ - Az a buta csirke az oka.... Meglóg­tam hazulról.... nem volt ma­radásom . . . . egy éjjel, amikor aludt. . . . Álmában fel is jajdult, már majdnem maradtam. Elhallgatott s felbámult a meny boltozatra. Ott már csak a csillagok fény­lettek. Nagyot csobbant a viz. Mind a ketten arra néztek. — Eggyel megint kevesebb, így megy ez. Éjjelente elszundi­j tok itt a lépcsőn. Egyszer csak si- kitás, meg csobbanás, azután bug a motoros. Sokszor kimentik, — sokszor nem. Most már megszok­tam, fel sem ébredek. — Nagyot szippantott cigarettájából. — Néha meg leülök ide a lép­csőre és haza gondolok. így ta­vasszal különösen.... A kony­hában édes anyám motoszkál, az udvaron meg apró jószágok. . . . Kinn, a nagy réten, sok-sok virág a dombok felett behemót lusta felhők .... Kelet felől hasadozott az ég alja. — Néha meg azt szeretném, ha valaki, tiszta nő megsimogat­na s karját fejem alá tenné, —. amikor végig fekszem ezen a kő­lépcsőn. Sokszor meg azt.... — felvetette a fejét: — Virrad már. A másik is a hasadozó ég al­jára nézett. — Menjen haza — mondta a j csavargó — álmos vagyok én is. — Jöjjön velem. A csavargó nem felelt. Lassan, komótosan végig nyúlt a lépcsőn. Két karját feje alá rakta s az ar­cát a felkelő nap felé fordította. | A vérpiros égen fehérelejü, nád- j tetős viskó trónolt s a viskó pi­ciny ablakából egy őszhaju, tö­pörödött asszony hajolt ki lángo­ló szegfűk között. — Az a buta csirke. . . . •• — j 1 mondta félálomban — holnap. . I hazamegyek. . . . A hervadozó szegfű ráborult I j ütemes, szabályosan dobogó, el- í csittult szivére. A másik föltápászkodott mel- ! : lőle. Megsimogatta a csavargó I csapzott haját s aztán elindult a j külváros felé. Kalauz A chicagói “BÉRMUNKÁS OTTHON” 1961. N. Halsted St. Nyitva minden este 7 órától. — Minden vasárnap d. u. tudomá­nyos előadás. — Minden péntek este taggyűlés. — A Modern j Színkör összejöveteleit minden szerdán este tartja. Ha szabad idejét hasznosan és kellemesen akarja eltölteni, fel­tétlenül látogassa meg a Bérmun- ! kás Otthont.------------------------- * A Chicagói Juniorsok részére minden pénteken '“ste iskolát tart az 1WW a Burnside'i K. P. Halkban (9237 Cottage Grove alatt.)------------o-----------­A Pittsburghi 1WW. magyar propaganda csoportja minden hó ! 2-ik és 4-ik szombaton este tartja összejöveteleit az Int. Szoc. Ly- i ceumban 805 James, N. S. Pítts- * burgh. *------------o-----------­A Detroiti Bérmunkásnők Club­ja gyűléseit tartja minden hónap első és harmadik péntek es'élyén 914 S. West End Ave alatti he­lyiségében.------------o-----------­! . . A Detroiti 1WW Szervező Bi­zottság tagjai minden hó második és negyedik hétfő estéjén 8 óra­kor tartja gyűléseit 914 S. West End Ave. alatti helyiségében. . .------------o-----------­Az IWW detroiti tagjai minden hónap első vasárnapján d. e. 9 órakor tartja rendes havi taggyű­lését 914 West End Ave alatti he­lyiségében.------------o-----------­Az IWW philadelphiai csoport­ja minden hét csütörtökjén gyű­lést tart saját helyiségéber. 332 West Gerard Ave alatt.------------o-----------­Az IWW Cleveladi magyar ^csoportja . összejöveteleit tartja minden péntek este ez E. 104-ik utca és Buckeye Road sarkán. Az IWW clevelandi magyar csoport szervező bizottsága gyű- 1 léseit tartja minden második szombat este. ————o-----------------— Cleveland Weát side-i Bé» mun­kás olvasók minden pénteken est* 1866 W. 44-ik St. alatt .jönnek össze, ahol a heti agitáció eredmé­nyeit beszélik meg.------------o-----------­Az ÍWW ifjúsági csoport össze­jöveteleit tartja minden péntek este az East 104-ik utca és Bu- ' ckeye Road sarkán.------------o-----------­Az IWW Bridgeporti csoport- ! ja minden hó második hétfő es­téjén 8 órakor' tartja taggyűléseit j 318 Spruce St. alatti helySségé- : ben, mely gyűléseken a szerve­zetbe beállni szándékozó mun­kástársak jelentkezhetnek felvé­telre. Szerezzünk ötszáz uj olvasót a BÉRMUNKÁSNAK n kampány alatt

Next

/
Thumbnails
Contents