Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-04-23 / 634. szám
4-ik oldal. BÉRMUNKÁS Április 23. IPARI SZERVEZKEDÉS A termelés változásai formai egyesülést kívánnak. Egy kis műhely, vagy gyár haladó munkásainak érdekei szerint az egyesülés csak adig terjedt, hogy elégséges legyen közvetlen a munkáltatóval tárgyalni. Az első egyesülések, kizárólag csak helyi ügyekkel foglalkoztak. Azonban a vagyon felhalmozódása lehetővé tette a nagy kiterjedésű befektetéseket és társulatok létesültek gyárakkal, bányákkal, rdőségek tulajdonával az egész országban szerte. így a szervezkedés is elvesztette helyi jellegét és országossá vált. Aztán a régi szervezkedések, melyek kezdettükkor törvény ellenesekké nyilváníttattak, azonban elismerést vivtak ki a törvényjogi meghatározások mellőzése által, szintén kinőtték szervezeti lehetőségeik keretek. Mint ismeretes, ezek szakmai keretekbe voltak alkotva és országos kapcsolataik a többi hasonló szervezetekkel tisztán fraternális jellegű volt. Nem volt összetartás közöttük, csupán időlegesen segítették a harcban álló független testületeket. Az oszályharc megtagadása és szerződések formulázása teljesen lehetetlenné tette a munkás tagság részére az egymás iránti szolidaritást. Egészen napjainkig több mint egy század telt el az első szakmai egyesülés óta és még ma is osztályközi békét hirdetnek és megtagadnak minden egyöntetű cselekvést, ami javát szolgálhatná a szervezkedésnek . Ellentétek kitörése alkalmával, a szerződések megkötése által sok esetben tapasztalhattuk, hogy amig az egyik szakszervezet tagjai sztrájkban voltak, addig a másik szervezet tagja a munkán maradtak ugyanabban a gyárban. Szakszervezeti tagok sztrájktörőket és sztrájktörők által bányászott szenet szállítanak a vasúton. Hajókon és rakpartokon egymáselleni gyűlölködésükkel hasonlókép sztrájktörési taktikát folytatnak és káros izoláltságot szitának. A vasúti mühelymunkások sztrájkolnak és szervezett mozdonyvezetők, fűtők é,s kalauzok sztrájktörőktől átveszik a vonatokat és tovább viszik. jTestvéreik harca őket nem érdekli.. Valamely társulat munkásai, akinek gyárai van az ország különböző részében, sztrájkolnak az egyik helyen és a másikon pedig még örülnek a munkások, hogy túlórázhatnak,, habár a munkafelhalmozódást éppen testvéreik harca idézte elő Szénbányászok sztrájkolnak az egyik kerületben és szervezetük tagjai meggyorsított munkateljesítmény mellett dolgoznak a másik kerületben hogy a rendeléseket betöltsék. Mindez nagyon általános szakszervezeti ténykedés. A szakszervezeti struktúra és teljes építménye a múzeumba illik a többi múmiák mellett. Időszerű volt akkor, midőn a termelés még az egyszerűségben leledzett, mielőtt a tőke hatalmas egyesüléseket nem hozott létre és egyesitette a tanulatlan munkást a tanulttal egyetlen hatalmas fizetési lajstromra az ezer és ezer műveletek végrehajtására. Az AFL kinevezett néhány esztendő előtt egy bizottságot szakszervezeti tisztviselőkből, hogy vizsgálják meg Detroitban az autó ipart szervezkedési lehetőségre. Jelentésükben kinyilvánították, hogy az AFL keretei nem alkalmasak a működésre ebben a gigászi iparban. A termelés felfokozódott a szakszervezetek eredményes ideje óta .Az iparizálódás korát éljük már. A Ford Rougei telepén 1929- ben 109.00 dolgozó volt a fizetési lajstromon és ezek minden elképzelhető munkát végeztek, tanult, kevésbbé tanult és tanulatlan munkások keveréke, az utóbbiak határozott dominálásával. Miként vehetné fel egy szakszervezet a versenyt ilyen óriási kombinációval és erőforrásával. Az acéltröszt 1919-ben kinyilvánította szolidaritását, mikor is több mint 300.000 acélipari munkás sztrájkolt. A munkáltatók együttvéve, mint egy ember cselekedtek. A sztrájkolok hasonlóan hajlandók voltak ilyen taktikát folytatni, azonban akadályok tornyosult előttük a 24 szakmai szervezet, melyek lázasan dolgoztak azon, hogy eredményt el ne érjenek az egyöntetű cselekvésre. Midőn 1926-ban az angol bányászok sztrájkoltak, jó idők kö- yetkeztek az itteni bányászokra. West Virginia és Kentucky szervezetlen vidékei, John M. Walker szerint szolgáltatók a szenet az angol rendelkezésekre és az igy felmerülő hiányt az amerikai piacon az UMA töltötte be az illinoisi és egyébb szervezett vidékekről. Ez mutatja, hogy a szervezkedés a munkásság figyelmét nem csupán az ország határain belül történő események felé kell fordítsa, hanem az országon kívül történőkre is és nemzetközi szolidaritást kell létrehozni, ha az osztály szükségletek és érdekek ellen cselekedni nem akar. Csupán egy munkás szervezet van a föld kerekségén, melynek szerkezete lehetővé teszi a munkásosztály erejének kifejlődését, hogy megmérkőzhessen az egyre fejlődő iparizálódással. Ez az egyetlen munkásszervezet az IWW. Az UMA iparinak nevezi magát, azonban erejének szétforgácsolása harcai alkalmával azt bizonyítják, — hogy valójában nem ipari szervezet. Ipari szervezkedés, amint azt az IWW értelmezi és gyakorlatba ülteti, azt jelenti, hogy a termeléshez viszonylagosan kell a munkásság szervezeteit építeni, mert egyik a másikra van teljesen utalva. A kettő kiegészítő része és érdeke a dolgozó millióknak és nem lehet külön választani. Társadalmi ügy valójában. A termelők tagjai a társadalom egyetlen hasznos osztályának .Tehát érdekük, hogy előtérbe kerüljenek és ez pedig úgy lehetséges, ha észszerűen használják egymás iránti szolidaritásukat, mely szerint “EGYNEK A SÉRELME MINDNEK A SÉRELME.” Ilyen szervezkedésnek nem lehet közössége a tervszerűen elkülönítést űző szakszervezetek eszmékkel, melyek hatásosan izolálják a munkásságot. Nem maradhat meg egy ország határain belül, vagy nem ragaszkodhat .nemzeti tradíciókhoz. Nemzetközi jellegű. Napjainkban majd mindennapi esemény arról olvasni, hogy acél kartellek, olaj kombinációk financiális segélyben részesülnek, melyek az országok határait ledöntik. Cukor és gyümölcs monopólium gondoskodik, hogy osztalék jusson a zsákmányból, habár a termelés egyrészét megromolni hagyják, azonban kereskednek tekintet nélkül fajra, színre vagy hitre és egyesülnek a monopóliumok megteremtésére a vil ágkapitalistái. A munkásság is hasonlóképpen világi méretekben kell, szervezkedjen. A nagy mértékben iparizáló- dott országok munkássága kell, hogy vezető szerepet vigyen és utat mutasson a helyes szervezkedésben. Az Egyesült Államok előő helyen áll a termelésben. Tehát itt természetes lehetőség nyilt az ipari szervezkedés első kialakulására. Az amerikai munkásság soha magához nem ragadhatja a hatalmat mindaddig, mig az ilyen értelmű szervezkedést teljes egészében és valójában el nem fogadják és gigászi struktúráját mozgásba .nem inditják. Jó újság A sok szomorú munkahir között nagyon elkel egy pár jó hir is, azért most Detroitból csak jó híreket fogok Írni, nem azért, ---mintha nekünk nem volna itten elég bajunk, hanem azt szokták mondani, hogy minden éremnek két oldala van, hát most a másik oldalájt mutatjuk be, amint ezen hírek bizonyítják, ami rossz az egyiknek, jó a másiknak. * A FORD motor Co. csinált 44,460.823 dollár tiszta hasznot az 1930-as évben .ehhez még i egész bátran hozzá lehetne adni | 20 milliót, amit saját maguknak j fizetésben s a gyár részére újabb befektetésekben kifizettek a haszonból, de mint kiadás van elkönyvelve. Az 1929-es évben 81,797,861 dollár volt a haszon, I de akkor a gyár teljes üzemmü- ködéssel dolgozott, mig 1930- ban átlag 45 százalékos üzem- müködéssel, igy a haszon aránylag jóval nagyob, mint az 1929- es évben. ¥ OROSZ szovjetektől Ford kapott egy pár millió dolláros megrendelést body dieokra. A die- makerek nagyban készültek, — hogy ismét hat napokat fognak dolgozni, három-négy hónapos munkára volt kilátás s ősz felé meg már az uj Ford kocsikra lehetett volna' készülni, igy rózsás kilátások voltak. . VOLTAK. . . De Ford úgy látta, hogy a Briggsnél s más die roomokban olcsóbban dolgoznak az emberek, igy a megrendelést kiadta a Briggshez, igy még nagyobb hasznot fog csinálni ezen a megrendelésen is. Most az engraver automatáknak csak i 0 százalék- ját használják s a diemakereknak alig van mit csinálni, némelyik félelmében tízszer is belehajtja egy lyukba .... a menetvágót. Ugy-e bár ez mind jó újság a Ford részére, ebben az évben még kevesebb embert kell neki fizetni, mégis aránylag sokkal több haszna lesz, mint a múlt években. NYOLCSZÁZÖTVEN millió dollárt fognak felosztani az L. D. Buchanan örökösei között, aki Houston, Texasban halt meg 8 évvel ezelőtt. Ez mind nem sokat ér az átlag embernek, de a magyarázat, hogyan is szerezte Mr. Buchanan ezt a nagy vagyont, érdekel bennünket. Ugyanis ezelőtt száz évvel vásárolt házhelyeket nagy városokban, mint pl. New York, Pittsburgh, stb., melyeket kiadott bérbe 99 évre, most visszaszáll az örökösökre s annyira megnőtt értékében, hogy most alig egy néhány ezer dolláros befektetés most 850 milliót ér. Persze, — ezt mint példát állítják elénk, csak vegyünk egy néhány lottot egy-pár száz dollárért valahol s várjunk 1 00 évet s akkor adjuk el. NAGYSZERŰ? Vi(WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. EUífí/etési Arak: Subscription Rates: Egy évre .... $2.00 One Year .... $2.00 Félévre . . . . . > 1.00 Six Months .... 1.00 Egyes szám ára . . 5c Single Copy .... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ... 3c Make Money Order for P. O. Box 17, Station Y, Subscription Payable to: ötKmuix^Ao yew York, N. Y. Szerk. és kiadóhivatal: 347 E. 72nd St, New York, N. Y. Entered as second class matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD.
