Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-04-16 / 633. szám
:4-ik oldal. BÉRMUNKÁS Április 1 h. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egry évre *. . . . $2.00 One Year .... $2.00 Félévre....................1.00 Six Months .... 1.00 Egyes szám ára . . 5c Single Copy .... 5c Csomagps rendelésnél 3c Bundle Orders ... 3c Make M»ney Order for * . P. O. Box 17, Station Y, Subscription Payable to: BfcKWUJWIvAa New York. N. Y. Szerk. és kiadóhivatal: 347 E. 72nd St, New York, N. Y. Entered as second class matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD. ÖSSZEOMLOTT MILITARISTA AKCÍO NEW YORK. — A militarista kísérlet, hogy a környéken kiterjeszthesse befolyását, tekintélyes összeg igénybevételével és több katonai gyakorlás meghonositásával a népiskolákban, teljesen összeomlott, amint a jelentésekből kitűnik. Sem Leonard Wood tábornok (Black Jack) életrajza, sem Pershing és Foch tábornokok Írásai a metropolis hatalmas hírlapjaiban, sem pedig az északamerikai egyesült hirszolgálat közleményei nem bírhatták rá a kongresszust, hogy nagyobb összegeket szavazzon a háborús költségvetésre, ami a hábo- j rus elemeket sátraikba szorította, hogy újabban előkészülhessenek egy másik ütközetre. A felső iskolai tanulók pedig, akiket hetenként kétszer egyenruhába bujtatott és jobbra-balra fordüljra oktatott a becsempészett kö- j telező hadgyakorlás, szembefordultak az ilyen megszégyenítő kötelezettséggel; amint Paul Porter, az Ipari Demokrácia egyesület titkára ; jelentéséből értesülünk. Az országos akciónak a kötelező hadgyakor- j íás ellen, már kezd az eredménye mutatkozni. Porter szerint. A new yorki felső iskolai tanulók, akik benyújtottak egy kérvényt a kötelező gyakorlás ellen és egyezer (1000) tanuló szintén ezt a példát követte a nebraskai egyetemen. Az Ithacái Cornell egyetemen szintén a tanulók szorgalmazzák a kötelező hadgyakorlatok eltörlését. Összegezve a kérvényezők számát, több mint I 0.000-re tehető febrviár 10-ig és azóta is rohamosan emelkedik, mert számosán függetlenül is szorgalmazzák e kötelezettség hatályon kívül helyezését. A felső iskolai tanulók száma, akik a kötelező hadgyakorlásba esnek, meghaladja a 86.000-et, jelenti Nathaniel Weyl a Columbia egyetem nagykorú tanulója, aki az Ipari Demokrácia Liga megbizásából a név- ! aláírásokat gyűjti. A Háboruellenes Nemzeti Tanács utóbbi kimutatása a kötelező ! hadgyakorlás káros voltát bizonyltja. A kötelező gyakorlás két esz- I tendei terminusra terjed és a tanulóknak kötelezik a további kiképzést, hogy rezervista tiszti sarzsit kaphassanak. Tizenkét egyetem analíziséből kitűnik, hogy csak 4'/2 százaléktól 14J4 százalékig vállalkoztak a tanulók az első két év után következő további kiképzésre. Tipikus az általános hangulatra a minesotai egyetem, ahol a kötelező kiképzésen 2886-an vettek részt, míg a további kiképzésre csak 300- \ an iratkoztak. Választó joggal felruházott tizenkét felső iskolában a j vizsgálat szintén azt bizonyítja, hogy a tanulók 20-tól 78 százalékig ] folytatták csak a további kiképzést. A Pittsburghi egyetem tipikusan kitűnik a kötelező katonai kiképzés unszimpátiájával, amennyiben a tanulók egyharmada követte a további kiképzést. Ez annak az eredménye, folytatja a tanács buletinja, hogy a kötelező kiképzés alatt többe kerül tisztet faragni a tanulóból, mint nélküle. Ross Collins, Missisippi állam egyik képviselője, a képviselőházban kimutatta, hogy a hadügyi költségvetésből évente tizmillió dollárt költenek el tisztán a kötelező katonai tanfolyamok fenntartására és ilyen horribilis ösz- ezegek igénybevételével 1929-ben csak 5870 rezerv tisztet nyertek, «kiknek fele több mint bizonyos, hogy nem fogják szolgálataikat «zen a téren tovább folytatni. A katonai kötelező kiképzést a szövetségi kormány szubvenció- j nálja nemcsak 90 felső iskolában, de 25 város felső népiskolájában 1 is. Ezeken kívül vannak még önkéntesen vállalkozott iskolák, melyek- j nek tanfolyamait szintén a szövetségi költségvetésből tartják fenn és igy együttvéve az ország területén 3 I 3 felső iskola hadügyi tanfolya- mait szubvencionálják — Collins szerint. A felső iskolai tanulók szülei közüí is számosán csatlakoztak a katonai kiképzés kötelező tanfolyamai elleni akcióhoz, ez akkor tűnt ki észrevehetően, amidőn- a New York Jamaicai polgáriban bevezették a kötelező katonai kiképzést. Az egyesült szülők szövetsége, más népjóléti testületekkel egyesülten határozottan ellenezte a két éves terminusra behozott katonai Mi okozza a pangást? — Hogyan vethetünk annak véget? Irta: EGY WOBBLY. (Folytatás a múlt hétről.) Az IWW szervezete egy szóban megmagyarázza e megmagyarázhatatlan szerencsétlenséget, fennállása óta állandóan hirdeti s ez a kizsákmányolás. Ez az egyetlen ok, amit sem a politikusok, sem a professzorok, nemzetgazdászok, bankárok, kizsákmányoló kapitalisták nem tudnak, nem akarnak észrevenni, megérteni. A NAGY ÜZEMEK KIBONTAKOZÁSA. Évek hosszú sorára kell visszatekintenünk, ha a kapitalizmus fokozatos fejlődésének titkait akarjuk kutatni. A múlt század vége felé kezdte lerakni jövőjének alapjait az 1880 évtől az 1890-ig, e rövid tiz esztendő a kísérletezés időszaka volt. Ebben az időszakban kezdett kibontakozni az Egyesült Államokba'n a nagyipar, mely kezdte éreztetni hatását a kézművesekkel szemben, de nem csak a kézművesekkel, hanem egymással szemben is, amely aztán észretéri- tette a kapitalistákat s az 1 898-ik évben az iparok összpontosítására vezetett. Már akkor 50, sőt százmilliós vállalatokat alapítottak, hatalmas ipari fejedelmekkel, bankárokkal az élükön. 1901 -ben J. P. Morgan összpontosította az Egyesült Államok összes acéltelepeit egy hatalmas monopóliummá, a United States Steel Corporationben. Egy billió dollár alaptőkével, mely összegnek több mint fele értéktelen papír (részvény) gyanánt szerepel. Ezt fényesen bizonyltja a National Tube Company, melynek 1 7 telepe volt széjjel szórva az ország különböző helyein. Mielőtt Morganék e telepeket is bekebelezték volna, az Egyesült Államok egyik legügyesebb szakértőjét alkalmazták a National Tube Co összes vagyonának pontos értékelését kimutatni. Amikor a szakértő elkészült, jelentette Morganéknak, hogy a National Tube Co összes (17) telepeinek értéke nem haladja meg a 1 9 millió dollárt s a lelketlen kapitalizmus az egyszer gavallér is. tudott lenni (de nem a National Tube Co munkásaival djehog.y) s a 1 7 telepért 20 millió dollárt fizetett s egy hónapra a vásár után ugyanazt a 17 telepet 80 millió dollár értékű (nem alaptőkével) részvénynyel (értéktelen papírokkal) indították meg az üzemet, de nemcsak a National Tube Co átvételénél adtak ki ily horribilis összegű részvényeket, melyre fedezék csak 1 9 millió volt, hanem a Federal Steel Company átvételénél is, melyet 33 millió dollárért vett át a U. S. Steel Corporation s ezen vagyon ellenében 2^0 millió dollár értékű részvényt bocsátottak forgalomba. Carnegie Steel Co. átvételénél maga Carnegie eskü alatt állította, hogy telepeinek értéke nem haladja meg a 75 millió dollárt s a U. S. Steel Corporation 500 millió dollár értékű részvényt bocsátott ki a 75 millió dollár vagyonnal szetnben. Az American Steel and Wire company telepeinek átvételénél minden száz dollár értékkel szemben 500 dollár értékű részvényt hoztak forgalomba. Ezen néhány példa fényesen bizonyítja, hogy a hatalmas cor- poraciók nem elégszenek meg munkásaik rettenetes kizsákmányolásával, vágyaik a rohamos gazdagodás s egy tollvonással millió és millió dollár birtokába jutnak. A U. S. Steel Corporation utat mutatott, hogy hogyan lehet egy 7 5 millió dolláros telepet egy tollvonással 500 milliós teleppé varázsolni. Ma már a részvénytársaságok valamennyien ezen az alapon működnek. (Folytatás a jövő héten.) kiképzés kötelezését és kijelentette, hogy a kongresszushoz fog folyamodni a tanfolyam módosítása végett, hogy azt a népiskolákból teljesen kiküszöböljék, mert katonai kiképzésnek ott helye nincs. La Guardia new yorki képviselő módosított törvényjavaslatot terjesztett a képviselőtestület elé, mely szerint lehetetlenné volna téve, hogy a költségvetésben a polgári iskolákban folytatott katonai kiképzés költségeihez hozzájáruljanak. Ezt a módosítást 162 szavazattal 50 ellenében elvetette a képviselőtestület, azonban indítványozóinak nagy megnyugvására szolgált az észlelt haladás, ami a vita során kitűnt és a szavazat folyamán bebizonyult a katonai kötelező kiképzés ellen. Brookhardt szenátor hasonló javaslatot terjesztett a szenátus elé dec. 19-én. Úgy látszik azonban, Hogy a szenátor uraknak nagyobb gondjuk volt annál, hogy törődjenek az olyan kicsiségekkel, mint az ifjak hadi mételye- zését célzó kötelező törvény módosítása. Minden gondjuk és figyelmük csupán arra terjedt, hogy minél előbb lehadarják a felhalmozott ügyeket és vakációra menjenek. Hiszen az egész fecsegésből, amit folytattak, egy jottányi eredmény sem mutatkozik a munkásság javára. A dolgozóknak kell gondoskodni saját magukról és ha akarják, törvényjavaslatok nélkül is hatályon kivül helyezhetik a kötelező katonai kiképzést az iskolákban. Solidarity.
