Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-07-31 / 597. szám

2-ik oldal. BÉRMUNKÁS Julius 3 1 . A B.-PESTI BÉRMUNKÁS ELÖFIZETÖIHÖZ ! MUNKÁSTARSAK! Mint a budapesti Bérmunkás előfizetőivel szükségesnek tartjuk az esetleges félreértések elkerülé­se végett veletek a lapunk elma­radásával kapcsolatban a követ­kezőket tudatni: 1. A budapesti Bérmunkás ez év folyamán nem jelenhetett még meg. Nem pedig azért, mert a magyar ipari unionisták szervezete súlyos anyagi válságba került és a szerkesztőség felelősségének tu­datában sietett segítségére a szer­vezetnek és az utolsó fillérig anya­gi erejét a szervezet megmentésé­re fordította. Felmerül ezek után a kérdés, mi történt tulajdonkép­pen? Már az amerikai Bérmunkás hasábjain beszámoltunk, hogy az 1 929 év folyamán a pártkommu­nisták, akik befurakodtak a szer­vezetbe, miképpen fogtak össze a szakszervezetekkel és a tőkések­kel a szervezet felrobbantására. Ebben az aknamunkájukban te­kintettel arra, hogy 1929 év őszé­ig megfelelő helyiséget a szerve­zet bérelni nem birt, segítségükre volt az ipari unionista oktatás ad­digi hiánya is. Ezért sokan felül­tek nekik. — De ez még nem minden. A Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozás egyik szak- szervezet feljelentést adott be egészen nyiltan a hatósághoz és abban nem kért kevesebbet, mint az ipari unionista szervezet azon­nali és hatósági föloszlatását. Ezt a feljelentést 1929 évben tették meg az ipari unionisták szervezete ellen, mikor rendet teremtet­tünk és a fejlődés útjára lép­hettünk. — Nem kell bőven magyaráznunk, mit jelent az, ha vizsgálat folyik egy szervezet el­len és a hatósági közegek vegzá- lása egy szervezetben. Hogy ilyen körülmények között mindennek dacára a szervezet helyiséget birt fenntartani, az annak tudható be, hogy az előfizetők által beküldött előfizetési dijakból fizették ki a helyiségbérlet összegét. A hatósá­gi vizsgálat 6 hónapig tartott és ennek eredményeképpen a szövet­séget tisztázták az emelt vádak alól. De a hat hónap a kommu­nisták robbantása után minden aktiv szervezést lehetetlenné tett, mert szinte lehetetlenségig határos volt az, amikor a vezetőknek egyik nap az egyik, másik nap a másik hatóság előtt kellett kihall­gatásra jelentkezni. De az igazság győzött és mint a hó, olyan tisztán került ki a szervezet á hamis vád emelésből kifolyólag folytatott hatósági vizs­gálatból. Azonban még ez sem minden. Azok, akiknek érdekük­ben állott a szervezet megsemmi­sítése, a szervezet ellen mozgósí­tották a házbértőkét is. így a bé­relt helyiség bérét egyik napról a másikra havi 60 pengővel emel­ték föl. Ezt minden erőfeszítés dacára sem bírtuk már el és feb­ruár 1 -töl egészen junius 1 -ig ál­landó vándorlásban volt egyik helyről a másikra az iroda. Leg­több helyen be sem fogadtak, — vagy olyan súlyos bért szabtak, hogy teljesíthetetlen volt. Végre ez is elintéződött és ha ma már megfelelő helyiség is áll rendelkezésre, tekintettel az el­lenségek pusztítására, mindent kezdhetünk élőiről. Sürgősen szükségünk volna 100—110 db. székre és a bérelt helyiség renová­lására. Kezdhetünk mindent újra élőiről. Ez azonban bennünket Magyar csukás JAMESTOWN, N. Y. — Ez a városka egész izgalomba került, mikor a bírósági tárgyaló terem­ben olyan “illusztris” vendéget üdvözölhetett, amilyent még ed­dig soha. A vendég nem volt más, mint Csutoris Istvn ismert cle­velandi református pap, kit ide­genek csempészésével foglalkozó üzelmein csíptek rajta. Úgy látszk, hogy a folyton fogyó hivek és a csappanó párbér vagy mint általánosan mondani szokás, a birkanyirás az utóbbi időban rossz üzletnek bizonyult és a túlvilágot- prédikáló "szent- atya” sokkal kifizetőbb üzletnek vélte az embercsempészést, még az égi maiasztok pénzért osztoga­tásánál is. Csutoris csuhás, a bevándorlá­si törvények megkerülésével jó pénzért természetesen; magyar embereket segített Canadából az Egyesült Államokba. Mint kide­nem csüggeszt és a harcban meg- edzett idegekkel és szívóssággal végezzük a szervezés munkáját. Munkástársak! Ipari unionis­ták! Mérlegeljétek a itt közlőite­ket és ezekből megállapíthatjátok vájjon a szerkesztőség helyesen cselekedett-e akkor, amikor a ren­delkezésére álló előfizetési dija­kat a szövetség segítségére fordí­totta? Hisszük, hogy a verdikt ré­szetekről olyan lesz, ami teljes egészében helyesli és utólag jóvá­hagyja ezt az intézkedést. Fizessetek elő tehát nyugodt lelkiismerettel minél számosab­a bíróság előtt. rült, az ilyen átsegítésekért öt­száz és ezer dollárok között vál­takozó összegeket rabolt el azok­tól a szerencsétlenektől, kik egy­előre nem a mennyországba vágy­tak, hanem azt hitték, hogy Ame­rikában is megtalálják majd az Ígéret földjét. Ha egy eleven csuhással kerül szembe ahivő, akkor erényesnek kell lennie és kerülni kell a hazug­ságot is. Nem számitott a reveren- dás csempész sohasem több pénzt a bevándorló átsegítéséért, mint amennyivel a kezébe került sze­rencsétlen munkás rendelkezett. A graftelést mennyei agya­fúrtsággal űzte. Hamis iratokat gyártott és tanulmányútra csupán isteni sugalatból “érdek nélkül” szállította be a magyarokat. Egyszer aztán az iletékes ható­ságoknak feltűnt, hogy a Csutoris tanulók közül egy sem került az egyetemre. Mind letette az érett­oan, mert most, hogy végre meg- izünt a szervezet vegzálása és he­lyiséghez is jutottunk, újra meg­indul a szervező munka és a be­érkező előfizetési dijak a lap elő- Ulitására fognak fordittatni. Ed­dig is minden cent, ami tőletek dőfizetés fejében beérkezett, az eszme és a szervezet céljait, te­hát a mi közös célunkat, az ipari unionizmust szolgálta. Köszönet nektek érte. Budapest, 1930 junius 10-én. Testvéri üdvözlettel A Magyar Általános Munkásszövetség légit az egyetemi épületeken kívül és kifosztottan a csuhástól, az élet iskolájába, az amerikai munkake­resés kálváriáját kezdték járni csupán. Csutoris csuhás bebizonyította, hogy nemcsak jó csempész, ha­nem jó színész is. A falusi bíró­ságon olyan drámaiasan védeke­zett, hogy csekély ötven dollár pénzbírsággal megúszta az ügyet és ellene minden további eljárást beszüntettek. Hasonló bűncselekményeken ajtakapott “közönséges” csem­pészeket hosszabb évekre börtön- büntetésre szoktak Ítélni. De az istenféö biró bizonyára úgy vé­lekedett, hogy a súlyosabb bünte­tést mégis csak jobb lesz Szent Péterre bízni. Elvégre nem lehet udni, hogy a magyar munkások­ul elszedett ezresekből hányat hagyott a jamestowni városházán a “szentatya”, aki a rajtacsipés után talán most abba fogja hagy­ni a csempészés mesterségét, arra a magyar közmondásra gondolva, hogy suszter maradj a kaptafá­nál. És rájön, hogy a népbutitás a mai társadalomban ha nem is oly jövedelmező, mint a csempészés, még sem jár rizikóval és jobb a sürü garas, mint a ritka hatos. — ‘ dogy a hivők mit szólnak? Hát majd imádkoznak! A. Sz. Vakáció fizetés nélkül. TOLEDO, O. — Az itteni Electric Auto Lite Co. négyezer munkása két hetes vakációt ka­pott. Persze fizetés nélkül. A két hetes vakáció közvetlen követ­kezménye, a detroiti autógyárak stagnálásának. Ugyanis ezen gyárban autóalkatrészeket készí­tenek s ha nincs autó gyártás, úgy az alkatrészekre sincsen szükség. A Willys—Overland Co. hely­beli telepén csaknem teljesen szünetel a munka. Más gyárak is redukálták alkalmazottaiknak a s rámát. Tehát a nagy prosperitás, melyről olyan sokat beszéltek a politikusok, csak úgy dühöng eb­ben a városban is. A rabszolgák miután szervezetlenek, csak úgy, mint máshol, itt is csak siránkoz­nak. Amig azonban nem látnak a s/.ervezkedéshez, sorsuk nem ja­vulni, hanem rosszabbodni fog. ELVINYÍL ATKOZ AT. A munkás osztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés talál­ható a dolgozó emberek milliói között s az élet javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály, szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade union) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre nö­vekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik cso­portját az ugyanazon iparban dogozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szak- szervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkás osztály ér­dekeit megóvni csakis olyképp felépitett szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dol­gozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás Iran annak valamelyik osztályában, így az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért”, ezt a forradalmi jelszót .írjuk a zászlónkra: “Le a bér­rendszerrel!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bér­rendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való minden­napi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor is, amikor a bérrendszer már elpusztult Az ipari szervezkedés­sel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Thumbnails
Contents