Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-12-25 / 617. szám
December 25. BÉRMUNKÁS 5-ik oldal. INNEN-ONNAN A BANKBUKÁS CSÜGGEDŐI- • HEZ. Négyszázezer ember New 'i orkban másról sem beszél, csak arról a sajnálatos eseményről, — mely a Bank of United States bukásával történt. Mindenki sajnálkozik, az asszonyok sírnak, a férfiak buskomorrá váltak, a többi : nagy bankok vezetői nyilatkoza- | tokát adnak ki, türelemre intve a bankkönyvek birtokosait, hogy csak nyugodtság és hidegvér, — minden rendben lesz. A bankok előtt állandóan csoportokban állnak az emberek, akik egész életüknek a szerzeményét hordták halomra a bankpalotába. Most ott állnak, rninha csak egy szeretett hozzátartozóiknak a siroszlopát j bámulnák a hatalmas márványoszlopokban, melyeken a bank- épület nyugszik. Egyszerre 62 bankfiók, mely a hatalmas intézménynek láncolatát képezte, szét- i -hullott, mint a foszlány, négyszáz- ezer nagyobbára munkást téve földönfutóvá. ^ Mert azok a munkások, akik- j nek bankkönyveik voltak, a munkásosztály azon részéhez tartóz- , tak, akik már levoltak telepedve, ; meg voltak állapodva hosszabb ; ideig egy-egy munkán és félretett j dollárjaikban szinte biztosítékot | látak addig az ideig. mig újra j munkát kapnak, ha kiteszik őket a j gyárból. Nagyrészük a ruhaipar- i ban nyert alkalmazást, tehát sze- , zenmunkát dolgoztak hat-nyolc ; hónapot egy évben. Ez idő alatt megvonták maguktól még a rendes táplálékot is, a ruházkodásról j nem is beszélve és vitték a gyomortól elvont dollárokat a bankba, hogy legyen félre téve az úgynevezett "esős napok idejére." E munkások többsége át van i hatva a kapitalista ideológiával és : úgy tartják, ‘‘hogy mindenki j olyan okos, amennyi pénze van ", j Egy részük nem is számítja em- ; berszámba azokat, akiknek nincs ; bankkönyv a birtokában. Ember az, aki spórolni tud, mondják ők ! "fes akármilyen keveset keres egy j ember .annál kevesebbet szabad neki elköltenie. Egy milliomos is, amikor megkérdezték tőle, hogy hogyan lett milliomos, egyszerű az egész, válaszolta ő, mindig kevesebbet költöttem, mint amennyit kereksem. Tehát gyűjteni kell a dollárt, mert a mai rendszerben a dollár beszél! fis megindul a dől- j lárgyüjtők serege a bankok felé, a jó nagy százalékot Ígérő táblák örömet kápráztatnak a gyűjtők szemeibe, ime ennyit fog kamatozni jövőre a pénzem. milyen jó lesz az a néhány dollár, amit ingven kapok a kamat fejében. Garmadába gyűl a pénz a bankban, milliók .tízmilliók, és mint a U. S. Bank mutatja, százmilliók gyűlnek halomra. 203 millió dollár volt elhelyezve a U. S. Bankban. 203 millió véres verejték fűződik a felhalmozott dollárokhoz. A nehéz robotnak minden kálváriája rajta van a dolláron és ime most még azt is elrabolja a kapitalizmus, amit éhbér fejében visszaadott. Miért állnak hát nyugodtan a lezárt bankok előtt a kétszer megrabolt négy- százezrek?! Miért nem lázadnak hát azok, akik előtt mostan már leplezetlenül kell álljon a kapitalizmus rabló uralma? ! Ujbó megtört, eddig szentnek hitt kapita- talista ideológia, a takarékosság. Megtört az a hit, mellyel a legkönnyebben megközelítették a munkásezreket, hogy legyenek takarékosak és gyűjtsék a dollárt öreg napjaikra. Akik éhezve és nélkülözve élték le fiatal éveiket, akik vigyáztak arra, nehogy két centet áldozzanak a munkásmozgalom céljaira, mert az hiányozni fog a bankkönyvbe irt összegből, azok most becsapva, ott állnak ,a bankkapuk előtt és számolják, hogy mennyi mindent vehettek volna a megtakarított pénzecskéből. A kapitalista üzlet kegyetlensége és a dollár hatalma kapcsolódik egybe elválaszthatatlanul ennél a bankbukásnál is. Nincs emberi érzés, nincs semmiféle kö- nyörület, jöhet akár négyszázezer öngyilkosság a bankbukás nyomán. A pénz elúszott és ez az egész. A többi bankok próbálnak menteni, hogy az emberekben megingott bizalmat valahogyan megreperálják, adnak köcsönt nagy utánjárás és napokig tartó sorbaállás után ötszázalékos kamatra a betevőknek. A négyszáz- ezer munkás tehetetlenül áll a nagy zsarnokokkal szemben és alá kell Írjon, hogy a saját pénze után még kamatot is fog fizetni. Hatalmas lecke ez, mindazoknak, akik a dollár ópium hatalma alatt éltek. Akik távol tartották magú- ka a munkásmozgalomtól, mert a dollár gyűjtéssel voltak elfoglalva. Akik előtt csak egy cél lebegett életcélul, minél több dollár. Ezek most összerogyva siránkoznak, de nem láttak előre akkor, amikor figyelmeztetést kaptak arra, hogy segítsék építeni a mun kásmozgalmat, hogy legyenek velünk egy utón az ipari Egy Nagy Szervezet felépítésében, mert csak ez jelenthet jólétet és biztosítékot a munkásosztálynak. Amikor egy emberélet hiábavaló munkája omlik össze a semmivé vált bankkönyvekben, akkor megelégedéssel gondolhatnak vissza a múltra mindazok, akik életüket a munkásosztály felszabadulási harcának szentelték. Amikor a bankbukás nyomán négyszázezrek siránkoznak, mi harcedzetten "haladunk tovább azon az utón, ahol bukás nem érhet bennünket. Mert ha el is buknánk, úgy az is csak a munkásosztály győzelmi harcát segítené elő. Éppen ezért, amikor a mi vagyonunk is a Bérmunkás minden pénzállománya 65 dollár) a U. S. bankban nyugszik, akár visszakapjuk azt, akár nem, nem kell siránkoznunk felette. — Pedig három év alatt a Bérmunkás is körülbelül harmincezer dollár forgalmat bonyolított le a bankon keresztül és mégis csak olyan 1 csekély össze maradt ott meg. Egy üzleti újság csődbe jut akkor, amikor 65 dollár vagyona mellett jó néhány száz dollár adóssága van. A Bérmunkás az ipari unionisták harci közlönye erősen áll. A mi vagyonunk nem bukhat el egyetlen bankbukással sem, mert a mi vagyonunk valóban a bérmunkások zsebében van. Ha abból lapunk javára küldenek, úgy az azonnal befektetve lesz az 1WW eszméjének propagálására. Ezért nekünk soha nem volt vagyonnak nevezhető ösz- szeg a bankban és nem is lesz. Az elmúlt esztendőben közel ezer bank csukott le az Egyesült Államokban, mely csak azt bizonyítja, hogy a gazdasági krízist nem bírják kiheverni hanem ellenkezőleg az csak fokozódni fog. Legyen ez vigasztalás azoknak, akiket a bankbukás súlyosan érintett, lépjenek velünk együtt az első harcvonalba, csak láncaikat veszíthetik és cserébe egy egész világot nyerhetnek.---------o--------: TÖRVÉNYTELEN PROHIBICIÓ New Jersey állam a kék törvények kínai fallal körül vont hazája, az elmúlt héten egy újabb nevezetességre tett szert. Az állam egyik felső bírósági alkalmazottja valamit álmodott, nagy ásitozv» j bement a birósági hivatalba és I egy szuszra törvényellenesnek | nyilvánította az italtilalmi tör- i vényt. Vagyis felmentett egy vád- j lottat, aki azzal volt vádolva, — hogy régifajta, igazi sört gyártott és árusította azt. Clark biró szerint nem sértett meg az illető semmiféle törvényt, mert az italtilalmi törvényt sem az állami törvényhozás, sem pedig New jersey állam népe nem fogadta el. Tehát, ha a nép nem hozott törvényt .akkor nem is sérthette azt meg senki sem. Ez elég bölcs okoskodás, mert tény az, ha nem volt tej, a macska nem ihatta meg a tejet. A dolgok furcsasága ott kezdődik, hogy ugyanakkor, amikor Clark biró megállapítja azt, hogy nincs prohibiciós törvény, New Jersey államban több ezer ember ül a börtönökben a prohibiciós törvény megszegése miatt. A dolog furcsasága ott folytatódik tovább, amikor visszatekintünk több mint tiz esztendőre, amióta a prohibiciós törvényt életbe léptették és amióta jó néhány emberélet is esett áldozatul New Jersey államban is, ennek a törvénynek az alkalmazása miatt. Most tiz évvel később ébred mély álmából egy biró és 1 5 ezer szóban kiáltja I világgá, hogy nincs prohibiciós törvény, olyan törvényt soha nem fogadtak el New Jersey államban. Aztán jönnek a kapitalista lapok öklömnyi betűikkel és kürtölik világgá a bölcs biró felfedezé- j sét. Az első oldalon diszkeretben hozzák a biró ur arcának a képét és már a nagy "tudósok” azonnal tanulmányozás alá fogják a nagy lángészt. Mérik a homlokát, vizsgálják a szemöldökét, mert egy különleges emberi koponya kellett ahhoz, aki ilyesmit felfedezni tudott. Közben megindul a nagy vita, igaza van-e, vagy nincs igaza a bírónak?! — Persze a prohibiciós agentek tovább buzgólkodnak és mintha mi sem történt volna, egymásután viszik börtönbe a törvénytelen törvény megsértőit. A kapitalista újságoknak pedig van mit Írni hetekig, a munkanélküliek, akik a szemétdombon szedik fel az etel es újság maradékot ,el kell felejtsék nyomorúságukat, mert jött egy biró, aki e nagy válságban egy hatalmas lökést ad az uralkodó osztály kátyúba jutott szekerének. Nagy zűrzavar tárnád, az Egyesült Államok főbírói hivatala megtámadja a New Jersey-i kis bírót, aki viszont csak suttogó hangon mer befelé védekezni, kifelé pedig kiabálnak az italtilalmi törvény ellenségei. A régi római birodalom példájára meg van a nagy cirkusz, a hangulat hullámai magasra vernek és mi sem jobb az <"he- zök lecsillapítására, mint kenyér és cirkusz! A cirkuszi mutatványokat elvégzi Clark biró, a kenyér dolgát pedig elintézik a politikusok. akik milliókat g'ű 'enek e t é’ra és saiát maguknak gyűj tik a pecsenyére valót, közben adnak egy-két morzsát éhezőknek is. Cudar jó világot élűnk, a bírók fellázadnak a törvény ellen, a munkások pedig habzsolják az alamizsnát. Elégedetlenségüket csak ott nyilvánítják, amikor még egy morzsát követelnek, a forradalmi politikusokplatformján. Más bajunk már nincs is, csak a prohibiciós törvény kérdése és a munkanélküli segélyezések. A társadalmi rendszer megváltoztatásáért ipari szejvezkedés utján harcolni, az csak másodrendű kérdés, mert ott nincs cirkuszi mutatvány. Ott a bölcs bírók és politikusok háttérbe szorulnak •• csak akkor jöhetnek elő, ha dolgozni akarnak.A törvénytelen törvény vitájába a mi beleszólásunk csak az lehet, hogy a munkásosztály tagjait felvilágosítjuk arról, hogy a nagy lármával csak a munkásosztály figyelmét akarják elterelni az egyetlen fontos kötelességétől, az ipari szervezkedéstől. (f.) Az olvasók köréből (Folytatás a 3-ik oldalról.) seket és még tán arra is válaszol,; hogy fegyverrel is hajlandó harcolni az orosz munkások mai rendje ellen? Olexo Endre.---------o--------Az olvasók köréből cimü rovatunk alatt helyt adunk minden olyan cikknek, mely a munkásosztály ügyét van hivatva szolgálni. A beérkezett levelek, melyek idevonatkoznak, teljes egészében leközöljük, hogy munkástársaink véleményüket a kérdés felett kibonthassák. A fenti levél a múlt heti lapszámunkban megjelent Nagy munkástárs levelére akar lenni a válasz vagy inkább további kérdésekre való felelet. — Hangsúlyozzuk, mindenkinek joga van a kérdésekhez, hozzásaó- lani. Szerk. ,
