Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-12-25 / 617. szám

4-ík oldal. BÉRMUNKÁS December Z5. TBI A BÉRMUNKÁS; (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. r'.líííiarct ési Arak: Subscription Kates: Idg-v évre . ... $2.00 One "fear .... $2.00 j Félévre....................1.00 Six Months .... 1.00 IC gyes szám ára . . 5 c Single Copy .... 5c Csomag-os rendelésnél 8c Bundle Orders ... 8c j lloiicj Order for .Subscription Payable to: ‘‘BÉRMUNKÁS ” P. O. Box 17, Station Y, New York, N. Y. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 347 E. 72nd St. New York, N. Y. j Entered as second-class matter November 19, ! 1927, at the Post Office at New York, N. Y., [ under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Az iparok irányítása _______ ! Az orosz és magyar forradalmak megta- | nitottak bennünket arra, hogy a politikai j forradalom magában véve nem elégséges. A ; munkásság helyzetén nem a politikai rend- szervátozás, hanem a termelés módjának a megváltoztatása segít. A termelésben azon­ban csak a munkások maguk idézhetik elő a kívánt változást,. | A termelés eszközeitől megfosztott mun­kásság csak annak a forradalomnak veszi ! hasznát, mely újból birtokába juttatja ezen j eszközöket, hogy azokkal megteremthesse a I szükségletét. A tőkés termelő rendszer ép- I pen azért fog összeomlani, mert a profitra I való termelés lezárja a gyárakat, bányákat és mindenféle ipartelepeket, ha a termelő ] eszközök birtokosainak nincs kilátás profitra, ; hiába van szükség a termelvényekre. A politikai forradalom azonban még nem | jelenti a termelés rendszerének megváltozta- I tását. Még akkor sem, ha mindjárt elűzik is ! az összes tőkéseket, akik a termelő eszközö­ket bitorolják. Nem pedig azért, mert nem elég a termelő eszközök felszabadítása, azo­kat működésbe is kell hozni, hogy szükség­leteinket megtermeljük velük. Nem sokat ér­nénk el a gépek lefoglalásával, ha azokat az-' tán nem tudnánk használni. A termelés tovább folytatása a legfőbb dolog a proletár forradalomban. A termelő eszközök lefoglalása csak az első lépés, — amely azonban nemcsak értéktelen, de egye­nest káros, ha az utánna kővetkező lépést, a termelés tovább folytatását nem tudjuk megtenni. Ha nem állunk készen a termelés tovább folytatására, akkor akár le se fog­laljuk a termelő eszközöket, mert hiszen ak­kor még az a termelés is megakadna, amit ma végeznek. De hogyan készülhetünk elő a termelés tovább folytatására? Erre a rendkívül fon­tos kérdésre már határozott választ adha­tunk: AZ IPARI SZERVEZETEK KIÉPÍ­TÉSE ÁLTAL. Figyeljük meg a mai termelést. Minden gyárban, műhelyben az alkalmazottak között bizonyos kooperációt találunk, amelynek az eredménye az általuk készített termelvény. Ma ezt a kooperációt a tulajdonos vagy he­lyettesének a parancsa hozza létre. Kijelölik minden alkalmazottnak a munkakörét és igy a termelvény elkészülhet. Azonban ezért az igazgatásért a munkások nagyon nagy árat fizetnek. Holott megtehetnék ezt önmaguk is ha összetartanának . A termelésre való szervezést elvégezte a ka­pitalizmus az irányításra való szervezésről azonban magunknak kell gondoskodnunk. Ilyen irányitásra Való szervezésről szolgál­nak az IWW által hirdetett IPARI SZER­VEZETEK. Az Ipari Szervezet van hivatva ! arra, hogy a termelés tovább folytatásáról gondoskodjon. Ez egészen természetes is, i hiszen az ugyanazon műhelyben dolgozó munkások ismerik egymás munkakörét és ké­pesek arra a kooperációra, amely a termel- ■ vény elkészítéséhez kell. Az Ipari Szervezet­nek kell átvenni az igazgatást a mai mana- I gerek kezéből. Az Ipari Szervezet azonban magukat a munkásokat képviseli, igy az ipa­rokat a munkások érdekeinek megfelelőleg [, irányítja. Az Ipari Szervezetek kiépítése tehát a legfontosabb feladatunk. Bármilyen formá- i ban is legyen meg a proletár forradalom, ha nem lesznek erős Ipari Szervezeteink, képte­lenek leszünk az iparok folytatására és a for­radalom nem megváltást, de újabb szenve­dést fog hozni a munkás milliókra. Az Ipari Szervezetek nagy fontosságát fel­ismerve, az Industrial Workers of the World felhívja a világ bérmunkásait, hogy csatla­kozzanak az ipari szervezetekhez, hogy képe­sek legyenek az iparok tovább folytatasara. Karácsony ünnepén ... Letarolt fenyőerdők tövében ünnepi fé­nyességet árasztó villanygyertyák csillogó fé­nye mellett ünnepelnek ma. Ünneplő fényes­ség árad ki a hatalmas áruházak kristály ab­lakain, künn az utcán, a2 üzleti negyedek gócpontjain ott csillog a “mindenki kará­csonyfája!" Örülnünk kellene a szeretet ün­nepén, amikor mindenütt az ünnepi pompát látjuk, a friss, zöld fenyőfák az uj élet re­ményét tartják elénk. A város minden részén felállított ingyen­konyhák. díszbe öltöztetve szintén ünnepre hívnák. A sok hétköznap után ünnepet kel­lene ülnünk! Karácsony napja van.... De lehet-e ünnepelnünk? .... Van-e nekünk ünnepünk, amikor a nagy karácsonyi fény árnyékában ott van a rnun- kásmilliók nyomorának fekete réme! Ünnepet ülhetünk-e, amikor a karácsonyi fény csak keveseknek világit? ! Ünnepelhetünk-e akkor, amikor azt kell, lássuk, hogy az Öröm csak keveseké, mig a nyomor hétköznapja borítja a dolgozók tá­borát! Lehet-e nekünk ünnepelnünk, amikor nyolc millió munkás az utcára dobva .kívül­ről nézi a kevesek ünnepét? ! És ünnepelhetünk-e akkor, amikor még tömegeink szervezetlenül állanak az iparok­ban, az iparfejedelmek szervezett hatalmá­nak tehetetlenül kiszolgáltatva. Ünnepelhetünk-e akkor, amikor i minden­napi kenyérért való küzdelmeinket az éhség koronájával jutalmazzák! Mások ünnepén mi ünneptelenek, meg kell álljunk egy pillanatra és a jövőbe kell tekintsünk az igazi ünnep felé! Amikor nem azért ünnepel az egyik, mert a másik gyászol! Amikor az ünnep mindenkié le.»z! Amikor nem lesz kiváltságos osztály az­zal a hivatással, hogy a termelt javakat el- ■ rabolja és önző »irigységgel elraktározza azt a nélkülöző milliók elől! Amikor a háború réme nem kisér bennün- . két nyomon, csak egy parancsra várva, hogy bennünket az uralkodók vágóhidján halomra | gyilkoljon! Készül már az igazi ünnep! Az ipari for- , radalom’ győzelmi ünnepe! ^ Az ipari szervezkedés tüze él és perzseli ma a kapitalista társadalmi rendszer gyöke- j rét! • Csak egy kis olajat a tűzre, hogy lángra lobbanjon! Égjen a tűz! A-holnap tüze! Az igazság, j az emberszeretet igazi ünnepe! Karácsony ünnepén a mi ünnepünk a harc j ünnepel Jön a megváltó, de nem égi tünemények i között, hanem a munkásosztály forradalmi harcával és megfogja valósítani az igazi ün­nepet e földön! Általános sztrájk ! . \ — Újult es hatalmasabb erővel nyilvánult meg a spanyol munkásság elkeseredése az | elnyomás és kizsákmányolás ellen. Talán Ma- j gyarországot lehet mellé állitani, hol a feudá- J is arisztokrácia a munkásságot megfosztja j minden szólás, sajtó és gyülekezési jogától. [ Nem az első megmozdulása ez a spanyol munkásságnak, hogy ledobja magáról a rab­igát, elzavarja a királyt, arisztokrata és papi támaszaival oda, ahová valók, a múzeumba. A spanyolországi munkásság kenyérharcát és szólásszabadságát az állam legfőbb táma­szaival, a rendőrség és katonasággal próbál­ják ezideig elnyomni. A világ kapitalista saj- í tói is beismerték Riviera kegyetlen uralkodá- | sát, ki tudta azt, hogy ennek a társadalmi j rendnek egy ellensége van csakr a munkás- I ség. Tehát ezt fosztotta meg mindenétől. Az általános sztrájk jelei már hetekkel ezelőtt mutatkoztak Spanyolország ipari vá­rosaiban, mikor az összes szakmabeli munkások beszüntették a munkát, megmutat­ták a feudális-kapitalista rendszernek, hogy mit jelent az iparok bérrabszolgáinak egysé­ges megmozdulása. A rendőrség és katonaság minden csoportosulást a fegyver felhasználá- J sával próbált elnyomni, mely látszólag sike- ( rült is. Most .alig pár héttel utánna egy még na­gyobb arányban jelentkezett a munkásság el­keseredése az uralkodó társadalmi rendszer ellen. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ott van egy republikánus csoport is,mely politi­kai Formában akarja a spanyolországi hely­zetet megváltoztatni. Ennek tudható be, hogy a munkásság bizonyos mértékig meg j volt tévesztve, mikor elhitették velük, hogy j politikai forradalommal a rendszert képesek j megváltoztatni. Megtették az első lépéseket, mikor Jaca j környékén lefoglalták a középületeket és ak­kor tanácskoztak politikusok módjára, hogy mint kellene a tervet tovább folytatni. Mint minden ilyen esetben a kapitalista elnyomó osztály a saját érdekét megakarja védeni és védőeszközül a katonaság és rendőrséget használja, mint támaszait. De a munkásság hamarosan belátta, hogy politikai eszközök­kel helyzetükön változtatni képtelenek és mint egy parancsszóra, az agyonsanyargatott és elnyomott munkásosztály saját maga vette kezébe a társadalom átalakítási terve keresz­tülvitelét. Minden egyes ipari gócpontjában 'általános sztrájkkal feleltek. Az állami rendszer irányitói ismét meg- | mozgattak mindent, hogy az egységes meg­mozdulását a munkásságnak letörjék. Kato­nai diktatúrát rendeltek el az ország minden részére. Továbbá a legszigorúbb cenzúrát ve­zették be és a városok közötti kapcsolatot be­szüntették. Senki más híreket nem továbbít­hat sem telefonon, sem a rádión keresztül, mint maga az állam. Az állam, hűséges alatt­valóit a Foreign League-et fegyverrel szerel- j ték fel mindenütt és jogot adtak nekik, hogy | csoportosulásnál fegyverüket szabadon hasz­nálhassák. Spanyolországból jelenleg semmi­féle hir nem mehet ki, csak amit a rendszer irányitói akarnak. De azért már kiszivárog, hogy az ország egyes részein a lakosság láza­dozni kezd a kenyérhiány miatt. A legkisebb csoportosulásnál a fegy­verek durrogásával akarják őket megfélemli- teni. A híradások szerint mindenfelé sok ha­lottja és sebesültje van úgy a munkásságnak, mint magának az államrendszer védelmezői­nek. A spanyolországi helyzet megváltoztatása, a munkásság felszabaddulása, csakis a mun­kásság ügye lehet. A spanyol munkások álta­lános sztrájkja egy hét leforgása alatt válto­zást hozhat ,ha egységesen kitartanak. H’ába ott a katonaság terrorja, a puska és ágyucső, ha az iparok és a közmüvek munkásai be­szüntetik a termelést.

Next

/
Thumbnails
Contents