Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-12-25 / 617. szám
4-ík oldal. BÉRMUNKÁS December Z5. TBI A BÉRMUNKÁS; (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. r'.líííiarct ési Arak: Subscription Kates: Idg-v évre . ... $2.00 One "fear .... $2.00 j Félévre....................1.00 Six Months .... 1.00 IC gyes szám ára . . 5 c Single Copy .... 5c Csomag-os rendelésnél 8c Bundle Orders ... 8c j lloiicj Order for .Subscription Payable to: ‘‘BÉRMUNKÁS ” P. O. Box 17, Station Y, New York, N. Y. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 347 E. 72nd St. New York, N. Y. j Entered as second-class matter November 19, ! 1927, at the Post Office at New York, N. Y., [ under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Az iparok irányítása _______ ! Az orosz és magyar forradalmak megta- | nitottak bennünket arra, hogy a politikai j forradalom magában véve nem elégséges. A ; munkásság helyzetén nem a politikai rend- szervátozás, hanem a termelés módjának a megváltoztatása segít. A termelésben azonban csak a munkások maguk idézhetik elő a kívánt változást,. | A termelés eszközeitől megfosztott munkásság csak annak a forradalomnak veszi ! hasznát, mely újból birtokába juttatja ezen j eszközöket, hogy azokkal megteremthesse a I szükségletét. A tőkés termelő rendszer ép- I pen azért fog összeomlani, mert a profitra I való termelés lezárja a gyárakat, bányákat és mindenféle ipartelepeket, ha a termelő ] eszközök birtokosainak nincs kilátás profitra, ; hiába van szükség a termelvényekre. A politikai forradalom azonban még nem | jelenti a termelés rendszerének megváltozta- I tását. Még akkor sem, ha mindjárt elűzik is ! az összes tőkéseket, akik a termelő eszközöket bitorolják. Nem pedig azért, mert nem elég a termelő eszközök felszabadítása, azokat működésbe is kell hozni, hogy szükségleteinket megtermeljük velük. Nem sokat érnénk el a gépek lefoglalásával, ha azokat az-' tán nem tudnánk használni. A termelés tovább folytatása a legfőbb dolog a proletár forradalomban. A termelő eszközök lefoglalása csak az első lépés, — amely azonban nemcsak értéktelen, de egyenest káros, ha az utánna kővetkező lépést, a termelés tovább folytatását nem tudjuk megtenni. Ha nem állunk készen a termelés tovább folytatására, akkor akár le se foglaljuk a termelő eszközöket, mert hiszen akkor még az a termelés is megakadna, amit ma végeznek. De hogyan készülhetünk elő a termelés tovább folytatására? Erre a rendkívül fontos kérdésre már határozott választ adhatunk: AZ IPARI SZERVEZETEK KIÉPÍTÉSE ÁLTAL. Figyeljük meg a mai termelést. Minden gyárban, műhelyben az alkalmazottak között bizonyos kooperációt találunk, amelynek az eredménye az általuk készített termelvény. Ma ezt a kooperációt a tulajdonos vagy helyettesének a parancsa hozza létre. Kijelölik minden alkalmazottnak a munkakörét és igy a termelvény elkészülhet. Azonban ezért az igazgatásért a munkások nagyon nagy árat fizetnek. Holott megtehetnék ezt önmaguk is ha összetartanának . A termelésre való szervezést elvégezte a kapitalizmus az irányításra való szervezésről azonban magunknak kell gondoskodnunk. Ilyen irányitásra Való szervezésről szolgálnak az IWW által hirdetett IPARI SZERVEZETEK. Az Ipari Szervezet van hivatva ! arra, hogy a termelés tovább folytatásáról gondoskodjon. Ez egészen természetes is, i hiszen az ugyanazon műhelyben dolgozó munkások ismerik egymás munkakörét és képesek arra a kooperációra, amely a termel- ■ vény elkészítéséhez kell. Az Ipari Szervezetnek kell átvenni az igazgatást a mai mana- I gerek kezéből. Az Ipari Szervezet azonban magukat a munkásokat képviseli, igy az iparokat a munkások érdekeinek megfelelőleg [, irányítja. Az Ipari Szervezetek kiépítése tehát a legfontosabb feladatunk. Bármilyen formá- i ban is legyen meg a proletár forradalom, ha nem lesznek erős Ipari Szervezeteink, képtelenek leszünk az iparok folytatására és a forradalom nem megváltást, de újabb szenvedést fog hozni a munkás milliókra. Az Ipari Szervezetek nagy fontosságát felismerve, az Industrial Workers of the World felhívja a világ bérmunkásait, hogy csatlakozzanak az ipari szervezetekhez, hogy képesek legyenek az iparok tovább folytatasara. Karácsony ünnepén ... Letarolt fenyőerdők tövében ünnepi fényességet árasztó villanygyertyák csillogó fénye mellett ünnepelnek ma. Ünneplő fényesség árad ki a hatalmas áruházak kristály ablakain, künn az utcán, a2 üzleti negyedek gócpontjain ott csillog a “mindenki karácsonyfája!" Örülnünk kellene a szeretet ünnepén, amikor mindenütt az ünnepi pompát látjuk, a friss, zöld fenyőfák az uj élet reményét tartják elénk. A város minden részén felállított ingyenkonyhák. díszbe öltöztetve szintén ünnepre hívnák. A sok hétköznap után ünnepet kellene ülnünk! Karácsony napja van.... De lehet-e ünnepelnünk? .... Van-e nekünk ünnepünk, amikor a nagy karácsonyi fény árnyékában ott van a rnun- kásmilliók nyomorának fekete réme! Ünnepet ülhetünk-e, amikor a karácsonyi fény csak keveseknek világit? ! Ünnepelhetünk-e akkor, amikor azt kell, lássuk, hogy az Öröm csak keveseké, mig a nyomor hétköznapja borítja a dolgozók táborát! Lehet-e nekünk ünnepelnünk, amikor nyolc millió munkás az utcára dobva .kívülről nézi a kevesek ünnepét? ! És ünnepelhetünk-e akkor, amikor még tömegeink szervezetlenül állanak az iparokban, az iparfejedelmek szervezett hatalmának tehetetlenül kiszolgáltatva. Ünnepelhetünk-e akkor, amikor i mindennapi kenyérért való küzdelmeinket az éhség koronájával jutalmazzák! Mások ünnepén mi ünneptelenek, meg kell álljunk egy pillanatra és a jövőbe kell tekintsünk az igazi ünnep felé! Amikor nem azért ünnepel az egyik, mert a másik gyászol! Amikor az ünnep mindenkié le.»z! Amikor nem lesz kiváltságos osztály azzal a hivatással, hogy a termelt javakat el- ■ rabolja és önző »irigységgel elraktározza azt a nélkülöző milliók elől! Amikor a háború réme nem kisér bennün- . két nyomon, csak egy parancsra várva, hogy bennünket az uralkodók vágóhidján halomra | gyilkoljon! Készül már az igazi ünnep! Az ipari for- , radalom’ győzelmi ünnepe! ^ Az ipari szervezkedés tüze él és perzseli ma a kapitalista társadalmi rendszer gyöke- j rét! • Csak egy kis olajat a tűzre, hogy lángra lobbanjon! Égjen a tűz! A-holnap tüze! Az igazság, j az emberszeretet igazi ünnepe! Karácsony ünnepén a mi ünnepünk a harc j ünnepel Jön a megváltó, de nem égi tünemények i között, hanem a munkásosztály forradalmi harcával és megfogja valósítani az igazi ünnepet e földön! Általános sztrájk ! . \ — Újult es hatalmasabb erővel nyilvánult meg a spanyol munkásság elkeseredése az | elnyomás és kizsákmányolás ellen. Talán Ma- j gyarországot lehet mellé állitani, hol a feudá- J is arisztokrácia a munkásságot megfosztja j minden szólás, sajtó és gyülekezési jogától. [ Nem az első megmozdulása ez a spanyol munkásságnak, hogy ledobja magáról a rabigát, elzavarja a királyt, arisztokrata és papi támaszaival oda, ahová valók, a múzeumba. A spanyolországi munkásság kenyérharcát és szólásszabadságát az állam legfőbb támaszaival, a rendőrség és katonasággal próbálják ezideig elnyomni. A világ kapitalista saj- í tói is beismerték Riviera kegyetlen uralkodá- | sát, ki tudta azt, hogy ennek a társadalmi j rendnek egy ellensége van csakr a munkás- I ség. Tehát ezt fosztotta meg mindenétől. Az általános sztrájk jelei már hetekkel ezelőtt mutatkoztak Spanyolország ipari városaiban, mikor az összes szakmabeli munkások beszüntették a munkát, megmutatták a feudális-kapitalista rendszernek, hogy mit jelent az iparok bérrabszolgáinak egységes megmozdulása. A rendőrség és katonaság minden csoportosulást a fegyver felhasználá- J sával próbált elnyomni, mely látszólag sike- ( rült is. Most .alig pár héttel utánna egy még nagyobb arányban jelentkezett a munkásság elkeseredése az uralkodó társadalmi rendszer ellen. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ott van egy republikánus csoport is,mely politikai Formában akarja a spanyolországi helyzetet megváltoztatni. Ennek tudható be, hogy a munkásság bizonyos mértékig meg j volt tévesztve, mikor elhitették velük, hogy j politikai forradalommal a rendszert képesek j megváltoztatni. Megtették az első lépéseket, mikor Jaca j környékén lefoglalták a középületeket és akkor tanácskoztak politikusok módjára, hogy mint kellene a tervet tovább folytatni. Mint minden ilyen esetben a kapitalista elnyomó osztály a saját érdekét megakarja védeni és védőeszközül a katonaság és rendőrséget használja, mint támaszait. De a munkásság hamarosan belátta, hogy politikai eszközökkel helyzetükön változtatni képtelenek és mint egy parancsszóra, az agyonsanyargatott és elnyomott munkásosztály saját maga vette kezébe a társadalom átalakítási terve keresztülvitelét. Minden egyes ipari gócpontjában 'általános sztrájkkal feleltek. Az állami rendszer irányitói ismét meg- | mozgattak mindent, hogy az egységes megmozdulását a munkásságnak letörjék. Katonai diktatúrát rendeltek el az ország minden részére. Továbbá a legszigorúbb cenzúrát vezették be és a városok közötti kapcsolatot beszüntették. Senki más híreket nem továbbíthat sem telefonon, sem a rádión keresztül, mint maga az állam. Az állam, hűséges alattvalóit a Foreign League-et fegyverrel szerel- j ték fel mindenütt és jogot adtak nekik, hogy | csoportosulásnál fegyverüket szabadon használhassák. Spanyolországból jelenleg semmiféle hir nem mehet ki, csak amit a rendszer irányitói akarnak. De azért már kiszivárog, hogy az ország egyes részein a lakosság lázadozni kezd a kenyérhiány miatt. A legkisebb csoportosulásnál a fegyverek durrogásával akarják őket megfélemli- teni. A híradások szerint mindenfelé sok halottja és sebesültje van úgy a munkásságnak, mint magának az államrendszer védelmezőinek. A spanyolországi helyzet megváltoztatása, a munkásság felszabaddulása, csakis a munkásság ügye lehet. A spanyol munkások általános sztrájkja egy hét leforgása alatt változást hozhat ,ha egységesen kitartanak. H’ába ott a katonaság terrorja, a puska és ágyucső, ha az iparok és a közmüvek munkásai beszüntetik a termelést.
