Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-12-18 / 616. szám

ií'ik Jldal.

BEKMUIINA^

December I ö.

Fej: Én nyerek. írás: ti veszittetek

Fordította: ZÁRA JÁNOS.

(Folytatás a múlt hétről.)

I. Magas vámok. Fentebb kimutattuk ennek értéktelenségét. Ha összehasonlítjuk azon országokat, ahol magas védő vámok vannak az alacsony vámmal rendelkező crszágokkal, azt fogjuk látni, hogy az egyikben a munkanélküliség épp oly nagyarányú, mint a másikban.

II. A bevándorlás korlátozása. Ez éppen olyan értéktelen mint az előbbi. Ha a munkások eg> bizonyos helyhez vannak kötve, ahol a munkaalkalom nincs arányban a népességgel, ennek természetes következménye, hogy a bérek alászállnak. A kapitalizmus nemzetközi és érdekeinek azon helyek felelnek meg legjobban, ahol a bérek alacsonyabbak. Következésképpen, ha a bevándorlé korlátozva van, a bérek alászállnak azon országokban, ahonnan a munkások jönnének és igy az árugyártás, melyet itt kellene végezni, oda megy.

III. Ne szüljünk több bérrabszolgát. A szülés korlátozása némi könnyebbséget jelent az individuális munkásnak, azonban az osztály problémája megoldására alkalmatlan. Bármily védő eszközök is állanak a szülés korálátozásának segítségére, még mindig elég szerencsétlenség fog megtörténni ahhoz, hogy a‘ bérrabszolgákból elegendő mennyiséget szolgáltasson. Azonban ha mégis előfordulna, hogy munkaerőhiány van, egyszerűen importálnak olyan anyagokból, ahol a munkaerő termelése és nevelése olcsóbb, mint itten. És minthogy nagyban már a munkaerő értékét is az előállítási költség szabja meg, ez alá fogja szállitani a béreket, ahelyett, hogy emelné. Az alacsonyabb bérek pedig súlyosabb munkanélküliséget eredményeznek.

IV. Alacsonyabb munkabérek. Az alacsonyabb munkabérek általános tetszésre találnak a munkáltatók között. Nemzetgazdászok érvelése odairányul, hogy bármely árunak az értékét úgy kell megszabni, hogy a kínálat egyenlő legyen a kereslettel. Ha az ár magas, az árunak egy része visszamarad amig az ára alább száll és összhangba jön a kereslettel. Ezért az érvelések odairányulnak, hogy ha a münkabérek alacsonyabbak, nagyobb a munkaerő kereslet is. Ez azonban téves fogalom. Ha a bérek alacsonyabbak, kevesebb a vásárló képességük és ha kevesebbet vásárolunk vissza az általunk termelt árukból, kevesebb lesz a munkaalkalom.

V. Állami munkanélküli biztosítás. E megoldást még az úgynevezett radikálisok közül is sokan ajánlják. Azonban ennek végrehajtása lehetetlen volna valamelyes nyilvántartási rendszer bevezetése nélkül. Ily rendszer bevezetése egyenlő lenne a fekete lista rendszerrel, mely megkönnyítené a ipunkáltatóknak a lázadó munkások felismerését, ami a munkásmozgalom elgyengülését eredményezné és szabad kezet adna a munkáltatóknak a munkabérek és munkaidő megszabásában. Intelligens munkás ilyesmiért nem harcolhat.

VI. Magasabb munkabérek. Ez csak szervezett erővel érhető el. Kétségtelen, hogy a magasabb munkabérek jók; és az iparokban termelt értéket kimutató számok bizonyítják, hogy megfelelő szervezettel a jelenlegi munkabért egalább is háromszorosára emelhetnénk anélkül, hogy a rendszer összeomlanna. (A munkásság ne üljön fel azon ferde felfogásnak, hogyha magasak a munkabérek, magasabb a megélhetési szükségletek árai is;- mert ha lehetséges volna a megélhetési cikkek árait felsrófolni, az már megtörtént volna.) A magasabb munkabérek némi könnyebbséget nyújtanának azáltal, hogy valamelyes összeget félre tudnánk tenni a jelenlegihöz hasonló időkre. Azonban a problémát meg nem oldaná. Hanem igenis uj formába helyezné.

A gép és munkabér közös viszonyba van egymással, ami nem szaba’d figyelmen kivül hagynunk.

A gépek nem munka, hanem munkabér megtakarítást szolgálnak.

Oly országokban, ahol a munkabérek alacsonyak, —- mint Indiában — nagyon kevés gépe- használnak, mig ellenben oly országokban, ahol a munkabérek magasabbak, a gépek nagy használatnak örvendenek. Mennél magasabbak a munkabérek, annál jobban alkalmazzák a gépeket emberek helyett. A gép alkalmazása csak az esetben profitot hajtó, ha az általa megtakarított munkabér tetemesen felülmúlja annaki öltségeit. Anélkül, hogy újabb találmányok kerülnének forgalomba, a meglevőknek fokozásával ellensúlyozni lehetne a magasabb munkabérekkel előidézett munkaalkalmakat. Például az Egyesült Államok összes fürészmalmait a termelő képességük legmagasabb okára emelnék, 45.000 munkás elegendő volna a jelenleg foglalkoztatott 292.000 helyett — Stuart Chase “Tragedy of waste” megátlapiása szerint. A magasabb munkabér nagyon jó — de próbájuk azt megszerezni a munkanélküliség idején.

VII. Rövidebb munkaidő. Az Egyesült Államokban körülbelül 2 7.000.000 bérmunkás van. A munkanélküliek számáról kiadott jelentések megbízhatatlanok. De hogy méltányosak legyünk, vegyük a számot, melyet a hivatalos körök gyakran hangoztatnak, mely szerint a munkanélküliek száma 6,000.000. E szerint 21.000.000 dolgozik átlag napi 9 órai munkaidőt, mely 1 89 millió napi munkaórát tesz ki.

(Folytatása a jövő héten. )

December 24.

December 24-ikét nemcsak j azért várják a chicagóiak, mert az karácsony előestéje, hanem éhnél fontosabb esemény --- a disznótoros vacsora, melyet az IWW ; hoz tartozó és azzal rokonszenvező munkástársnők tartanak. Az előkészületekből már most megállapíthatjuk, hogy ehhez hason ' még nem volt Chicagóban.

Előre nem Írhatjuk meg, hogy ! mi minden lesz ott, azonban ha | figyelembe vesszük, hogy a ren- j dezés hozzáértő kezekben van, ellehetünk a legjobbakra készülve. Egyet megsúgunk a chicagoi- 1 aknak, —azt, hogy ennél élvezetesebb karácsony előestét még nem éltek. Ezért el ne mulassza senki a Fleiner Hallban 1 638. N. Hallsted St. megjelenni, mert a meg nem jelenéssel pótolhatatlan mulasztást követ el.

A vacsora két célt szolgál: az egyik, hogy felejthetetlen estét szerezzen a chicagóiaknak, a másik pedig, hogy a vacsorából eredő haszon az ipari unionizmus egyetlen magyar nyelven megjelenő lapját, a “Bérmunkást” támogatja.

A gyerekeket okvetlen hozza magával minden család, mert az ő részükre is tartogatunk egy kis meglepetést.

Tehát december 24-én találkozunk.---------o--------Felhívás!

Tudomására hozzuk Chicago munkásságának, hogy 1930 dec. 21-én, vasárnap délután 3 órai kezdettel nagy magyar

tartunka K. P. Hallban 9233 Cottage Grove Ave alatt.

Tárgy: MIKOR NYÍLNAK MEG A GYÁRAK KAPUI.

Előadó: Wiener Andor munkástárs lesz Detroitból Rajta kivül még mások is fognak beszélni. Szabad bemenet. A Chicago és környéke magyarságának tömeges megjelenését kéri

A Világ Ipari Munkásainak magyar tagjai.

U. S. bank megbukott

(Folytatás az 1-ső oldalról.) kát, mint a többi bankoknál levő betevőket, máris jelentkezett a Federal Bank bizottságának mind a 23 tagja és kijelentették nagy bölcsen, hogy kiknek betétjük volt a U. S. bankban, kellő garancia mellett hajlandók a betétek után 50%-ot folyósítani 5%- i os kamat mellett, hogy a bank j bukásával beállott pénzügyiz za- j varokat valamiképp megoldják. Ennek dacára ma New Yorkban az a helyzet, hogy az embereknek a bizalmuk megingott a bankokban és mindenki siet betétjét a bankokból kivenni és biztosabb helyre elhelyezni Egy tény, hogy azoknak, kiknek betétjük volt a banknál, keservesen megspórolt pénzüknek egy részét elveszítették és hogy a Bérmunkás ott levő pénzével mi lesz, ki szintén az áldozatok között van, nem tudjuk.

, PHILADELPHIA ÖNTUDATOS MUNKÁSSÁGA AZ OSZTÁLYHARC RABJAIÉRT.

Az IWW tagjai és a Bérmunl kás olvasói dec. 6-án tartotta meg ! védelmi estélyét, e napon igyekeztek leróni karácsonyi kötelezettségüket az osztályharc rabjai és azok családjai iránt.

Estélyünk sikeresen záródott íe, amely azt igazolja, hogy testvéri szeretettel adóznak azok iránt, kik a munkásság felszabadításáért egy percre sem adták fel a harcot mint igaz forradalmárok, emlékezzünk meg róluk és családjaikról.

Shöpf és Fletcher munkástársak rövid, de tartalmas beszédben ismertették az osztályharc rab jai helyzetét és a szervezkedés szükségességét.

A munkástársnők adakozását és felülfizetésekért ezúton mond köszönetét a rendezőség, — ugy- szintné a philadelphiai Munkás Dalárda tagjainak is fellépésükért. — Felülfizettek:

| J. Szebler 1.—, L. Novák 1.—,

H. Fuhrmann I.—, Mrs. Kolos

I. 60. 1.60. Székely 60. Bencsik 50 cent. W. W. 50 cent. Elszámolás folyamatban van. Tiszta jövedelmet rendeltetési helyére

küldjük.

Tudósító.---------o---------SZTRÁJK A CERUZA GYÁRBAN.

Az Eagle Pencil Co new yorki gyárában az összes munkások számszerint 940-en sztrájkba mentek, hogy a gyár vezetősége 10%-al levágta a munkások fizetését. A bérlevágás előtt az e gyárban dolgozó férfi munkások heti bére 20 dollár, az asszonyok és lányoké 1 5 dollár volt a gyár beismerése szerint.

A munkások a bérlevágás hírére olyan taktikát használtak, hogy bemennek a gyárba reggel és megindítják a gépeket, de senki- sem kezd munkához 10 óráig, hogy ezzel hívják fel a gyárveze- í tőség figyelmét arra, hogy nem nyugszanak bele a bérlevágásba. Miután a gyárosok nem voltak még ekkor sem hajlandók a bér- I levágást visszavonni, mindnyájan ! sztrájkba mentek.

A sztrájk már két hete kitartóan folyik. A piketelőket a rendőrpribékek nap-nap után bántalmazzák. A gyár vezetősége lefüggönyözött kocsikban a rendőrség felvigyázata mellett szállítja be a szkebeket a gyárba.---------o--------VAGY FASCISTA, VAGY..

Rómában ismét letartóztattak két újságírót, mert Írásaikban, mit titokban osztogattak széjjel a fas- cizmus ellen Írtak. Egyike közülök a New York Evening Postnak továbbá a New York Times Book Reviewnek volt tudósítója. A hatóság szerint ez utóbbit szabadon engedik, mig a másikat súlyos büntetéssel az egyik byrtön- szigetre száműzik.

Csatlakozz az IWW.-ho/;