Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-11-06 / 610. szám

2-ik oldal. bérmunka, November 6. (Folytatás az 1-ső oldalról.) eaival mindenkit magával raga­dott. Kétszer is megujráznia kel­lett a táncot, de a közönség igy sem volt betelve a fiatal művész­nő látásába, aki csodálatos képes­ségeinek kibontakozásában és^ra- gyogásában, mint egy álomvilág tüneménye suhan és rebben tova, hogy mindenkit elbűvöljön. Ez az egy programmpont is megérte az egész belépti dijat művészi telje­sítményében. Csorba Icca éneke különösen elbájoló volt. Már megszoktuk Csorba Iccától, hogy szépen éne­kel, hogy tud énekelni s talán ő is megszokta veleszületett képes­ségét és jobban, szebben, gördü­lékenyebben és zengzetesebb me­lódiában mutatkozott be mostan, váratlanul, minthogyha egy sok­kal nagyobb művésznő állana ve­lünk szemben, mint az eddigi Csorba Icca volt. Hangja olyan fenségesen elragadó, hogy a zsu- ■ folt terem közönsége szűnni nem akaró tapssal honorálta érte. Igazi diadal napja volt ez Csor­ba Iccának. Mares Béla mindenkit megrázó erővel és tehetséggel Ady verse­ket szavalt. Úgyszintén Wiener Géza is nagy hatással. A nagyszerű.programmot lelke­sen tapsolta a hallgatóság, kifeje­zésre juttatva megelégedését a lá­tottak és hallottak felett és a te­rem tisztességes hallgatóságát egyetlen őszinte meleg kapocs: az előadó és fellépő művészek által keltett hangulat magasszinvonalu szellemi kapcsa fűzte egybe. Ek­kor kezdődött a film bemutatása. Élénk érdeklődés mellett, mély csendben pergett le a film. Utána dr. Vince Sándor lépett a pódi­umra, hogy a filmhez magyarázó előadást tartson. Ebben a pillanatban hallatlan dolog történt. A tömegben hátul elbújt Mayer Gusztáv -torkasza- szakadtából elkiáltotta magát: “GYILKOS !”---- A nyugodtan ülő és mit sem sejtő közönség jó részét pánik félelem fogta el. A nagyszámú nők és gyer­mekek sikoltozva ugrottak fel helyükről és rettegve szaladtak a kijárat felé egymást taszigálva. — Borzalmas látvány volt. Ha azok­ban a pillanatokban csak egy má­sodpercnyi időre elveszíti fejét a rendezőség, egyszerre megismét- j lődött volna a Calumet, Mich.-i I pánik az emlékezetes IWW ünne­pélyen, ahol 75 egyént, többnyi­re nőt és gyermeket taposott agyon a pánik félelemben a kijá­rathoz rohant közönség, amint mindenki menekülni akart egy j stool pigeon “tűz van" kiáltásától j megrettenve. A rendezőség min­den idegszálának megfeszítésével csillapította a közönséget, mig a platformot a rendezőség egyik tagja foglalta el és kezében egy léccel kalapált elnöki kalapács helyett és beszélt. A közönséget megnyug­tatta és egybetartotta, ami csak emberfeletti erőfeszítéssel sikerült. A teremben meg a rendezőség ön­tudatosan dolgozó tagjai vették körül a tömeget. A zavarkeltésre szervezkedett kommunisták különböző helyeken kezdtek orditozni, különböző idő­ben, hogy igy a tömeget teljesen felbontsák. De minden ordítozó huligán mellett ott termett rögtön a rendezőség pár tagja, megra­gadták az ipsét a gallérjánál és a karjánál fogvást és kivitték a te­remből. Percekig tartott ez a tisztitó munka. Egymásután ragadták galléron a rendezők Tomanickát, Petráss Pált, Ruhigot és a többie­ket. Egy sarokban egy bagolyarcu nő csapkodott, karmolt eszétvesz- tetten elvakulva a körülállók fe­lé, de a rendezők lefogták a ke­zeit, hogy önmagába kárt ne te­hessen őrületében és szépen kivit­ték a teremből. Ez a megvadult nő Steiner Emma volt. — To- manickáné is ugylátszik, valaho­gyan publicitásra vágyott, mert hasonlóképpen vadmacskának képzelve magát, karmolni kez­dett, majd Tóthné gondolta, hogy ö a ketrecbe zárt nőstény párd hogy ezeknek a hisztériáknak dü­höngéséből megittasultan Bokor- Mihályné policedogját imitálja az ugatásban. Valóban, ennyi rongy népséget aligha birtak volna más­képpen egy bandába terelni mint azzal hogy dühöngésre szabad jo­got helyeztek nekik kilátásba ve­zéreik. De nem számitottak arra, hogy az IWW még a megvadult nőket is lefegyverezni hatá­rozta el magát, dacára annak, hogy egy-egy jószándéku munkás­társ éretlen fia csak a nőt látta benne és inkább szabadon akarta engedni garázdálkodni őket, sem­mint kitenni. Egy-egy ilyen szenti­mentalitással takaródzó beleav *■- kozott azzal a hipokrata kiáltás­sal, hogy ne bántsd az asszonyt, de a rendezőség eltökélt szándé­ka volt rendet csinálni minden­áron és igy az orditoző nőket is kivezette szépen, de nem bántotta őket. Ezeket a szentimentálisko- dókat pedig csak ismerős rende­zők mentették meg attól, hogy a többi után ne legyenek röpítve. Az utcára kerültek huligán ban­dája fenyegetőzve ordítozott az elsőnek repülő Mayer Gusztáv és egy Smith névre hallgató szabó kócos, akik a rendőrségért kiál­toztak. S a csakhamar megjelent rendőrök fedezete mellett VISZ- SZAJÖTTEK a kidobottak töb­ben a terembe újra zavargásokat : csinálni. A másodszor visszajötte- ket most már erélyesebben fogad­ta a rendezőség és csak a rendőr­ség mentette meg őket attól, hogy alaposan meg ne verjék vala­mennyit. A munkástársak kezéből vették ki Petráss Pált is, aki resz­ketett, mint a nyárfalevél, amikor ( a rendőrök oltalmukba vették, de t annak dacára ő is megkapta meg­érdemelt jutalmát. A terem különböző helyein el­szórt ifjukommunisták bokszoló gyűrűkkel felfegyverkezve akar­tak diadalt aratni, de munkástár­saink valamennyiüket ártalmat­lanná tették és kidobták őket, mi­előtt a rendőrök a RIOT GUN és riot clubbokkal felfegyverkezve megérkeztek. Egy pár őrjöngő nő elvá­gódott a földre a rendőrök meg­jelenésére és nyögve nyöszörögte, hogy: ‘ Officer, close up every­thing! Close up everything!” — .Tóthné egyike volt ezeknek. A rendezőség erélyesen tiltakozott az ellen, mintha nem tudna rendet csinálni és az ellen a gyanú ellen, mintha valaki is provokálva lett volna, amit a kommunisták akar­tak kelteni és igy a rendőrségtől kieszközölni a terem kiürítését. A rendezőség hangsúlyozottan ismé­telve kijelentette, hogy a terem­ben rendet csinált máris és nincs szükség a rendőrségre, azok távo­zását kérte. A rendőrök azonban kijelentették, hogy most már nem mennek el a teremből. A terem­ben mintegy 700 főnyi tömeg volt. Mayer Gusztávéknak tehát az volt a tervük, hogy ha nem bír­ják ők felrobbantani az estélyt, akkor a rendőrséggel oszlattassák fel ravasz ürügy alatti' Mayer és Smith ravasz eszközévé való fel- használásával sem bírták ezt a célt elérni. Nem úgy történt, aho- 1 gyan kitervezték. Az IWW tag­jai minden zavart rögtön olfojtot- tak és a tömeget, dacára a hallat­lanul gyalázatos provokálásnak, mégis összetartani bírták és rendet csináltak. . ^ ■ Teljesen lecsendesedett hangu­latban és megtisztult atmoszférá­ban kezdett beszédéhez Vince Sándor. Vince Sándor magas szárnya- lásu beszédének egy részét mon­dotta el most már, dacára az álta­lános csendnek és rendnek, de az események izgalmának hatása alatt állott. Inkább általános vo­násokban emlékezett meg a ma­gyarországi forradalom kimagasló eseményeiről és körvonalazta azt a gazdasági és társadalmi állapo­tokat és azt a politikai államfor­mát, amelyből a forradalom meg­született. Rámutatott arra is, hogy a 20.000.000 lakossal biró Ma­gyarországon 16.000 iskola volt. Hogy 2000—3000 nagybirtokos uralkodott az egész országon. A mai ellenforradalom nem oldja meg a jogtalanság kérdését, mert azzal a halálos Ítéletét Írná alá. . . Magyarország a birtokosoknak és a papoknak az országa volt, ma is az, sőt ma nemcsak hogy a régi állapotokba került, hanem az 1415 évi idők feudalizmusába tért vissza, amely rendszer ellen Dó­zsa György forradalma már har­colt. A magyarországi ipari mun­kás bére napi 30 cent, mig a föld­munkások napi 10 cent bért kap­nak. Kijelenti, hogy a szólássza­badságát nem engedi kétségbe­vonni senkitől sem és azt minden körülmények közt megvédelmezni fogja minden erejéből. A nagy tö­meg lelkesen tapsolt ennél a ki­jelentésnél is, amint Vince Sándor nagyon velős előadását mindvé­gig nagy figyelemmel és megértés­sel hallgatta. Vince Sándor előadásában megrendítő hatású részlet volt az, amikor a forradalmak martirjait Somogyi, Bacsó, Korvin, László és a többiek emlékét idézta fel, amely vértanuk nevének hallatára az egész terem közönsége tiszte­lettel állott fel helyéről. Az előadás minden zavaró incidense és a nők és gyermekek pánik félelme teljesen a feledés be ment és mindenki ama nagy forradalmi harcok emléke alatt állott, amik egy világot rengettek meg alapjaiban. Bartha munkástárs a záróbe­szédben az ipari forradalom min­dent maga alá gyűrő hatalmáról beszélt és arra kérte a megjelen­teket, hogy tartsanak meg minket jó emlékezetükben, hogy senki ne menjen el rossz hangulattal, da­cára a provokáló incidensnek. Hi­szen a rendezőség bebizonyította rátermettségét akármilyen provo- kálassal szemben is és meg­tudta őrizni a rendet, a nyugal­mat és a közönség életbiztonsá­gát a támadókkal szemben. És a jövőben is biztosítva lehet min­denki arról, hogy hasonlóképpen rend lesz az IWW összejövetelein, még ha erélyes eszközökkel is, de kiharcoljuk a félrevezetettek ban­dájával szemben. Kijelenti, hogy amikor Amerikában tízmillió munkás munkanélkül tengődik, akkor a munkásmozgalomnak ilyen frakcióharcot provokálni, a helyett, hogy az éhező munkások érdekében történjen valami, halá­los és megbocsájthatatlan nagy bűn a munkásosztály ellen. A táncra perdült fiatalságtól elvonulva tárgyalták az esetet mindenfelé a teremben. A komoly munkások egybehangzó vélemé­nye az volt: Hogy még azt a kis jóakaratot Is eljátszották, amit ve­lük szemben éreztek.” A film tizenkét évi kezeletlen elraktározása folytán elszáradt nagyon, miáltal elhomályosodott és törékeny lett. Két bushel kosár­ba tele volt a használhatatlan ré­sze, amit bár kémiailag újra fel­eleveníteni lehet, de költséges. így a film csak részletet mutatott be homályosan. Filmet elraktározva is kezelni keli' a szakértők sze­rint, bizonyos olajfürdőkkel véde­ni a száradás ellen. Bokor Pál munkástárs mint fő­rendező ügyesen és erélyesen in­tézkedett az IWW tagjaival egye­temben és előrelátásuk mentette meg az egybegyűltek mit sem sej­tő tömegének testi épségét, nem­csak hogy a kitört pánik föleimet lecsillapítani tudták a rendezők és igy megmentették a tömeget, — amely fejvesztetten sikoltozva a kijárathoz tolongott és agyonta­posták volna egymást biztosan, ha a kontrolt fölötte elvesztik mun­kástársaink, de erősen kézben volt minden, jól megszervezve és ön­tudatosan végrehajtva. A rende­zőség előrelátása még inkább ki­tűnt abban, hogy Vince előadását nem osztotta be a képpel egyidő- ben, amikor a terem elsötétítve volt. Mert ha a sötétben hangzott volna fel Mayer Gusztáv nagy­hangú torkából a gyilkos kiáltás, akkor nem lehetett volna a rémü­letet eloszlatni sikeresen és akkor biztosan a rémes Calumet-i tragé­dia ismétlődött volna meg ezen az ünnepélyen is, mely az osztálv- harc börtönben levő rabjainak tá­mogatását és karácsonyi ajándé­kát is támogatni célozta. Ennek a borzalmasságnak még egyszer megtörténni nem szabad. A szervezet minden tagja akcióba kell lépjen a szólásszabadság megvédelmezésére. Tudósító. Az IWW tagjai rendet csináltak Chicagóban

Next

/
Thumbnails
Contents