Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-10-09 / 606. szám
4-ik. oldal. BÉRMUNKÁS Október 9. B ÉRMUNK ÁS (WAGE WORKER) ■ HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ............ $2.00 One Year............. $2.00 Fél évre ...... . .. 1.00 Six Months ...... 1.00 Egyes szám ára .... 05 Single Copy..................05 Csont: rendelésnél. . .03 Bundle Orders.............03 Make Money Order for Subscription Payable to: ■BÉRMUNKÁS" P. O. Box 17, Station Y. New York, N. Y. Szerkesztőség és Kiadóhivatal 34 7 E. - 72jid St. New York, N. Y. Entered .as second class, matter November 19, 1927 at the Post Office at New York. N. Y. under the Act of March 3. 1879. Published Weekly by THF. INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A munkanélküliség és annak megoldása Megjegyzés: A közelmúltban, a Workers International Educational Society pályázatot hirdetett egy röpirat megjelentetéséhez szükséges anyagért, melynek tárgya: "A munka- nélküliség és annak megoldása’’. A két legjobb kézirat Írójának dijat tűzött ki a W. I. E. S. $15.00 és 10.00 értékben. A pályázatra több kézirat érkezett be és az e célra kijelölt bizottság kiválasztotta a két legmegfelelőbbet és elküldte a dijat ^zek írójának. Mire e sorok az olvasókhoz jutnak, az első dijat nyert kézirat szintén nyomás alatt lesz, melyet az 1WW finn csoportjainak központi Szervező Bizottsága röpirat formájában jelentet meg és a legszélesebb körbeni terjesztése megkezdődik. A második dijat nyert kézirat a lapok részére lett szánva és igy ezt a Bérmunkásban is közöljük. Megemlítésre méltó, hogy Alexander m.- társ — ismerve az anyagi nehézségeket, melyekkel a W. 1. E. S. küzd, valamint a hasznos munkát, melyet végezhetne, ha megfelelő anyagi állna rendelkezésére — köszönettel visszaküldte az összeget a bizottságnak és helyébe ezen összegnek megfelelő részvényt fogadott el. Wagner József, a W. I. E. S. titk.-pénzt. A munkanélküliség előidézője a gép. A gépek nagy fejlődésen mentek keresztül a jelenben és visszamenőleg a polgárháború befejezésének idejétől. A cipész műhelyek, melyeknek berendezése a pad, kalapács, ár és viaszk volt — hatalmas gyárakká fejlődtek, melyek sok ezer munkást foglalkoztatnak a gépek százai mellett és milliónyi összeg befektetésére volt szükség ezeknek eredményes üzemben tartásához. Ügyane változás ment végbe a termelés minden ágában. Az óriási szerszámok, melyeket mi munkások gyártottunk, oly egyének tulajdona, akik azokat használni nem tudják, hanem munkások által tartják üzemben, — akiknek az nem tulajdonuk. Rá vagyunk kényszerítve, hogy levett kalappal és meghajtott térddel könyörögjünk engedélyért azon szerszámok használatára, melyeket mi készítettünk. A jelenben egy semmittevő, hasznavehetetlen parazita osztály engedel- mével élünk, akiknek kiváltságaik a gépek birtoklása. Tanulmányozzuk a tényeket. A modern fonógyár egy kezelő és két segítő leánynyal több fonalat termel, mint 1 1.000 régi kézi fonó egy bizonyos idő leforgása alatt. A szövőgéppel ma egy munkás termel annyit, mint 1 00 kézi szövő a múltban. Egy munkás a szeggyártó gépen ma képes elvégezni 1 000 régi szeggyártó munkáját. I A múltban egy munkásnak minden igyeke- i zetét össze kellett .szedni, ha-5- font^yapotot akart szedni egy nap alatt. Ma a gép segítségével 2 ember 4.000 fontot szed. Két gép, két leány kezelővel képes 240 ezer csavart előállítani naponta, mig néhány évvel visszamenőleg maximum 20.0000 csavart tudott készíteni 20 képzett munkás. A múltban ügyes munkásnak kellett lenni, aki hat pár cipőt varrt naponta; a jelenben egy munkás 1.000 párt varr a géppel. A gyufakészitő gépeken 300 leány ma annyit termel, mint a múltban 8000 munkás. Az uj yillamos szegecselő gép, melyeket a modern építkezésnél használnak, óránként 1 2.000 szegecset képes beverni. Az újonnan feltalált kosárkészitő gép napi 9 órai termelő képessége 12.000 kosár (basket.) A papirgyártásnál a kézi munka 95 százalékát kiküszöbölték. Az agyagedény gyártásnál ma egy munkás termel annyit, mint a gépeknek ez iparba való bevonulása előtt 1 0000. E tényeket folytathatnánk a végletekig. Mi a következménye e nagyszerű találmányoknak, melyék még mindig fejlődnek? Elégtelen piac az áruk elhelyezésére, munka- nélküliség, az ipartelepek lezárása. A munkás milliókat és hozzátartozóikat az éhhalál fe- 1 nyegeti, mely lázadásokba sodorja. Mit tehetne a gép a dolgozókért. Benjamin Franklin már az ő idejűben megalapította, hogy ”ha mindenki dolgozna, — napi négy órai munka az összes szükségleteket fedezné megfelelő elosztás mellett ” Professzor Hertzka osztrák nemzetgaz- dász az ausztriai viszonyokkal foglalkozva, még a háború előtt -— az akkori gépek teljesítő képességét és a szokásos munkaárakat : véve alapul — megállapította, hogy évente 37 napi munka elegendő az összlakosság szükségleti és luxus cikkének előállítására; ha azonban 300 munkanapot veszünk, úgy napi I óra és 20 perc elégséges. Ela ez állt a háború előtt, vájjon mennyi napi munkaidőre volna ma szükség — tekintetbe véve a technika fejlődését azóta? Mindezek dacára John Stuart Mill nemzetgazdász kijelentése a valóságot fedi, mely szerint "Kérdéses, hogy a technikai találmányok könnyitet- tek-e az emberi munkán.” A gépek nem szolgálják a mi javunkat, mert azok néhány egyén tulajdonát képezik és ugyancsak e néhány egyén rendelkezik a termelt javak felett, melyeket a munkások termelnek, kik a gépeket kezelik. Következéskép a munkások nem cserélhetik ki a tér- mel őjavakat, bármennyire szeretnék is Mit tegyünk tehát? Semmisítsük meg a .gépeket? Ez bolondság volna. Mj több és | tökéletesebb gépeket akarunk. Mi és apáink hosszú évekig dolgoztunk, hogy a fejlődésnek ezt a fokát elérjük. Visszafelé nem léphetünk. Csak előre haladhatunk. Ha lehetsé- j ges volna az összes modern gépeket meg— | semmisíteni és visszatérni egy század előtti j primitiv termelő eszközökhöz, a világ 30 I nap alatt halálra éhezne. Az orvoslás a tér- | melés és szétosztás társadalmositásában rej- | lik. Akkor minden dolgozó megkapja a munkájának gyümölcsét: nem lesz felesleg a piac elárasztására, nem lesz munkanélküliség, éhség és nyomor. I Ennek megvalósítására szervezkedni kell. A ma hibáit csak egy módon orvosolhatjuk, ha a munkásság tekintet nélkül faji, vallási, szin, nem és szakmai különbségekre, csatlakozik az Egy Nagy Szervezethez. E szervezet és a munkanélküliség orvossá- [ ga az Industrial Workers of the World alap- I elveiben található meg. Más orvosság nincs. A munkásság mentésére két irány vállalkozik: a lélekmentés a vallás hivatása; az életmentés az Industrial Workers of the World-é. Válasszon. LÁZ1TÓ CSELEKEDET California szőlőtermelői 2 millió dollárt adnak össze, melyen megfognak vásárolni 300.000 tonna szőlőt, csak azért, hogy azt a tőkén hagyják elrothadni, ne hogy piacra kerülve az árakat lerontsa. Az Országos Mezőgazdasági Tanács helyesli ezt, ami magától értetődik, hiszen nagyon sok esetben maga a tanács ad ilyen tanácsokat. Még sokan emlékszenek, hogy tavaly ősszel a Mezőgazdasági Tanács a búzatermelő farmeroknak tanácsolta, hogy kevesebb buzá’ termeljenek, nehogy az árakat lerontsák a nagy terméssel. Az ilyen tanácsot s cselekedetet nyíltan megírják a lapok és mint Nemzeti vagyon ! elpusztítással büntethető is volna. Ezek a politikusok oly tehetetlenül állnak az állandóan nehezedő gazdasági problémák megoldásával szemben, annyira zavarban vannak, hogy nincsenek tekintettel azon törvényekre sem, elyeket ők maguk hoztak, azokat a törvényeket csak a munkásság ellen szokták alkalmazni. Mindennap olvasni és hallani lehet hasonló híreket, midőn vasúti vaggonokkal, sőt egész hajórakomány élelmet, gyümölcsöt semmisitenek meg, csak azért, hogy az árakat jó magasan fenntarthassák. 60 millió font szőlőt nem szabad leszedni, csak azért, hogy mi tovább is tiz centet fizessünk fontjáért. Hát gondolkozó ember-e az, aki nem lázad az ilyen hírek hallatára? Most, amikor a munkabéreket 40—50 százalékkal levágják, ó—10 millió ember éhen fagyoskodva munka után szaladgál és könyörög egy darab kenyérért, egy csésze üres levesért, hogy nyomorult életét tovább tengesse. Méltó-e emberi szóra az, aki nem keresi, nem kérdezi munkástársát, hogy miként lehetne ezen segíteni? Mert kell! Lehet rajta segíteni, ha minden gondolkodó munkás úgy akarja. Keresse az összeköttetést munkástársaival. Építse ki Egy Nagy forradalmi ipari szervezetét, melyen keresztül tud segíteni. A politikai kormányok tehetetlenek a munkanélküliséggel szemben, nemcsak az amerikai burzsoá kormány, éppen olyan tehetetlen az angol munkáskormány, a német szocialista kormány is, mivel a munkanélküliség nem is politikai eredetű. Az iparokat nem a kormányok irányítják, még csak beleszólásuk sincsen a magán kapitalista országokban. Legfeljebb csak kérhetnek az iparok uraitól, még ott is, ahol úgynevezett munkás kormányok vannak; Ne fecséreljük az időnket hiábavaló választási komédiákra. Nekünk nincs hüben választani, csak egy ut vezet a felszabaduláshoz, az életünk biztossá tételéhez^ Ez a mai rendszer megdöntése, mel y egy hatalmas gaz dasági szervezet nélkül el sem képzelhető, ezt a hatalmas forradalmi szervezetet építi az 1WW. Vi. Mindenből megárt a sok. Mint egy kis eldugott hir igazolja, még az imádságból is. Ugyanis erre kellett rájöjjön, egy Ccolidgei (Kansas) farmer, aki az egész nyáron azzal volt elfoglalva, hogy az Úristenhez imádkozott esőért. Az Ur, bizonyára más elfoglaltsága miatt nem vette észre a könyörgő farmert. Vagy meglehet, hogy túlságos tolakodását unta meg. Tény azonban, hogy megeresztette a vízcsatornákat Coolidge felett annyira, hogy az egész vidéket vízzel borította be. Az imádkozó farmer káromkodás közben csónakból végezte be a kukoricatördelést és azon fogadkozik, hogy soha többé nem fog imádkozni. WesTíaíííM A. F. Alexander.
