Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-10-09 / 606. szám

4-ik. oldal. BÉRMUNKÁS Október 9. B ÉRMUNK ÁS (WAGE WORKER) ■ HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ............ $2.00 One Year............. $2.00 Fél évre ...... . .. 1.00 Six Months ...... 1.00 Egyes szám ára .... 05 Single Copy..................05 Csont: rendelésnél. . .03 Bundle Orders.............03 Make Money Order for Subscription Payable to: ■BÉRMUNKÁS" P. O. Box 17, Station Y. New York, N. Y. Szerkesztőség és Kiadóhivatal 34 7 E. - 72jid St. New York, N. Y. Entered .as second class, matter November 19, 1927 at the Post Office at New York. N. Y. under the Act of March 3. 1879. Published Weekly by THF. INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A munkanélküliség és annak megoldása Megjegyzés: A közelmúltban, a Workers International Educational Society pályázatot hirdetett egy röpirat megjelentetéséhez szük­séges anyagért, melynek tárgya: "A munka- nélküliség és annak megoldása’’. A két leg­jobb kézirat Írójának dijat tűzött ki a W. I. E. S. $15.00 és 10.00 értékben. A pályázat­ra több kézirat érkezett be és az e célra ki­jelölt bizottság kiválasztotta a két legmeg­felelőbbet és elküldte a dijat ^zek írójának. Mire e sorok az olvasókhoz jutnak, az első dijat nyert kézirat szintén nyomás alatt lesz, melyet az 1WW finn csoportjainak központi Szervező Bizottsága röpirat formájában je­lentet meg és a legszélesebb körbeni terjesz­tése megkezdődik. A második dijat nyert kézirat a lapok ré­szére lett szánva és igy ezt a Bérmunkásban is közöljük. Megemlítésre méltó, hogy Alexander m.- társ — ismerve az anyagi nehézségeket, me­lyekkel a W. 1. E. S. küzd, valamint a hasz­nos munkát, melyet végezhetne, ha megfe­lelő anyagi állna rendelkezésére — köszö­nettel visszaküldte az összeget a bizottság­nak és helyébe ezen összegnek megfelelő részvényt fogadott el. Wagner József, a W. I. E. S. titk.-pénzt. A munkanélküliség előidézője a gép. A gépek nagy fejlődésen mentek keresz­tül a jelenben és visszamenőleg a polgár­háború befejezésének idejétől. A cipész mű­helyek, melyeknek berendezése a pad, ka­lapács, ár és viaszk volt — hatalmas gyá­rakká fejlődtek, melyek sok ezer munkást foglalkoztatnak a gépek százai mellett és milliónyi összeg befektetésére volt szükség ezeknek eredményes üzemben tartásához. Ügyane változás ment végbe a termelés min­den ágában. Az óriási szerszámok, melyeket mi munkások gyártottunk, oly egyének tu­lajdona, akik azokat használni nem tudják, hanem munkások által tartják üzemben, — akiknek az nem tulajdonuk. Rá vagyunk kényszerítve, hogy levett kalappal és meg­hajtott térddel könyörögjünk engedélyért azon szerszámok használatára, melyeket mi készítettünk. A jelenben egy semmittevő, hasznavehetetlen parazita osztály engedel- mével élünk, akiknek kiváltságaik a gépek birtoklása. Tanulmányozzuk a tényeket. A modern fonógyár egy kezelő és két se­gítő leánynyal több fonalat termel, mint 1 1.000 régi kézi fonó egy bizonyos idő le­forgása alatt. A szövőgéppel ma egy munkás termel annyit, mint 1 00 kézi szövő a múltban. Egy munkás a szeggyártó gépen ma képes elvégezni 1 000 régi szeggyártó munkáját. I A múltban egy munkásnak minden igyeke- i zetét össze kellett .szedni, ha-5- font^yapotot akart szedni egy nap alatt. Ma a gép segít­ségével 2 ember 4.000 fontot szed. Két gép, két leány kezelővel képes 240 ezer csavart előállítani naponta, mig néhány évvel visszamenőleg maximum 20.0000 csa­vart tudott készíteni 20 képzett munkás. A múltban ügyes munkásnak kellett lenni, aki hat pár cipőt varrt naponta; a jelenben egy munkás 1.000 párt varr a géppel. A gyufakészitő gépeken 300 leány ma annyit termel, mint a múltban 8000 munkás. Az uj yillamos szegecselő gép, melyeket a modern építkezésnél használnak, óránként 1 2.000 szegecset képes beverni. Az újonnan feltalált kosárkészitő gép napi 9 órai termelő képessége 12.000 kosár (basket.) A papirgyártásnál a kézi munka 95 szá­zalékát kiküszöbölték. Az agyagedény gyártásnál ma egy munkás termel annyit, mint a gépeknek ez iparba való bevonulása előtt 1 0000. E tényeket folytathatnánk a végletekig. Mi a következménye e nagyszerű találmá­nyoknak, melyék még mindig fejlődnek? Elégtelen piac az áruk elhelyezésére, munka- nélküliség, az ipartelepek lezárása. A munkás milliókat és hozzátartozóikat az éhhalál fe- 1 nyegeti, mely lázadásokba sodorja. Mit tehetne a gép a dolgozókért. Benjamin Franklin már az ő idejűben meg­alapította, hogy ”ha mindenki dolgozna, — napi négy órai munka az összes szükséglete­ket fedezné megfelelő elosztás mellett ” Professzor Hertzka osztrák nemzetgaz- dász az ausztriai viszonyokkal foglalkozva, még a háború előtt -— az akkori gépek tel­jesítő képességét és a szokásos munkaárakat : véve alapul — megállapította, hogy évente 37 napi munka elegendő az összlakosság szükségleti és luxus cikkének előállítására; ha azonban 300 munkanapot veszünk, úgy napi I óra és 20 perc elégséges. Ela ez állt a háború előtt, vájjon mennyi napi munka­időre volna ma szükség — tekintetbe véve a technika fejlődését azóta? Mindezek da­cára John Stuart Mill nemzetgazdász kijelen­tése a valóságot fedi, mely szerint "Kérdé­ses, hogy a technikai találmányok könnyitet- tek-e az emberi munkán.” A gépek nem szolgálják a mi javunkat, mert azok néhány egyén tulajdonát képezik és ugyancsak e néhány egyén rendelkezik a termelt javak felett, melyeket a munkások termelnek, kik a gépeket kezelik. Követke­zéskép a munkások nem cserélhetik ki a tér- mel őjavakat, bármennyire szeretnék is Mit tegyünk tehát? Semmisítsük meg a .gépeket? Ez bolondság volna. Mj több és | tökéletesebb gépeket akarunk. Mi és apáink hosszú évekig dolgoztunk, hogy a fejlődés­nek ezt a fokát elérjük. Visszafelé nem lép­hetünk. Csak előre haladhatunk. Ha lehetsé- j ges volna az összes modern gépeket meg— | semmisíteni és visszatérni egy század előtti j primitiv termelő eszközökhöz, a világ 30 I nap alatt halálra éhezne. Az orvoslás a tér- | melés és szétosztás társadalmositásában rej- | lik. Akkor minden dolgozó megkapja a munkájának gyümölcsét: nem lesz felesleg a piac elárasztására, nem lesz munkanélküliség, éhség és nyomor. I Ennek megvalósítására szervezkedni kell. A ma hibáit csak egy módon orvosolhatjuk, ha a munkásság tekintet nélkül faji, vallási, szin, nem és szakmai különbségekre, csatlakozik az Egy Nagy Szervezethez. E szervezet és a munkanélküliség orvossá- [ ga az Industrial Workers of the World alap- I elveiben található meg. Más orvosság nincs. A munkásság mentésére két irány vállalko­zik: a lélekmentés a vallás hivatása; az élet­mentés az Industrial Workers of the World-é. Válasszon. LÁZ1TÓ CSELEKEDET California szőlőtermelői 2 millió dollárt adnak össze, melyen megfognak vásárolni 300.000 tonna szőlőt, csak azért, hogy azt a tőkén hagyják elrothadni, ne hogy piacra ke­rülve az árakat lerontsa. Az Országos Mezőgazdasági Tanács he­lyesli ezt, ami magától értetődik, hiszen na­gyon sok esetben maga a tanács ad ilyen ta­nácsokat. Még sokan emlékszenek, hogy ta­valy ősszel a Mezőgazdasági Tanács a búza­termelő farmeroknak tanácsolta, hogy keve­sebb buzá’ termeljenek, nehogy az árakat lerontsák a nagy terméssel. Az ilyen tanácsot s cselekedetet nyíltan megírják a lapok és mint Nemzeti vagyon ! elpusztítással büntethető is volna. Ezek a politikusok oly tehetetlenül állnak az állan­dóan nehezedő gazdasági problémák meg­oldásával szemben, annyira zavarban van­nak, hogy nincsenek tekintettel azon törvé­nyekre sem, elyeket ők maguk hoztak, azokat a törvényeket csak a munkásság ellen szok­ták alkalmazni. Mindennap olvasni és hallani lehet ha­sonló híreket, midőn vasúti vaggonokkal, sőt egész hajórakomány élelmet, gyümölcsöt semmisitenek meg, csak azért, hogy az ára­kat jó magasan fenntarthassák. 60 millió font szőlőt nem szabad leszedni, csak azért, hogy mi tovább is tiz centet fizessünk font­jáért. Hát gondolkozó ember-e az, aki nem lá­zad az ilyen hírek hallatára? Most, amikor a munkabéreket 40—50 százalékkal levágják, ó—10 millió ember éhen fagyoskodva mun­ka után szaladgál és könyörög egy darab kenyérért, egy csésze üres levesért, hogy nyomorult életét tovább tengesse. Méltó-e emberi szóra az, aki nem keresi, nem kérdezi munkástársát, hogy miként le­hetne ezen segíteni? Mert kell! Lehet rajta segíteni, ha minden gondolkodó munkás úgy akarja. Keresse az összeköttetést munkástár­saival. Építse ki Egy Nagy forradalmi ipari szervezetét, melyen keresztül tud segíteni. A politikai kormányok tehetetlenek a munkanélküliséggel szemben, nemcsak az amerikai burzsoá kormány, éppen olyan te­hetetlen az angol munkáskormány, a német szocialista kormány is, mivel a munkanélkü­liség nem is politikai eredetű. Az iparokat nem a kormányok irányítják, még csak bele­szólásuk sincsen a magán kapitalista orszá­gokban. Legfeljebb csak kérhetnek az ipa­rok uraitól, még ott is, ahol úgynevezett munkás kormányok vannak; Ne fecséreljük az időnket hiábavaló vá­lasztási komédiákra. Nekünk nincs hüben vá­lasztani, csak egy ut vezet a felszabadulás­hoz, az életünk biztossá tételéhez^ Ez a mai rendszer megdöntése, mel y egy hatalmas gaz dasági szervezet nélkül el sem képzelhető, ezt a hatalmas forradalmi szervezetet építi az 1WW. Vi. Mindenből megárt a sok. Mint egy kis el­dugott hir igazolja, még az imádságból is. Ugyanis erre kellett rájöjjön, egy Ccolidgei (Kansas) farmer, aki az egész nyáron azzal volt elfoglalva, hogy az Úristenhez imádko­zott esőért. Az Ur, bizonyára más elfoglalt­sága miatt nem vette észre a könyörgő far­mert. Vagy meglehet, hogy túlságos tolako­dását unta meg. Tény azonban, hogy meg­eresztette a vízcsatornákat Coolidge felett annyira, hogy az egész vidéket vízzel borí­totta be. Az imádkozó farmer káromkodás közben csónakból végezte be a kukoricatör­delést és azon fogadkozik, hogy soha többé nem fog imádkozni. WesTíaíííM A. F. Alexander.

Next

/
Thumbnails
Contents