Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-07-10 / 594. szám
Julius 10. BÉRMUNKÁS 3-ik oldal. JUNIOR COLUMN Ifjúmunkások kommunista pőre Religion or Organization? HAT HÓNAPI FOGHÁZ A RÖPIRATÉRT. When 1 was a young boy, I remember distinctly, that due to exhaustion, caused by hunger, I fell asleep. My mother realized and knew that my sleep was not caused from being tired after playing, but from not being fed that day. Her agony as I can still remember it, was heart breaking. I still remember her standig with clinched hand, tears in her eyes, praying and begging mercy to God to change her fate, and provide food for her children. My father was out of work, and it was impossible then to go get any work. It was useless to go around a whole day in the hot summer days, to look for any; but somehow he got up every day early in the morning to look for something, because this way it kept up our hope, that maybe today, he would find something to do, and he must find some work, to earn for bread for his children. We lived in two rooms, that was the garret of the house. Each room had only a small window. It was impossible to get sufficient ventilation to stay in the rooms at night. That day, especially, which was a real hot day, meant only agony to sleep there. I not only had to endure and suffer from the stifling heat, but had to suffer from hunger as well. My father and mother tried to console each other, and I heard them say: we must not grieve! It is the will of our great God, and maybe we did sin against him, that is why we get punished and must suffer. But to me the word sin sounded rather strange. I could not understnd why I must suffer from hunger, and for whose sin I was made the victim of1? The next day promised to be the same, and my agony and suffering began to increase. However a rich lady learned of our plight, gave my mother some money to buy bread for us. When 1 had a piece of bread, my mother said: “great is our God, who saved us from hunger.” The rich lady with her noble soul, certainly has a good and kind heart; let us be,thankful to them for it. Years have past, and when I was old enough to go to work for a boss, then I began to realize why I had to We Appeal to the Junior Wobblies This is the fourth issue since we started to publish the J. C. again. So far the editor did not receive any letters or articles from the J. W’s. outside of New York. Needless to say, that the J. C. if it is the wish of our Hungarian J. W’s to keep the column alive and in existence, they must come to our support by sending letters and stories for the J. C. The J. C. is primarily being published to enlighten and educate the J. W’s. — So please, let the future issues contin with some of your stories and letters that will benefit the rest of the J. W’s. We are anxiously looking forward for your writings. Please write. J. Ed. suffer hunger while I was young, —- and even have to suffer hunger now too. The rich always make the workers believe that it is their fate to be poor; while they themselves, that do not work, should have all the good things, that the workers make. When the workers starve, the rich give them back some carity, and the priest say that the rich are noble for helping the poor. Why should the workers starve and need charity, — don’t they produce everything on this earth? But as long as they will stay religious, and believe that it is their fate to stay poor, that is all that the rich want. The story can be different, instead of the workers being religious, and saying that it is their fate to suffer from hunger, they should organize into a union of workers and fight the bosses for better conditions, so that their families should not suffer hunger and privatious. To make this a reality, all the workers should join the IWW for their benefit. By a Young Worker. —-----o-------COMMENTS The above story “religion or organization” is not fictitious, but is true and real. It has been long foreseen by great men as Marx, that „religion is the opium of the people.” — The Jr. Ed. sincerely thinks, that this story is a real living picture reflecting how religion is a great handicap to the working class; it un- ables them to understand why they suffer hunger and are forced to live in poverty. The capitalist use religion only to keep the working class in ignorance, in regards to their own economic interest. They want the workers to believe that this system is permanent. It exist through a divine will. The workers must suffer because it is their fate to be so; — such is the argument presented to the workers. Naturally, the priests are most responsible for spreading this false idea. Therefore, to overcome that, we must educate the working class children to see the truth, that the suffering of the workers is only due to lack of organization; and the above story helps along a great deal in that end. Jr. Ed. Sikerült mulatság Az IWW new yorki tagjai által lerendezett nemzetközi nyári mulatság, dacára a kedvezőtlen időjárásnak, jól sikerült. Vasárnap délelőtt esett az eső, de az idő kiderült annyira, hogy a rendezőség jónak látta helyét elfoglalni. Helyesen is tette, mert a délután folyamán hatalmas tömeg jelent meg, kinek jó hangulatát a késő délutáni zápor rontotta el. soRlSDa BÉRMUNKÁST! BUDAPEST. — A két vádlott alig nőtt még túl a gyermekkoron. Sőt az egyik ma is az, jogilag a gyermekbiróság elé tartozik, mivel kiskorú. Kereskedő segéd társa, Halek Ernő, villanyszerelő, éppen csak átlépte a gyermekbiróság határidejét. Kommunista röp- iratokat találtak náluk — a vád szerint — sejtszervezetbe tömörítve akarták felborítani a mai társadalmi rendet. Az ügyész nagyobb ügyhöz méltó buzgósággal mondja el vádbeszédét, egyébb- ként is arról ismert ő, hogy rettenetes igyekezet van benne, amely különösen ilyen természetű poroknál szokta kitombolni magát. De mindig ugyanazt a vádbeszédet mondja, majdnem szóról-szóra. A legsúlyosabb büntetés kiszabását kéri a vádlottakra, aminek során nagy sajnálkozást visz véghez amiatt, hogy a törvénykönyv szerinte nem szab ki elég súlyos büntetést az ilyen “kommunista összeesküvőkre”. A tárgyalás során az emberben kialakul az a határozott meggyőződés, hogy ezek a vádlottak valami fontos szerepet nem tölthettek be a kommunistáknál, mert olyan védő védi őket, aki közismerten az igen kispénzű emberek védelmét szokta ellátni. Nem is beszél sokat a védő, néhány mondatban kéri sablonosán, hogy ne hozzon a bíróság az ügyész óhaja szerint való büntetést. A fiatalkorú vádlottnak ott van az apja is, megijedt fekete kis ember, nagyon felindultan és hadarva mondja el sajátságos kiejtéssel bíróság előtt, hogy a fia nem hallgatott az ő intő szavára. A törvényszék Haleket 6 hónapi börtönre Ítélte, mig a fiatalkorút 1 évi próbaidőre bocsátották. (N.) Nagy pikniket rendez a N. S. Összhang Dalkör a Világ Ipari Munkásai szervezetének pittsburghi magyar tagjai közreműködésével 1930 július hó 27-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a Miller Picnic Gro- ven Mill vale, Pa. A nap kiemelkedő pontja a dalárdák fellépte lesz, amely kellemes szórakozást nyújt a vendégeknek. Elsőrendű hűsítőkről és lunchról gondoskodva van. Ha egy kellemes napot kíván szerezni magának és családjának, jelenjen meg és hozza el ismerőseit is. A zenét Rákóczi-Hor- váth jónevü zenekara szolgáltatja Pittsburgh és vidéke magyarságának nagyszámú megjelenését tisztelettel kéri a Rendező-bizottság. Egy esetleges nyári zápor ne tartson vissza senkit sem a megjelenéstől, mert van elég fedett helyünk. Útirány: Pittsburghból jövők vegyék a 3. számú “Millvale” feliratú villamost a 7-ik utca és a Penn. Ave. sarkán, leszállás a North és a Howard Ave. sarkán, amely az első villamos kanyarulat Millvale-ban, (úgyszintén az automobilon jövők is kövessék ezt az irányt), onnan fel a Howard Ave. a kőhidon át a Hoffman Road-on a virágházig, onnan jobbra pár lépésnyire van a picnic hely. A villamosnál bizottsági tagok várják a közönséget. Clevelandban az Uj Előre javára olyan forradalmi népünnepély volt, melyre 12 oldalon kiadott külön újságban invitálták a munkanélküliségtől agyongyötört népet. Ugyanezen újságban azt is tudatják a “forradalmi” néppel, hogy hol lehet a legolcsóbban MENYASSZONYI CSOKROT vásárolni. Mégis csak nagyszerűen halad a pártkommunizmus! A hamis részvények hirdetésénél tovább megy: a menyasszonyi csokorig. ELVINYÍL ATKOZ AT, A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, a mig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le.A szakszervezetek segítenek a I munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen eset sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért”, ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le a bérrendszerrel!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkeztét épitjük a régi társadalom keretein belül.
