Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-03-27 / 579. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second class matter November 19, 1927, at the Post Office at New Fork, OF THE WORLD. MmI N. I., under the Act of March 3, 1879. VOL. XVIII. ÉVFOLYAM N E W Y 0 R K, N. Y., M A R C H, 2 7 1 9 UMBER 5 7 9, SZÁM. kl IWW ÖSSZTAiSÁGÁT CSELEKVÉSRE SZÓLÍTJA a központ A szénbányász szervezési kampány kiszélesítése nagyobb anyagi támogatást követel MEG KELL RAGADNI A KEDVEZŐ ALKALMAT. SZERVEZŐKET KÉRNEK AZ IWW-TÓL MINDENFELŐL, MELY KÉRÉSEKNEK CSAK ÜGY TUD ELEGET TENNI, HA AZ ANYAGIAK AZT MEG­ENGEDIK. <S>-----------------------------------------­A szólásszabadságot lebicskázó pártvezérek meg­hunyászkodva hallgatták végig a fejükhöz vert igazságokat Az IWW tagjai és a Bérmunkás olvasói tisztában vannak azzal, hogy mi történt Trentonban két héttel ezelőtt, mert hiszen az ott le­folyt gyűlésről minden szépitgetés nélkül megírtuk lapunkban az igazságot. A Bérmunkás múlt heti számának első oldalán közölt trentoni hirdetésünk, félreérthetetlenül szolgált tanúbizonyságul arra, hogy a magyar IWW-isták felvették a feléjük dobott keztyüt és a politi­kusok hirdetési közlönyében hencegve és pöffeszkedve megirt tudó­sításra, a hazugságzuhatagra és arra a kérdésre, hogy: “Kiváncsiak vagyunk, hogy a Wienerek hol fogják felütni fejüket legközelebb, hogy a munkások a mocsárba fullasszák őket” nem várattunk ma­gunkra sokáig a felelettel, hanem a lehető legrövidebb időn belül, Trentont választottuk, azt a várost, melyben vak elbizakodottságuk­ban azt hitték a pártvezérek, hogy legkönnyebben lehet az IWW-val dbá mii, melyben az elementáris gyiilésvezetési szokások sárbatiprá- sával, a szólásszabadsága meggyalázásával az I. W. W. előadóját a mindenre kapható elvtelenek megzavarták. 0-----------------------------------------­Szervezetünk fundamentumát nehéz munkával, de alapos körül­tekintéssel rakták le Tllinoisban. Szervezőink és szónokaink nem állottak elő üres Ígéretekkel, nem próbálták félrevezetni a bányá­szokat, hogy igy rohamosan sza­porítsák meg a tagságot. Kiket eddig megnyertek szervezetünk­höz való csatlakozásra, valameny- nyien meggyőződéses munkásem­berek, akik tudatában vannak an­nak, hogy érdemleges eredménye­ket nem lehet elérni egy nap alatt, mert eredményekre csak akkor lehet számítani, ha azt alaposan megszervezetten, a bányászok ké­pesek lesznek nemcsak kivívni, hanem megtartani is. A délilli- noisi bányászok megadták szer­vezőinknek a legteljesebb ko­operációt és az ő támogatásukra a jövőben is számíthatunk. A cselekvés megnyilvánulása, fokozott cselekvést követel és von maga után. Annak tudható be, hogy az illinoisi kampány nyomá­ban, a többi bányászállamokból és más iparokból is levelek halma­za érkezik az IWW központjába, hogy újabb kampányok megindí­tásához járuljon hozzá. New Yorkban az építkezési iparban, valamint a tengerszállitási ipar­ban is nagyobb szervezési kam­pány megkezdését határozták el. New Englandban, ahol tradíciója van az IWW nagyszerű küzdel­meinek és a szolidaritás kiölhe- tetlen érzése ma is ott él azok kö­zött az emberek között, kik már egyszer győzelmet arattak az IWW zászlaja alatt, összefogtak a régi harcosok és erőteljes kam­pányhoz kezdtek, melyhez szintén a központ segítségét és szervezők kiküldését kérik haladéktalanul. Azon munkástársaink, kik a tere­pet alaposan átvizsgálták, azt je­lentik, hogy a szövőipar számot­tevő gócpontjában, a mainál ked­vezőbb alkalom szervezetünk be­vonulására soha nem volt. A nyugati fronton, Grays Har­bor környékén, erőteljesen folyik a szervezési munka és eredményes­ségéhez nem fér kétség. Az ott el­ért sikerek nemcsak az erdőirtó iparban fogják jelenteni az IWW újbóli megerősödését, mert mint a múltban, annak kihatása lesz az egész szervezetre. Aligha kell to­vább hangsúlyoznunk azt, hogy ezen kampányok tovább folytatá­sa és kiszélesbitése csak úgy tör­ténhetik meg, ha a központnak rendelkezését a szükséges anyagi­ak nem fogják hátráltatni. Min­den más, a viszonyok, az emberek cselekedni akarása, az IWW irán­tiérdeklődés megvan, de anyagiak nélkül még sem érhetünk el ered­ményeket. A jelen pillanatban minden tagnak meg kell tenni kötelességét, meg kell hozni az anyagi áldozatot, hogy a megkez­dett kampányokat folytatni le­gyünk képesek addig, amig az egyes iparokban és kerületekben olyan erős alapra helyezzük szer­vezetünket, hogy maguktól önál­lóan folytathassák a munkát. A kezdet a legnehezebb. De amint az ipari szervezetek erősödnek és tagságuk szaporodik annyira, — hogy már függetlenül saját ere­jükből önmagukat fogják tudni finanszírozni, átesünk a kezdet nehézségein. A megkezdett aktivitásnak te­hát folynia kell szünet nélkül. Az anyagi támogatás megadása, az IWW tagjaitól, szervezetünknek nemcsak a tagok százait, hanem az uj tagok ezreit, tízezreit, egész iparokat fog meghódítani belát­ható időn belül. A szövőipari mun­kások az ébredezés jeleit mutat­ják, ráeszméltek arra, hogy ipari szervezetre van szükségük. És az egyik legfontosabb iparban a bá­nyászatnál még soha jobb alkalom nem kínálkozott arra, hogy az IWW megvesse lábát véglegesen, mint a mostani. Az illinoisi aktivi- (Fotytatás a 3-ik oldalon.) Az IWW-nak tradíciói vannak és az IWW-isták sohasem kéretik magukat arra, hogy szervezetük nevét, dicsőségteljes múltját meg­védelmezzék. Különösképpen ak­kor, amikor ezzel összekötni lehet a munkásosztály nagy ügyét, ami­kor dönthetetlen érvekkel, zúzó csapásokat lehet mérni az ameri- . kai munkásságot félrevezetők, ki­szipolyozok, a munkásságot be­csapok, azok nyakán élősködők, rothadt bandájára. Erre nyújtott alkalmat a trentoni gyűlés, ahol a legprecízebben hajtották végre a munkásokért vállalt kötelessé­güket, az IWW tagjai. Erről a gyűlésről kívánunk az alábbiak­ban beszámolni. Szombaton este, március 22-én, röviddel 8 óra után, Krájnik Bá­lint munkástárs megnyitja a gyű­lést és átadja a gyűlés vezetését Lefkovits Lajos munkástársnak, az IWW magyarajku Központi Szervező és Lapbizottsága köz­ponti titkárának. Lefkovits munkástárs, bevezető beszédjében megokolja, hogy miért lett összehiva a gyűlés, — majd kitér arra, hogy miért vált szükségessé a röpiratokon is fel­tüntetett tárgyaknak megválasz­tása. Utal arra, hogy az IWW a legszivesebben tart nevelő előadá­sokat és nem célja, nem szándéka másoknak ügyébe avatkozni, az ilyen tárgyak keretében. De hogy a mai gyűlés mégis ilyen szokat­lan napirenddel lett összehiva, az kizárólag azért történt, mert a két héttel ezelőtt tartott előadás­ra a mai gyűlés tárgyától való félelmükben jöttek el a new yorki politikusok, hogy a gyűlést meg­zavarják. Bemutatja Schöpf Sándor mun­kástársat, Philadelphiából, mint az előző gyűlés elnökét, ki a napi­rend értelmében ismertetni fogja a 8-án lezajlott gyűlés eseményeit. Schöpf munkástárs felemelt fejjel, mintha a múlt ülés zavar­góit fürkészné tekintetével, nyu­godt hanglejtéssel fog hozzá a tárgy ismertetéséhez. — Talpra­esett szarkazmussal, de a könyör­telen kritikus szavaival ostorozza azokat, kik munkásokat megszé­gyenítő viselkedésükkel, akkori gyűlésének kisajátítására vállal­koztak. Megállapítja, hogy az Uj Előrében közölt tudósítás nem egyébb közönséges hazugságok­nál és bizonyításra, a múlt gyűlé­sen résztvett munkásság azon ele­meit hívja, kik nem voltak meg- széditve a pártvezér megjelenésé­től, kik nem voltak befolyása alatt, kik azért jöttek oda, hogy a tanulságos előadást, melyet Wie­ner munkástárs tartott, meghall­gassák. Az Uj Előre szerint — mondja Schöpf — Wiener előadása sza­márság, butaság és zagyvaság volt. De milyen mentalitással ren­delkeznek akkor azok a párttá­NAGY ERKÖLCSIKÉRT ARATOTT AZ IWW TRENTONBAN

Next

/
Thumbnails
Contents