Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-03-20 / 578. szám

Március 20. BÉRMUNKÁS 5-ik oldal. FOSZLÁSNAK INDULT A CSEHSZLOVÁ­KIAI KOMMUNISTA PÁRT A munkásság hátat fordított a politikusoknak (Folytatás és befejezés a múlt hétről.) 7 sorban Elmondja: Lefkovits Amerikai szokáshoz híven, en­nek a rovatnak is van programm- ja: Ahogyan a rövid szoknya lát­tára tovább is képzelődünk — az olvasó találja meg azokat a gon­dolatokat, amelyek a 7 sorba nem szorulnak bele. 7777777 Hoover elnök egy esztendős el­nöki jubileumát ünnepelték a ba­rátai. Érdeméül tudják, hogy az elmúlt év minden reggelétől 1 órai megszakítással este 6-ig dol­gozott. — Most megtudjuk, miért van 7 millió munkanélküli. 7777777 Carteret," N. J.-ben 3 röplapot osztogató munkást úgy fogott el a rendőrség, hogy a figyelmessé lett munkástömeg ellepte az utcá­kat, ami akadályozta őket a me­nekülésben. A tömegnek nem az utcán, de szervezetben a helye. 7777777 A közlés után 7 napra bejelenti az Uj Előre, hogy hiba volt közöl­ni a “gyermek elhajtás” cimü, a szokottnál is trágárabb elbeszé­lést. — Sajnos, az általános tak­tikájuk helytelenségére csak évek múltán jönnek rá a munkások. 7777777 A San Franciskoban megjelenő “Nyugat” óhajának teszünk ele­get, amikor tudomásul vesszük, hogy ott is élnek besúgók és de- nunciánsok. A bemutatott 3 alak közül kettő ILD és Munkás Ott­hon aktive embereiből került ki. 7777777 Csak New Yorkban 110,000 em­ber vett részt a munkanélküliek tüntetésében. Lehet, hogy többen is voltak, de csak ennyi állította ki a HEL-be való ingyenes belé­pési nyilatkozatot. Ezek ott lesz­nek a forradalom kimondásakor. 7777777 A székely név eredetéről folyik — eddig eldöntetlen — vita egyik magyar napilapunkban. A szer­kesztőség valamennyi belső tagja a zsebkendőjébe röhög, mert tud­ja, hogy ez a név a pesti belügy­minisztériumból ered. 7777777 A napokban Trentonban nép- gyülést tartottunk, amelyen az ülésvezető egy Oroszországot járt munkástárs volt, aki az ott diva­tos szakái viselését Amerikában is megtartotta. Ezért eddig csak a kommunisták űzték gúnyt belőle. --------o-------­Chicagói Open Forum Az IWW saját helyiségében 1618 W. Madison St., hetenként négyszer vannak előadások. Va­sárnap, hétfőn, kedden és szom­baton 8 órai kezdettel. Nézetünk szerint nem lehet, ép­pen a profit kérdése teszi lehetet­lenné. De a kapitalista rendszer a gazdasági krízist nem is akarja megoldani, mert ez a kapitalista rendszer összeomlását jelentené. A kapitaliosta rendszer az örökös munkanélküliséget nem is akarja megoldani, mert hiszen a profit­juk nem csökkent azáltal, hogy a munkanélküliek serege szaporo­dott. így tehát nincs szükségük megoldani az örökös munkanél­küliséget. A munkanélküliek egy­ben tartalékseregei is a kapitalis­táknak. A dolgozó munkásságra nézve pedig örökös veszedelem, mert a kapitalisták a munkanél­küliekkel teszik lehetetlenné a sztrájk megnyerését. A munka- nélküliek agyonkinzott serege a létért való küzdelemben a sztrájk idején kénytelen lesz sztrájktörő­vé lenni. Tehát nem a munka­hiány, hanem a munkanélküliség miatt nem lehet a sztrájkot meg­nyerni. Ezt igy elhisszük. Lehetett volna-e némileg meg­oldani a munkanélküliség kérdé­sét? A meggyőződésünk szerint igen. És pedig Európában a kom­munista pártnak az érdeme, hogy ez még részben sem valósulhatott meg. Mert hiszen mindent egy kártyára tettek. Bekerülni parla­mentbe : e cél mellett minden hát­térbe szorult, sőt a legfontosabb, — a gazdasági szervezetek kiépí­tése, megerősítése — a legjobban. Éppen ez volt a legfőbb oka, hogy politikai vezérrendszerénél fogva Üzletszerűségre a vezérek egyéni céljaikat helyezték a mun­kásmozgalom fölé. Az Üzletszerű­ségüket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy útját állották a szervezkedésnek, elterelték a munkásság figyelmét politikai handa-bandázásokkal a folyton súlyosbodó állapotokról és a munkanélküliség problémáiról Ez is kétféle okból történt. Először: mert a munkanélkü­liek nem tudják fizetni a pártil­letéket és az ő nézeteik szerint nem kommunisták azok, kik ezt képtelenek megfizetni. Ezek tehát nem kommunisták, ezeket ‘ ‘ kitisz­togatják” a pártból. Világos te­hát, hogy 1930-ban minél több a munkanélküli, annál kevesebb a szervezett munkásoknak a száma. De akik 1918 óta váltak munka- nélküliekké, nem várták be az 1930-at a pártban. Azoknak a munkásmozgalomtól való távol- maradása, a mozgalom érdekében való munkálkodásukat a politikai vezérek tették lehetetlenné. Mert a pártból kiűzött tagok a gazda­sági szervezeteknek is hátat for­dítottak. Az igy elvesztett munkások visszaszerzésére már semmi kísér­let nem történt, mert hát ki is tö­rődne a munkanélküliség miatt fuldoklók tömegével? Talán a mi­niszter elvtársak .... Azok, kik mindenütt és mindenért az önér­deket helyezték előtérbe a mun­kásság gazdasági javulása he­lyett ? Több ténnyel tudjuk bizonyíta­ni, hogy a sztrájkok legtöbb eset­ben az önérdekek miatt buktak el. Ezen a téren tovább is mehe­tünk. Nem céltudatosan gyengi- tették-e le a munkásmozgalma­kat? Meggyőződésünk az, hogy igen is céltudatosan, még pedig a ka­pitalistákkal egyetemben. Hogy tudatosan történt, látjuk a hatá­rozott munkásmozgalom gyengité sén, ami a munkanélküliséget von­ta maga után. Hogy céltudatosan csapolták le a forradalmakat és rombolták le a munkásmozgalom ellenálló képességét a kapitalis­tákkal egyetemben, igazolja az is, hogy a parlamentbe felkerültek és ott a kapitalistákkal paktumot kötve le is csapolták a munkás- mozgalmakat, vagyis a kapitalista rendszerhez simultak és egy par­lamentben dolgoznak a kapitalis­tákkal. A kapitalistáknak benn az ország területén a parlamentariz­musra csak azért van szükségük, hogy a munkásvezéreken keresz­tül a munkásság ellenálló képes­ségét gyengítsék és minden forra­dalmi és mozgalmi tevékenysé­get lecsapolhassanak. Még egy esettel akarjuk megvilágítani, hogy mennyire együtt dolgoznak a kommunista vezérek a kapitalistákkal. A par­lamentben egy kapitalista képvi­selő ur ezt mondta: “Ha nem vol­na kommunista párt, magam szer­veznék. ’ ’ Láthatjuk tehát, hogy mit je­lent a munkásmozgalomban a pártpolitika és a vezérkedés. Nem csoda, ha már végre jóllaktak a munkások a vezérekkel. A kommunista párt mint politi­kai párt konstruetiójánál fogva is hasznavehetetlen. 1918 óta a kommunista szerve­zet taktikáján nem változtatott és amennyiben változást lehet benne látni, a züllésében található. Hogy mennyi időt esett vissza a munkásmozgalom, hogy egy for­radalmat megtudjon vívni, hogy szervezve, felkészülten sikerre vi­gye harcát, erre igazán nem is me­rek gondolni. Mert ha az itteni munkásmozgalmat veszem alapul a munkásság felszabadulására, akkor örök rabságban kellene él­nünk. 1918óta, ha helyesen vagyis magánérdek nélkül lett volna szervezve a munkásmozgalom, ak­kor ma nem állana a tönk szélén. Ma csak a szervezetek szétesését, a munkásvezérek stréberségét látjuk. Még az a kérdés merül fel, ha már annyira lezülesztették a mun­kásmozgalmat, igyekeztek-e azt a vezérek rendbe hozni? A vezérek egyáltalán nem, a munkásság meg nem tudja, mert erre nem lettek felvilágosítva, hanem vezérüket vakon követték. Épp ez, hogy nem világosították fel s a létért való küzdelemben kiutat kerestek a nyomorból, de az ipari szervezke­dést nem ismerik, igy kiutat nem találtak. Azonban a kapitalisták gondolkoztak afelett a folyamat felett és a fascista táborba terel­ték őket. Különösen az ifjumun- kásságot szervezik a kapitalisták a fascizmusra, hogyha kell, fegy­vert fogjanak az éhező munkanél­küli testvéreik ellen. Összefoglalva látjuk azt, hogy a kommunista pártok elvesztették a létjogosultságot árulások foly­tán. Ha gazdaságilag szervezke­dett volna a munkásság, ma a munkanélküli kérdés némileg meg lett volna oldva. így sztrájkba le­hetne állítani a munkanélkülieket a dolgozó munkásokkal egyetem­ben és szabályozhatták volna a munkanapot, úgy hogy a 10—12 órai munkaidőt megrövidítették és az akkord rendszert eltörülhet­ték volna és a munkaidőt a tech­nika fejlődéséhez mérten szabá­lyozhatták volna. De látjuk, hogy a sok mulasz­tásnak és a stréberkedésnek mi lett az eredménye. Itt álljunk meg és gondolkoz­zunk egy kissé. A kommunista munkásokból, hitüket otthagyva, fascisták lesznek. Az a kérdés, hogy nem rajtunk áll-e, hogy ezt megakadályozzuk? Mi úgy lát­juk, hogy igen. Még pedig minden erőnkkel meg kell akadályoznunk azt, hogy a munkástábor széjjel ne oszoljon, fel kell világosita­nunk arról, hogy téves utón lettek nevelve. Meg kell értetnünk ve­lük azt, hogy mikép küzdhetünk a munkanélküliség ellen. Széjjel kell forgácsolnunk mindazt, ami a politikai szélhámosságra van felépítve, mert ezek csak a mun­kásmozgalmak és forradalmak gátjául szolgálnak. Továbbá meg kell szerveznünk a munkanélkü­lieket a munkában levőkkel egye­temben és csak igy leszünk képe­sek rohamosan egészséges mun­kásmozgalmat teremteni és építe­ni a jövő társadalmat az IWW zászlaja alatt. Rozik Mihály. Csehszlovákia, 1930 febr. hó. --------o-------­Havi jelentésünk Ezúttal hozzuk az IWW csopor­toknak, valamint delegátusaink­nak tudomására, hogy a február havi jelentésünk kiküldése a ke­rületi értekezletekhez intézett ál talános jelentések miatt elma­radt. A jövő hónap elején, úgy a feb­ruári, mint a március havi jelen­tések egyszerre lesznek kiküldve.

Next

/
Thumbnails
Contents