Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-03-20 / 578. szám

6-ik oldal. BÉRMUNKÁS Március 20. A magyar proletár forradalom tanulságai Irta: VADAS ISTVÁN. II. A proletárforradalom az osztályhare jegyében született meg. Megújhodás, friss lelki erő vesz részt az elnyomottakon. Minden a mienk, a gyár, a műhely, a palota, a muzeum, a szinház és a sajtó. De csak elméletileg, mert a valóságban mint magyar és Oroszország­ban az Uralkodó osztály örökségbe hagyta a vallást, az iskolát, a hadsereget és mindenekelőtt az előítéletet, amellyel a kapitalizmus körülbástyázza magát. Az előítéletet, a vallási meggyőződést és az évezredes szolgai nevelést. A Tanácskormány első rendelete a szesztilalom volt. <S>-----------------------------------------­Soha olyan példás rend nem volt Budapesten és általában Ma­gyarországon, mint a proletár forradalom ideje alatt.Ez azonban nem a szesztilalomnak tudható be, hanem a nincstelen tömegek lelki erejében, amely hisz a bérrend­szer eltörlésében. A szesztilalom rendelet volt, amely azonban csú­fosan megbukott. Oroszországban még a cárizmus ideje alatt sztráj­kok alatt és általában a munkás- mozgalom józan ébersége követ­keztében a korcsmák, illetve az italmérési helyeket összerombol­ták. Forradalmi cselekedetnek volt az minősítve, mert az osztály­harc létfeltétele a józanság. Las- sale Ferdinánd szerint “a mun­kásság az a szikla, amelyen a jövő temploma épül.” A proletáriá- tus történelmi feladata éppen ab­ban áll, hogy ne csak társadalma- sitsa a termelést, hanem jobb és emberibb erkölcsöket ad, mint az uralkodó osztály adott az em­beriségnek. A Tanácskormány szesztilalmát akárcsak a jelenben az amerikai dolgozók a prohibiciót, gyűlölet­tel fogadták. Ez érthető is, mert az előítéle­teket máról-holnapra ledönteni nem lehet. Már pedig még ma is az osztály­harc küzdelmében még a vezető munkástársak is behódolnak a szeszes italok élvezetének. Már pedig a Tanácskormány első ren­delete a szesztilalom volt és akik ezt megszegték, azok a Tanácskor­mány vezető munkásai voltak. A kapitalista erkölcsöknek nin­csen semmi köze a munkásosztály erkölcsi felfogásához. A kapitalista erkölcs a magán- tulajdon szentségéből ered, mig az osztályharc erkölcse a nép jó­létében és boldogságában gyöke­redzik. Forradalmi idők alatt a nép fi­gyel és óvatosan kisérik a vezetők minden cselekedetét. S a Tanácskormány ideje alatt az egyik népbiztos halálra itta magát. Pedig szép munkásverse­ket irt, harcolt, de mikor osztály­tudatos proletárnak jó példával kellett volna elöljárnia, úgy járt el, mint egy utolsó sztrájktörő bé­renc. De nem egyedül ez volt csak csak ott,hanem az egész szociálde­mokrata szakszervezet és párt- bürokrácia. Hogy a magyar proletárdikta­túrát mennyire nem vették komo­lyan, azt számtalan esemény bi­zonyítja. És az ellenforradalom alaposan ki is használta ezt a helyzetet. Hiszen az egész szak- szervezeti többség többre becsült egy pohár bort, mint az osztály­harcot. Ez nem túlzás, hanem ri­deg valóság. És ez annak tudható be, mert az osztályharc küzdelmé­ben nem tudták és nem akarták felismerni a munkásosztály erköl­csi célját. Amint az évezredes előitéleete- ket nem lehet rendeleti utón sza­bályozni, úgy nem lehet az ivási rendszert máról-holnapra ledön­teni. A tudás Hatalom! S az osz­tályharc küzdelmében a tudás az a fegyver, amellyel győzni aka­runk. Természettudományi isme­retek és a hamisittatlan orvosi tudomány azt bizonyította be, hogy minden szeszes ital méreg, amely öl, butit és nyomorba taszít. Öntudatos munkás nem iszik szeszes italt, de tanul és harcol a munkásosztály felszabadítása ér­dekében. S az osztályharc tüzében nem feledkezik meg arról, hogy történelmi hivatását végezve, jó példával járjon elől ... A Tanács­kormány első rendeletét nyomon követte a többi rendelet, amit az ellenforradalom hivott életre . . . Ilyen rendeletek egyike az anti­szemitizmus leküzdése volt. Az uralkodó osztály régi, bevált mód­szere, hogy bűneiről elterelte az elnyomót osztályok figyelmét, faji kérdéseket idéz elő mestersé­gesen. Ilyen Amerikában a néger kérdés, mig Magyarországon a zsidókérdés. Az uralkodó osztály, természetesen itten legtöbbször sikerekről számolhat be. A modern kapitalizmus előtt a zsidóság történelmi ereje az össze­tartásban gyökerezik. A Getto rendszere, az állandó üldözés kényszeritette erre az el­nyomott zsidóságot. A kapitaliz­mus keletkezése és fejlődése osz­tályokra oszlatta fel a zsidóságot is. Vannak zsidó kapitalisták és vannak elnyomott és kizsákmá­nyolt tömegek is. Helyesen mon­dotta Marx, hogy a keresztény tő­kések elvannak zsidósitva. Az ellenforradalom Magyaror­szágon a jelenlegi Horthy-kor- mány zsidó pénzen épült fel, — minden gazdag zsidó a barátja, de háromszorosan jaj a zsidó pro­letárnak, pláne ha öntudatos. Az ellenforradalom a fajgyiilö­Lassabban az agarakkal! Pár soros kis közlemény jelent meg az “Összetartás” februári számában, melyben a Munkás Be- tegsegélyző Szövetség buffalói 9-ik osztályának titkára, minden magyarázás vagy megindokolás nélkül, egyszerűen azt Írja az “osztály” utasítására, hogy a Bérmunkásban és az Összetartás­ban megjelent cikk NEM FEDI A VALÓSÁGOT. Kikerestük a Bérmunkás ja­nuár 30-iki számát és a cikk új­bóli elolvasása után elhatároztuk, hogy egy néhány nyílt kérdést in­tézzünk a buffalói 9ik osztályhoz, mert megvallva az igazat, ben­nünket szörnyen csiklandoz, meg­tudni a Bérmunkásban megjelent cikk azon paragrafusait, melyek NEM FEDIK A VALÓSÁGOT. Ez azért is szükségessé vált ré­szünkről, mert egybehangzó leve­lek kerültek birtokunkba, ame­lyek azt bizonyítják, hogy az em­lített cikk minden sora hűen be­számol az osztálygyülésen történ­tekről és éppen a VALÓSÁGOT FEDIK. A Buffalói 9-ik osztályhoz in­tézendő kérdéseink a következők: Igaz-e az, hogy az osztály egyes tagjai, de különösen EGY, ki a Bérmunkás tudósítója kellőkép­pen jellemez, korteskedett és mindent megpróbált, hogy az osz­tály tagjait segítsen az ILD sze­kerébe fogni? VV>^AA^SA^^A<VV\^AA/VVVVVVVVVVVVVV let elemeiből táplálkozik és igy az antiszemitizmust benső gazdasági okok folytán nem akarta meg­szüntetni, sőt fejlesztette. A sötétben bujkáló ellenforra­dalom azért tudott gyökeret ver­ni, mert az ipari munkásság nem volt kellőképpen iparilag meg­szervezve és a szociáldemokrata párt nem harcra, hanem megalku­vásra tanította a dolgozó tömege­ket. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, a mig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezked­nek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igaz­gatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszer­vezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegí­tik, hogy bérharcok esetén egymást verik le.A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba Tudnak-e arról a buffalói 9-ik osztály tagjai, hogy az ILD egy diszkreditált intézménye a kom­munista nevet méltatlanul viselő politikusoknak, kik a Sacco és Vanzetti megmentésére gyűjtött összegekkel soha el nem számol­tak? Gondolkoztak-e az osztály tag­jai afelett, hogy az ILD mögött álló politikai szélhámosok és stré­berek gyalázatos hazugságai és a nyílt támadások, valamint a sok rágalmak, 3500 tagját riasztották el a Munkás Betegsegélyző Szö­vetségnek és akik a politikusok eme intézményét támogatják, — vagy érdekében munkálkodnak, a Szövetség legádázabb ellensé­geinek vállnak fegyvertársaivá ? Milyen indokot vagy bizonyíté­kot tudnak felhozni hogy kézzel­foghatóan alátámasszák az Ösz- szetartásban közzétett nyilatko­zatot? Elvégre a tudatlanság senkit sem jogosíthat fel arra, hogy má­sokat hazugsággal vádoljon, al­koholtól reszelőssé vált torokkal ordítozzon. A gyöngeelméjüek kedvéért, megmagyarázzuk, hogy a “Buf- faloi Szemétdombról” címet nem azért adtuk a rovatnak, mintha annak bármi köze is volna a 9-ik osztály ügyéhez. Hiszen nem azért vált éppen szemétdombbá Buffa­lo. Ó d-e-e-h-o-g-y. Az Amosz-ék sülyesztették a szemétdomb váro­sává és azok, kik most nagylelkű­en, az ILD pink-tea partyknak ingyen helyet adnak .... A Bérmunkás buffalói tudósí­tója, a fentemlitett kérdésekkel meglehetősen tisztában van és felháborodása, valamint szembe- helyezkedése az ILD-el igazolt volt. Fejcsóválással, megrovással, hét soros semmit bizonyító nyi­latkozattal az ő cikkét visszaverni nem lehet. Nyilatkozatuk tehát nem más, mint egy pici, egy pi- rinkó szegénységi bizonyítvány. beoltani ama tévhitet, hogy a munkál­tatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoz­tatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, vala­mennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az eggyen eset sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztessé­ges napibért tisztességes napi mun­káért”, ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le a bérrendszerrel!” A munkásosztály történelmi hiva­tása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer­keztét építjük a régi társadalom ke­retein belül. EL VI NYÍL ATKOZ AT. *

Next

/
Thumbnails
Contents