Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-01-09 / 568. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered a« .second class matter November 19, 1927, at the Post Office at New York,

OF THE WORLD. N. Y** under the Act of March 3, 1879.

V O L. XVIII. ÉVFOLYAM

NEW YORK, N. Y, JANUARY, 9., 19 3 NUMBER 56 8. SZÁM.---------------------------------------:-------------------------------ASYUI'lt(!T —--------------------------------Mikor a hózivatar áldást jelent az emberekre

Detroit autóváros első helyen áll a munkanélküliség terén

Detroit munkanélküli serege úgy fogadta a közvetlen karácsony előtt beállott hózivatart, mintha a mennyek szórták volna rájuk bőséges áldásukat. Evek óta nem volt olyan hatalmas hóvihar a városban és bizony sok munkást elvont a bread-lineból. A vihar ezreket mentett meg a karácsonyi éhezéstől.

HOGYAN KAPCSOL0DHÄTIK BELE AZ AMERIKAI MAGYARSÁG A KÁROLYI MIHÁLY ÁLTAL INDÍTANDÓ HORTHY-ELLENES MOZGALOMBA

Mire ezen sorok az olvasók elé kerülnek, Károlyi Mihály első nyilvános előadása is befejezést nyer a Carnegie Hallban, melyet eredetileg a Rand School égisze alatt kellett volna megtartania, de annak visszamondása után, az angol gyűléseit rendező Feakins ügynökség vállalta magára. Ez esetben kedvezőtlen reánk nézve lapunk zártának ideje s nincsen módunkban bevárni, hogy a fejlemények alapján már e heti lapszámunkban megirjuk a gyűlés lefolyását s nem adhatunk számot arról, hogy miként döntött Károlyi. Az elmúlt hét csendje teljes tájékozatlanságban hagyta az amerikai magyarságot. Károlyi Mihály hovatartozandóságáról meghitt hívei, az Októbristák, sem tudnak többet, mint a Horthyellenes Liga, melynek kábelezése megszólaltatta ugyan Károlyit, ki nyomatékosan kijelentette, hogy semminemű politikai árnyalattól magát kihasználni és amerikai turnéját irányítani nem hagyja.

Már két hete elmúlt, hogy a nagy hó lesett, de még most sincsen teljesen eltakarítva. Több ezer teherautót állítottak a város szolgálatába és sok ezer munkásra volt szükség azok mozgásban tartásához. Mégis hosszú fekete sorokban állottak a munkanélküliek éjjel-nappal, várva, reménykedve, hogy nekik is jut alkalom a hólapátolásra.

A tényleges munkanélküliek hét legalább képzeletben, hogy milyenek lehetnek az itteni állapotok. De lehetetlen volna pontos kimutatást adni a tényleges munkanélküliek számáról. A városi hatóság nem akar, vagy talán nem mer hozzáfogni, hogy számot adjon a város összes munkanélküliéiről.

A ténylefes munkanélküliek mellett pedig ott találjuk azokat, kik csak részleges időt, napokat dolgoznak és a hét többi napjain várják a munkaalkalmat.

A gyárosok tartottak több konferenciát, olyanokat is, ahol részt vett a polgármester és a város többi politikusai. Mint Írták azokon az értekezleteken a munka- nélküliség • problémáival , annak megoldásával foglalkoztak. Ennél tovább persze nem jutottak. Itt-ott megjelent egy nyilatkozat, hogy egy bizonyos cég, mindent elkövet az üzem stabilizálására és ezzel akarták jól tartani a munkanélkülieket.

Három vagy négy gyárban szedtek fel embereket, kikkel 12 —14 órát dolgoztatnak naponként, de keresetük nem üti meg a kilenc .dollárt, más szóval napi nyolc óra munkaidőre kb. öt dollár esik. Ha a munkáltatókat tényleg komolyan érdekelné a munkanélküliség megoldása, akkor egyszerűen nyolc órát dolgoztatnának munkásaikkal és több embert alkalmaznának, felszednének néhányat az éhező ezrek közül, kiket naponta lakoltat- nak ki, mert lakbért nem képesek fizetni.

Nem lesz érdektelen megemlíteni Fordot, ki mint a világ leghatalmasabb autógyárak tulajdonosa és nagy kapitalista ismeretes. Ez a dicsőségvadász, legutóbb azzal hizelgett önmagának, hogy világgá kürtölte, miszerint béremelést fog adni a munkásainak. Ezt betetőzte a karácsonyi jókívánságával, mikor is azon óhajának adott kifejezést, hogy mindenkinek állandó munkát kíván az uj esztendőben. Két nappal később a detroiti kapitalista lapok egyikében a lap élén headlineon jelent meg, hogy “Fordnál ezreket bocsátottak el a munkából.

Ez .az álmunkásbarát tényleg felemelte néhány centtel a munkásainak fizetését, de ugyanak- akkor halgatott arról, hogy fe lfokozza termelő képességüket. Arról is hallgat a krónika, hogy a béremelés közben rájött, hogy a Toledo Autolite toledói gyárban a generátorokat sokkal olcsóbban tudják előállítani, mint az ő gyárában és Fordék egy e- gész department munkásait elbo- csájtották, átadva a munkát az Autolite gyárnak.

Ma kezdődött meg a Ford kiállítás, de senki sem tudna számot adni arról, hogy mikor kezdődik meg az uj modellek gyártása teljes gőzzel. Az autóiparban januártól júniusig szokott tartani a munkaszezon, de ebben az évben már tudomásul vették a rabszolgák, hogy a januári munkából aligha lehet valami.

A munkások ismét kapnak kóstolót és bőrükön érzik, hogy mit jelent a racionalizálás, a felfokozott munkateljesítmény, melynek ellentállás nélkül alávetették magukat. Ha szervezkedéshez láttak volna, másként festenének az állapotok, mert szervezkedéssel lehet megrövidíteni a munkaidőt, ami által jobb bérekhez jutnak és többen lesznek bevonva a termelésbe.

Vájjon a tapasztalatok, melyeket most bőven szereznek, megér- lelik-e a munkásokban az ipari szervezet szükségességét és helyességét és az 1930-as években serényebben látnak a szervezkeÉrthető a feszült állapot és várakozás, mert Károlyi Amerikában való megjelenése most már kétségtelenül tisztázni fogja a helyzetet s a balfelé gravitáló grófnak nyilatkoznia fog kelloni, hogy mennyiben tekinthetik még magukénak régi hívei, az Októbristák : és hogy mennyiben felel meg az igazságnak, hogy >a rendezendő magyar gyűlések a Horthyellenes Liga égisze alatt lesznek megtartva.

Tekintet nélkül Károlyi Mihály döntésére, időszerűnek tartjuk álláspontunk kinyilatkoztatását ebben az ügyben, mert úgy érezzük, hogy némi jussunk nekünk is van ahhoz, hogy az amerikai magyar munkásságot szorosan érintő kérdésekbe bele szóljunk. A “Bérmunkás” és a körülötte csoportosuló ipari forradalmárok két évtizedes munkálkodása az amerikai magyar dolgozók érdekében jogot formálhat magának arra, hogy magyar Amerikát érdeklő minden ügyben véleményt mondjon. Éppen ezért

déshez az I.W.W. által hirdetett ipari alapon, vagy bevárják, hogy a következő télen is a hózivatar mentse meg őket a pusztulástól. Majd elválik, hogy fog-e rajtuk a szervezkedés propagandája. Mindenesetre az I.W.W.-istáknak kö- telesége kell, hogy legyen a munkások széles rétegeit felvilágosítani s elvinni hozzájuk az I.W.W. üzenetét, mert az ipari szervezkedés megértése egyszersmind megérleli azt a tudatot is, hogy az ilyen állapotokat csakis szervezetten tudják a munkások megváltoztatni.

szükségtelen bevárnunk Károlyinak végleges döntését, mikor álláspontunkat leszögezzük.

Próféták nem vagyunk, de nem is kell azoknak lennünk, hogy közügyekben véleményt mondjunk. Ismerjük az amerikai magyarság összetételét, mert hiszen nem egyszer volt módunk-» ban látni az amerikai magyarok megmozdulásait, melyek valamennyiének szimbólumát, a nevezetes Huszár Károly fogadtatása képezi.

Félreérthetetlenül és minden ellentmondást kizárva, adta az egész világ tudtára, közel tiz évvel ezelőtt Amerika munkássága, hogy álláspontja HORTHYELLENES. Amerika magyar berkeit viharként rázkódtatta meg az a hatalmas arányú Horthyellenes propaganda, amit az amerikai magyar mnkásmozgalom kiváltott a tömegek széles rétegeiből olyképpen, hogy egyetlen sarkalatos kérdésben egyet értett és eggyé vált.

Igaz hogy azóta tiz esztendő telt el, de a lezajlott tíz év alatt nem változhatott meg az amerikai magyarság véleménye már csak azért sem, mert ezen idő leforgása alatt nem enyhült az a rém uralom Magyarországon, melyet akkor már a Horthy terror gyűjtőnéven ismert meg. A béklyók ma is olyan feszesen szorítják a magyar dolgozókat, mint akkor, a szervezkedés, sajtó, gyülekezési és szólásszabadságjogok ma is azon a kereszten függenek fel- feszitve, melyeken függtek Huszár Károly—Bangha Páter idejében. A Horthy-ellenes propaganda nem szűnt meg Amerikában s a keblekbe folytott sóhajok