Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-03-06 / 576. szám
Március 6. BÉRMUNKÁS 3-ik oldal. Szerveszkedés és tanítás a munkásosztály reménye TITKÁRI JELENTÉS A KERÜLETI ÉRTEKEZLETEKHEZ A fejlett amerikai ipari telepeken a munkások tízezrei vannak kizsákmányolva, fajra, szinre, vagy vallásra való tekintet nélkül. Ez a felismerés irányítja az IWW-t a tiszta ipari szervezkedést hirdető szervezetünket, amikor minden megmozdulása a bérért dolgozók összessége érdekében történik. Mint ahogyan a kizsákmányolásban nem tesznek különbséget ember és ember között, amig az a termelésben hasznot hozó alany, ugyanolyan formán nem szabad ezeket a végletekig kihasznált munkásokat szétválasztani, elkülöníteni akkor sem, amikor a munkatelepen kívül kerülnek, különösen amikor a saját helyzetük megjavítására történnek kísérletek. Közel huszonöt esztendeje, hogy az IWW ezt a megállapítását nemcsak elméletileg fektette le, de az amerikai munkásmozgalom történetének legragyogóbb eseményei azok a munkásmegmozdulások, amelyekben az Egyesült Államok gazdasági alapját képező sok nyelvű és több szinti bérmunkások az IWW útmutatása mellett, mint egy család adtak kifejezést türelmük elvesztésének. Huszonöt esztendővel ezelőtt még kevesen voltak, akik a jövőbe nézve meglátták, hogy az ipari fejlődés fontosabb tényezője lesz a gépember- hogy a szakmai képzettség elveszti értékét a technika fejlettsége folytán, bog}- a modern termelés CSAK kezeket kíván minden agybeli munka nélkül. Az elmúlt huszonöt esztendő nemcsak az IWAV helyes meglátását igazolta, de az eddig emberszámba sem nézett alapipar munkásai egyöntetű megmozdulásaik következtében minden harcnak legszükségesebb résztvevői lettek. ' Nem célunk itt történelmet adni, de az IWW nagy harcai úgy a keleten, mint a nyugaton a munkások egyetemes megmozdulásában, része van azoknak a nemzetiségi mozgalmaknak is, amelyekből a munkások kikerültek. Amilyen szükségszerű a szervezet azon megállapítása, hogy vala- mennyi egy iparban dolgozó munkás egyidőben vegye fel a harcot helyzete javítása érdekében, a gyakorlat tette észszerűvé, hogy a különböző nemzetiségű munkások anyanyelvükön kaphassák meg az IWW, az ipari szervezkedés Szükségességének ismeretét. Hogy a magyarul beszélő munkások nemcsak kivették a részüket a tanításból, de a harcokban is megállták a helyüket, arról beszámoltak a passaici- lawrencei, mckeesporti, akroni és másutt történt megmozdulásuk, ahol a magyarok nagjmbb tömegekben élnek. A háború őrülete által szentesített kivételes törvények majdnem teljes egészében az IWW szervezete ellen irányultak. Csak az ipari unionistáknák volt bátorságuk és szervezetük arra, hogy a barbár öldöklések ellen ott tiltakozzanak, ahol az a kapitalizmusnak a legjobban fáj — a termelésnél. A kivételes törvényekkel és az államok minden hatalmával megpróbálták az IWAV megsemmisítését. Abban az üldözésben, amelyben más szervezeteknek még hírmondója sem lenne ma, mig mások a föld alatt bujdosnának, az IAVW Prometheus módjára állta a harcot, mely megtépázta, mely a legjobbjainkat még ma is gyáván, erőszakkal tartja a lelket ölő AValla-Walla és Fort Ogletof börtöneiben. Az IWAA” létezése nem a zöld asztalok filozófiájának a szüleménye. Ennek a szervezetnek a gyökerei mélyen bent vannak az amerikai ipari termelés mikéntjében, ezért az IWW-t kivételes törvényekkel nem lehetett elnémítani. Ennek közöttünk, magyar munkások között is vannak élő bizonyítékai. Ezt mi látjuk és tudjuk. De tudomást fog erről venni nemcsak Amerika minden pártállásu bérrab- szolgája- de a világ minden részén élő munkások olyan rövidesen, ahogyan azt az IWAA7 intézni szokta. Nekünk, magyaroknak ezúttal is az válik feladatunkká, hogy az ipari unionizmus eszméjét, az IWW tanítását az eddiginél is fokozottabb mértékben vigyük a bérért dolgozó magyar munkások közé, hogy helyzetük javításában ne vezetőkre váró szavazó alanyok legyenek, de gondolkozó és cselekvő harcosai a munkásosztály felszabadi- tási küzdelmének. Adjuk hangosan tudomására a szervezet minden ellenségének, hogy az IWAV-t megszüntetni vagy elpusztítani nem lehet, mert: “A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.” Az elmúlt hat hónapban — az orsz. értekezlet óta — az egyre fokozódó gazdasági válság, mely katasztrofálisan érinti a munkásokat, súlyos helyzet elé állította a lapbizottságot, amelyet fokozott az a körülmény is, hogy több száz olvasója a Bérmunkásnak úgy a központi kezelés, mint az egyének hanyagsága folytán régi lejáratban volt, ahonnan többszöri felszólításra .sem tudtunk megújítást kapni, most, hogy ezekre a helyekre a lap küldését beszüntettük- kapjuk a megújításokat. A Bérmunkás olvasóinak a számát fel kell emelnünk. A beszüntetett lapok, illetve az olvasók helyét a legsürgősebben kell pótolnunk. Az értekezletnek módot kell találni arra,hogy az előfizetők számát tetemesen megnöveljük. Ha a közeli hónapokban ezer uj előfizetőt szerzünk a Bérmunkásnak a már meglevőkkel együtt olyan alappal rendelkezünk a lejáratok folytán, amely kevés hozzá- pótlássál fedezni fogja a Bérmunkás és az adminisztráció költségeit. Naptár mozgalmunk anyagilag is sikerült. A naptár agitációt, mivel az elszámolások nem érkeztek be még sok helyről, nem tudtuk még lezárni. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy kimutatást adjunk a naptár eddigi anyagi forgalmáról, amely 1930 február 28-ig a következő: Bevétel: 1659.87. Kiadás: 1118.94 dollár. A naptár kiadását segítette az az anyagi támogatás, amelyet a Munkás Betegsegélyző Szöv. erre a célra kiutalt, ami igazolja a lapbizottságot, amikor a Bérmunkáson keresztül a magyar lWW-isták erejét a Szövetség ellenségeivel szembe állította. A Szövetség ellenségeinek alattomos munkája még nem ült el teljesen, amely tekintélyes taglétszámveszteséggel járt, bár ez a körülmény nincsen összefüggésben azzal a ténynyel, hogy az uj rendszerben a Szövetség vagyonilag már is erősödik. A mi érdekünk is az, hogy azt a munkást, aki szükségét érzi betegsegélyzőbe való tartozásnak, a Munkás- Betegsegélyző Szövetségbe irányítsuk. A naptár kiadásánál a mutatkozó anyagi eredményt sokszorosan meghaladta az az erkölcsi siker, amelyet azzal szerte az országban elértünk. Szervezetünk és eszménk érdekében. Két munkástársunk kereste fel az elmúlt hónapokban a magyarlakta városokat, hogy a Bérmunkást elhelyezzék és az ipari unionizmus eszméjét hirdessék. Számos megkeresést, hogy azt ne mondjuk sürgetést kapunk több vidékről a szervezési munkák megkezdésére, amelyet az Egyetemes Központ utján a közeljövőben foganatosítani kell. Külföldi kapcsolataink. Az európai kapcsolatunk egyre szélesbedik. A magyarországi ipari unionisták kevés számuknál fogva nehezen vágják magukat keresztül azon az ötven esztendős pártgépezeten, amelynek ebben az irányban még a hivatalos hatalom is rendelkezésére áll. De, mint' erről a lapbizottságot értesítik, elvannak készülve minden támadásra, hogy céljukat, a munkásokhoz való jutást, elérjék. A magyarországi termelés gépesítése mind több munkásnak nyitja fel a szemét atekin- tetben, hogy várhat-e valamit a létező szakszervezetektől? Az elmúlt hetekben vettük fel újból az évekkel ezelőtt megszakadt összeköttetést a Cseho-szlovákiáhan élő felsőmagyarországi munkástársainkkal, akiknél az ipari unionizmus eszméje komoly és mély gyökereket vert már a múltban és ma annak a tovább fejlesztésére kérik az itteni munkástársak erkölcsi támogatását. Milyen anyagiak álltak rendelkezésünkre. A pénztári jelentésünk részletezésével, mivel az havonta kerül munkástársaink elé, nem rövidítjük a tárgyalások idejét, csupán nagy vonásokban jelentünk. A hat hónapban bevételünk volt előfizetésekből 1311.25, felülfizetésekből 1469.86, naptár 1651.22, egyes lap 11.65, vegyes 342.66, áthozat augusztus hóról 25.13, összesen 4811.77 dollár. Kiadásunk volt ezen idő alatt: 4738.39 dollár. Azért jöttünk össze, hogy az eddig végzett munkánk eredményes vágj- eredménytelenségének okát megállapítsuk, erre nézve feltétlen szükség van az építő kritikára, amelyen okulva, utat szabunk magunknak a következő hónapok munkálkodására. Ez a cél vezessen mindnyájunkat és akkor összejövetelünkkel előbbre visszük a munkásosztály harcát felszabadulásáért. Ebben a szellemben üdvözöljük az értekezleten megjelent delegátusokat és résztvevőket.
