Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-02-27 / 575. szám
6-ik oldal. BÉRMUNKÁS Február 27. GUMIGYÁRAK A KONSZOLIDÁCIÓ UTJÁN — EGY KAPITALISTA NEMZETGAZDÁSZ JÓSLATAI. — A minap levelet hozott a posta, melyben egy sor irás nélkül egyik akroni kapitalista lapból kivágott clippinget találtunk. Elolvastuk s megértettük, bogy mit óhajtott a beküldő munkástárs s igy leközöljük kivonatosan a kapitalisták ötéves munkaprogramját a gumiiparra, amint az angol lapban megjelent. Annál is inkább érdekli ez a “Bérmunkás olvasóit, mert egy aránylag fiatal iparról van szó, mely alig huszonöt év alatt, olyan koncentrációt ért el, hogy szinte bámulatos, — mig a másik oldalról, naponta beszélnek arról, hogy a kapitalista rendszer letörőfélben van s ugyanakkor hidegvérrel szövik nemzetgazdászaik az öt és több éves terveket, kilátásba helyezve még nagyobb profitot. L. C. Croy nemzetgazdász és a Beacon Journal Financial Magazin szerkesztője nagy jövőt jósol a gumiiparnak a jövő öt év alatt. Szerinte már kibontakozás alatt vannak a nagy tervek, melyeknek megvalósulása két, esetleg három hatalmas trösztbe fogja tömöríteni az Egyesült Államok gumiiparát. Nagy változást fog jelenteni a Goodyear Tire & Rubber Co uj kezekbe kerülése. Ezt a társulatot átvette a Cyrus S. Eaton, Otis & Co tőkés csoport, mely az akroni Seiberling vállalat felett is megszerezte a kontrolt. Wall Streeti szakértők arról beszélnek, hogy a Barbertoni Seiberling, valamint a U. S. Rubber Co és még számos kisebb vállalat rövid időn belül egyetlen tröszt kontroljába fog kerülni. Goodyear és a U. S. társulatok már összeforrtak szépen csendben minden nagyobb zaj nélkül. — Nem érdektelen tudni azt, hogy a Dupont érdekeltség birtokában volt a U. S. Rubber Co, mely tőkés csoport, mikor a gyárat átvette, a leghatározottabban mesz- szebbmenő tervek alapján tette, semmint sokan gondolják és semmiesetre sem szabad feltételezni, hogy a Goodyearrral való konszolidációval' már befejeződést is nyert a terv. A statisztikus tovább szövi adatait. — Beszámol arról, hogy 1922-ben az Egyesült Államok területén még 166 bejegyzett gumigyár volt üzemben. A múlt év végén, tehát hét év leforgása alattt ez a szám 44-re zsugorodottt ösz- sze. Ezek közül az öt legnagyobb gumigyár: Goodyear, Goodrich, Firestone, U. S. Rubber és Fisk képesek az Egyesült Államok bélés külföldi piacait kielégíteni az 1930-as évben. Itt jó lesz megállni és felfigyelni a gumiiparban dolgozó munkásoknak, mert ez éppen úgy szól nekik, mint a többi 39 kisebb gumigyárnak. Nem jelent ezen megállapítás kevesebbet, mint azt, hogy a közeljövőben egymásután fogják beadni a kulcsot a kisebb-nagyobb gyárak, ■— azokban a feleslegessé vált munkások az akroni munkapiacon fogják keresni az elhelyezkedési lehetőséget és megfogják dagasztani a már sokat számláló munkanélküliek táborát. Ennek közvetlen következménye kihatással lesz azokra a “balga szerencsésekre” is, kiknek sikerül megtartani a munkát. Mert igazán nem muszáj valakinek teoretikusnak lenni, sőt arra sincsen szüksége, hogy Marx értéktöbblet elméletével legyen tisztában. Mert a saját bőrén érzi a mindennapi robotban amit a gyárban eltölt, hogy mit jelent neki az, amikor ezrek állanak a kapuk előtt. A dolgozó munkás a bánásmódból, a gyárak belsejében uralkodó viszonyokból a folyton emelkedő speedelésből és ennek tetejébe a pay envelopból érzi a munkanélküliséget és érezni fogja a kapitalista konszolidációt, annak minden következményével minden gumigyári munkás, arra való tekintet nélkül, hogy közvetlenül érinti-e mint munkanélkülit, vagy közvetve, a munka szinterén. A gumiipar rabszolgáinak kétes dicsőségére válik a másik megállapitás is: mely szerint az autóiparban dolgozók termelőképességét, öt évvel megelőzte a gumiipar. Másszóval azt jelentik, hogy a gumiipart teljes üzembe hoznák, — akkor képes volna 125,000,000 kereket előáll itani, holott az autóipar teljes üzembehozása esetén is csak 72,000,000 kerékre volna egy évben szükség. Megnyugtatja a nemzetgazdász a gumiipar tulajdonosait, — hogy a következő öt esztendőben nincs mitől tartaniok. Két eshetőség jelentene veszedelmet: ha az autógyártás csökkenne, vagy ha valami forradalmi változás állana be a termelésben és olyan gumit tudnának előállítani, ami sokkal tartósabb, mint a mostani kerekek. Ez pedig nincs kilátásban. A harmadik eshetőségről nem esik szó . . . Miért is esne? Talán any- nyira törik a nyakukat az ipari szervezetekbe az akroni munkások, hogy már most kellene félni tőlük a gyárosoknak? Sajnos, de meg kell Írnunk, hogy a harmadik veszélyre csak úgy volna kilátás, ha minket is meglepnének és igazán komolyan látnának a szervezkedéshez. Ez minden bizonynyal összezúzná a nemzetgazdász számítását. Azért nekünk mégis az a célunk, hogy szervezkedésre és cselekvésre bírjuk a gumiiparban dolgozó bérrabszolgákat is. És van Croy cikkének a végén valami, ami talán bejut a munkások fejbőre alá s ha gondolkoznak felette, elér előre a homlokok mögé. A következő öt évben a koncentrált ipar termelőképessége 25 százalékkal fog emelkedni, ha az elmúlt öt év “normális” termelőképességét vesszük alapul.” Másszóval annyit jelent ez a kis jóslat, hogy a következő öt évben nem kevesebb, mint minden százból huszonöt gumigyári munkás lesz megfosztva a munkaalkalomtól, kiknek munkáját a felfokozott termelésben . a munkán maradt hetvenötnek kell elvégeznie. Tehát a közeljövő reményteljes perspektívákat tartogat a gumigyárosok számára, mig a munkásoknak éppen az ellenkezőjét. Munkanélküliséget, speed-up-ot, a lehető legrosszabb viszonyok standardizálását és általában eddig nem ismert csak sejtett fokozódását a mizériáknak. De vájjon mi a gumiipar munkásainak az ötéves munkatervük ? Vagy van-e egyáltalán tervük? Fddig bizony nem volt. A szervezkedést szorgalmazó ipari unio- nistákat meghallgatták ugyan, de ennél tovább nem mentek, sőt sokan még eddig sem jutottak el. Pedig kellene tenni valamit, még pedig sürgősen, mert mindennap halasztása és mulasztása a munkások szervezetének megvalósításáért bűnös hanyagság, amiért a gumigyári munkások fognak fizetni. Pedig milyen egyszerűen segíthetnének a dolgon. Követni kell a kapitalisták példáját és elkezdeni a szervezkedést és addig meg sem állni, amig a gumiipar minden robotosát tömörítik egyetlen hatalmas szervezetbe.--------o-------Serly bácsi jubilál Egy becsülettel megőszült igazi művészember hetvenötödik születésnapjának megünneplésére készül New York magyarsága, ki amellett, hogy nagy művész, a legteljesebb tiszteletnek örvend,- mert népszerű alakját osztatlan szeretet övezi körül. Serly Lajos, kit ifjak és öregek csak “bácsinak” szólítanak, az őt megillető és igazán kiérdemelt keretek között fog kettős jubileumot ünnepelni. Születésének hetvenötödik és a zeneművészet pályájára lépésének hatvanadik évfordulóját. A new yorki magyar müvészko- lónia legkiválóbb tagjai fáradoznak azon, hogy a mester életpályájának ezen nagyjelentőségű határkövénél a neki járó elismerés jusson kifejezésre. Serly bácsit, ragyogó művészete és tehetsége emelte ki a szürke zenészek sokaságából’ amit meg most is, dacára agg korára, fiatalos fürgeséggel kultivál. A legkevesebb, amit mi is tehetünk, hogy tanujelét adjuk a művészet iránti hódolatunknak, ha megjelenünk a jubileumi ünnepélyen, melynek tiszta jövedelme a becsületben és szegénységben megöregedett Serly bácsié lesz. Menjünk el március 9-én a Court Theatreba, hol az ünnepély végbe megy. Előfizetéseket küldtek be január 30-tól február 19-ig: St. Ehász, New Brunswick 7 L. Rost, Philadelphia 6 J. Kaczibán, Cleveland 5 H. Varjú- Chicago 4 Mrs M. Szabó, Buffalo 3 A. Kucher, Pittsburgh 3 J. Pataky, New York 3 J. Lakner, Cleveland 2 J. Soltész, Great Falls 2 J. Feczkó, Bridgeport ' 2 J. M. Blaskó, Detroit 2 J. Vizi, Akron 2 J. Varga, New York 1 A. Wiener, New York 1 J. Geréb, Ravon Rock 1 St. Kosa, Denver 1 Mike Pasnecky, Maidsville 1 S. Fromhertz, Cleveland 1 L. Gáncs, Cleveland 1 L. Smith, Cleveland 1 J. Koren, Clevelad 1 J. Horváth, Cleveland 1 P. Kern, Akron 1 J. Bognár, Hammond 1 J. Váraljai, Bridgeport 1 Mi's. Kubinyák, Bronx 1 Mrs. Luckenberger, Detroit 1 S. Tóth, East Chicago 1 J. Dénes’ Detroit 1 M. Rácz, Cleveland 1 St. Török, New York 1 J. Schwartz, Brooklyn 1 Alex Ács, New York 1 S. Siket, Detroit 1 L. Kurovszky, Phoenixville 1 St. Ferkó, Maidsville 1 St. Kóta, Triadelphia 1 F. Szüch, So. Bend 1 L. Hodor, New York 1 L. Németh, New York 1--------o------— Felüliizetéseket küldtek a Bérmunkás részére január 30-tól február 19-ig: IWW csoport, New York $15.00 J. Varga’ New York 3.00 Ambridgei, Pa. Bérmunkás olvasók 72.00 Munkás Betegsegélyző Sz. E. Pittsburgh 75.00 J. Reithofer, Cleveland 1.00 J. Bercsa, Cleveland 1.00 Silveszter Dénes, Detroit 3.00 Claude Erwin, Detroit 1.20 J. Grászli, So. Bed —.50 IWW csoport, Cleveland 25.00-----—o-------Chicagói Open Forum Az IWW saját helyiségében 1618 W. Madison St., hetenként négyszer vannak előadások. Vasárnap, hétfőn, kedden és szombaton 8 órai kezdettel. Az előadók legjavát van alkalma itt a munkásságnak meghallgatni. Előadások után kérdések és hozzászólások vannak a legteljesebb szólásszabadság jegyében. Szabad bemenet. A munkástársak helyesen teszik, ha ellátogatnak az előadásokra.
